Magyarország: Ezeréves történelem és UNESCO-kincsek

Termálfürdők gőzölgő medencéi, a Duna-parti panoráma, a Balaton nyári strandjai, történelmi várak a hegyek tetején, pincesorok a borvidékeken és a puszta végtelen rónasága. Magyarország a Kárpát-medence szívében fekszik és bár sokan csak a külföldi utazásokra gondolnak, amikor kalandra vágynak, itthon is rengeteg felfedeznivaló vár ránk egy hétvégére vagy egy hosszabb belföldi körútra.

Az ország területe kb. 93 ezer négyzetkilométer, a lakosság kb. 9,5 millió fő. A magyar államiság Szent István 1000 körüli koronázására nyúlik vissza, az általa megalapított királyság a középkorban Közép-Európa egyik legerősebb hatalma volt. A török hódoltság, a Habsburg-uralom, a kiegyezés utáni aranykor, a világháborúk és a szocialista évtizedek mind nyomot hagytak a városokon és a tájon. Az ország 2004 óta az Európai Unió, 2007 óta a schengeni övezet tagja, a fizetőeszköz a forint.

A Magyarország látnivalók listáján Budapest világörökségi Duna-partja és Budai Várnegyede, a Dunakanyar várai és kisvárosai, a Balaton és a Tapolcai-medence tanúhegyei, Eger és Tokaj borvidéke, Hollókő palóc faluja, az Aggteleki-cseppkőbarlang, a Hortobágy pusztája, Pécs ókeresztény sírkamrái, Pannonhalma apátsága és a Fertő tó kultúrtája is szerepel. Az országban nyolc UNESCO világörökségi helyszín található.

Magyarország a termálvizek országa, a föld mélyéből feltörő meleg gyógyvizekre épülő fürdőkultúra a rómaiak és a törökök óta része a mindennapoknak. Budapest a világ egyik leggazdagabb gyógyvizű fővárosa, vidéken pedig Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bük vagy Gyula fürdői várják a pihenni vágyókat egész évben.

A belföldi utazás egyszerű és viszonylag olcsó, egy hosszú hétvége is elég ahhoz, hogy egy új tájegységet megismerjünk. A vasút és a távolsági buszok sűrű hálózata, az ország- és vármegyebérletek, valamint a jól kiépített autópályák révén szinte minden úti cél néhány óra alatt elérhető. A Balaton-felvidék, a Bükk vagy a Zemplén túraútvonalai, a Duna és a Tisza menti kerékpárutak és a nemzeti parkok az aktív kikapcsolódás kedvelőinek is sokat kínálnak.

Ez az útikalauz abban segít, hogy a megszokott helyeken túl is felfedezzük az országot és akkor is jól tudjuk kalauzolni a külföldi vendégeinket, ha éppen ők érkeznek hozzánk. A legjobb utazási időszak tavasszal és ősszel van, amikor kellemes az idő, kevesebb a turista és a borvidékeken a szüret ideje is elérkezik.

Budapest Közép-Európa egyik legszebb fővárosa, amelyet a Duna két részre oszt. A dombos, zöld budai oldalon a Várhegy, a Gellért-hegy és a villanegyedek, a sík pesti oldalon az Országház, a sugárutak, a nagykörút és a belváros pezsgő élete található. A várost 1873-ban egyesítették Óbudából, Budából és Pestből, a mai arculatát nagyrészt a 19. század végi gyors fejlődés és az 1896-os millenniumi építkezések határozták meg.

A Duna-part a Lánchíddal, a Budai Várnegyeddel és az Andrássy úttal együtt az UNESCO világörökség része. A fővárosban egy hétvége alatt is sokat lehet látni, de aki igazán meg akarja ismerni, annak három-négy napot érdemes szánnia rá, a múzeumokra és a fürdőkre pedig külön időt.

A Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed macskaköves utcáin gótikus ülőfülkés kapualjak, barokk polgárházak és középkori pincék sorakoznak. A Várhegy déli részén áll a Budavári Palota, amelynek épületeiben a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum működik. A palota körül több történelmi épületet újjáépítettek, köztük a Főőrségi épületet és a Lovardát.

A Várba a Clark Ádám térről induló Budavári Siklóval is fel lehet jutni, amely 1870 óta szállítja az utasokat. A sikló jegye nem tartozik a tömegközlekedési bérletek közé, ezért aki spórolni szeretne, a 16-os busszal vagy gyalog, a Várkert Bazár mozgólépcsőivel és liftjeivel is feljuthat. A Várnegyed este különösen hangulatos, amikor a turisták többsége már távozott.

A Várhegy mélyén húzódó barlangrendszerben működik a Sziklakórház Atombunker Múzeum, amely a második világháború és a hidegháború idején kórházként és óvóhelyként szolgált. A vezetett túrán eredeti berendezések, viaszfigurák és korabeli eszközök idézik fel a nehéz időket.

A Halászbástya és a Mátyás-templom

A Várnegyed keleti peremén áll a Halászbástya, amelyet Schulek Frigyes tervezett a 19. század végén. A hét kőtorony a honfoglaló hét magyar törzsre emlékeztet, a teraszokról pedig az egész pesti panoráma, az Országház és a Duna hídjai belátható. Az alsó teraszok ingyenesen látogathatók, a felső kilátószintért nappal kis belépődíjat kérnek.

A bástya mellett emelkedik a Mátyás-templom, hivatalos nevén Nagyboldogasszony-templom, amelynek színes Zsolnay-cseréptetője messziről felismerhető. A templomban több királyi esküvőt tartottak és itt koronázták meg Ferenc Józsefet és az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt is. A belső tér festett falai, a templom múzeuma és a koncertek egyaránt érdekesek.

A Halászbástya és a templom előtti téren áll Szent István lovas szobra. A teret napközben turisták tömegei lepik el, ezért aki fényképezni szeretne, korán reggel vagy napnyugta után érkezzen. A Várnegyed szűk utcáiban ilyenkor is érdemes sétálni, a Táncsics Mihály és az Úri utca régi házai a középkori Buda hangulatát idézik.

Az Országház és a Duna-part

Budapest jelképe a Kossuth téren álló Országház, Steindl Imre neogótikus remekműve, a világ egyik legnagyobb parlamenti épülete. Kupolájának magassága 96 méter, ami a honfoglalás évére utal. A belső terekben a díszlépcsőház, a kupolacsarnok és a régi felsőházi ülésterem tekinthető meg, a kupolacsarnokban őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

Az Országházat vezetett túrán lehet megnézni, a jegyet érdemes online, jóval előre megváltani, mert a népszerű időpontok hamar betelnek. Az uniós állampolgárok kedvezményes jegyet kapnak, egy felnőtt jegy kb. 14 ezer forint, ehhez a túrán érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet is fel kell mutatni.

A Duna pesti partján, az Országház közelében áll a Cipők a Duna-parton emlékmű, amely a nyilas terror áldozatainak állít emléket. A rakparti sétány a Lánchídtól a Margit hídig tart, esti kivilágításban a budai oldal és a Vár látványa különösen szép. A Duna-parti villamos, a 2-es vonal útvonalát sokan a világ legszebb villamosútjai közé sorolják.

A Szent István-bazilika és a belváros

A pesti belváros legnagyobb temploma a Szent István-bazilika, amelynek kupolája szintén 96 méter magas. A templomban őrzik a Szent Jobbot, az államalapító király ereklyéjét, a kupola körüli kilátóból pedig szép panoráma nyílik a városra. A bazilika előtti téren nyáron kávézók teraszai, télen adventi vásár várja a látogatókat.

A belváros sétálóutcája a Váci utca, amely a Vörösmarty tértől a Nagyvásárcsarnokig vezet. A Vörösmarty téren áll a híres Gerbeaud cukrászda, a Fővám téren pedig a Nagyvásárcsarnok, ahol a földszinten zöldséget, gyümölcsöt, húst, paprikát és szalámit, az emeleten lángost és népművészeti ajándékokat árulnak. A belvárosban a Dohány utcai zsinagóga, Európa legnagyobb zsinagógája is megtekinthető.

A belváros szecessziós épületei közül a Postatakarékpénztár és a Gresham-palota a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásai. Lechner Ödön, a magyaros szecesszió megteremtője a kerámiadíszek és a népművészeti motívumok használatával saját stílust teremtett, amelynek nyomait a város sok épületén felfedezhetjük.

Andrássy út, Hősök tere és a Városliget

Az Andrássy út a belvárost köti össze a Városligettel, a fákkal szegélyezett sugárúton paloták, követségek, divatüzletek és kávézók sorakoznak. Itt áll a felújított Magyar Állami Operaház, amelynek díszes nézőterét vezetett túrán is meg lehet nézni, de egy előadás még nagyobb élmény. Az Andrássy út alatt halad az európai kontinens első földalatti vasútja, a millenniumi kisföldalatti, amelynek régi állomásai is világörökségi védelem alatt állnak.

A sugárút végén terül el a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a honfoglaló vezérek és a magyar történelem nagyjainak szobraival. A teret a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületei keretezik. A Szépművészeti Múzeum európai festészeti és egyiptomi gyűjteménye Közép-Európa egyik legjelentősebb gyűjteménye.

A tér mögött kezdődik a Városliget, Európa egyik első közparkja, ahol a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő, az állatkert, valamint a park modern múzeumépületei, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza várják a látogatókat. Télen a Városligeti Műjégpálya Európa egyik legnagyobb szabadtéri korcsolyapályája.

Budapest fürdői

Budapest a fürdők városa, a föld alól több mint száz forrás tör fel. A Városligetben álló Széchenyi fürdő neobarokk épülete és szabadtéri medencéi Európa legnagyobb gyógyfürdői közé tartoznak, a gőzölgő vízben télen is sakkozó idős urak a város jellegzetes képei. A belépő hétköznap és hétvégén eltérő, kb. 13 ezer és 17 ezer forint között mozog.

A Gellért-hegy lábánál áll a szecessziós Gellért fürdő, a török kori fürdők közül pedig a Rudas és a Király fürdő kupolás medencéi idézik a hódoltság korát. A Rudas fürdő tetőteraszán lévő medencéből szép kilátás nyílik a Dunára. A Lukács fürdő a helyiek kedvelt fürdője, nyugodtabb hangulattal.

A fürdőkbe saját törölközőt és papucsot érdemes vinni, mert a bérlés drága. Hétvégén és ünnepnapokon a népszerű fürdők zsúfoltak, ezért ha tehetjük, hétköznap reggel menjünk. A fürdők többségében az orvosi gyógykezelések is igénybe vehetők, ezekhez beutaló is kell.

A Margitsziget és a Gellért-hegy

A Duna közepén fekvő Margitsziget a főváros zöld oázisa, ahol futópálya, rózsakert, japánkert, kis állatkert és zenélő szökőkút várja a kirándulókat. A szigetre gépkocsival nem lehet behajtani, ezért nyugodtan lehet sétálni, kerékpározni vagy bringóhintót bérelni. A sziget északi végén a Palatinus strand nyáron a fővárosiak kedvelt fürdőhelye.

A Gellért-hegyen áll a Szabadság-szobor és a Citadella, ahonnan Budapest legszebb panorámája tárul elénk. A hegy oldalában a Szent Gellért-szobor és a vízesés látható, a hegy lábánál pedig a Sziklatemplom bejárata nyílik. A csúcsra a Döbrentei tértől gyalogosan, kb. fél óra alatt lehet feljutni.

A belső Erzsébetváros és a romkocsmák

A VII. kerület egykori zsidó negyede ma a város éjszakai életének központja. Az elhagyatott bérházakban kialakított romkocsmák, köztük a leghíresebb, a Szimpla Kert, a kopott falakkal, régi bútorokkal és kertekkel különleges hangulatot teremtenek. A Szimpla Kertben vasárnap délelőtt termelői piacot is tartanak.

A negyedben a romkocsmák mellett utcai street food helyek, kávézók, galériák és kis tervezőüzletek sorakoznak. A Gozsdu udvar éttermei és bárjai este megtelnek, hétvégén nagy a nyüzsgés és a zaj. A negyed lakóövezet is, ezért késő este halkan közlekedjünk az utcákon.

Óbuda és Aquincum

Az egykori római provincia, Pannonia Inferior székhelye, Aquincum romjai Óbudán találhatók. A szabadtéri romkertben egy római város utcái, fürdői és lakóházai, a múzeumban pedig mozaikok, használati tárgyak és egy római víziorgona rekonstrukciója látható. Óbuda főtere, a Fő tér kisvárosias hangulatával és a Zichy-kastéllyal szintén kellemes sétahely.

Óbudán fut a Kiscelli Múzeum egykori kolostorépülete is, ahol a templomtérben kortárs kiállításokat rendeznek. A közeli Római-parton nyáron büfék sorakoznak, ahol hekket és lángost lehet enni a Duna partján, a fővárosiak hétvégi kedvenc helye.

Mit mutassunk meg külföldi vendégeinknek

Ha külföldi barátok, rokonok vagy kollégák érkeznek hozzánk, egy jól összeállított program sokat segít. Egy nap a Várnegyedben és a Halászbástyán, egy esti hajózás a Dunán, egy délután a Széchenyi fürdőben és egy vacsora egy hagyományos magyar étteremben a legtöbb vendégnek maradandó élmény. A Nagyvásárcsarnok és a romkocsmák a magyar mindennapokba engednek bepillantást.

Egy hosszabb látogatásnál érdemes egy napot a Dunakanyarra, egyet a Balatonra szánni. A borkóstolók, a pálinkák és a magyar édességek, például a Dobos-torta és a somlói galuska is jó alkalom a magyar konyha bemutatására. Ajándéknak a pirospaprika, a szalámi, a tokaji aszú, a herendi vagy a Zsolnay porcelán és a kalocsai hímzés a legkedveltebb.

A külföldi vendégeknek érdemes elmondani, hogy a kártyás fizetés szinte mindenhol működik, az éttermek egy része felszolgálási díjat számol fel és a tömegközlekedésen a jegyet érvényesíteni kell. A Budapest Card a tömegközlekedést és sok múzeum belépőjét is tartalmazza, a 24 órás változat kb. 18 ezer forint.

Akit a 20. századi történelem érdekel, annak a Terror Háza, a Sziklakórház a Várhegy alatt és a Memento Park szobrai adnak képet a háborús és a szocialista évtizedekről. A zenekedvelő vendégeknek egy előadás a Magyar Állami Operaházban vagy a Zeneakadémián felejthetetlen este, a jegyeket érdemes jóval előre megvásárolni. Egy rövid magyar nyelvlecke, néhány köszönési forma és a „egészségedre” megtanítása mindig jó hangulatot teremt az asztalnál.

Rejtett kincs: a II. kerületben, a Szemlő-hegy alatt nyílik a Szemlő-hegyi-barlang, amelynek falait borsókő és gipszkristályok borítják. A barlang könnyen bejárható, lépcső nélküli, vezetett túrával látogatható, így gyerekekkel és idősebbekkel is kellemes program a nyári hőség vagy a téli hideg elől menekülve. A közeli Pál-völgyi-barlangban kalandosabb túrák is indulnak.

Budapesten túl Magyarország sokszínű tájai várják az utazókat. A Dunakanyar várai és kisvárosai, a Balaton strandjai és tanúhegyei, az északi középhegység borvidékei és barlangjai, az Alföld pusztái és folyói, valamint a Dunántúl történelmi városai egyaránt megérnek egy-egy hosszabb kirándulást. Az ország kicsi, a legtöbb úti cél a fővárosból két-három óra alatt elérhető.

Egy egyhetes belföldi körút során kényelmesen bejárható például a Dunakanyar, a Balaton-felvidék és Pannonhalma, vagy a Mátra, Eger, Tokaj és Aggtelek. Az Alföldet és a déli városokat, Szegedet és Pécset egy külön utazás keretében érdemes felfedezni.

A Dunakanyar

A Budapesttől északra fekvő Dunakanyar az ország egyik legszebb tája, ahol a Duna a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között éles kanyart vesz. Szentendre szerb templomai, macskaköves utcái, galériái és múzeumai a művészek városává tették, a település a HÉV-vel kb. 40 perc alatt elérhető. A város határában fekvő Skanzen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ország különböző tájegységeinek falusi házait mutatja be.

Visegrádon a fellegvár és a királyi palota romjai Károly Róbert és Mátyás király korát idézik. A fellegvárból csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra, a palota rekonstruált részei, a díszkút és a kertek pedig a reneszánsz pompát mutatják be. A Visegrádi-hegységben túraútvonalak, bobpálya és a Zebegény felé tartó Duna-parti út is kínál programot.

Esztergom, az egykori királyi székhely és az ország első fővárosa, a magyar katolikus egyház központja. A dombon álló Esztergomi Bazilika az ország legnagyobb temploma, kincstárában a középkori ötvösművészet remekei láthatók, a kupolából pedig a Duna túlpartján fekvő szlovákiai Párkányra is ellátni. A két várost a Mária Valéria híd köti össze.

A Dunakanyar túloldalán fekvő Nagymaros és Zebegény a Börzsöny kapui, a Prédikálószék kilátójából pedig az egész Dunakanyar belátható. A Dunakanyart nyáron hajóval is be lehet járni, a menetrend szerinti hajók és kompok Budapest, Szentendre, Visegrád és Esztergom között közlekednek.

A Balaton északi partja

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, a magyar nyár elmaradhatatlan helyszíne. Az északi part dombos, borvidékekkel és tanúhegyekkel tarkított tájával, a déli part sekély, gyerekbarát strandjaival vonzza a nyaralókat. A tó vize nyáron kellemesen meleg, a strandolás mellett a vitorlázás, a kerékpározás és a borkóstolás a legnépszerűbb programok.

A Tihanyi-félsziget az északi part gyöngyszeme, ahol a bencés apátság, a levendulamezők, a belső-tó és a kis halászfalu házai teszik különlegessé a tájat. Az apátság alapítólevele az első fennmaradt magyar nyelvű szavakat őrzi. Tihanyból komppal lehet átkelni Szántódra, a déli partra.

Balatonfüred a reformkor óta a Balaton legelegánsabb fürdővárosa, a Tagore sétány, a szívkórház és a vitorláskikötő a város jellegzetes helyei. Füredtől nyugatra a Balaton-felvidék falvai, Csopak, Paloznak és Szentantalfa borászatai, valamint a Káli-medence kőházai várják a kirándulókat.

A Badacsony bazalt tanúhegye a Tapolcai-medence jelképe, oldalában szőlőskertek, pincék és borbárok sorakoznak, a csúcsra a Kisfaludy-háztól turistaút vezet. A közeli Szigliget várából az egész tóra és a tanúhegyekre rálátni, a Szent György-hegy és a Csobánc pedig a túrázók kedvencei. Tapolcán a tavasbarlangban csónakázni is lehet.

Keszthely, Hévíz és a déli part

A tó nyugati végén fekvő Keszthely legfontosabb látnivalója a Festetics-kastély, az ország egyik legnagyobb kastélya, amelynek könyvtára, termei és parkja a magyar főúri életet mutatják be. A városban a Helikon könyvtár mellett hintómúzeum és vadászati kiállítás is működik.

Keszthely közelében található Hévíz, Európa legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, amelynek vize télen is kb. 24 fokos. A tó a gyógyulni vágyók és a téli fürdőzés kedvelőinek kedvelt célpontja, a fedett fürdőház és a tó felett álló cölöpökön épült fürdőépület különleges hangulatot ad.

A déli part legnagyobb települése, Siófok nyáron a fiatalok bulivárosa, a strandok, a koncertek és a szórakozóhelyek mellett a víztorony és a Sió-zsilip is látogatható. A déli part többi települése, Balatonlelle, Balatonboglár vagy Fonyód nyugodtabb, családias nyaralóhelyek, a sekély víz miatt gyerekekkel ideálisak.

A Balaton körül kerékpárút vezet, amely kb. 200 kilométer hosszú. A kör néhány nap alatt kényelmesen bejárható, a vonat a part legtöbb településén megáll, így a fáradtabb szakaszokat vonattal is meg lehet tenni. Nyáron a Balatonon menetrend szerinti hajók és kompok közlekednek.

Eger és a Bükk

Eger az ország egyik legszebb barokk városa, a magyar történelem egyik legismertebb ostromának helyszíne. Az Egri vár falai között 1552-ben Dobó István vezetésével a maroknyi védősereg visszaverte a török támadást, ezt a hősi helytállást Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette ismertté. A várban múzeum, kazamaták és a Gárdonyi-sír látogatható.

Eger belvárosában a Bazilika, a Líceum csillagvizsgálója és Camera Obscurája, a török kori minaret és a Dobó tér a legfontosabb látnivalók. A város szélén fekvő Szépasszony-völgy pincesorán az egri borok, köztük az Egri Bikavér kóstolhatók, a pincékben a helyi termelők maguk mérik a bort.

Egertől északra terül el a Bükk, az ország legmagasabb átlagos magasságú hegysége, ahol a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy vízesései, a Fátyol-vízesés és az Ősember-barlang a legnépszerűbb kirándulóhelyek. Szilvásváradon a lipicai ménes és az erdei kisvasút is a hely jellegzetessége. A Bükk keleti részén Lillafüred és a Hámori-tó, valamint a Miskolctapolcai Barlangfürdő várja a látogatókat.

Tokaj-hegyalja

Az ország északkeleti részén fekvő Tokaj-hegyalja a világ első zárt borvidéke, amely kultúrtájként az UNESCO világörökség része. A Zempléni-hegység vulkanikus lejtőin termő furmint és hárslevelű szőlőből készül a híres tokaji aszú, amelyet a hagyomány szerint XIV. Lajos francia király a királyok borának és a borok királyának nevezett.

A borvidék központja Tokaj, a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő kisváros, ahol pincék, borbárok és kis múzeumok várják a látogatókat. Sárospatak a Rákóczi-várral és a református kollégiummal, Sátoraljaújhely a Zemplén kalandparkjával és a sokszintes Ungvári-pincével, Mád, Tállya és Tarcal pedig a borászataikkal érdemelnek figyelmet.

A Zemplén hegyei a túrázók és a kerékpárosok kedvelt célpontjai. A füzéri vár a hegy tetején álló, gondosan helyreállított középkori vár, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre. A Zemplénben a nyugalom és a sűrű erdők miatt egy hosszabb pihenés is jól eltölthető.

Hollókő és Aggtelek

Hollókő a Cserhát dombjai között fekvő palóc falu, amely a világon elsőként, falu kategóriában került fel az UNESCO világörökségi listájára. Az ófalu fehérre meszelt, tornácos parasztházai, fatornyos temploma és a falu fölött álló vár a régi falusi életet idézik. A faluban húsvétkor népviseletbe öltözött lakók tartanak hagyományőrző ünnepséget.

Az Aggteleki-karszt barlangjai a szlovákiai barlangokkal közösen az UNESCO világörökség részei. A Baradla-barlang az ország leghosszabb cseppkőbarlangja, amelynek járatait vezetett túrákon lehet bejárni, a hangversenyterem különleges akusztikájában időnként koncerteket is rendeznek. A barlangban egész évben kb. 10 fok van, ezért nyáron is vigyünk pulóvert.

A Gömör–Tornai-karszt vidéke a túrázók paradicsoma, a Jósvafő és Aggtelek közötti erdei utakon könnyű sétákat és hosszabb túrákat is tehetünk. A közelben fekvő Rudabánya és Edelény kastélya szintén érdekes kirándulóhely.

Debrecen és a Hortobágy

Debrecen, az ország második legnagyobb városa a „kálvinista Róma”, a Nagytemplom, a református kollégium és a Déri Múzeum a város legfontosabb látnivalói. A Nagyerdő parkjában a strand, az állatkert és a gyógyfürdő várja a látogatókat. Augusztusban a Debreceni Virágkarnevál a város legnagyobb eseménye.

Debrecentől nyugatra terül el a Hortobágy, Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája, az ország első nemzeti parkja és az UNESCO világörökség része. A Kilenclyukú híd, a csárda és a pásztorok, valamint a szürkemarha, a racka és a mangalica a puszta jellegzetes képei. Tavasszal és ősszel a darvak tömeges vonulása különleges természeti látványosság.

Az Alföld keleti részén Hajdúszoboszló gyógyfürdője az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a Tisza-tó pedig a vízitúrázók és a madárlesők kedvelt célpontja. A Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón az édesvízi élővilágot mutatja be.

Szeged és a Tisza

Szeged, a napfény városa az Alföld déli részén, a Tisza partján fekszik. Az 1879-es nagy árvíz után újjáépített város szecessziós és eklektikus épületei, a Fogadalmi templom és a Dóm tér a legszebb látnivalók. Nyáron a Dóm téren rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat.

Szeged a szegedi halászlé és a szegedi paprika hazája. A közeli Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban látható a Feszty-körkép, amely a honfoglalást ábrázolja. Gyulán a téglavár és a Várfürdő, Makón pedig a Makovecz Imre tervezte Hagymaház és a fürdő a déli Alföld kedvelt célpontjai.

Pécs és a Dél-Dunántúl

Pécs a Mecsek déli lejtőin fekvő mediterrán hangulatú város, amelyet a rómaiak Sopianae néven alapítottak. Az ókeresztény sírkamrák és temetőkert, a Cella Septichora látogatóközpont az UNESCO világörökség része. A város jelképe a Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija, a mai belvárosi templom.

Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed, a Csontváry Múzeum és a Káptalan utca múzeumai, valamint a Székesegyház is megér egy látogatást. A Mecsek kirándulóhelyei, a Tettye és a tévétorony kilátója mellett a közeli Villány borvidékén a Siklósi vár és a Harkányi gyógyfürdő is jó program.

A Villányi borvidék az ország legdélebbi borvidéke, ahol a mediterrán éghajlat miatt testes vörösborok készülnek. A villányi és a villánykövesdi pincesoron borkóstolók, éttermek és vendégházak várják a látogatókat, ősszel a szüreti fesztiválok idején különösen jó a hangulat.

Pannonhalma, Győr, Sopron és a Fertő tó

A Pannonhalmi Bencés Főapátság az ország legrégebbi ma is működő intézménye, amelyet 996-ban Géza fejedelem alapított. Az apátság a világörökség része, a bazilika, a könyvtár, a kerengő és az arborétum vezetett túrán látogatható, a közeli apátsági pincészetben borkóstoló is van.

Győr barokk belvárosa a Rába, a Mosoni-Duna és a Rábca találkozásánál fekszik, erkélyes házai, templomai és múzeumai kellemes sétát kínálnak. A Rába Quelle fürdő a város gyógyfürdője. Sopron, a „hűség városa” a Tűztoronnyal, a középkori belvárossal és a környék borászataival a nyugati határ mellett fekszik.

A Fertő tó kultúrtája Ausztriával közösen az UNESCO világörökség része. A nádasok, a madárvilág és a tó körüli kerékpárút a természetkedvelők paradicsoma. A közeli Fertődön áll az Esterházy-kastély, a „magyar Versailles”, ahol Joseph Haydn évtizedekig élt és alkotott.

Kecskemét és a Kiskunság

Kecskemét szecessziós belvárosa a Cifrapalotával, a városházával és a Katona József Színházzal az Alföld egyik legszebb városközpontja. A város a barackpálinka és a Kodály-módszer hazája, a Kodály Intézet a zenei nevelés nemzetközi központja.

A közeli Kiskunsági Nemzeti Park buckái, szikes tavai és pusztái mellett a lovasbemutatók, a tanyasi vendéglátás és a csikósok a hagyományos alföldi életet mutatják be. Bugacon a pusztai lovasbemutató a külföldi vendégek egyik kedvelt programja.

Rejtett kincs: az ország nyugati csücskében, az osztrák és a szlovén határ közelében fekszik az Őrség, ahol a dombokon szétszórt kis házcsoportok, a szerek, a fazekasműhelyek és a fatornyos templomok őrzik a régi falusi élet hangulatát. Őriszentpéter és Szalafő a táj központjai, a Pityerszeri skanzen a hagyományos építkezést mutatja be. Az Őrség csendje, erdei és tökmagolaja egy hosszú hétvégére is elcsábít.

A magyar konyha a pásztorok bográcsban főtt ételeitől a polgári konyha süteményeiig ível. A pirospaprika, a vöröshagyma, a sertészsír és a tejföl a legtöbb hagyományos étel alapja, a török, az osztrák, a német és a szláv hatások pedig az évszázadok során tovább gazdagították. Egy belföldi utazás során érdemes minden tájegység saját fogásait megkóstolni, mert a halászlé, a pörkölt vagy a sütemények régiónként is eltérnek.

Gulyás, pörkölt és paprikás

A legismertebb magyar étel a gulyásleves, amely a marhapásztorok, a gulyások bográcsban főtt leveséből született. A marhahúsból, burgonyából, sárgarépából, paprikából és csipetkéből készült leves egytálételként is megállja a helyét. Külföldön sokszor a pörköltet is gulyásnak hívják, ezt a külföldi vendégeinknek érdemes elmagyarázni.

A pörkölt sűrű, paprikás szaftban, a saját levében párolt hús, amely készülhet marhából, sertésből, csirkéből vagy birkából, mellé nokedlit, galuskát vagy tarhonyát adnak. Ha tejföllel dúsítják, paprikás lesz belőle, a legkedveltebb a csirkepaprikás. A karcagi birkapörkölt és a bográcsban főtt babgulyás a falusi ünnepek elmaradhatatlan fogásai.

A töltött káposzta darált hússal és rizzsel töltött savanyúkáposzta-levélből készül, rétegesen főzve, füstölt hússal és tejföllel tálalva. A Hortobágyi húsos palacsinta, a rakott krumpli, a lecsó és a főzelékek a hétköznapi magyar konyha kedvelt ételei, a főzelékfalók a fővárosban is népszerűek.

Halászlé és a folyók konyhája

A halászlé a Duna és a Tisza menti halászok étele, amely tájegységenként eltérő módon készül. A szegedi halászlé több halfajtából, passzírozott alappal, sűrűre főzve, a bajai halászlé pontyból, passzírozás nélkül, gyufatésztával készül. A két város hívei között évszázados vita folyik arról, melyik az igazi.

A Balaton jellegzetes hala a fogas, a süllő balatoni neve, amelyet rántva, roston vagy egészben sütve kínálnak. A tópart büféiben a rántott keszeg és a hekk a nyár elmaradhatatlan ételei, a lángossal és a jéghideg fröccsel együtt a balatoni nyaralás része.

Lángos, kürtőskalács és utcai falatok

A lángos olajban kisütött kelt tészta, amelyet hagyományosan fokhagymás tejföllel és reszelt sajttal esznek, a strandok, a piacok és a fesztiválok legkedveltebb étele. Egy sima lángos kb. 1200–2500 forint, a feltétes változatok drágábbak. A Nagyvásárcsarnok emeleti büféiben a külföldi vendégek is gyakran ezzel kezdik a magyar konyha megismerését.

A kürtőskalács fahengerre tekert, parázs fölött sütött édes tészta, amelyet cukorral, fahéjjal, dióval vagy kókusszal szórnak meg. Az adventi vásárok elmaradhatatlan édessége. A pogácsa, legyen az tepertős, sajtos vagy burgonyás, a pékségek és a vendégfogadások kedvelt sós süteménye.

A magyar kolbász és szalámi is világhírű, a csabai és a gyulai kolbász, valamint a téliszalámi oltalom alatt álló termékek. A hentesboltokban és a piacokon frissen sült kolbász, hurka és tepertő is kapható, a hideg téli napokon a legjobb falatok egyike.

Sütemények és cukrászdák

A magyar cukrászdák a bécsi kávéházi hagyományt követik, a fővárosban és a vidéki városokban is régi, patinás cukrászdák várják a vendégeket. A Dobos-torta karamellás tetejével, az Esterházy-torta, a Rigó Jancsi, a Gerbeaud-szelet és a somlói galuska a klasszikus magyar sütemények közé tartoznak.

A Rákóczi-túrós, a flódni, a zserbó és a különféle rétesek, a mákos, a túrós és a meggyes is minden cukrászda kínálatában szerepelnek. A Túró Rudi a magyar gyerekek kedvenc édessége, a külföldi vendégek számára is érdekes ajándék. Egy szelet sütemény egy cukrászdában kb. 900–1600 forint.

Minden évben az ország tortája versenyen választják ki a nyári ünnepre, augusztus 20-ra készülő ünnepi tortát, amelyet utána országszerte kínálnak a cukrászdákban. A fővárosban a Gerbeaud, a Ruszwurm és a New York kávéház a leghíresebb helyek.

Borvidékek és fröccs

Magyarországon huszonkét borvidék található. A tokaji aszú és a szamorodni, az Egri Bikavér, a villányi vörösborok, a badacsonyi kéknyelű és a somlói fehérborok a legismertebbek. A borvidékeken a pincék és a borászatok kóstolókat tartanak, ősszel pedig a szüreti fesztiválok idején különösen jó a hangulat.

A fröccs a bor és a szódavíz keveréke, a magyar nyár elmaradhatatlan itala. A kisfröccs, a nagyfröccs, a hosszúlépés, a házmester és a viceházmester a bor és a szóda arányában különbözik. A szódavizet Jedlik Ányos találmányának tartják, a szódásüveg pedig ma is sok konyhában megtalálható.

Pálinka és Unicum

A pálinka gyümölcsből készült párlat, amelyet csak Magyarországon termett gyümölcsből lehet készíteni. A szilva-, a barack-, a körte- és a cseresznyepálinka a legkedveltebb, a törkölypálinka pedig a szőlőfeldolgozás után maradó törkölyből készül. A pálinkát kis pohárban, szobahőmérsékleten isszuk.

Az Unicum gyógynövényekből készült keserűlikőr, a Zwack család több mint kétszáz éves receptje szerint. A budapesti Zwack Unicum Múzeumban a gyártás történetét és a pincéket is meg lehet nézni. A magyar sörök közül a hazai sörfőzdék kézműves sörei is egyre népszerűbbek.

Hol együnk és mennyibe kerül

A menüs ebéd a legolcsóbb lehetőség, hétköznap sok étterem kínál kb. 2500–4000 forintért levest és főételt. Egy hagyományos magyar étteremben egy főétel kb. 4000–7000 forint, egy korsó sör kb. 900–1500 forint, egy fröccs kb. 600–1200 forint. A budapesti belvárosban és a balatoni főszezonban az árak magasabbak.

A budapesti éttermek egy része felszolgálási díjat számol fel, ezt az étlapon fel kell tüntetni. Ha a számla már tartalmazza, további borravaló nem kötelező. Ahol nincs felszolgálási díj, ott a végösszeg kb. 10 százalékát szokás borravalóként adni.

A vidéki csárdák, borozók és kisvendéglők sokszor olcsóbbak és autentikusabbak, mint a belvárosi turistaéttermek. A piacokon friss zöldség, gyümölcs, sajt és kolbász kapható, a nyári piknikekhez ideálisak.

Húsmentes és mentes étkezés

A hagyományos magyar konyha húsos és laktató, de a húsmentes ételeknek is régi hagyománya van. A főzelékek, például a tökfőzelék, a borsófőzelék és a krumplifőzelék, a lecsó, a gombapaprikás, a rántott sajt, a túrós csusza, a mákos és a diós tészta, valamint a palacsinta szinte minden étlapon megtalálható.

Budapesten és a nagyobb vidéki városokban sok vegetáriánus és vegán étterem működik és a legtöbb helyen gluténmentes vagy laktózmentes változatot is kérhetünk. Az allergéneket az éttermeknek jelölniük kell, ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg a felszolgálót.

Magyarország közlekedése centralizált, a vasútvonalak és a főutak többsége Budapestről indul. A MÁV vonatai és a Volánbusz járatai az ország szinte minden települését elérik, az ország- és vármegyebérletek pedig olcsóvá teszik a belföldi utazást. Autóval a jól kiépített autópályákon gyorsan lehet közlekedni, ehhez matrica szükséges.

Repülővel Budapestre és tovább

Az ország legnagyobb repülőtere a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ahonnan a fapados és a hagyományos légitársaságok Európa és a Közel-Kelet sok városába közlekednek. A repülőtérről a belvárosba a 100E repülőtéri expresszbusz visz, a jegy kb. 2200 forint, amelyet a buszon és az automatákból is meg lehet venni, a menetidő kb. 40 perc.

A repülőtérről a 200E busszal és a Kőbánya-Kispest metróállomásról tovább az M3-as metróval is el lehet jutni a városba, ez olcsóbb, de lassabb. Debrecenben, Hévízen-Balatonban és Győr-Pérben is van repülőtér, ezekről főleg menetrend szerinti és charterjáratok indulnak külföldre.

Ha a járatunk késik vagy törlik, az uniós szabályok szerint kártérítés illetheti meg az utasokat. A külföldi vendégeinknek is érdemes elmondani, hogy a budapesti repülőtéren a hivatalos taxiállomásokról induló taxikat használják.

Vonattal és busszal

A MÁV vonatai Budapest három nagy pályaudvaráról, a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvarról indulnak az ország minden irányába. Az InterCity vonatokra helyjegy kell, a személy- és gyorsvonatokra nem. A jegyet a MÁV alkalmazásában, a pénztárakban és az automatákból is meg lehet venni, az alkalmazásban a helyet is ki lehet választani.

A Volánbusz távolsági buszai a vasúttal el nem érhető településekre is eljutnak. A MÁV és a Volánbusz egységes menetrendi rendszerben működik, a jegyet és a bérletet mindkettőn el lehet használni. Nyáron a Balatonra közlekedő vonatok zsúfoltak lehetnek, ezért érdemes jegyet és helyjegyet előre venni.

A vasút a turisták számára is kényelmes, a Balaton, Eger, Pécs, Szeged, Debrecen és Győr közvetlen vonatokkal elérhető. A nosztalgiavonatok és a keskeny nyomtávú erdei vasutak, például a Szilvásváradi és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a gyerekek kedvencei.

Ország- és vármegyebérlet

Az országbérlet 30 napig korlátlan utazást biztosít a vonatokon és a helyközi buszokon az egész országban és a budapesti tömegközlekedésen is érvényes. A teljes árú bérlet kb. 18 900 forint, a diákok és a nyugdíjasok 90 százalékos kedvezménnyel vehetik meg. A vármegyebérlet egy vármegye területén érvényes, az ára kb. 9450 forint.

A bérletek az InterCity vonatokon is érvényesek, de ezekre külön helyjegyet kell váltani. A bérletet a MÁV alkalmazásban vagy a pénztárakban lehet megvenni, névre szól, ezért ellenőrzéskor személyi igazolványt is kell mutatni. Aki egy hónapon belül többször utazik vidékre, annak már egy-két utazás után megéri.

A 65 év felettiek a helyi és a helyközi tömegközlekedést ingyen vehetik igénybe, ehhez személyazonosító igazolványt kell maguknál tartaniuk. A gyermekek 6 éves korig ingyen utaznak.

Budapest tömegközlekedése

Budapesten a BKK üzemelteti a metrókat, a villamosokat, a trolibuszokat, a buszokat, a HÉV-et, a fogaskerekűt és a hajókat. A négy metróvonal közül az M1-es, a kisföldalatti a világörökség része, az M4-es a város legújabb vonala. Egy vonaljegy kb. 450 forint, a 24 órás jegy kb. 2500 forint, a havi Budapest-bérlet kb. 8950 forint.

A jegyeket a BudapestGO alkalmazásban, az automatákból és a pénztárakból lehet megvenni, a vonaljegyet érvényesíteni kell és átszálláskor újat kell kezelni. Az ellenőrök gyakran ellenőriznek, a pótdíj helyszíni fizetés esetén is jelentős. A Budapest Card a tömegközlekedést és sok múzeum belépőjét is tartalmazza.

A Dunán közlekedő BKK hajók a tömegközlekedés részei, a menetrend szerinti járatokkal olcsón lehet a Duna-part látnivalóit megnézni. A Budavári Sikló, a Libegő és a Gyermekvasút külön jegyet igényel, de a Normafa környéki kirándulásokhoz ideálisak.

Taxi és reptéri transzfer

Budapesten a taxik egységes, hatóságilag szabályozott díjszabással működnek, a taxik sárga színűek és sárga rendszámtáblájúak. A Főtaxi, a City Taxi és a Bolt alkalmazással is rendelhető taxi megbízható, az utcán leintett taxiknál is ugyanaz a díjszabás érvényes. A repülőtérről a hivatalos taxiállomásról induló taxi a belvárosba kb. 10 ezer–14 ezer forint.

A vidéki városokban is van taxi, de kisebb településeken előre kell rendelni. A Bolt Budapesten engedéllyel rendelkező taxikkal működik, az alkalmazásban előre láthatjuk az árat.

Autóval és matricával

Az autópályák és az autóutak egy részének használata e-matricához kötött, amelyet online, a benzinkutakon és az alkalmazásokban lehet megvenni. Személyautóra az egynapos matrica kb. 5500 forint, a 10 napos kb. 6900 forint, a havi kb. 11 ezer forint, az éves országos matrica kb. 62 ezer forint. A vármegyei matrica csak egy vármegye autópálya-szakaszain érvényes és jóval olcsóbb.

Magyarországon zéró tolerancia van az alkoholra, már egy kis pohár sör után sem szabad vezetni. A sebességhatár lakott területen 50, országúton 90, autóúton 110, autópályán 130 kilométer óránként. Lakott területen kívül nappal is kötelező a tompított fényszóró használata.

Budapesten a belvárosban a parkolás fizetős és drága, a zónák szerint eltérő díjszabással. A legjobb megoldás a P+R parkolók használata a külső metró- és HÉV-állomásoknál. A Balatonnál nyáron a strandok környékén nehéz parkolóhelyet találni, ezért érdemes korán érkezni.

Kerékpárral és hajóval

Az országban egyre több kerékpárút épül, a Balaton körüli kör, a Tisza-tó körüli út, a Duna menti EuroVelo-útvonal és a Fertő tó körüli kerékpárút a legnépszerűbbek. A vonatokon a kerékpárt külön jeggyel lehet szállítani, a nyári hétvégeken érdemes előre helyet foglalni. Budapesten a közösségi kerékpárrendszer, a MOL Bubi segíti a városi bringázást.

A Balatonon a BAHART menetrend szerinti hajói és kompjai közlekednek tavasztól őszig, a Tihany és Szántód közötti komp tavasztól késő őszig közlekedik. A Dunán nyáron a Budapest–Szentendre–Visegrád–Esztergom útvonalon közlekedő hajók a Dunakanyar felfedezésének kényelmes módjai.

Magyarország biztonságos ország, az erőszakos bűncselekmények ritkák, a turistákat érintő bajok többsége kisebb lopás, túlszámlázás vagy közlekedési baleset. A nagyvárosokban és a turistahelyeken a szokásos óvatossággal nyugodtan lehet utazni, este is. A legfontosabb kockázatokat a forgalom, a nyári hőség, a Balaton viharai és a természetjárás jelentik.

Zsebtolvajok és átverések

A budapesti tömegközlekedés zsúfolt járatain, különösen a 4-es és 6-os villamoson, a metrón és a turisztikai látványosságok környékén zsebtolvajok is előfordulnak. Az értékeinket tartsuk zárt táskában, testközelben, a telefont ne tegyük a hátsó zsebünkbe. A tömegben és a fel- és leszálláskor figyeljünk jobban.

A belvárosi turistaéttermekben előfordul a túlszámlázás, ezért rendelés előtt mindig nézzük meg az étlapot és az árakat, fizetés előtt pedig ellenőrizzük a számlát. Utcai pénzváltóktól soha ne váltsunk pénzt és a bankautomaták közül a bankfiókokhoz tartozókat használjuk, mert a független automaták sokszor kedvezőtlen árfolyamon váltanak.

A külföldi vendégeinket figyelmeztessük, hogy csak hivatalos, sárga taxiba üljenek és ne fogadjanak el az utcán felajánlott szállást vagy fuvart. A bulinegyedben az ismeretlenek által meghívott italokkal és a szórakozóhelyekre csábító „promóterekkel” óvatosnak kell lenni.

Az éjszakai buszokon és a nagy pályaudvarokon, például a Keleti és a Nyugati pályaudvaron, este érdemes jobban figyelni a csomagunkra. A szállásunkon az útlevelet és a nagyobb összeget tartsuk a széfben, magunknál elég a személyi igazolvány vagy egy fotó az iratainkról. A bérelt vagy saját autóban ne hagyjunk látható helyen értéket, mert a turistaparkolókban az autófeltörés is előfordul.

Közlekedési szabályok

A magyar utakon a vezetési stílus néha agresszív, ezért vezessünk óvatosan és tartsuk be a sebességhatárokat, mert a traffipaxok sűrűek. Az alkoholfogyasztás vezetés előtt teljesen tilos, a rendőrség rendszeresen ellenőriz. A gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, de mindig győződjünk meg róla, hogy az autó megáll.

Télen a hegyvidéki utakon hó és jég lehet, ilyenkor téli gumi ajánlott. A kerékpárosoknak lakott területen kívül láthatósági mellény viselése kötelező sötétben és rossz látási viszonyok között. A városokban az elektromos rollereket és a kerékpárokat óvatosan használjuk, mert a forgalom sűrű.

A Balaton és a természet veszélyei

A Balatonon nyáron gyakran és gyorsan érkeznek a viharok, ezért a part menti viharjelző fényeket mindig figyeljük. Elsőfokú figyelmeztetésnél a fürdőzés csak a part közelében ajánlott, a másodfokú figyelmeztetésnél pedig tilos a vízbe menni, a vitorlásoknak és a SUP-osoknak is azonnal ki kell jönniük. Az elmúlt évtizedekben több baleset is történt, mert a fürdőzők nem vették komolyan a jelzéseket.

Nyáron a hőség komoly terhelést jelent, a hőségriasztás idején kerüljük a déli napot, igyunk sok vizet és viseljünk kalapot. Az erdőkben és a réteken a kullancsok jelentenek veszélyt, a túrák után mindig vizsgáljuk át a bőrünket és a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen érdemes védőoltást kérni. A Duna és a Tisza áramlása erős lehet, csak a kijelölt strandokon fürödjünk.

A hegyekben a túrázásnál mindig jelezzük valakinek az útvonalunkat és vigyünk magunkkal elegendő vizet. Erdőtűzveszély idején tilos a tűzrakás, a bográcsozáshoz csak a kijelölt tűzrakóhelyeket használjuk. A barlangokba csak vezetővel menjünk.

A strandok többségén nyáron vízimentők dolgoznak, a gyerekekkel ezeket érdemes választani. A Balaton vize a déli parton sekély, ott száz métereket is be lehet sétálni, az északi parton viszont hamarabb mélyül a víz és a meder sok helyen köves, ezért a vízicipő jól jön. A tavak és a folyók mentén nyáron a szúnyogok ellen riasztószer ajánlott.

Egészség

A sürgősségi ellátás az állami kórházakban mindenki számára elérhető. A gyógyszertárak minden városban megtalálhatók, a nagyobb településeken ügyeletes patika is működik. Az orvosi ügyelet az 1830-as telefonszámon érhető el, ahol szakemberek tanácsot adnak és szükség esetén ügyeletre irányítanak.

A külföldi vendégeinknek érdemes tudniuk, hogy az uniós állampolgárok az Európai Egészségbiztosítási Kártyával az állami egészségügyi ellátást igénybe vehetik, a többi országból érkezőknek utasbiztosítás ajánlott. A csapvíz az egész országban iható.

A gyógyfürdők termálvize sok panaszra jótékony hatású, de a szívbetegeknek, a magas vérnyomásúaknak és a várandósoknak a forró vizes fürdőzés előtt érdemes orvossal konzultálni. A termálmedencékben általában egyszerre kb. 20–30 percet ajánlott eltölteni, közben pihenjünk és igyunk sok vizet.

Időjárási szélsőségek

Nyáron a hőség mellett a hirtelen zivatarok, a jégeső és a viharos szél is gyakori, ezért egy túra vagy vízi program előtt mindig nézzük meg az előrejelzést és a figyelmeztetéseket. Az országos meteorológiai szolgálat honlapján és alkalmazásában vármegyénként láthatók a figyelmeztetések, a színes jelzések a veszély mértékét mutatják.

Télen a köd, az ónos eső és a hó nehezíti a közlekedést, ilyenkor az utazás előtt nézzük meg a közútkezelő és a vasúttársaság forgalmi híreit. Az erős szél a Balatonon télen is veszélyes lehet, a jég befagyott tavon csak akkor biztonságos, ha a helyi hatóságok engedélyezik a korcsolyázást.

Segélyhívó számok

Az általános segélyhívó szám a 112, amely magyarul, angolul és németül is fogadja a hívásokat. A mentők a 104-es, a tűzoltók a 105-ös, a rendőrség a 107-es számon is hívható. A segélyhívó szám ingyenes és mobiltelefonról akkor is hívható, ha a saját szolgáltatónk hálózata éppen nem elérhető.

Budapesten a belvárosban, a Deák tér közelében lévő Sütő utcai turisztikai információs irodában a külföldi vendégek angolul is segítséget kérhetnek. A külföldi állampolgárok elveszett vagy ellopott útlevelük ügyében a saját országuk budapesti nagykövetségéhez fordulhatnak.

A belföldi utazás egyszerű, de néhány tudnivaló sokat segít abban, hogy kényelmesen és olcsón fedezzük fel az országot és hogy a külföldi vendégeinket is jól tudjuk eligazítani.

Mikor utazzunk

A tavasz és az ősz a legjobb időszak, ilyenkor kellemes az idő, kevesebb a turista és a természet is a legszebb arcát mutatja. Áprilisban és májusban virágoznak a gyümölcsfák, ősszel pedig a borvidékeken szüreti fesztiválokat tartanak és a hegyek erdei színes lombba borulnak.

A nyár a Balaton és a fesztiválok ideje, júliusban és augusztusban a hőmérséklet gyakran 30 fok fölé emelkedik. A tél a termálfürdők, az adventi vásárok és a korcsolyázás ideje, a Mátrában és a Bükkben kisebb sípályák is működnek, ha esik hó.

A hosszú hétvégék és az iskolai szünetek idején a Balaton, a Dunakanyar és a népszerű fürdővárosok zsúfoltak és a szállások ára is ilyenkor a legmagasabb. Ha tehetjük, hétköznap utazzunk, a fürdőket és a múzeumokat pedig a reggeli órákban látogassuk. A balatoni szezon nagyjából júniustól augusztus végéig tart, szeptemberben a víz még kellemes, a strandok viszont már csendesebbek.

Szállás

A szállásárak a szezontól és a helytől függően nagyon eltérnek. Budapesten egy hostelágy kb. 6000–12 000 forint, egy belvárosi szálloda kb. 25 000–50 000 forint éjszakánként. A Balatonnál nyáron, a főszezonban a legmagasabbak az árak, előfoglalással és a hétköznapi érkezéssel sokat spórolhatunk.

Vidéken a falusi vendégházak, a panziók és a borászatok vendégházai kedvező áron, házias vendéglátással várják a vendégeket. A szállás árához legtöbbször helyi idegenforgalmi adó is hozzáadódik, amelynek összege településenként eltérő. A SZÉP-kártyával a legtöbb szálláshelyen és étteremben fizetni lehet.

A kempingek is népszerűek, a Balaton partján, a Tisza-tónál, a Dunakanyarban és a hegyvidéken sok kemping várja a sátrazókat és a lakóautósokat, egy éjszaka két főre kb. 6000–15 000 forint. A diákok és a fiatalok számára az ifjúsági szállások és a kollégiumok nyári szálláshelyei a legolcsóbbak. A vadkempingezés az erdőkben általában nem engedélyezett, sátrat a kijelölt erdei táborhelyeken verhetünk.

Pénzügyek és árak

Magyarország fizetőeszköze a forint. A bankkártyás és a mobiltelefonos fizetés szinte mindenhol működik, a piacokon, a kisebb büfékben és a falusi boltokban azonban jól jön egy kis készpénz. A bankautomaták mindenhol megtalálhatók, a bankfiókokhoz tartozó automatákat érdemes használni.

Néhány tájékoztató ár, amelyek helytől és szezontól függően eltérhetnek. Egy kávé kb. 700–1200 forint, egy korsó csapolt sör kb. 900–1800 forint, egy menüs ebéd kb. 2500–4500 forint, egy vacsora egy közepes étteremben ital nélkül kb. 5000–9000 forint. A balatoni strandbelépő kb. 1000–3000 forint, a nagy budapesti gyógyfürdők napijegye kb. 13 000–17 000 forint.

A határon túli magyaroknak és a külföldi vendégeknek érdemes tudniuk, hogy az euróval sok helyen csak kedvezőtlen árfolyamon lehet fizetni, ezért jobb forintot használni. Egy takarékos belföldi utazás napi költsége szállással, étkezéssel és közlekedéssel együtt kb. 20 000–35 000 forint, a budapesti és a balatoni főszezonban több.

Mobil, internet és nyelv

Magyarországon a mobilhálózat lefedettsége kiváló, a 4G és az 5G a nagyvárosokban és a legtöbb vidéki térségben elérhető. Az uniós állampolgárok a saját csomagjukat külön díj nélkül használhatják, a többi országból érkező vendégeknek egy helyi SIM-kártya vagy eSIM a legolcsóbb megoldás.

A fiatalok és a turizmusban dolgozók többsége beszél angolul, a nyugati határvidéken és a Balatonnál a német is elterjedt. A külföldi vendégeink számára néhány magyar szó, például a „köszönöm” és a „szia” megtanulása sok mosolyt hoz.

A szállodákban, a kávézókban, a vonatokon és sok közterületen ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

Fesztiválok és ünnepek

A nemzeti ünnepek március 15., augusztus 20. és október 23., ilyenkor a városokban ünnepségeket és programokat rendeznek. Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Budapesten a Duna felett tűzijáték, országszerte pedig kenyérszentelés és népünnepély van. Az adventi vásárok a Vörösmarty téren, a Szent István-bazilikánál és a vidéki városok főterein a téli szezon csúcspontjai.

Nyáron a fesztiválok egymást érik, a Sziget, a Balaton Sound, a VOLT, a Művészetek Völgye és a Szegedi Szabadtéri Játékok a legismertebbek. Ősszel a borfesztiválok, a pálinkafesztiválok és a szüreti felvonulások a borvidékeken várják a látogatókat. A busójárás Mohácson a tél végén a UNESCO szellemi kulturális örökségének része.

Utazás gyerekekkel

Magyarország családbarát úti cél, a fürdők gyermekmedencéi, az állatkertek, a vadasparkok és az erdei kisvasutak a legkisebbeket is lekötik. A budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nyíregyházi Állatpark és a Veszprémi Állatkert a legnépszerűbbek, a vidéki nemzeti parkok látogatóközpontjai pedig játékos kiállításokkal mutatják be a természetet.

A budai Gyermekvasút, ahol a jegykezelést és a forgalomirányítást gyerekek végzik felnőtt vasutasok felügyelete alatt, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a Szilvásváradi Erdei Vasút különleges élmény. A hat év alatti gyerekek a tömegközlekedésen ingyen utaznak, a múzeumokban, az állatkertekben és a fürdőkben családi jegyek is kaphatók.

Hasznos alkalmazások

A belföldi utazást több alkalmazás is megkönnyíti. A MÁV alkalmazás a vonat- és buszjegyek, valamint a bérletek vásárlására, a BudapestGO a budapesti tömegközlekedésre, a nemzeti mobilfizetési alkalmazás pedig a parkolásra és a matricavásárlásra használható.

A természetjárók számára a Kéktúra útvonalai és pecsételőhelyei jól dokumentáltak, az Országos Kéktúra az ország egyik leghosszabb jelzett turistaútja, amely a nyugati határtól a Zemplénig vezet. A teljesítők igazolófüzetükben gyűjtik a pecséteket.

A túrázáshoz a turistautak jelzéseit mutató térképes alkalmazások és a nemzeti parkok honlapjai adnak megbízható információt, a fürdők, a múzeumok és a látogatóközpontok nyitvatartását pedig indulás előtt mindig ellenőrizzük a hivatalos oldalukon, mert az ünnepnapokon és a szezonon kívül eltérhet.

Helyi szokások

A magyarok vendégszeretők, de az első találkozáskor kissé visszafogottak. Az idősebbek felé a magázás illik, a fiatalabbak között a tegeződés a természetes. Ha valaki vendégségbe hív, illik egy üveg bort, virágot vagy egy kis édességet vinni.

Koccintáskor a szemkontaktus fontos és a hagyomány szerint sörrel nem szokás koccintani, ezt a külföldi vendégeinknek is érdemes elmondani. A hétfő a legtöbb múzeumban szünnap, a boltok vasárnap is nyitva tartanak, de rövidebb ideig.

A templomokba illik vállat és térdet takaró ruhában belépni, a misék alatt a turistalátogatás szünetel. A strandokon a félmeztelen napozás nem általános, a naturista strandok külön kijelölt helyeken vannak. A nyilvános helyeken a hangos viselkedést és a szemetelést a helyiek nem nézik jó szemmel, a bulinegyedben is tartsuk tiszteletben a lakók éjszakai nyugalmát.