Bahreini Királyság
A Perzsa-öböl szívében fekvő Bahreini Királyság, melynek neve az arab "al-bahrayn" kifejezésből ered, a "két tenger" földjét jelöli. Ez a földrajzi és etimológiai meghatározás nem pusztán költői kép, hanem az ország hidrogeológiai valóságának pontos leírása, a sós tengervíz és a tengerfenéken feltörő édesvízforrások egyedülálló találkozása évezredek óta meghatározza az archipelágus ökoszisztémáját és történelmét. Ez a természeti jelenség tette lehetővé, hogy a kopár sivatagi környezetben már az ókorban is virágzó mezőgazdaság és településhálózat jöjjön létre, megalapozva a legendás Dilmun civilizáció felemelkedését.
Bahrein földrajzi értelemben egy szigetcsoport, amely 33 természetes és több mint 50 mesterséges szigetből áll, Szaúd-Arábia keleti partjai és a Katari-félsziget között elhelyezkedve. Bár területe mindössze 760 négyzetkilométer – amivel Ázsia harmadik legkisebb állama –, stratégiai jelentősége és kulturális sűrűsége messze meghaladja fizikai méreteit. A fősziget, Bahrein-sziget teszi ki az ország területének mintegy 80%-át, itt összpontosul a gazdasági és politikai élet, valamint a főváros, Manama is. A modern Bahrein társadalma a tradíció és a hipermodernitás különleges ötvözete: a lakosság mintegy 53%-a külföldi állampolgár, ami egy rendkívül kozmopolita, multikulturális légkört teremtett, miközben az őslakos bahreini társadalom mélyen őrzi iszlám gyökereit és törzsi hagyományait.
Az Őskortól az Olajkorszakig
A szigetcsoport történelme több mint 5000 évre nyúlik vissza. A régészeti bizonyítékok és a sumer ékírásos táblák egyaránt megerősítik, hogy Bahrein volt a központja az ősi Dilmun civilizációnak (i.e. 3200 – i.e. 330), amely Mezopotámia és az Indus-völgyi civilizáció közötti kereskedelem legfontosabb elosztó központjaként funkcionált. A Dilmun korszak legszembetűnőbb emlékei a sziget északi és középső részén található hatalmas temetőmezők. A világon egyedülálló sűrűségben, a sziget területének mintegy 5%-át borítják az ősi sírhalmok (tumulusok), amelyek száma meghaladja a százezret.
Nagy Sándor hódításait követően a sziget a hellenisztikus kultúrkör befolyása alá került és Tylos néven vált ismertté. A görög történetírók már ekkor feljegyezték a sziget gyöngyeinek kivételes minőségét, amely évszázadokon át a gazdaság motorját jelentette. Az iszlám a 7. században, Mohamed próféta életében érte el a szigetet. Az Al Khamis mecset, melynek alapjait a 7. század végére datálják, a régió egyik legrégebbi iszlám imaháza. A középkor során a sziget feletti uralomért folyamatos küzdelem zajlott, a portugálok a 16. században építették ki erődrendszerüket a tengeri kereskedelem ellenőrzésére, őket később a perzsa Szafavida Birodalom, majd az ománi szultánok követték.
A mai Bahrein politikai struktúrájának alapjait 1783-ban fektették le, amikor az Al Khalifa család, a Bani Utbah törzsszövetség részeként, elhódította a szigetet a perzsáktól. A 19. század folyamán a britekkel kötött protektorátusi szerződések biztosították a külső védelmet, cserébe a külügyek feletti ellenőrzésért.
A fordulópontot 1932 jelentette, amikor az Öböl-menti arab államok közül elsőként Bahreinben találtak kőolajat. Bár a készletek szerényebbek voltak, mint a szomszédos Szaúd-Arábiában vagy Kuvaitban, az olajbevételek lehetővé tették a gyors modernizációt, az oktatás és az egészségügy fejlesztését. Bahrein 1971. augusztus 15-én nyerte el teljes függetlenségét az Egyesült Királyságtól.
Az ország 2002-ben vált királysággá, alkotmányos monarchiává alakulva Hamad bin Isa Al Khalifa király uralma alatt. A gazdaság diverzifikációja korábban kezdődött, mint a régió más államaiban, ma Manama a Közel-Kelet egyik vezető pénzügyi központja, különös tekintettel az iszlám bankrendszerre.
Forrás: Pixabay
A Főváros: Manama
Manama nem csupán adminisztratív központ, hanem az ország kulturális olvasztótégelye. A város szövete élesen elkülönülő negyedekből áll: a diplomáciai negyed üvegpalotáitól a régi souq sikátoraiig.
A Bahreini Nemzeti Múzeum (Bahrain National Museum) egy posztmodern épület, melyet a dán KHR Arkitekter tervezett, a Perzsa-öböl egyik legszínvonalasabb múzeuma. A tengerparton elhelyezkedő komplexum 27 800 négyzetméteren mutatja be 6000 év történelmét. A Dilmun Csarnokban láthatók a híres Dilmun pecsétek, amelyeket a kereskedelmi áruk hitelesítésére használtak, valamint a Barbar templomból származó áldozati edények. A Sírhalmok Csarnoka (Hall of Graves) egy életnagyságú rekonstrukción keresztül mutatja be a sivatagi sírhalmok belsejét és a temetkezési rítusokat. Tylos és Iszlám Csarnok, ahol görög hatású üvegedények és aranyékszerek, valamint a korai iszlám kéziratok tárháza várja a látogatókat. A Néprajzi Részlegen pedig élethű diorámák mutatják be a gyöngyhalászatot, a hajóépítést, a hagyományos esküvői szertartásokat és a háztartási életet a kőolaj előtti időkből.
Az Al Fateh Nagymecset (Al Fateh Grand Mosque) Bahrein legnagyobb mecsete, amely 1987-ben épült, és egyszerre 7000 hívőt képes befogadni. A mecset kupolája a világ legnagyobb üvegszálas kupolája, súlya eléri a 60 tonnát. A padlót olasz márvány, a csillárokat osztrák Swarovski kristályok díszítik, a kapuk pedig indiai tíkfából készültek. A mecset kifejezetten nyitott a nem muszlim látogatók előtt. Ingyenes vezetett túrákat tartanak angol nyelven, amelyek során bemutatják az épületet és az iszlám vallás alapjait. Péntekenként a turisták számára zárva tart a közösségi ima miatt. Szombattól csütörtökig 9:00-16:00 között látogatható. A nőknek abaját (fekete köpenyt) és kendőt biztosítanak a bejáratnál, a férfiaknak pedig hosszúnadrág viselése kötelező (szükség esetén nekik is adnak kendőt/szoknyát).
A Beit Al Quran (A Korán Háza) egyedülálló a világon, kizárólag a Koránnak és az iszlám kéziratoknak szentelt múzeum, ahol a 7. századtól (Mekka és Medina korszak) a 19. századig terjedő időszakból őriz kéziratokat. Különlegességei közé tartoznak a pergamenre írt korai kufikus írásos lapok, valamint a rizsszemre írt miniatűr Koránok. A belépés ingyenes (adomány alapú).
A Bab Al Bahrain (Bahrein Kapuja) mögött elterülő negyed a város kereskedelmi szíve. A kaput Sir Charles Belgrave, a brit tanácsadó terveztette 1949-ben és eredetileg közvetlenül a tengerparton állt – a mai városkép jól mutatja, mennyit hódítottak el a tengertől feltöltéssel azóta. Itt található többek között a Manama Souq, egy labirintusszerű utcahálózat, ahol az illatok és zajok kavalkádja fogadja az utazót. Kaphatók itt fűszerek (fekete lime, sáfrány, kardamom), olcsó elektronika, ruházat és helyi édességek (Halwa). Az alkudozás itt nem lehetőség, hanem kötelezettség, a kezdőár gyakran a duplája a reálisnak. A piac közepén található Gold Souq (Aranypiac), amely egy különálló épülettömb. Bahrein aranya híres a tisztaságáról (21 és 24 karátos). Még fontosabb azonban a gyöngy, ugyanis Bahreinben törvény tiltja a tenyésztett gyöngyök árusítását, így itt kizárólag természetes igazgyöngyöt lehet vásárolni, ami világviszonylatban is ritkaság.
Míg a Souq a múltat, az Adliya negyed (különösen a "Block 338" néven ismert terület) a modern, kozmopolita jelent képviseli. Ez a városrész alacsony épületeivel, sétálóutcáival és street art alkotásaival tűnik ki. Ez a bahreini "buli negyed". Itt koncentrálódnak a legjobb fine dining éttermek, galériák és bárok. Mivel Bahreinben az alkohol fogyasztása engedélyezett a licencelt helyeken, a hétvégéken (csütörtök és péntek este) itt pezseg az élet. A szaúdi látogatók ezrei is gyakran itt töltik a hétvégét a lazább szabályok miatt.
Vidéki Látnivalók
A fővároson túl Bahrein mélyebb történelmi rétegei tárulnak fel. A sziget kis mérete miatt minden látnivaló elérhető Manamából maximum 30-45 perces autóúttal.
Muharraq, az egykori főváros, egy külön szigeten fekszik, amelyet hidak kötnek össze Manamával. Itt található az ország második UNESCO Világörökségi helyszíne, a "Pearling, Testimony of an Island Economy". Ez egy 3,5 km hosszú sétaútvonal, amely a tengerparti Bu Maher erődtől indul (ahová kishajóval lehet átjutni a Nemzeti Múzeumtól) és a város szívébe vezet. Az útvonal 17 felújított történelmi épületet köt össze, gazdag gyöngykereskedők (tawwash) rezidenciáit, raktárakat, mecseteket és a Siyadi Házat. Az utcákat különleges, gyöngyházfényű betonlámpák jelölik, így térkép nélkül is követhető az út. A látogatóközpont (Pearling Path Visitor and Experience Centre) egy modern építészeti remekmű a piac (Souq Al Qaysariyyah) mellett, amely a romok fölé épült, megőrizve azokat. Muharraq másik fontos látványossága a 15. századi Arad Erőd, amely az ománi uralom alatt épült a tengeri csatornák védelmére. Naplementekor a megvilágított falak lenyűgöző látványt nyújtanak.
Az ország első UNESCO helyszíne a sziget északi partján található Qal'at al-Bahrain (A Bahreini Erőd). Ez egy klasszikus "tell", azaz egy mesterséges domb, amelyet évezredek településrétegei hoztak létre. A terület i.e. 2300-tól folyamatosan lakott volt. Itt volt a Dilmun civilizáció fővárosa, később a kasszita, a görög, majd az iszlám idők központja. A domb tetején ma egy 16. századi portugál erőd maradványai állnak, amely a tengeri kereskedelmet ellenőrizte. A helyszín mellett található egy modern múzeum, amely a feltárások során előkerült leleteket mutatja be. Maga az erőd látogatása ingyenes, de a múzeum belépődíj köteles (kb. 2 BHD).
A sziget közepén fekvő A'ali település a Dilmun-kori temetkezés központja.
A település házai között gigantikus, akár 15 méter magas sírdombok, az A'ali Sírhalmok emelkednek. Ezek a Dilmun királyok nyughelyei voltak. A látvány szürreális, hiszen a modern városi élet szervesen összefonódott a 4000 éves nekropolisszal. A'ali azonban a tradicionális kerámiaművészet központja is. A látogatók betérhetnek a Delmon Pottery vagy más műhelyekbe, ahol láthatják, hogyan készülnek a hagyományos agyagedények és a vízipipák kerámiarészei ősi technikákkal.
Bahrein déli része kopár sivatag, amely ipari létesítményeknek (olajfinomítók, alumíniumkohók) és természeti csodáknak ad otthont.
A sivatag közepén, minden látható vízforrás nélkül áll egy magányos, 400 év körüli Prosopis cineraria fa, Az Élet Fája (Tree of Life / Shajarat-al-Hayat). A helyiek misztikus erőt tulajdonítanak neki (az Édenkert utolsó maradványának tartják), míg a tudósok szerint rendkívül mélyre nyúló gyökerei érik el a talajvizet. A helyszín ingyenes, de megközelítése autóval vagy taxival lehetséges. A fa közelében található az 1932-ben fúrt 1-es számú kút (Az Első Olajkút), amely örökre megváltoztatta az Öböl-térség sorsát és egy kis Olajmúzeum is található mellette.
A Bahrain International Circuit (BIC) a Sakhir sivatagban található Forma-1 pálya. Ha nincs verseny, a látogatók részt vehetnek vezetett túrákon (kb. 7 BHD), amelyek során bejuthatnak az irányítóközpontba és a pódiumra is, vagy kipróbálhatják a pálya melletti profi gokart pályát.
Az Al Areen Vadrezervátum a sivatagi fauna védelmére létrehozott park, ahol természetes környezetükben láthatók az arab oryxok (melyek majdnem kihaltak), a gazellák és más sivatagi állatok.
A nyugati parton található Zallaq település ad otthont a luxusszállodáknak és a nyilvános Al Jazayer Beach-nek. Ez Bahrein legjobb strandja, bár a víz hőmérséklete nyáron extrém magas lehet.
Szigetek és Tengeri Kalandok
Bahrein igazi arca a tengerről mutatkozik meg. Két különleges szigetélmény emelkedik ki, amelyeket nem szabad kihagyni. Az egyik legexkluzívabb élmény Bahreinben a Jarada Island, Az Eltűnő Sziget. Jarada egy homokpad a nyílt tengeren, amely apálykor bukkan elő és dagálykor teljesen eltűnik a hullámok alatt. Csak hajóval közelíthető meg. Számos szolgáltató szervez túrákat. Egy privát hajó bérlése 6-8 főre kb. 100-150 BHD, míg egyéni jegyek kb. 20-30 BHD-ért kaphatók. A víz itt kristálytiszta, karibi kék, ami éles kontrasztban áll a partközeli vizekkel. A Sitra halászkikötőből induló vízitaxival érhető el (kb. 10 perc) a Al Dar Islands. Ez egy kiépített üdülősziget strandkunyhókkal, étteremmel és vízi sport lehetőségekkel. Népszerű hétvégi célpont a családok és a külföldiek körében, mivel itt a fürdőruha viselése teljesen elfogadott és a parton alkoholt is felszolgálnak.
Gasztronómia
A bahreini konyha tükrözi az ország kereskedelmi múltját, az arab alapokat perzsa, indiai és afrikai hatások fűszerezik. Az ételek ízgazdagok, de nem feltétlenül erősek.
A hagyományos étkezés földön ülve, közös tálból történik, kézzel. Fontos szabály, hogy kizárólag a jobb kezet szabad használni az evéshez, a bal kéz tisztátalannak számít.
Az ország nemzeti étele a Machboos. Ez egy fűszeres rizsétel (hasonló a biryanihoz), amelyet csirkével (Machboos Ala Dajaj), báránnyal vagy hallal készítenek. A jellegzetes ízt a loomi (szárított fekete lime) és a bahreini fűszerkeverék (bzar) adja. A reggelik sztárja a Balaleet, egy édes-sós fogás, sáfránnyal és cukorral édesített cérnametélt tészta, amelyre egy sós, kardamomos omlettet borítanak. A Muhammar, egy édes rizs, amelyet datolyával vagy cukorral főznek és hagyományosan sós sült hal mellé tálalnak – az ízek kontrasztja a bahreini konyha egyik sajátossága. Halwa Showaiter, a híres bahreini zselés édesség. Kukoricakeményítőből, cukorból, sáfrányból, rózsavízből és diófélékből készül. A Muharraq-i Showaiter család készíti a leghíresebbet évszázadok óta. Mindig gahwa-val (arab kávéval) kínálják. A város továbbá tele van olcsó indiai és pakisztáni kifőzdékkel, ahol pár száz forintért kiváló biryanit vagy tikkát lehet enni.
Bár Bahrein muszlim ország, az alkohol legális. Kapható a 4 és 5 csillagos szállodák bárjaiban, éttermeiben és speciális licencelt boltokban (pl. Gulf Cellar). Az árak magasak és nyilvános helyen (utca, park, nyilvános strand) az alkoholfogyasztás szigorúan tilos.
Repülőjegy
Közlekedés
A magyar utazók számára Bahrein elérése az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött, köszönhetően a légiközlekedési piac átalakulásának. Jelenleg két fő stratégia létezik az eljutásra: a kényelmesebb, de drágább közvetlen/átszállásos repülés Manamába, vagy a költséghatékonyabb, de logisztikailag bonyolultabb "szaúdi kerülő", amihez Szaúd-Arábiai vízum szükséges és transzfer, hogy elérjük Bahreint. A Manamába érkező járatok többsége egy átszállással érhető el Budapestről. A menetidő és az ár nagymértékben függ a választott légitársaságtól.
A magyar állampolgárok számára Bahrein vízumköteles. A bahreini nemzetközi repülőtéren érkezéskor igényelhető Visa on Arrival (Helyszíni vízum) vagy javasolt előre megigényelni a hivatalos kormányzati portálon ([evisa.gov.bh]) a
eVisa (Elektronikus vízum), hogy elkerüljük a reptéri sorban állást.
A beutazáshoz szükséges továbbá a belépéstől számított legalább 6 hónapig érvényes útlevél.
Bahrein éghajlata sivatagi, rendkívüli nyári hőséggel és magas páratartalommal ("szuannak" nevezett nyirkos meleg).
Ideális időszak, Novembertől márciusig. Ilyenkor a nappali hőmérséklet 20-28°C, az éjszakák kellemesen hűvösek (15-20°C). Ez a fesztiválok, a szabadtéri programok és a Forma-1 futam időszaka is. Kerülendő Május végétől szeptemberig a hőmérséklet stabilan 40°C felett van, a hőérzet a pára miatt 50°C közeli. A tenger vize is túlzottan felmelegszik (30°C+), így nem nyújt igazi felfrissülést.
Közlekedés az Országon Belül
Bahrein autó-centrikus ország, a gyalogos közlekedés infrastruktúrája sok helyen hiányos.
Azonban a tömegközlekedés jelentősen fejlődött az elmúlt években. A piros buszok modernek, légkondicionáltak és wifivel felszereltek.
Uber és Careem megbízhatóan működik és gyakran olcsóbb, de mindenképpen kiszámíthatóbb, mint a hagyományos taxi, amik fehér-narancs autók. Mérőórával (meter) rendelkeznek, de a turistáknak gyakran fix árat akarnak mondani. Ragaszkodni kell az óra használatához ("Meter, please"). A reptéri indulásnak magas alapdíja van.
A legkényelmesebb módja a felfedezésnek azonban az autóbérlés, különösen a távoli látnivalók (Élet Fája, Zallaq) eléréséhez. A benzin ára európai szemmel nevetségesen alacsony. A vezetési stílus agresszívabb a magyarnál, de kezelhető. Nemzetközi jogosítvány kiváltása javasolt.
Közbiztonság
Bahrein a statisztikák alapján a világ egyik legbiztonságosabb országa. Az erőszakos bűncselekmények a turisták ellen szinte ismeretlenek. Bár 2011-ben voltak zavargások, a helyzet évek óta stabil. Előfordulhatnak kisebb demonstrációk bizonyos falvakban (pl.: Sitra, Sanabis, Duraz), ezeket a területeket érdemes elkerülni péntek délutánonként, de a turistaövezetek (Manama, Muharraq, Zallaq) teljesen biztonságosak. Az egyedül utazó nők számára is biztonságos, a helyiek tisztelettudóak, a zaklatás nem jellemző, de a kulturális normák betartása (öltözködés) javasolt a kényelmetlen pillantások elkerülése végett.
Hasznos tudnivalók
Valuta: Bahreini Dinár (BHD). 1 BHD = 1000 fils. Az árfolyam a dollárhoz rögzített (1 BHD = kb. 2,65 USD), ami a világ egyik legerősebb valutájává teszi.
Bankkártya: A Visa és Mastercard elfogadottsága közel 100%-os, még a kisebb boltokban és a piacon is sok helyen lehet kártyával fizetni. Készpénzre a buszon és a kisebb piaci árusoknál lehet szükség.
Borravaló: A legtöbb étterem automatikusan felszámol 10-15% szervizdíjat, de ez ritkán jut el a személyzethez. Szokás további 10%-ot hagyni készpénzben, ha elégedettek vagyunk a szolgáltatással.
Bahrein toleránsabb, mint Szaúd-Arábia vagy Katar, de konzervatív társadalom.
Plázákban, piacokok és az utcán a vállak és a térdek fedése javasolt mindkét nem számára. A nőknek nem kötelező a fejkendő (kivéve mecsetekben). A hotelek és privát strandklubok területén a bikini teljesen elfogadott. A nyilvános strandokon (pl.: Al Jazayer) azonban a helyi nők "burkiniben" vagy ruhában fürdenek, így itt a konzervatívabb fürdőruha (póló, rövidnadrág) viselése a tisztelet jele.
Az elektromos hálózat a brit szabványt követi (G típusú, három szögletes érintkező). Átalakítóra szükség van! A feszültség 230V, mint Magyarországon.
A hétvége péntek és szombat, a vasárnap munkanap. Pénteken délelőtt, a nagyima idején (kb. 11:00-12:30) a legtöbb bolt és a Souq zárva tart, az élet délután indul be.
Bahrein tökéletes "bevezető" a Közel-Kelet világába. Elég kicsi és szervezett ahhoz, hogy ne legyen nyomasztó egy első utazó számára, ugyanakkor történelmi mélysége és kulturális rétegei miatt a tapasztalt világjáróknak is tartogat meglepetéseket. Egy 3-4 napos hosszú hétvége alatt kényelmesen bejárható, de ha elmerülünk Muharraq sikátoraiban vagy a sivatag csendjében, könnyen egy hétre is marasztalhat.