Svájc: Bern, Alpok, tavak és panorámavonatok
Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.
Hófödte csúcsok, gleccserek, türkizkék tavak, vízesésekkel szabdalt völgyek, piros hegyi vonatok, fakeresztes óvárosok, sajtfondü és kézzel készült csokoládé. Svájc Európa szívében, az Alpok ölelésében fekszik, alig másfél órás repülésre Budapesttől és kis területen olyan sokféle tájat kínál, hogy egy élet is kevés a felfedezésére.
Svájc szövetségi állam, amely huszonhat kantonból áll, lakóinak száma kb. 9,1 millió fő. Négy nemzeti nyelve van, a német, a francia, az olasz és a rétoromán, a nyelvhatárok a konyhán, az építészeten és a szokásokon is jól érezhetők. Az ország nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezethez tartozik, fizetőeszköze a svájci frank.
A Svájc látnivalók listáján Bern középkori óvárosa, Zürich és Luzern tópartjai, a Jungfrau-régió és a Jungfraujoch, Zermatt és a Matterhorn, Genf és a Genfi-tó, a Lavaux szőlőteraszai, a Chillon-kastély, Lugano mediterrán hangulata, St. Moritz és a híres panorámavonatok is szerepelnek. Az ország egyszerre kínál városnézést, túrázást, síelést, tavi fürdőzést és gasztronómiai élményeket.
Svájc története a hagyomány szerint 1291-ben kezdődött, amikor három hegyi kanton, Uri, Schwyz és Unterwalden szövetséget kötött egymással. A szövetséghez a következő évszázadokban újabb kantonok csatlakoztak, a mai szövetségi állam pedig 1848-ban jött létre. Svájc évszázadok óta semleges ország, Genf a nemzetközi diplomácia és a humanitárius szervezetek egyik központja, itt alapították a Vöröskeresztet is.
Svájc a világ egyik legdrágább országa, de egy kis tervezéssel, a kedvezményes vasúti jegyekkel, a szupermarketek kínálatával és a hostelekkel kisebb költségvetésből is bejárható. A tömegközlekedés kiváló, a vonatok, a buszok, a hajók és a hegyi vasutak összehangolt menetrend szerint közlekednek, így autó nélkül is szinte minden látnivaló elérhető.
A legjobb utazási időszak a túrázáshoz júniustól szeptemberig, a síeléshez decembertől áprilisig tart. Tavasszal és ősszel kevesebb a turista, a városok és a tavak ilyenkor is gyönyörűek, a magas hegyi utak és felvonók egy része azonban szünetel.
Svájcban néhány órás vonatúton belül több nyelvi régió, sőt több kultúra is megismerhető. Reggel a német nyelvű Luzernben, délben a francia nyelvű Genfi-tó partján, este pedig az olasz nyelvű Luganóban vacsorázhatunk. A nyelvi régiók sokszínűsége a svájci identitás része, a svájciak büszkék rá, hogy a különböző nyelvű és vallású közösségek évszázadok óta békében élnek együtt.
A főváros: Bern
Bern Svájc szövetségi városa, itt működik a szövetségi parlament és a kormány. A svájci alkotmány nem nevez meg fővárost, ezért Bernt hivatalosan szövetségi városnak, a köznyelvben azonban fővárosnak nevezik. Bern kisváros, nyugodt, barátságos hangulatú, a sietős nagyvárosok helyett inkább egy szépen megőrzött középkori városra emlékeztet.
A város az Aare folyó kanyarulatában, egy félszigeten épült, a zöld vizű folyó három oldalról öleli körül az óvárost. A középkori városkép szinte érintetlenül maradt fenn, ezért Bern óvárosa az UNESCO világörökség része. Tiszta időben a város utcáiról és kilátópontjairól a Berni-felföld hófödte csúcsaira is ellátni.
Az óváros és az árkádok
Bern óvárosának legjellegzetesebb vonása a kőárkádok sora, amelyek az utcák két oldalán kb. hat kilométer hosszan húzódnak. Az árkádok alatt üzletek, kávézók és éttermek sorakoznak, így esőben is kényelmesen lehet sétálni. Az árkádos házak alatt sok helyen pincék nyílnak az utcára, ezekben bárok, galériák és kis boltok működnek.
Az óváros főutcáinak közepén színesre festett szökőkutak állnak, a 16. századi szobrok bibliai és legendás alakokat, valamint a város jelképét, a medvét ábrázolják. A kutak vize iható, a helyiek nyáron kulaccsal töltik meg belőlük a vizet. A leghíresebb a gyermekfaló óriást ábrázoló Kindlifresser-kút, amelynek szobra a gyerekeket mindig elbűvöli.
Az óváros legjobb bejárási módja egy lassú séta a pályaudvartól a Medveparkig, a Spitalgasse, a Marktgasse, a Kramgasse és a Gerechtigkeitsgasse árkádjai alatt. A sétán ráérősen egy-másfél óra elmegy, a mellékutcákban és a folyóparton pedig sok csendes zug rejtőzik.
Az óváros egyik különleges helye a Kornhauskeller, egy egykori gabonaraktár hatalmas, boltíves pincéje, amelyben ma elegáns étterem és bár működik. A terem díszítése és mérete még akkor is megér egy pillantást, ha nem ott vacsorázunk.
A Zytglogge és a Berni Münster
Az óváros közepén áll a Zytglogge, a város középkori óratornya, amely egykor a városkapu szerepét töltötte be. A torony csillagászati órája minden egész óra előtt néhány perccel megelevenedik, kakas kukorékol, medvék vonulnak körbe és egy aranyszínű alak üti el az órát. Az óraszerkezetet vezetett túrán belülről is meg lehet nézni.
A város gótikus katedrálisa, a Berni Münster Svájc legmagasabb templomtornyával büszkélkedik. A főbejárat fölötti kapuzaton az utolsó ítélet több mint kétszáz faragott alakja látható, a jelenet a középkori szobrászat remeke. A toronyba kis belépődíj ellenében fel lehet menni, a lépcsők tetejéről az óvárosra, az Aare kanyarulataira és az Alpokra nyílik kilátás.
A székesegyház mögötti Münsterplattform árnyas terasza a város egyik legkedveltebb pihenőhelye, a mellvédről a folyóra és a túlparti negyedekre látni. A teraszról egy kis felvonó visz le a folyópartra.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
A Szövetségi Palota
Az óváros szélén, az Aare fölé magasodó domboldalon áll a Szövetségi Palota, a Bundeshaus, ahol a svájci parlament két kamarája és a szövetségi kormány ülésezik. A zöld kupolás épület belsejét a kantonok címerei, falfestmények és üvegablakok díszítik. Az ülésszakokon kívül ingyenes vezetett túrákon lehet bejárni, a helyeket előre kell foglalni.
A palota előtti téren nyáron vízjátékok szórják a vizet a kövezetből, a gyerekek és a felnőttek is örömmel szaladgálnak közöttük. A téren kedden és szombaton piacot tartanak, ahol a környékbeli gazdák zöldséget, gyümölcsöt, sajtot, virágot és pékárut árulnak.
A palota mögötti teraszról lélegzetelállító kilátás nyílik az Aare völgyére és tiszta időben a Berni-felföld csúcsaira, köztük az Eigerre, a Mönchre és a Jungfraura.
Svájc a közvetlen demokrácia országa, a polgárok évente többször szavaznak népszavazáson a legkülönbözőbb kérdésekről, a helyi ügyektől a szövetségi törvényekig. A kormányt hét tagú szövetségi tanács alkotja, amelynek elnöki tisztsége évente cserél gazdát.
Medvék és a Rózsakert
A medve évszázadok óta Bern jelképe, a város címerében is szerepel. Az óváros keleti végén, a Nydegg-híd túloldalán, az Aare partján található a Medvepark, ahol egy tágas, folyóparti kifutóban medvék élnek. A park látogatása ingyenes, a medvék télen gyakran visszahúzódnak, tavasszal és nyáron viszont jól láthatók.
A Medvepark fölötti dombon terül el a Rózsakert, ahol több száz rózsa- és íriszfajta virágzik. A kert teraszáról nyílik a legszebb kilátás Bern óvárosára, a cserépteteken túl a Münster tornyára és a folyó kanyarulatára. A kertben egy kellemes étterem is működik.
A Nydegg-híd és az alatta fekvő Mattenquartier, a régi halász- és kézművesnegyed a város egyik legbájosabb része. Az alacsony házak, a folyóparti utcák és a kis bárok hangulata egészen más, mint a fenti óvárosé.
A Rózsakertből a lépcsőkön és a folyóparti ösvényeken lesétálva visszajuthatunk az óvárosba. Az Aare fölött átívelő magas hidakról, például a Kirchenfeld- és a Kornhaus-hídról szintén szép kilátás nyílik a folyóra és a város tetőire, este pedig a kivilágított óváros különösen hangulatos.
Einstein és a múzeumok
Bernben élt és dolgozott fiatalon Albert Einstein, aki itt, a szabadalmi hivatal tisztviselőjeként dolgozta ki a speciális relativitáselméletet. A Kramgasse-i lakásában működő Einstein-ház a tudós berni éveit mutatja be, a belépő kb. 8 frank. A múzeum télen néhány hétre bezár, ezért érdemes előre ellenőrizni a nyitvatartását.
A Berni Történeti Múzeumban egy nagyobb Einstein-kiállítás is található, a Szépművészeti Múzeum a svájci festészet gazdag gyűjteményét őrzi. A város szélén, egy hullámzó üvegtetős épületben működik a Paul Klee Központ, amely a Bernhez kötődő festő életművének legnagyobb gyűjteményét mutatja be.
A legtöbb berni múzeum hétfőn zárva tart. A Svájci Alpesi Múzeum a hegyek és az ember kapcsolatát mutatja be, ez jó előkészület egy alpesi túrához.
Esős napokon a múzeumok mellett a berni árkádok alatti boltok, antikváriumok és csokoládéboltok is jó programot kínálnak. A város számos kis galériája és könyvesboltja a helyi művészek és kiadók munkáit mutatja be.
Fürdés az Aaréban
Nyáron Bern legkülönlegesebb élménye a fürdés az Aaréban. A helyiek a folyó felső szakaszán beugranak a vízbe és a gyors sodrás a városig viszi őket, ahol a Marzili folyóparti strandnál lépcsők és korlátok segítik a kiszállást. A Marzili strand és uszoda használata ingyenes.
Az Aare vize hideg és a sodrása erős, ezért csak jó úszóknak ajánlott és csak a kijelölt kiszállóhelyek ismeretében szabad nekivágni. A hidakról ugrálni tilos és veszélyes. Aki nem mer a folyóba ugrani, a parti füves strandokon is kellemesen eltöltheti a forró nyári napokat.
Közlekedés és szállás Bernben
Bern óvárosa kicsi, gyalog kényelmesen bejárható. A pályaudvartól villamosok és buszok indulnak a város minden részébe, a szállodai vendégek gyakran ingyenes helyi közlekedési jegyet kapnak a szállásukhoz. Bern vasúti csomópont, Zürich, Bázel, Luzern, Interlaken és Genf vonattal könnyen elérhető, ezért a város jó kiindulópont napos kirándulásokhoz.
Bernben a szállás valamivel olcsóbb, mint Zürichben vagy Genfben, de a svájci árszínvonal itt is magas. A pályaudvar környékén és az óvárosban kis szállodák és hostel is található.
Kirándulások Bernből
Bern környékén több kellemes kirándulóhely is található. A városból vonattal kb. húsz perc alatt érhető el Thun, a Thuni-tó partján fekvő kisváros, amelynek domb tetején álló, négytornyú kastélyából szép kilátás nyílik a tóra és a hegyekre. A tó partján fekvő Spiez szőlőhegyekkel körülvett kastélya és kikötője szintén megér egy kirándulást.
Bern és Fribourg között fekszik Murten (Morat), egy középkori kisváros, amelynek városfalain ma is végig lehet sétálni, a falakról a Mureni-tóra és a környező tájra nyílik kilátás. A kétnyelvű Fribourg óvárosa a Sarine folyó szurdokában épült, a német és a francia nyelvű Svájc határán.
A Berntől keletre fekvő Emmental a hullámzó zöld dombok, a nagy fatornácos parasztházak és a lyukas emmentáli sajt hazája. Az Affolternben működő bemutató sajtüzemben megnézhetjük, hogyan készül a híres sajt, a környék kerékpáros és gyalogos útvonalai pedig nyugodt vidéki kirándulást kínálnak.
Magyar kapcsolatok
Bern neve minden magyar futballszurkoló számára ismerős. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét Bernben, a Wankdorf Stadionban játszották, ahol az Aranycsapat 3–2-re kikapott az NSZK-tól. A mérkőzés a német futballtörténetben a berni csoda néven vált ismertté. A régi stadion helyén ma új aréna áll.
A két ország kapcsolata ennél jóval mélyebb. Az 1956-os forradalom után Svájc kb. tizenkétezer magyar menekültet fogadott be, sokan közülük ma is itt élnek leszármazottaikkal együtt. A svájci magyar közösség egyesületei, iskolái és egyházi közösségei ma is működnek, Bernben és Zürichben magyar nyelvű programokat is rendeznek.
A két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai ma is szorosak. Svájc az Európai Unió bővítéséhez kapcsolódó svájci hozzájárulás keretében magyarországi programokat is támogatott, többek között a környezetvédelem, a kutatás és az oktatás területén, a svájci egyetemeken pedig sok magyar kutató és diák dolgozik és tanul.
Rejtett kincs: Bern saját hegye, a Gurten a város déli szélén emelkedik, ahová a wabern-i völgyállomásról sikló visz fel néhány perc alatt. A csúcson parkos rét, játszóterek, étterem és egy kilátótorony várja a látogatókat, ahonnan Bernre, a Jura-hegységre és az Alpok teljes vonulatára nyílik kilátás. A helyiek hétvégén piknikezni és sétálni járnak ide, a turisták közül viszont csak kevesen.
Fővároson túli úti célok
Bernen túl Svájc minden szeglete más arcát mutatja. Északon Zürich és Bázel nyüzsgő városai, középen Luzern és a Vierwaldstätti-tó, a Berni-felföldön a Jungfrau-régió csúcsai és vízesései, délen Zermatt és a Matterhorn, nyugaton Genf és a Genfi-tó francia hangulatú partja, a déli Ticino kantonban pedig pálmafás tópartok és olasz piazzák várják az utazókat.
A távolságok kicsik, a vonatok gyakran járnak, ezért egy-két hét alatt az ország legszebb részei kényelmesen bejárhatók. Érdemes két-három bázist választani, például Luzernt vagy Interlakent középen, Zermattot délen és Lausanne-t vagy Montreux-t nyugaton és innen tenni napos kirándulásokat.
Zürich, a legnagyobb város
Zürich Svájc legnagyobb városa és gazdasági központja, a Zürichi-tó északi csücskében, a Limmat folyó partján fekszik. A város egyszerre elegáns pénzügyi központ és fiatalos, kulturális programokban gazdag nagyváros. A pályaudvartól a tóig vezető Bahnhofstrasse a világ egyik legdrágább bevásárlóutcája, ahol óra- és ékszerüzletek, bankok és luxusboltok sorakoznak.
A Limmat két partján terül el a hangulatos óváros, a Niederdorf, ahol szűk, macskaköves utcákon kávézók, bárok, antikváriumok és kis éttermek sorakoznak. A folyó két oldalán áll a város két híres temploma. A kéttornyú Grossmünster a svájci reformáció kiindulópontja volt, itt prédikált Zwingli. A Fraumünster templomot Marc Chagall színes üvegablakai teszik különlegessé, a templom kis belépődíj ellenében látogatható.
A Lindenhof árnyas teraszáról az óvárosra és a folyóra nyílik szép kilátás. A pályaudvar mellett álló Svájci Nemzeti Múzeum az ország történetét mutatja be, a Kunsthaus pedig Svájc egyik legjelentősebb képtára. Nyáron a zürichiek a tóban és a Limmatban fürdenek, a folyóparti fürdőházak este bárrá alakulnak.
Zürich fölött emelkedik az Uetliberg, a város saját hegye, ahová a pályaudvarról vonat visz fel kb. húsz perc alatt. A csúcsról a városra, a tóra és tiszta időben az Alpok hosszú vonulatára látni. A hegygerincen kellemes sétaút vezet a Felsenegg kilátópontig, ahonnan kabinos felvonó visz le a völgybe, Adliswil településre.
Augusztusban Zürichben rendezik a Street Parade elektronikus zenei felvonulást, amely a világ egyik legnagyobb ilyen eseménye, a tóparton ilyenkor százezrek táncolnak. A város éjszakai élete egyébként is élénk, a régi gyárnegyedekből lett Zürich-West bárjai és klubjai a fiatalok kedvelt helyei.
A Rajnai-vízesés és Bázel
Zürichtől kb. egy órányira északra, Schaffhausen mellett zúdul alá a Rajnai-vízesés (Rheinfall), Európa egyik legbővizűbb vízesése. A kb. 150 méter széles és kb. 23 méter magas zuhatag különösen kora nyáron, a hóolvadás idején a leglátványosabb. A Laufen-kastély felőli oldalon kis belépődíj ellenében kilátóteraszokon lehet egészen közel menni a zúgó vízhez, a vízesés közepén álló sziklához pedig kis hajók viszik a bátrakat.
Bázel (Basel) a Rajna partján, a német és a francia határ találkozásánál fekszik, Svájc harmadik legnagyobb városa. A vörös homokkő városháza, a Rajna fölé magasodó székesegyház és a középkori óváros mellett Bázel a művészetek városa is, ahol több mint harminc múzeum működik. Nyáron a helyiek vízálló úszózsákba csomagolják ruháikat és a Rajnán úsznak le a városon keresztül.
Bázel legnagyobb eseménye a farsangi Fasnacht, amely hamvazószerda utáni hétfőn hajnali négykor kezdődik, amikor a város összes lámpáját lekapcsolják és álarcos dobosok és sípolók vonulnak az utcákra. A háromnapos karnevál az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.
Luzern és a Vierwaldstätti-tó
Luzern Svájc egyik legszebb városa, a Vierwaldstätti-tó partján, hegyek gyűrűjében fekszik. A város jelképe a 14. századi Kapellbrücke, Európa egyik legrégebbi fedett fahídja, amelynek gerendái alatt festett képtáblák mesélik el a város történetét. A hidat egy tűzvész után gondosan újjáépítették, a mellette álló nyolcszögletű víztorony ma is az eredeti.
Az óváros festett homlokzatú házai, terei és szökőkútjai mellett érdemes megnézni az Oroszlán-emlékművet, egy sziklafalba vájt haldokló oroszlánt, amely a francia forradalom idején elesett svájci gárdistáknak állít emléket. Mark Twain a világ egyik legszomorúbb és legmeghatóbb kőfaragásának nevezte. A belépés ingyenes.
A város fölött húzódó középkori Musegg-fal tornyai közül többe is fel lehet menni, a kilátás a városra és a tóra pompás. A Svájci Közlekedési Múzeum a vasutak, a hajók, a repülők és az űrhajózás történetét mutatja be, gyerekekkel különösen jó program.
Luzern két híres hegye a Pilatus és a Rigi. A Pilatusra a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja visz fel Alpnachstadból, a Rigire pedig Európa első hegyi vasútja kapaszkodik fel Vitznauból. A klasszikus kirándulás hajóval indul Luzernből, majd vasúttal fel a csúcsra és kabinos felvonóval vissza a völgybe.
A tóparton álló modern kultúra- és kongresszusi központ, a KKL hatalmas, kinyúló tetejével a város újabb jelképe lett. Nyáron itt rendezik a Luzerni Fesztivált, a világ egyik legrangosabb komolyzenei fesztiválját.
Interlaken és a Jungfrau-régió
Interlaken a Thuni- és a Brienzi-tó között, a Berni-felföld kapujában fekszik, a kalandsportok és a hegyi kirándulások központja. A város fölötti réten siklóernyősök szállnak le, a tavakon kirándulóhajók közlekednek, a Harder Kulm kilátójáról pedig a három híres csúcsra, az Eigerre, a Mönchre és a Jungfraura látni.
Interlakentől délre nyílik a Lauterbrunnen-völgy, egy meredek sziklafalak közé zárt, zöld völgy, ahol több tucat vízesés zuhan alá. A Staubbach-vízesés a falu fölött közel háromszáz méter magasból hull alá, a közeli Trümmelbach-vízesések pedig a sziklába vájt barlangokban zúgnak. A völgy fölötti teraszokon fekszenek az autómentes Wengen és Mürren hegyi falvai.
A régió csúcspontja a Jungfraujoch, Európa legmagasabban fekvő vasútállomása 3454 méteren, ahová Interlakenből vonattal, a Grindelwaldból induló Eiger Express kabinos felvonóval és a sziklába vájt fogaskerekű vasúttal lehet feljutni. A csúcson jégpalota, kilátóterasz és az Aletsch-gleccser, az Alpok leghosszabb gleccserének látványa várja a látogatókat. A Jungfrau-Aletsch vidék az UNESCO világörökség része.
A Jungfraujoch drága kirándulás, Interlakenből az oda-vissza jegy a szezontól függően kb. 225–270 frank, a Swiss Travel Pass-szal és a Half Fare Carddal jelentős kedvezmény jár. Felhős időben a csúcson semmit sem látni, ezért érdemes reggel megnézni a csúcskamerák képét. Olcsóbb alternatíva a Schilthorn, a Männlichen vagy a Grindelwald First, ahonnan szintén lenyűgöző a kilátás.
Grindelwaldból kabinos felvonó visz fel a First csúcsára, ahol a sziklafal mentén kiépített függő sétány, a First Cliff Walk izgalmas kilátást kínál. Innen kb. egyórás, könnyű sétával érhető el a Bachalpsee, egy kis hegyi tó, amelynek tükrében a környező csúcsok látványa felejthetetlen.
Zermatt és a Matterhorn
Zermatt a Valais (Wallis) kanton déli csücskében, egy hosszú völgy végében fekszik, a 4478 méter magas Matterhorn lábánál. A falu autómentes, az utcákon csak kis elektromos autók és lovas kocsik közlekednek, a vendégek autóikat a völgy alján fekvő Täschben hagyják, ahonnan ingavonat visz fel Zermattba.
A Matterhorn piramisa a falu szinte minden pontjáról látható, a legszebb a hajnali fényben, amikor a csúcs rózsaszínre gyúl. A Gornergrat fogaskerekű vasútja kb. 3100 méterre visz fel, ahonnan a Matterhornra és a Monte Rosa gleccsereire nyílik kilátás. A Matterhorn Glacier Paradise kabinos felvonója még magasabbra, kb. 3880 méterre emelkedik, a gleccseren nyáron is lehet síelni.
Zermatt környékén nyáron száz kilométernyi turistaút várja a túrázókat. Az egyik legszebb az öt tavat érintő túra, amelynek tavaiban szélcsendes időben a Matterhorn tükörképe is megjelenik.
A Matterhornt először 1865-ben mászták meg, a lefelé vezető úton azonban a csapat négy tagja lezuhant és életét vesztette. A falu Matterhorn Múzeuma a hegymászás történetét, a régi Zermatt életét és a tragikus első megmászás emlékeit mutatja be.
A panorámavonatok
Svájc legismertebb vasúti élménye a Glacier Express, amely kb. nyolc óra alatt köti össze Zermattot és St. Moritzot, közben kilencvenegy alagúton és közel háromszáz hídon halad át és a kb. kétezer méter magas Oberalp-hágón is átkel. A panorámaablakos kocsikban a helyfoglalás kötelező és külön díjas, ősszel néhány hétig a vonat nem közlekedik.
A Bernina Express Churból vagy St. Moritzból indul és a Bernina-hágón át az olaszországi Tiranóig közlekedik. A vonal az Alpok egyik legszebb vasútvonala, amely a gleccserek világából néhány óra alatt a pálmafás Valtellinába ereszkedik. Az Albula- és a Bernina-vasútvonal az UNESCO világörökség része.
A GoldenPass vonalon Montreux és Luzern között Interlakenen át lehet utazni, a Gotthard Panorama Express pedig hajóval és vonattal köti össze Luzernt és Ticinót. A Swiss Travel Pass-szal ezeken a vonatokon is utazhatunk, csak a helyjegyet kell megváltani.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Genf és a Genfi-tó
Genf (Genève) a Genfi-tó (Lac Léman) délnyugati csücskében, a francia határ közelében fekszik, a nemzetközi diplomácia városa. Itt működik az ENSZ európai székhelye, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és számos nemzetközi szervezet. A város jelképe a tóból 140 méter magasra szökő Jet d'Eau szökőkút, amely messziről is látszik.
Az óváros a domb tetején, a Szent Péter-katedrális körül terül el, a templom tornyából az egész városra és a tóra látni. A Bastions park falán áll a reformáció emlékműve, Kálvin és társai hatalmas kőszobraival. Az ENSZ palotáját vezetett túrán lehet megtekinteni, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Múzeum pedig a humanitárius segítségnyújtás történetét mutatja be.
A város határán működik a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, ahol a részecskefizika legnagyobb kísérletei zajlanak. A látogatóközpont, a Science Gateway kiállításai ingyenesen látogathatók. A Genf melletti Carouge negyed olasz hangulatú utcáival és kis kézműves boltjaival kellemes délutáni program.
A genfiek kedvenc helye a Bains des Pâquis, egy tóba épített fürdőhely, ahol nyáron fürdeni és napozni, télen szaunázni és fondüt enni járnak. A tóparton sétálva a szép parkok, a virágóra és a luxusszállodák is a város hangulatához tartoznak.
Lausanne, Lavaux és Montreux
Lausanne a Genfi-tó északi partján, meredek domboldalon épült egyetemi város, itt működik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye és az Olimpiai Múzeum. A gótikus katedrális tornyából ma is minden este egy éjjeliőr kiáltja be az órákat, ez a hagyomány évszázadok óta él.
Lausanne és Montreux között húzódik a Lavaux szőlőterasz-vidéke, ahol a meredek domboldalon kőfalakkal megtámasztott teraszokon érik a szőlő a tó fölött. A vidék az UNESCO világörökség része. A teraszok között gyalogösvények vezetnek, a kis borosfalvakban a helyi fehérbort, a chasselast lehet megkóstolni.
A Riviérának is nevezett partszakasz gyöngyszeme Montreux, ahol a tóparti sétányon pálmafák és virágágyások között sétálhatunk. A sétányon áll Freddie Mercury szobra, aki éveket töltött a városban. Nyáron itt rendezik a híres Montreux-i Jazzfesztivált.
Montreux mellett, egy sziklán, szinte a tóban áll a Chillon-kastély, Svájc leglátogatottabb műemléke. A középkori vár termei, börtönei és tornyai jól megőrzött állapotban látogathatók, Lord Byron híres verset írt egykori foglyáról. A belépő kb. 15 frank.
Neuchâtel és a Jura-hegység
Az ország nyugati határán húzódó Jura-hegység az Alpoknál alacsonyabb, erdős hegyvidék, ahol legelők, kis falvak és csendes túraútvonalak várják a látogatókat. A hegység lábánál, a Neuchâteli-tó partján fekszik Neuchâtel, amelynek sárga homokkő házai és kastélya a város jellegzetes látnivalói.
A Jura-hegység a svájci órakészítés bölcsője. La Chaux-de-Fonds és Le Locle városait az órakészítő műhelyek igényei szerint tervezték meg, a két város az UNESCO világörökség része. A La Chaux-de-Fonds-i Nemzetközi Óramúzeum az időmérés történetét mutatja be a napóráktól a modern szerkezetekig.
Lugano és Ticino
Az Alpok déli oldalán fekvő Ticino (Tessin) kanton Svájc olasz nyelvű része, ahol a pálmafák, a kőházas falvak, a piazzák és a mediterrán hangulat már Olaszországot idézik. A kanton legnagyobb városa Lugano, a Luganói-tó partján, két hegy, a Monte Brè és a Monte San Salvatore között. Mindkét hegyre sikló visz fel, a csúcsokról a tóra és a környező hegyekre nyílik kilátás.
A tóparti sétány a halászfaluból lett Gandriáig vezet, ahol a kőházak egymás fölé épülve kapaszkodnak a sziklás parton. A kanton fővárosa, Bellinzona három középkori vára az UNESCO világörökség része, a Lago Maggiore partján fekvő Locarno és Ascona pedig Svájc legnaposabb városai közé tartoznak.
St. Moritz és Graubünden
Az ország délkeleti részén, Graubünden kantonban fekszik az Engadin völgye, ahol St. Moritz, a világ egyik leghíresebb síparadicsoma két téli olimpiát is rendezett. A tóparti városban luxusszállodák és elegáns üzletek sorakoznak, a környező hegyekben azonban mindenki talál magának való síterepet, túraútvonalat és hegyi tavat.
Graubünden Svájc legnagyobb kantonja, itt beszélik a rétoromán nyelvet is. A Svájci Nemzeti Park az Alpok egyik legérintetlenebb területe, ahol zergék, kőszáli kecskék és mormoták élnek. Az engadini falvak sgraffitós homlokzatú házai a régió jellegzetes látnivalói.
Sankt Gallen és Appenzell
Az ország északkeleti részén fekvő Sankt Gallen (St. Gallen) barokk apátsági könyvtára a világ egyik legszebb könyvtárterme, ahol középkori kéziratokat őriznek. Az apátsági negyed az UNESCO világörökség része, a könyvtárba csak filcpapucsban lehet belépni, hogy a parketta ne sérüljön.
A közeli Appenzell a hagyományos svájci vidéki élet őrzője, a festett homlokzatú házak, a sajtkészítő üzemek és a zöld dombok világa. A közeli Ebenalp hegyén, egy sziklafal tövében tapad a hegyhez a híres Aescher vendéglő, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett hegyi fogadója.
Rejtett kincs: Neuchâtel kantonban, a Jura-hegységben található a Creux du Van, egy hatalmas, patkó alakú sziklakatlan, amelynek kb. 160 méter magas függőleges falai egy kb. másfél kilométer széles völgyet ölelnek körül. A peremén gyalogösvény fut körbe, ahonnan a mélybe és tiszta időben az Alpokra is ellátni, a sziklákon gyakran kőszáli kecskék legelésznek. A katlan Neuchâtelből vagy Noiraigue faluból gyalogosan érhető el, a turisták közül még kevesen ismerik.
Gasztronómia
A svájci konyha a hegyi parasztok egyszerű, laktató ételeiből és a szomszédos országok hatásaiból született. A német nyelvű részen a burgonya, a kolbász és a tejszínes mártások, a francia részen a sajt és a bor, Ticinóban pedig a polenta, a rizottó és a gesztenye dominál. A svájci tejtermékek, a sajtok és a csokoládé világhírűek.
Fondü és raclette
A svájci konyha legismertebb étele a sajtfondü, a közös edényben, borral és egy kis cseresznyepálinkával olvasztott sajt, amelybe hosszú villára szúrt kenyérdarabokat mártanak. A legkedveltebb változat a moitié-moitié, amely fele-fele arányban gruyère és vacherin fribourgeois sajtból készül. Egy fondü az éttermekben kb. 28–40 frank fejenként.
A fondühöz kapcsolódó hagyomány szerint aki elejti a kenyerét a sajtban, az fizeti a következő kört, vagy vicces büntetést kap. Az edény alján maradt pirult sajtkéreg, a la religieuse a legfinomabb falat, amelyen a társaság tagjai osztoznak.
A raclette a Valais kanton jellegzetes étele, a nagy sajtkorong vágott felét tűz vagy speciális sütő fölött megolvasztják, majd a megpuhult sajtot héjában főtt burgonyára, apró savanyú uborkára és gyöngyhagymára kaparják. A raclette-et sok étteremben annyiszor kérhetjük, ahányszor csak kívánjuk.
A sajtfondü mellett a hús alapú fondük is népszerűek. A fondue chinoise során vékony hússzeleteket forró húslevesben főznek meg az asztalon, a fondue bourguignonne-nál pedig forró olajban sütik meg a húst, mindkettőt sokféle mártással tálalják. A svájci családokban a fondue chinoise a karácsonyi és szilveszteri vacsorák kedvelt étele.
Rösti és a hegyi ételek
A rösti reszelt burgonyából, vajban ropogósra sütött lepény, eredetileg a berni parasztok reggelije volt, ma köretként és önálló ételként is népszerű, tükörtojással, sajttal vagy szalonnával. A német és a francia nyelvű Svájc kulturális határát a svájciak tréfásan röstiárokként emlegetik.
A zürichi konyha klasszikusa a Zürcher Geschnetzeltes, a tejszínes-gombás mártásban párolt borjúcsík, amelyet röstivel tálalnak. Az Älplermagronen az alpesi pásztorok tésztaétele burgonyával, sajttal, pirított hagymával és almaszósszal, a hegyi menedékházak kedvelt ebédje.
A svájciak kedvenc kolbásza a cervelat, amelyet a túrák során nyárson sütnek meg a tűz fölött, Sankt Gallenben pedig a híres borjúkolbászt, az Olma-kolbászt mustár nélkül, cipóval eszik. Ticinóban a polenta, a gombás rizottó és a gesztenyés ételek a jellegzetesek.
Sajtok
Svájcban több száz féle sajt készül, a legismertebbek a gruyère, az emmentáli, az appenzelli és a hártyavékonyra kapart tête de moine. A gruyère sajt nevét adó Gruyères városkában bemutató sajtüzem működik, ahol a sajtkészítés minden lépése megtekinthető, a domb tetején álló középkori kastély pedig a város legszebb látnivalója.
A hegyi legelőkön nyáron alpesi sajtot készítenek, amelyet a pásztorok kis kunyhóikban árulnak. A túrák során érdemes megállni egy-egy ilyen alpesi gazdaságnál, ahol friss tejet, vajat és sajtot is vásárolhatunk.
Csokoládé és édességek
Svájc a csokoládé hazája, a tejcsokoládét itt találták fel. Az olyan híres márkák mellett, mint a Lindt, a Cailler vagy a Toblerone, amelyet Bernben gyártanak, szinte minden városban működik kézműves csokoládébolt. A Zürich melletti Kilchbergben a Lindt csokoládémúzeuma, a Broc településen a Cailler csokoládégyára várja a látogatókat.
A jellegzetes svájci édességek közé tartozik a bázeli mézes-mandulás puszedli, a Läckerli, a cseresznyepálinkás zugi torta és a gesztenyepüréből készült vermicelles. A müzlit is svájci orvos, Maximilian Bircher-Benner találta fel Zürichben, a Bircher-müzli ma is a svájci reggelik kedvelt része.
Reggeli és pékáru
A svájci reggeli egyik jellegzetessége a Zopf, a vajas, fonott kalács, amelyet hagyományosan vasárnap reggel esznek vajjal, lekvárral és mézzel. A pékségekben a croissant-hoz hasonló Gipfeli, a sós perecek és a különféle magos kenyerek is népszerűek.
A pékségek és a kávézók reggel korán nyitnak, egy kávé és egy péksütemény olcsóbb reggeli lehetőség, mint a szállodai büféreggeli. A pályaudvarok pékségeiben az utazók gyorsan és kényelmesen vehetnek útravalót.
Italok
Svájc kiváló borokat készít, de kevés kerül exportra, ezért érdemes helyben megkóstolni őket. A Genfi-tó partján, a Lavaux teraszain a chasselas fehérbor, Valais kantonban a különleges hegyi fajták, Ticinóban a merlot a jellemző.
A legkedveltebb svájci üdítő a tejsavóból készült Rivella, a Bernben kitalált Ovomaltine malátás italpor pedig szinte minden reggelizőasztalon ott van. A cseresznyepálinka, a kirsch és a különféle gyümölcspálinkák a hegyvidéki vendéglők kedvelt itala.
Valais kanton a svájci bortermelés legnagyobb vidéke, a napos, meredek hegyoldalakon a chasselas szőlőből készült fendant és a különleges helyi fajták, például a petite arvine érnek. A kis borospincékben a borokat a helyi sajtokkal és szárított húsokkal együtt kóstolhatjuk meg.
Hol együnk és mennyibe kerül
Svájcban az étkezés drága, egy egyszerű étteremben egy főétel kb. 25–40 frank, egy kávé kb. 4,50–6 frank, egy korsó sör kb. 6–9 frank. Az olcsóbb megoldást a szupermarketek, a Coop és a Migros kész ételei, szendvicsei és saláták jelentik, a nagyobb üzletek éttermeiben menüt is lehet enni kedvező áron.
A felszolgálási díj az árakban benne van, ezért a borravaló nem kötelező, a jó kiszolgálásért a legtöbben kerekítenek vagy néhány frankot hagynak. A csapvíz kiváló minőségű, a városok szökőkútjaiból is ihatunk, ha nincs kiírva, hogy a víz nem iható.
Hosszabb túrák előtt érdemes a szupermarketben bevásárolni és piknikezni, a hegyi menedékházakban és a felvonók csúcsállomásain lévő éttermekben az árak magasabbak. A hétvégi piacokon friss pékárut, sajtot és gyümölcsöt vásárolhatunk.
A nagyobb Coop és Migros áruházak önkiszolgáló éttermeiben meleg ételt, salátabárt és desszerteket kaphatunk az éttermi árak töredékéért, ezért a svájci családok és diákok is gyakran esznek itt. A pályaudvarok étkezdéi és a kis török, olasz vagy ázsiai gyorsétkezdék szintén olcsóbb lehetőséget kínálnak.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Közlekedés
Svájc tömegközlekedése a világ egyik legjobbja. A vonatok, a postabuszok, a tavi hajók, a fogaskerekű vasutak és a kabinos felvonók összehangolt menetrend szerint közlekednek, a csatlakozások szinte percre pontosak. Az ország szinte minden szeglete elérhető autó nélkül is.
Budapestről Svájcba: repülő és vonat
Budapestről közvetlen járatokkal három svájci városba lehet repülni. Zürichbe a SWISS naponta több járatot üzemeltet, Bázelbe a Wizz Air és az easyJet, Genfbe az easyJet repül. A menetidő kb. másfél-két óra. A fapados jegyek a szezontól és a poggyásztól függően kb. 30–150 euróba kerülnek.
Vonattal is kényelmes az utazás, Budapest és Zürich között naponta két közvetlen vonat közlekedik, egy nappali Railjet és egy éjszakai vonat, a menetidő kb. tíz és fél óra. A kedvezményes jegyek kb. 56 franktól kaphatók, korlátozott számban. Távolsági busszal is el lehet jutni, de az út hosszú.
Késett vagy törölték a járatod?
Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.
A zürichi repülőtérről vonat visz a belvárosba kb. tíz-tizenöt perc alatt. Genfben a repülőtéri csomagkiadóban ingyenes tömegközlekedési jegyet lehet kérni, amellyel a városközpontba utazhatunk. A bázeli repülőtér francia területen fekszik, a városba az 50-es busz közlekedik.
Vonattal Svájcban
A svájci vasút, az SBB vonatai tiszták, pontosak és gyakran járnak, a nagyvárosok között félóránként vagy óránként indulnak a járatok. A jegyeket az SBB alkalmazásában vagy a pályaudvarokon lehet megvenni, előre vásárolva kedvezményes takarékjegyek és napijegyek is kaphatók.
A külföldi utazóknak szóló Swiss Travel Pass korlátlan utazást biztosít a vonatokon, a buszokon, a hajókon és a városi közlekedésben, több száz múzeum belépőjét is tartalmazza és számos hegyi vasúton ingyenes vagy kedvezményes utazást ad. A három napos bérlet kb. 250 franktól, a nyolc napos kb. 440 franktól kapható másodosztályon.
A Half Fare Card egy hónapig érvényes, kb. 150 frankba kerül és szinte minden vonat-, busz-, hajó- és hegyi vasúti jegyet felére csökkent. Rövidebb utazásnál vagy kevés utazással a takarékjegyek, hosszabb, sokat utazós útnál a Swiss Travel Pass vagy a Half Fare Card éri meg jobban.
Az SBB alkalmazás EasyRide funkciójával jegyvásárlás nélkül is utazhatunk, a telefon az utazás elején és végén egy mozdulattal rögzíti az útvonalat és a nap végén automatikusan a legkedvezőbb árat számolja fel. A vonatokon ellenőrzik a jegyeket, a jegy nélküli utazásért magas pótdíjat kell fizetni.
Postabuszok és hajók
A sárga postabuszok oda is eljutnak, ahová vonat már nem jár, a hegyi falvakba és a hágókon át is közlekednek. A postabuszok jellegzetes, háromhangú kürtje a hegyi kanyarokban figyelmeztet az érkezésükre. A menetrendjük a vonatokhoz igazodik.
A nagy tavakon, a Genfi-, a Vierwaldstätti-, a Zürichi-, a Thuni- és a Luganói-tavon menetrendszerű hajók közlekednek, köztük régi lapátkerekes gőzhajók is. A hajózás egyszerre közlekedés és városnézés, a Swiss Travel Pass a legtöbb hajón érvényes.
A nagyobb városokban a taxirendelő alkalmazások is működnek, az áruk általában valamivel alacsonyabb, mint a hagyományos taxiké. Éjszaka, amikor a tömegközlekedés ritkábban jár, a hétvégi éjszakai buszok és vonatok olcsóbb alternatívát jelentenek.
Hegyi vasutak és felvonók
Svájcban több száz hegyi vasút, sikló és kabinos felvonó közlekedik, amelyek a csúcsokra és a kilátópontokra viszik a látogatókat. A jegyek drágák, egy-egy menet akár több tíz vagy több száz frank is lehet, ezért érdemes kihasználni a kedvezményeket. A Swiss Travel Pass-szal néhány hegyi vasút, például a Rigi ingyenes, a legtöbb helyen 25–50 százalékos kedvezmény jár.
A Schwyz kantonban közlekedő Stoos-sikló a világ egyik legmeredekebb siklója, kocsijai hordó alakú kabinjainak köszönhetően a meredek emelkedőn is vízszintesek maradnak. A hegyi vasutak menetrendjét és a szezonális lezárásokat indulás előtt mindig ellenőrizzük.
Svájc kerékpárral is jól bejárható, a SwitzerlandMobility országos hálózatának jelzett kerékpáros, gyalogos és hegyikerékpáros útvonalai az egész országot behálózzák. Kerékpárt a nagyobb pályaudvarokon is lehet bérelni, a vonatokon pedig külön jeggyel szállítható.
A taxik Svájcban nagyon drágák, ezért csak indokolt esetben érdemes igénybe venni őket. A városokban a villamosok és a buszok sűrűn járnak, a helyi jegyek a megállókban álló automatákból és az alkalmazásokból is megvehetők.
Autóbérlés és vezetés
A svájci autópályák használatához autópálya-matrica szükséges, amely egy naptári évre szól és kb. 40 frankba kerül, matricaként vagy elektronikus formában is megvásárolható. A sebességhatár lakott területen 50, országúton 80, autópályán 120 kilométer óránként, a megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, a tompított fényszóró nappal is kötelező.
A svájci rendőrség szigorúan ellenőriz, a gyorshajtásért és a szabálysértésekért a bírságok rendkívül magasak, a súlyos esetekben akár büntetőeljárás is indulhat. A traffipaxjelző készülékek használata tilos. A városokban a parkolás drága és korlátozott, ezért érdemes a szállásnál parkolni és tömegközlekedéssel bejárni a várost.
Télen a magas hegyi hágók, például a Furka, a Grimsel és a Gotthárd-hágó útja lezárva, ilyenkor az alagutakon vagy az autószállító vonatokon lehet átjutni. Télen téli gumi és hólánc szükséges, a hegyi utakon a postabuszoknak elsőbbségük van.
Közbiztonság
Svájc a világ egyik legbiztonságosabb országa, az erőszakos bűncselekmények ritkák, a városokban éjszaka is nyugodtan lehet sétálni. A legnagyobb veszélyt nem a bűnözés, hanem a hegyek jelentik, a hirtelen időjárás-változás, a lavinák, a gleccserek és a túrázás során elkövetett hibák. Néhány alapszabály betartásával azonban gond nélkül élvezhetjük az Alpokat.
Hivatalos utazási tanácsok
A nemzetközi utazási tanácsok szerint Svájcban a terrortámadások veszélye nem zárható ki, ezért a nagy rendezvényeken és a forgalmas helyeken legyünk figyelmesek. A súlyos bűncselekmények ritkák, de a zsebtolvajlás az utóbbi időben gyakoribbá vált, különösen a nagyvárosokban, a genfi repülőtéren és a Genfbe tartó vagy onnan induló vonatokon.
A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg. A hegyi túrák és a téli sportok előtt a helyi időjárási és lavinajelentéseket is kövessük.
Zsebtolvajok és értékek
A pályaudvarokon, a vonatokon, a repülőtereken és a turisták által látogatott helyeken tartsuk szemmel a csomagjainkat. A vonatokon a csomagtartóra tett táskák különösen a megállók előtt lehetnek veszélyben, ezért az értékeket mindig tartsuk magunknál. A szállodában a széfet érdemes használni.
A bankautomatáknál takarjuk el a PIN-kódot és lehetőleg bankfiókban álló automatát használjunk. Az utcai pénzváltók és a hamis jótékonysági gyűjtők ritkák, de előfordulnak, ezért legyünk óvatosak.
Biztonság a hegyekben
A hegyekben az időjárás gyorsan változik, a napsütéses reggelből délutánra vihar, köd vagy havazás is lehet, ezért túra előtt mindig nézzük meg az előrejelzést és vigyünk magunkkal meleg, vízálló ruhát. A turistautak jelzése egyértelmű, a sárga táblák az egyszerű túrautakat, a fehér-piros-fehér jelzés a hegyi utakat, a fehér-kék-fehér az alpesi, csak tapasztalt hegymászóknak való utakat jelöli.
A lavinaveszély télen és tavasszal komoly, a kijelölt pályákon kívüli síelés és a téli túrázás csak megfelelő felszereléssel, tapasztalattal és a lavinajelentés ismeretében ajánlott. A gleccsereken a jéghasadékok miatt csak hegyi vezetővel szabad járni. A hegyi mentés és a helikopteres szállítás nagyon drága, ezért olyan utasbiztosítást kössünk, amely ezeket is fedezi.
Nyáron a hegyekben és az erdőkben kullancsok élnek, ezért túra után nézzük át magunkat. Aszályos időszakban tűzgyújtási tilalom lehet érvényben, ezt mindenhol tartsuk be. A folyókban és a tavakban a víz hideg és a sodrás erős lehet, ezért csak a kijelölt helyeken fürödjünk.
A túrák tervezéséhez a svájci meteorológiai szolgálat alkalmazása és a lavinakutató intézet lavinajelentése a legmegbízhatóbb forrás. A magas hegyekben a Svájci Alpesi Klub menedékházaiban lehet megszállni, ezekben előre kell foglalni, a menedékházakban a csendes órákat és a házirendet be kell tartani.
Törvények és szabályok
Svájcban a kábítószerekkel szemben szigorú szabályok érvényesek, ez a kannabiszra is vonatkozik, a repülőtereken átszállóként is. A közlekedési szabályokat a rendőrség szigorúan ellenőrzi, a bírságok rendkívül magasak.
A svájciak sokat adnak a rendre és a nyugalomra. Vasárnap és ünnepnapokon, valamint este tíz után a lakóövezetekben kerülni kell a zajt, a szemetet szelektíven kell gyűjteni, az eldobott szemétért pedig bírság jár. A közterületen való ivás általában megengedett, a részeg rendbontást azonban nem tűrik.
Közlekedési biztonság
A svájci utakon a gyalogosoknak a kijelölt átkelőhelyeken elsőbbségük van, az autósok ezt szigorúan betartják. A városokban sok a kerékpáros és az elektromos rolleres, ezért a kerékpárutakon ne sétáljunk. A sípályákon a nemzetközi síszabályok érvényesek, a gyorshajtó vagy figyelmetlen síelőket a pályáról is kitilthatják.
Egészség
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya Svájcban is érvényes, de az orvosi ellátás nagyon drága, sok esetben előbb fizetni kell és csak utólag lehet visszaigényelni a költségek egy részét. Ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni, amely a hegyi mentést és a helikopteres szállítást is fedezi.
A gyógyszertárak a városokban sűrűn megtalálhatók, a pályaudvarokon és a repülőtereken sokszor este és hétvégén is nyitva tartanak. A csapvíz mindenhol kiváló minőségű, a magas hegyekben az erős napsugárzás miatt naptejre és napszemüvegre is szükség van.
A magas hegyekben, például a Jungfraujochon vagy a Gornergraton a ritka levegő miatt enyhe szédülés, fejfájás vagy fáradtság jelentkezhet. Ilyenkor lassan mozogjunk, igyunk sok vizet és ha a tünetek nem múlnak, induljunk vissza lejjebb.
Segélyhívó számok és konzuli segítség
Az általános segélyhívó szám a 112, a rendőrség a 117-es, a mentők a 144-es, a tűzoltók a 118-as számon érhetők el. A hegyi mentőhelikoptert, a Regát az 1414-es számon lehet hívni.
Svájc nagy része a berni magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe Eigerplatz 5, 11. emelet, 3007 Bern, telefon: +41 31 371 13 55. Genf, Vaud és Valais kanton a genfi magyar konzulátus konzuli kerületéhez tartozik, címe Rue du Grand-Pré 66, 6. emelet, 1202 Genf, telefon: +41 22 908 06 26. Zürichben és Luganóban magyar tiszteletbeli konzul is működik. Az ügyintézéshez mindkét helyen előzetes időpontfoglalás szükséges. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.
Praktikus tippek
Svájc közel van és sok tekintetben hasonlít a szomszédos Ausztriára, de az Európai Unión kívüli helyzete, a magas árak és a svájci szokások miatt néhány tudnivalót érdemes előre ismerni.
Beutazás
Svájc a schengeni övezet tagja, ezért magyar állampolgárok érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel utazhatnak, rendszeres útlevél-ellenőrzés nincs. Mivel Svájc nem tagja az Európai Uniónak és a vámuniónak, a határon vámellenőrzés lehet.
A vámmentesen behozható áruk összértéke kb. 300 frank, ezen felül áfát kell fizetni. Az alkoholra, a dohányárura, a húsra és a vajra külön mennyiségi korlátok vonatkoznak, például legfeljebb egy kilogramm hús és öt liter bor vagy sör hozható be. A tízezer frankot meghaladó készpénzt a vámosok kérésére be kell jelenteni.
Szállás
A szállás Svájcban drága, egy hostelágy kb. 40–70 frank, egy egyszerű szállodai szoba kb. 120–200 franktól kapható. A svájci ifjúsági szállások hálózata jó minőségű, gyakran különleges épületekben, kastélyokban és hegyi házakban működik. Nyáron a kempingek és a hegyi menedékházak is olcsóbb megoldást kínálnak.
Sok üdülőhelyen és városban a szállással együtt vendégkártyát is kapunk, amely ingyenes helyi tömegközlekedést és kedvezményeket biztosít. A szálláshoz az idegenforgalmi adó is hozzáadódik. A síszezonban és a nyári főszezonban jóval előre foglaljunk.
A vadkempingezés sok kantonban tilos vagy korlátozott, a nemzeti parkban és a természetvédelmi területeken pedig szigorúan tilos. A kempingek a tavak partján és a hegyi völgyekben jó felszereltségűek, nyáron érdemes itt is előre foglalni.
Pénzügyek és árak
Svájc fizetőeszköze a svájci frank, amely nagyjából egy euróval egyenértékű, valamivel többet ér nála. Az eurót sok helyen elfogadják, de kedvezőtlen árfolyamon és a visszajárót frankban adják. A bankkártyát szinte mindenhol elfogadják, a kisebb hegyi kunyhókban és piacokon azonban jól jön a készpénz.
Svájcban a mobilos fizetés is elterjedt, a helyiek a Twint alkalmazással fizetnek a piacokon és a kis üzletekben is, a külföldi kártyák azonban ritkán kapcsolhatók hozzá, ezért a bankkártyára és egy kevés készpénzre számítsunk.
Svájc a világ egyik legdrágább országa, egy takarékos utazó napi kb. 100–150 frankból jöhet ki szállással, étkezéssel és közlekedéssel együtt. A szupermarketek kész ételei, a kedvezményes vasúti jegyek, a hostelek és a vendégkártyák sokat segítenek a spórolásban.
Mobil, internet és nyelv
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ezért az uniós roaming itt nem kötelező, a magyar szolgáltatók díjszabása eltérő. Indulás előtt nézzük meg a csomagunkat, mert a mobilnet használata drága lehet. Helyi SIM-kártyát a Swisscom, a Sunrise és a Salt üzleteiben, útlevél vagy személyi igazolvány bemutatásával vásárolhatunk.
Svájc négy nemzeti nyelve a német, a francia, az olasz és a rétoromán. A német nyelvű részen a helyiek svájci német nyelvjárást beszélnek, amelyet a németek is nehezen értenek, de a hivatalos német nyelvet mindenki érti. A köszönés a német nyelvű részen „grüezi”, a francia részen „bonjour”. Az angolt a turistahelyeken szinte mindenki beszéli.
A szállodákban, a kávézókban, a nagyobb pályaudvarokon és a repülőtereken általában ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.
Idő, áram és felszerelés
Svájcban ugyanannyi az idő, mint Magyarországon. Az elektromos hálózat 230 voltos, a konnektorok svájci típusúak, a vékony, kétágú csatlakozók beleillenek, a vastagabb, földelt magyar csatlakozókhoz, például a legtöbb töltőhöz és hajszárítóhoz azonban átalakító kell.
A csomagba réteges öltözet, vízálló kabát, kényelmes túracipő, naptej és napszemüveg kerüljön, mert a hegyekben nyáron is hideg lehet. Télen meleg ruha, kesztyű és sapka nélkülözhetetlen, a csúszós utakra jó tapadású cipő kell.
A svájci időjárás régiónként nagyon eltérő lehet, egyszerre eshet az eső a Berni-felföldön és süthet a nap Ticinóban. Az Alpok északi oldalán időnként a meleg, száraz déli szél, a főn fúj, amely hirtelen felmelegedést és kristálytiszta kilátást hoz.
Helyi szokások
A svájciak pontosak, a megbeszélt időpontokat komolyan veszik és ezt mástól is elvárják. A boltokba belépve illik köszönni, koccintásnál pedig a szemébe nézni annak, akivel koccintunk. A svájciak udvariasak, de visszafogottak, a magánszférát nagyra becsülik.
Az üzletek hétköznap általában este hat-hét óráig, szombaton rövidebb ideig tartanak nyitva, vasárnap zárva vannak. A pályaudvarokon és a repülőtereken lévő boltok vasárnap is nyitva tartanak, ezért itt érdemes bevásárolni.
A szelektív hulladékgyűjtés Svájcban komoly ügy, sok városban a háztartási szemetet csak a hivatalos, díjköteles zsákokban lehet kitenni, a palackokat, az üveget és az elemeket pedig a boltokban és a gyűjtőpontokon lehet leadni. A vonatokon és a megállókban szintén külön kukák vannak a különböző hulladékoknak.
Ünnepek és mikor utazzunk
Svájc nemzeti ünnepe augusztus 1., ilyenkor az egész országban tűzijátékot rendeznek, a hegytetőkön örömtüzeket gyújtanak, a falvakban zászlódíszbe öltöznek a házak. Szeptemberben a hegyi falvakban az állatok ünnepélyes levonulását, az Alpabzugot ünneplik, a feldíszített tehenek kolompszóval vonulnak le a nyári legelőkről. Decemberben a nagyobb városokban hangulatos karácsonyi vásárokat tartanak.
A túrázáshoz a legjobb időszak júniustól szeptemberig tart, ilyenkor a völgyekben kb. 20–28 fok van, a magas hegyekben azonban jóval hűvösebb. A síszezon decembertől áprilisig tart, a legmagasabb gleccseres síterepeken egész évben lehet síelni. Tavasszal és késő ősszel sok hegyi felvonó és szálloda karbantartás miatt bezár, ezért ilyenkor érdemes előre ellenőrizni a nyitvatartást.
A karácsonyi vásárok közül a bázeli, a zürichi és a montreux-i a leghíresebb, a zürichi pályaudvar csarnokában fedett vásárt is tartanak. A zürichi vásárokról a top 10 európai karácsonyi vásárt bemutató cikkünkben írunk bővebben. A farsangi időszakban Bázelen kívül Luzernben is nagy karneváli felvonulásokat rendeznek, húsvétkor, áldozócsütörtökön és pünkösdhétfőn pedig a legtöbb üzlet zárva tart.
Télen az alacsonyabban fekvő városokban kb. 0–5 fok van, gyakori a köd és a szürke idő, a hegyekben viszont sokszor napsütés és friss hó várja a síelőket. A síterepek legforgalmasabb időszaka a karácsony és újév közötti hét, valamint a februári iskolai szünetek, ilyenkor a szállás drágább és a pályák zsúfoltabbak.