Északi fény jégtáblákkal teli gleccsertó fölött

Izland: Reykjavík, gleccserek, vulkánok és északi fény

Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.

Füstölgő vulkánok, zubogó gejzírek, hatalmas gleccserek, mennydörgő vízesések, fekete homokos partok és a sarki égbolton táncoló északi fény. Izland az Atlanti-óceán északi részén, közvetlenül a sarkkör alatt fekszik és olyan természeti látványosságokat kínál, amilyeneket Európában sehol máshol nem láthatunk. A sziget a tűz és a jég földje, ahol a föld belsejének ereje a mindennapok része.

Izland Európa második legnagyobb szigetországa, területe kb. 103 ezer négyzetkilométer, ami Magyarország területénél valamivel nagyobb, lakóinak száma azonban mindössze kb. 390 ezer fő. A lakosság közel kétharmada a főváros és környéke városaiban él, a sziget belseje szinte teljesen lakatlan. Az ország az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet tagja, de nem tagja az Európai Uniónak. A hivatalos nyelv az izlandi, a fizetőeszköz az izlandi korona.

Az Izland látnivalók listáján Reykjavík színes házai és modern épületei, az Arany kör nemzeti parkja, gejzírje és vízesése, a déli part vízesései és fekete partjai, a Jökulsárlón jéghegyei, a Vatnajökull gleccservilága, a Mývatn vulkanikus tájai, a Snæfellsnes-félsziget és a meleg vizű termálfürdők is szerepelnek. A sziget a túrázók, a fotósok és a természetkedvelők paradicsoma.

Izlandot a 9. században norvég telepesek népesítették be, az első állandó lakos a hagyomány szerint Ingólfur Arnarson volt, aki a mai Reykjavík helyén telepedett le. A telepesek 930-ban megalapították az Alþingit, a világ egyik legrégebbi ma is működő parlamentjét. A középkorban születtek az izlandi sagák, a skandináv irodalom kincsei. A sziget évszázadokig norvég, majd dán uralom alatt állt, 1944-ben vált független köztársasággá.

A magyar szurkolók jól emlékeznek az izlandi labdarúgó-válogatottra. A 2016-os Európa-bajnokságon a két csapat 1–1-es döntetlent játszott Marseille-ben, a következő Eb előtti pótselejtező döntőjében pedig Budapesten Magyarország 2–1-re győzött, a győztes gólt Szoboszlai Dominik szerezte a mérkőzés utolsó perceiben.

Izland az egyik legdrágább európai úti cél, de jó tervezéssel, önellátással, kempingezéssel és közös autóbérléssel kisebb költségvetésből is bejárható. A legjobb utazási időszak a nyár az éjféli nappal és a túrázással, valamint a tél az északi fénnyel és a jégbarlangokkal.

Izland a kalandvágyó utazók álomúti célja, de a nyugodt pihenésre vágyók is megtalálják itt a számításukat. A sarki nyár világos éjszakái, a téli sötétségben felragyogó északi fény, a meleg vizű fürdők és a csendes, végtelen tájak olyan élményt nyújtanak, amelyet sokan egész életükben felidéznek.

A főváros: Reykjavík

Reykjavík a világ legészakibb fővárosa, egy kis, barátságos és könnyen bejárható város az óceán partján, hegyekkel a háttérben. A neve füstölgő öblöt jelent, a telepesek a környék hőforrásaiból felszálló gőzről nevezték el. A színes hullámlemez házak, a kortárs építészet, a kávézók, a bárok és a múzeumok különleges, nyugodt hangulatot adnak a városnak.

Reykjavík belvárosa gyalog néhány óra alatt bejárható, a legtöbb látnivaló a főutca, a Laugavegur és a régi kikötő között található. A város jó kiindulópont a napos kirándulásokhoz is, innen indul a legtöbb szervezett túra az Arany körre, a déli partra és a Kék Lagúnához.

A Hallgrímskirkja

A város jelképe a dombtetőn álló Hallgrímskirkja, Izland legnagyobb temploma. A templom homlokzata a kihűlt láva bazaltoszlopait idézi, a 73 méter magas tornyából az egész városra, a tengerre és a környező hegyekre rálátni. A torony belépője kb. 1400 korona, a templomba szabadon be lehet lépni.

A templom belsejében található Izland legnagyobb orgonája, amelyen rendszeresen tartanak koncerteket. A templom előtt áll Leifur Eiríksson szobra, aki a hagyomány szerint Kolumbusz előtt évszázadokkal elérte Amerika partjait. A szobrot az Egyesült Államok ajándékozta Izlandnak az Alþingi ezeréves évfordulójára.

A templomhoz vezető Skólavörðustígur utcán galériák, kézműves boltok, gyapjúboltok és kávézók sorakoznak, a járda egy részét szivárványszínűre festették. A templom tornyába érdemes délelőtt felmenni, mert napközben hosszú sorok alakulnak ki.

A templomot Guðjón Samúelsson, Izland állami építésze tervezte, az építkezés több évtizedig tartott. A templom nevét Hallgrímur Péturssonról, a 17. századi izlandi költőről és lelkészről kapta, akinek passiózsoltárait ma is éneklik a nagyböjt idején.

A Harpa és a régi kikötő

A tengerparton áll a Harpa, Reykjavík koncert- és konferenciaközpontja, amelynek üveghomlokzata a bazaltoszlopokat idézi és a napfényben, valamint este kivilágítva is folyamatosan változó színekben ragyog. Az épületbe szabadon be lehet sétálni, az előcsarnokból szép kilátás nyílik a kikötőre és a hegyekre.

A Harpától keletre, a tengerparti sétány mentén található a Sólfar, a Napvándor nevű acélszobor, amely egy vikinghajó vázát idézi. A szobor a fény, a remény és az ismeretlen felé vezető utazás jelképe, naplementekor különösen szép.

A Harpától nyugatra fekszik a régi kikötő, ahol halászhajók, bálnalesőhajók és kis éttermek várják a látogatókat. A kikötőből induló bálnalesőtúrákon bálnákat, delfineket és lundákat is láthatunk, egy túra kb. három óra. A kikötő melletti egykori raktárépületekben múzeumok, kávézók és halétterem működnek.

A Harpa az Izlandi Szimfonikus Zenekar és az Izlandi Opera otthona, az épületben egész évben koncerteket, előadásokat és fesztiválokat rendeznek. Az előadásokra a jegyeket érdemes előre megvenni, a nagyobb koncerteken a helyi közönség is szép számmal megjelenik.

A Laugavegur és a belváros

A belváros fő utcája a Laugavegur, ahol boltok, kávézók, bárok és éttermek sorakoznak. A neve mosodai utat jelent, mert egykor ezen az úton jártak az asszonyok a meleg vizű forrásokhoz mosni. Hétvégén este az utca megtelik, a reykjavíki éjszakai élet a kis bárokban és klubokban zajlik.

A belváros közepén fekszik a Tjörnin, egy kis tó, amelynek partján áll a modern városháza. A tavon kacsák, hattyúk és libák úsznak, télen a jégen korcsolyázni is lehet. A tó körül sétálva a régi belváros színes faházai és kis kertjei között járhatunk.

A közeli Aðalstræti alatt a Települési kiállítás egy 10. századi hosszúház feltárt maradványait mutatja be, amely Reykjavík legkorábbi emlékei közé tartozik. A kiállítás jól bemutatja, hogyan éltek az első telepesek a szigeten.

Múzeumok és a Perlan

Az izlandi történelem legjobb áttekintését a Nemzeti Múzeum adja, amely a telepesek korától napjainkig mutatja be a sziget életét. A gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartoznak a középkori faragványok, az egyházi kincsek és a régi viseletek. A városban több művészeti múzeum is működik, az izlandi festők és szobrászok munkái mellett a kortárs művészet is szerepel.

A város fölötti dombon, a melegvíz-tárolók tetején áll a Perlan, egy üvegkupolás épület, amelyben a természettudományos kiállítás a gleccsereket, a vulkánokat és az északi fényt mutatja be. Az épületben egy mesterséges jégbarlang és egy planetárium is található, a kilátóteraszról pedig körpanoráma nyílik a városra.

A Höfði, a tengerparti fehér faház, a hidegháború egyik fontos csúcstalálkozójának helyszíne volt, amikor az amerikai és a szovjet vezető itt tárgyalt. A ház belülről nem látogatható, de a kertje és a környező tengerparti sétány szép.

A város keleti szélén működik az Árbær Szabadtéri Múzeum, ahol régi gyeptetős házak, egy kis templom és régi reykjavíki faházak mutatják be, hogyan éltek az izlandiak a múlt századokban. Nyáron a múzeumban korabeli ruhás vezetők mesélnek a régi mesterségekről.

A régi kikötő melletti Grandi negyedben egykori halfeldolgozó üzemekből lettek galériák, designboltok, kávézók és éttermek. A negyed jó hely egy délutáni sétára, a tengerparton pedig szép kilátás nyílik a hegyekre.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Uszodák és termálfürdők

Az izlandiak mindennapi életének fontos része a városi uszoda, ahol a geotermikus energiával fűtött medencékben és forró dézsákban beszélgetnek egymással. Reykjavíkban több mint egy tucat ilyen uszoda működik, a belépő kb. 1300–1600 korona, ami jóval olcsóbb a nagy termálfürdőknél. Fürdés előtt kötelező fürdőruha nélkül, alaposan lezuhanyozni, ezt szigorúan ellenőrzik.

A főváros szélén, az óceán partján épült a Sky Lagoon, egy modern termálfürdő, amelynek végtelenített medencéjéből az óceánra lehet kilátni. A belépő kb. 14 ezer koronától kezdődik, a hétlépcsős fürdőrituálé az izlandi fürdőkultúrát mutatja be.

A nagy termálfürdők jegyeit érdemes előre megvásárolni, mert a népszerű időpontok, különösen a naplemente és az esti órák, gyorsan betelnek. Télen a meleg vízből az északi fényt is láthatjuk, ha szerencsénk van.

A legnagyobb fővárosi uszoda a Laugardalur parkban működő Laugardalslaug, ahol kültéri medencék, forró dézsák, csúszdák és gőzfürdő várja a vendégeket. A park területén botanikus kert és egy kis családi állatkert is található, így egész napos program is kerekíthető belőle.

A Kirkjufell hegy és a Kirkjufellsfoss vízesés Izlandon

Északi fény a városban

Az északi fény szeptembertől áprilisig, tiszta, sötét éjszakákon látható, akár Reykjavíkból is. A város fényei azonban zavarják a látványt, ezért érdemes a város szélére menni. A legnépszerűbb hely a Grótta-világítótorony, a félsziget nyugati csücskében, ahol a kis lábfürdőben is meg lehet melegedni.

Az északi fény előrejelzését az izlandi meteorológiai szolgálat honlapján követhetjük, ahol a felhőzetet és az aktivitást is jelzik. A szervezett északifény-túrák a felhős éjszakákon általában ingyenes ismétlést kínálnak.

Közlekedés és szállás Reykjavíkban

Reykjavík belvárosa gyalog jól bejárható, a távolabbi negyedekbe a sárga városi buszok, a Strætó járatai visznek. Egy vonaljegy kb. 690 korona, a jegyet mobilalkalmazásban is megvehetjük. A belvárosban elektromos rollereket is lehet bérelni.

Reykjavíkban a szállás drága, egy hostelágy kb. 6–10 ezer korona, egy szoba egy egyszerű vendégházban kb. 15–25 ezer korona. Nyáron jóval előre érdemes foglalni, mert a szállások gyorsan betelnek. Sokan a belvároson kívüli, olcsóbb szállásokat választják és busszal járnak be.

A Reykjavík City Card egy-, két- vagy háromnapos változatban kapható, amely a városi buszokra, a városi uszodákra, több múzeumra és a Viðey-komp útjára is érvényes. Ha több múzeumot és uszodát is meglátogatnánk, a kártya megéri.

Kirándulások a főváros környékén

A Reykjavík fölé magasodó Esja-hegy a helyiek kedvenc kirándulóhelye, a kb. 900 méter magas hegyre több jelzett ösvény vezet. A legtöbben a csúcs alatti nagy sziklánál fordulnak vissza, ahonnan szép kilátás nyílik a fővárosra és az öbölre. A hegy busszal is megközelíthető.

A fővárostól kb. negyven percre fekvő Hveragerði mellől indul a Reykjadalur völgybe vezető túra, ahol egy meleg vizű patakban lehet fürdeni. A kb. három kilométeres ösvény gőzölgő források között vezet a völgybe, ahol fapallókról lehet a langyos vízbe ereszkedni. Fürdőruhát és törölközőt vigyünk, öltözőkabin csak egyszerű formában van.

Magyar kapcsolatok

Izland és Magyarország kapcsolatai barátiak, a két ország a NATO és a schengeni övezet tagja. Izland a magyar utazók körében egyre népszerűbb, a közvetlen repülőjáratoknak köszönhetően a sziget Budapestről könnyen elérhető.

Izland a magyar labdarúgás történetében is emlékezetes szerepet játszik. A Budapesten megnyert pótselejtező döntő a magyar válogatott történetének egyik legizgalmasabb mérkőzése volt, a győzelemmel a csapat kijutott az Európa-bajnokságra.

Rejtett kincs: A reykjavíki kikötőből néhány perces hajóút visz Viðey szigetére, amely a főváros zajától távol, zöld legelőkkel, madarakkal és sétautakkal várja a látogatókat. A szigeten áll Izland egyik legrégebbi kőháza és temploma, valamint a fénytorony, a Yoko Ono által tervezett Imagine Peace Tower, amely ősszel és télen meghatározott napokon fénycsóvát lövell az égre. A szigetre nyáron rendszeresen, télen ritkábban jár a komp.

Fővároson túli úti célok

Izland igazi kincse a természet. Reykjavíkon túl vízesések, gleccserek, vulkánok, gejzírek, fjordok, fekete partok és madárszirtek várják az utazókat, a távolságok azonban nagyok és az utak sokszor egyszerűek. A legtöbb látnivaló a sziget körül futó főút, a Körút (Hringvegur) mentén vagy annak közelében található.

Egy rövid, egyhetes utazás alatt Reykjavík, az Arany kör, a déli part a Jökulsárlónig és a Snæfellsnes-félsziget kényelmesen belefér. A teljes, kb. 1300 kilométeres Körút bejárásához legalább egy, de inkább másfél-két hét kell, mert a sok megálló, a túrák és az időjárás miatt a napi távolságokat érdemes rövidre tervezni.

Az Arany kör

Izland legnépszerűbb kirándulása az Arany kör (Gullni hringurinn), egy kb. háromszáz kilométeres körút Reykjavíktól keletre, amely egy nap alatt bejárható. Az útvonal három fő állomása a Þingvellir Nemzeti Park, a Geysir hőforrás-mező és a Gullfoss vízesés, de útközben sok más látnivaló is akad.

A Þingvellir Nemzeti Park az UNESCO világörökség része, egyszerre történelmi és geológiai kincs. Itt ülésezett 930-tól az Alþingi, az izlandi nemzetgyűlés, a szabad ég alatt, a Törvényszikla előtt. A park területén az észak-amerikai és az eurázsiai kőzetlemez határa húzódik, a hasadékok és a sziklafalak között sétálva szó szerint két kontinens között járhatunk. A parkolás kb. 1000 korona.

A Þingvellir egyik különlegessége a Silfra-hasadék, amelynek kristálytiszta, gleccserből táplálkozó vizében búvárkodni és sznorkelezni is lehet a két kőzetlemez között. A víz egész évben csak néhány fokos, ezért szárazruhában, szervezett túra keretében lehet bemenni, a látótávolság akár száz méter is lehet.

A Geysir hőforrás-mező adta a nevét a világ összes gejzírjének. Az eredeti Nagy Gejzír ma már ritkán tör ki, de a mellette lévő Strokkur néhány percenként akár húsz méter magasra lövelli a forró vizet. A területen fortyogó iszaptavak és gőzölgő források is vannak, a kijelölt ösvényeken kívül járni életveszélyes, mert a víz forró.

A Geysirtől néhány kilométerre zúdul alá a Gullfoss, az Arany-vízesés, amely két lépcsőben, kb. harminckét méter mélyre zuhan a keskeny szurdokba. Napsütésben a permetben szivárvány ragyog, télen a vízesés részben befagy. A vízesés megtekintése ingyenes, a felső és az alsó kilátóponthoz is jól kiépített ösvény vezet.

Az Arany kör mentén található még a Kerið, egy kráterben fekvő, türkizkék tó, ahol a belépő kb. 600 korona, valamint több termálfürdő, például a laugarvatni Fontana, ahol a földben, a geotermikus hőben sült rozskenyeret is meg lehet kóstolni. A flúðiri régi meleg vizű medence Izland egyik legrégebbi fürdőhelye.

Az Arany kör mentén egy üvegházas farmon paradicsomlevest és friss paradicsomból készült ételeket lehet enni, a geotermikus energiával fűtött üvegházakban egész évben terem a zöldség. Izland zöldségeinek jelentős része ilyen üvegházakban nő.

A Kék Lagúna és a Reykjanes-félsziget

A repülőtér közelében, a lávamezők között fekszik a Kék Lagúna (Bláa lónið), Izland leghíresebb termálfürdője. A tejszerű, kék színű, ásványi anyagokban gazdag víz egész évben kb. 37–39 fokos, a fürdő gyógyító hatású kovaföldes iszappakolásairól is ismert. A legolcsóbb jegy kb. 12 ezer korona, a belépést előre, időpontra kell foglalni.

A Kék Lagúna jó program a megérkezés napján vagy az indulás előtt, mert a repülőtértől mindössze kb. húsz perc az út. A közelben zajló vulkáni tevékenység miatt a fürdő időnként rövid időre bezár, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni a nyitvatartást.

A Reykjanes-félsziget többi része is érdekes, a kopár lávamezők, a gőzölgő hőforrás-területek és a sziklás partok különleges tájat alkotnak. A félszigeten egy gyalogos híd ível át a két kőzetlemez közötti hasadék fölött, ahol jelképesen Európából Amerikába sétálhatunk át.

A déli part vízesései

A Reykjavíktól keletre húzódó déli part Izland egyik leglátványosabb vidéke. Az első nagy megálló a Seljalandsfoss, egy kb. hatvan méter magas vízesés, amely mögött egy ösvényen körbe lehet sétálni, így a vízfüggönyön át láthatjuk a tájat. Esőkabát kell, mert a permet mindent eláztat. A parkolás kb. 900 korona.

A Seljalandsfosstól néhány száz méterre, egy szűk sziklahasadékban rejtőzik a kisebb Gljúfrabúi vízesés, amelyhez a patakon átgázolva lehet bejutni. A szűk szurdokban a lezúduló víz különleges hangulatot teremt.

Kb. harminc kilométerrel keletebbre zúdul alá a Skógafoss, egy hatvan méter magas, széles, erőteljes vízesés, amely előtt a parton egészen közel lehet menni. A vízesés jobb oldalán meredek lépcső vezet a felső kilátóhoz, innen indul a Fimmvörðuháls túraútvonal is. A legenda szerint a vízesés mögött egy viking telepes kincsesládája rejtőzik.

A Skógafosstól nem messze ereszkedik le a Sólheimajökull gleccsernyelv, ahol szervezett gleccsertúrákon, hágóvassal és jégcsákánnyal lehet felmenni a jégre. A gleccserre vezető nélkül felmenni életveszélyes, mert a hasadékok és a gyorsan változó jégfelszín komoly veszélyt jelentenek.

Skógar faluban működik egy népművészeti és közlekedéstörténeti múzeum, ahol régi gyeptetős házak, halászcsónakok, szerszámok és a régi izlandi vidéki élet tárgyai láthatók. A múzeum jó program esős napokon és jól kiegészíti a vízesés megtekintését.

Vík és a fekete partok

A déli part leghíresebb strandja a Reynisfjara, egy fekete vulkáni homokos part, amelyet hatalmas bazaltoszlopok és a tengerből kiemelkedő sziklatűk, a Reynisdrangar szegélyeznek. A táj különleges szépségű, de a part veszélyes, a hirtelen, hosszan kifutó hullámok több látogatót is a tengerbe sodortak. Soha ne forduljunk háttal a tengernek és tartsuk be a figyelmeztető táblákat.

A közeli Dyrhólaey sziklafokon egy hatalmas természetes kőív és egy világítótorony áll, nyáron a sziklákon lundák fészkelnek. A fokról mindkét irányba végtelen fekete partok látszanak. A madarak fészkelési idején a terület egy része zárva lehet.

A déli part kis faluja, Vík í Mýrdal jó megálló a hosszú úton, a dombon álló kis templomból szép a kilátás a fekete partra és a sziklatűkre. A faluban benzinkút, bolt, éttermek és szállások is vannak, ezért sokan itt töltik az első éjszakát.

Víktől keletre a Fjaðrárgljúfur, egy kb. két kilométer hosszú, mohával borított, kanyargós szurdok húzódik, amelynek peremén kilátópontokkal tarkított ösvény vezet. A szurdok a hóolvadás idején és a nagyon esős időszakban a talaj védelme miatt zárva lehet.

Skaftafell és a Vatnajökull

Izland legnagyobb gleccsere, a Vatnajökull a sziget délkeleti részét borítja, ez Európa legnagyobb jégsapkáinak egyike. A körülötte fekvő nemzeti park az UNESCO világörökség része, ahol a tűz és a jég kapcsolata különösen jól megfigyelhető, a gleccser alatt működő vulkánok kitörései időnként hatalmas áradásokat okoznak.

A nemzeti park egyik kapuja a Skaftafell, ahol túraútvonalak vezetnek a gleccsernyelvekhez és a hegyekbe. A legnépszerűbb túra a Svartifoss, a fekete vízesés, amelyet sötét bazaltoszlopok vesznek körül, mint egy orgona sípjai. Az oda-vissza út kb. másfél-két óra. A parkolás kb. 1000 korona.

Télen, kb. novembertől márciusig a Vatnajökull alatt jégbarlangok nyílnak, amelyek kék jégfalai különleges élményt nyújtanak. A jégbarlangokba csak képzett vezetővel, szervezett túrán lehet bemenni, a barlangok minden évben máshol alakulnak ki.

Jökulsárlón és a Gyémánt-part

A Körút egyik leglátványosabb állomása a Jökulsárlón, egy gleccsertó, amelyben a Vatnajökullról leszakadt jéghegyek úszkálnak. A kék és fehér jégtömbök lassan sodródnak a tenger felé, a tóban gyakran fókák is úszkálnak. A tavon kétéltű járművel és gumicsónakkal is lehet hajókázni, a part mentén pedig ingyen sétálhatunk.

Az út túloldalán, a tengerparton fekszik a Gyémánt-part, ahol a tengerbe sodródott jégdarabokat a hullámok visszavetik a fekete homokra. A napfényben csillogó jégtömbök valóban gyémántokra emlékeztetnek, a fotósok kedvenc helye ez napkeltekor és naplementekor.

A közeli kis halászvárosban, Höfnben a helyi különlegesség az izlandi homár, a kis tengeri rák, amelyet levesben, grillezve vagy fokhagymás vajjal tálalnak. Höfn jó szálláshely a déli part és a keleti fjordok közötti hosszú úton.

A Jökulsárlóntól néhány kilométerrel nyugatra fekszik a kisebb, nyugodtabb Fjallsárlón gleccsertó, ahol a gleccser fala közvetlenül a tóba ér. A két tó egymás után könnyen meglátogatható, a kisebbiknél általában kevesebb a látogató.

A keleti fjordok

A sziget keleti partját mély fjordok szabdalják, amelyek mentén kis halászfalvak bújnak meg a hegyek lábánál. A kanyargós part menti út lassú, de csodálatos tájakon vezet. A legszebb falu a hegyek közé ékelt Seyðisfjörður, amelynek színes faházai és szivárványszínű utcája a templomhoz vezet.

A keleti vidék egyik különlegessége a Stuðlagil, egy bazaltoszlopokkal szegélyezett szurdok, amelyben a gleccserfolyó nyáron gyakran türkizkék színben folyik. A szurdokhoz gyalogösvény vezet, a parkolás kb. 1000 korona.

A keleti vidék központja Egilsstaðir, a Lagarfljót nevű hosszú tó partján. A legenda szerint a tóban egy hatalmas kígyószerű szörny él, amelyről a helyiek ma is mesélnek. A tó környékén fekszik Izland legnagyobb erdője, a ritka fákkal borított Hallormsstaður.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

A Mývatn és az északi vulkánvidék

Az északi rész legfontosabb úti célja a Mývatn, egy vulkanikus tó, amelynek környékén kráterek, lávamezők, fortyogó iszaptavak és gőzölgő hasadékok alkotnak különös, holdbéli tájat. A Hverir geotermikus területen kénes gőz tör fel a narancssárga talajból, a Dimmuborgir lávaformái között pedig sétautak vezetnek a sötét lávavárak között.

A Mývatn partján saját termálfürdő is működik, amely olcsóbb és nyugodtabb, mint a Kék Lagúna, a belépő kb. 8 ezer korona. A tó neve szúnyogos tavat jelent, nyáron valóban sok apró, nem csípő muslica repül a víz fölött, ezért sokan szúnyoghálós kalapot viselnek.

A Mývatn és Akureyri között zúdul alá a Goðafoss, az istenek vízesése. A hagyomány szerint a kereszténység felvételekor az egyik törzsfő ide dobta a régi pogány istenek szobrait. A széles, patkó alakú vízesés könnyen megközelíthető a főútról.

Északkeletre található a Dettifoss, Európa egyik legerősebb vízesése, amelynek szürke, gleccseriszapos vize hatalmas erővel zúdul a szurdokba. A közelében az Ásbyrgi patkó alakú szurdoka fekszik, amelyet a legenda szerint Odin nyolclábú lovának patája vájt a földbe.

A tó környékén található a Krafla vulkáni terület is, ahol a Víti kráterben türkizkék tó csillog. A Grjótagjá kis barlangjában meleg vizű forrás rejtőzik, de a víz hőmérséklete ingadozik, ezért fürödni benne tilos.

Akureyri és Húsavík

Akureyri Izland második legnagyobb városa, az észak fővárosa, egy hosszú fjord végén. A kis városban botanikus kert, kávézók, múzeumok és egy szép templom várja a látogatókat, a közlekedési lámpák piros fénye szív alakú. Télen a város fölötti hegyen síelni is lehet.

A közeli Húsavík Izland bálnalesésének központja, a kis kikötővárosból induló hajókról nyáron szinte biztosan láthatunk bálnákat, gyakran púpos bálnát és szerencsés esetben kék bálnát is. A városban bálnamúzeum is működik. A hajókon meleg overallt adnak, mert a nyílt tengeren nyáron is hideg van.

Akureyri közelében egy egész évben nyitva tartó karácsonyi bolt és kert működik, ahol a tizenhárom izlandi télapó történetét is megismerhetjük. A város kulturális központjában koncerteket és kiállításokat rendeznek, a kikötőből pedig bálnalesőhajók is indulnak.

Húsavíkban egy kis kikötői fürdő is működik, ahol a tengerre néző meleg vizű medencékből a bálnalesőhajókat is láthatjuk. A város környékén a tengerparti dombokról nyáron a lundákat is megfigyelhetjük.

A Snæfellsnes-félsziget

Reykjavíktól kb. két-három órára északra nyúlik a tengerbe a Snæfellsnes-félsziget, amelyet gyakran Izland kicsinyített másának neveznek, mert egy helyen találhatók rajta hegyek, gleccser, lávamezők, fekete és arany homokos partok, valamint halászfalvak. A félsziget végén emelkedik a Snæfellsjökull gleccserrel borított vulkán, amely Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regényében a föld alá vezető út kapuja.

A félsziget legismertebb hegye a Kirkjufell, a templomhegy, amely előtt egy kis vízesés zuhog, ez Izland egyik legtöbbet fotózott helye. A déli parton Arnarstapi és Hellnar között sziklás partmenti ösvény vezet, a Djúpalónssandur fekete kavicsos partján pedig a régi halászok erőpróbájára használt emelőköveket is kipróbálhatjuk.

A félsziget déli partján, Búðir falu mellett egy magányos fekete templom áll a lávamező szélén, a gleccserrel borított vulkán előtt. A templom a fotósok kedvelt témája, különösen naplementekor és télen, amikor a hó kontrasztja még erősebb.

A Nyugati-fjordok és a Vestmann-szigetek

A sziget északnyugati részén fekszenek a Nyugati-fjordok (Vestfirðir), Izland legeldugottabb és legkevésbé látogatott vidéke. A meredek hegyek és mély fjordok között kanyargó utak lassúak, de a táj vad és érintetlen. A legszebb látványosság a Dynjandi, egy menyasszonyi fátyolhoz hasonló, lépcsőzetes vízesés. A Látrabjarg madárszirtje Izland legnyugatibb pontja, nyáron lundák ezrei fészkelnek rajta.

A déli part előtt fekszenek a Vestmann-szigetek (Vestmannaeyjar), ahová a Landeyjahöfn kikötőből induló komppal kb. fél óra alatt lehet átjutni. A fő szigeten egy fiatal vulkán kitörése egykor a város egy részét betemette, erről egy múzeum is mesél. A szigeteken él a világ egyik legnagyobb lundakolóniája.

A Vestmann-szigeteken a lundák nyáron, kb. május közepétől augusztus közepéig fészkelnek a szirteken. A szigeten kilátópontokról közelről figyelhetjük a színes csőrű madarakat, amelyek az izlandi turizmus egyik jelképévé váltak.

A Felföld

A sziget belsejében terül el a Felföld, egy lakatlan, kopár, vulkanikus fennsík, amely csak nyáron, kb. júniustól szeptemberig közelíthető meg az úgynevezett F-utakon, terepjáróval vagy felföldi busszal. A legnépszerűbb úti cél a Landmannalaugar, ahol a riolithegyek vörös, sárga, zöld és kék színekben pompáznak és egy természetes meleg vizű patakban fürödhetünk.

Landmannalaugarból indul a Laugavegur-túra, Izland leghíresebb többnapos túraútvonala, amely kb. ötvenöt kilométeren át vezet a Þórsmörk völgyéig. A túra általában négy nap, az útvonal mentén menedékházak és kempingek vannak, a helyeket jóval előre kell foglalni.

A Felföld többi része, például a Kerlingarfjöll színes hegyei és a hatalmas Askja-kaldera csak tapasztalt sofőröknek vagy szervezett túrákon ajánlott. A Felföldön nincsenek boltok és benzinkutak, a menedékházak között nagy a távolság, ezért az utat gondosan meg kell tervezni.

Jégdarabok fekete homokos tengerparton

Rejtett kincs: Az északi parton, a Vatnsnes-félsziget keleti oldalán emelkedik a tengerből a Hvítserkur, egy kb. tizenöt méter magas bazaltszikla, amely egy vizet ivó sárkányra vagy elefántra emlékeztet. A legenda szerint egy troll volt, akit a felkelő nap kővé változtatott. A félsziget partjain gyakran fókák pihennek a sziklákon, a félszigetet körbejáró murvás út a főúttól kis kitérővel bejárható.

Gasztronómia

Az izlandi konyha az északi éghajlathoz és a szűkös erőforrásokhoz alkalmazkodott, egyszerű, tápláló konyha, amelynek alapja a hal, a bárány és a tejtermékek. A hosszú telek miatt a régi időkben a tartósítás, a szárítás, a füstölés és az erjesztés volt a túlélés kulcsa. Ma a friss helyi alapanyagokra épülő modern izlandi konyha is egyre népszerűbb.

Bárány és bárányleves

Az izlandi juhok nyáron szabadon kóborolnak a hegyekben, gyógynövényeken és füveken legelnek, ezért az izlandi bárányhús különösen ízletes. A legismertebb étel a kjötsúpa, a bárányhúsból, gyökérzöldségekből és burgonyából főzött, laktató leves, amely a hideg napokon igazi lélekmelegítő. Egy tál bárányleves kb. 1500–2500 korona, sok benzinkúton és étkezdében kapható.

A füstölt bárányhús, a hangikjöt hagyományos karácsonyi étel, amelyet burgonyával, fehér mártással és zöldborsóval tálalnak. Ősszel, a juhok terelésekor a falvakban közös ünnepeket tartanak, ilyenkor friss báránysültet készítenek.

Hal és tenger gyümölcsei

Izland a halászatból élt évszázadokon át, ezért a friss hal mindenhol kiváló. A tőkehal, a foltos tőkehal, a sarkvidéki pisztráng és a lazac a leggyakoribb. A plokkfiskur a burgonyával és hagymával összefőzött, krémes halétel, a régi izlandi háztartások kedvelt hétköznapi étele, amelyet rozskenyérrel tálalnak.

A harðfiskur, a szárított hal a hagyományos izlandi rágcsálnivaló, amelyet vajjal kenve esznek. A boltokban zacskóban kapható, jó útravaló a túrákra. Höfnben és a déli parton a kis tengeri rák, a humar a helyi specialitás.

Különleges és bátor falatok

Az izlandi konyha leghíresebb különlegessége a hákarl, az erjesztett, szárított cápahús, amelynek erős, ammóniás szaga van. Hagyományosan kis kockákban, egy pohár brennivínnel, a köménnyel ízesített izlandi pálinkával kínálják. A legtöbb külföldi csak egyszer kóstolja meg, de a helyiek szerint egy igazi izlandi élmény része.

A téli középső hónapban, a Þorri idején a hagyományos ünnepi lakomán, a þorrablóton régi, savanyított és füstölt ételeket, például savanyított bárányrészeket és birkafejet szolgálnak fel. Ma ezek inkább a hagyomány ápolását szolgálják, mint a mindennapi étkezést.

Karácsony előtt, december 23-án sok család erjesztett rájahalat eszik, amelynek szaga még a hákarlénál is erősebb. Karácsonykor a vékony, mintásra vágott és kisütött lepény, a laufabrauð is az ünnepi asztal része, amelynek díszítése családi program.

Hot dog, skyr és pékáru

Izland nemzeti gyorsétele a hot dog, a pylsa, amely bárány-, sertés- és marhahús keverékéből készül. A legjobb mindenből kérni, ilyenkor sült és nyers hagymával, édes mustárral, ketchuppal és remulád szósszal kapjuk. Reykjavík leghíresebb hotdogosa a régi kikötő közelében áll, egy adag kb. 800–1000 korona, ez az egyik legolcsóbb meleg étel az országban.

A skyr egy sűrű, magas fehérjetartalmú, joghurtszerű tejtermék, amelyet évszázadok óta készítenek Izlandon. Gyümölccsel, áfonyával vagy tejszínnel tálalják, a boltokban sokféle ízben kapható, reggelire és desszertnek is kiváló.

A pékségekben a kleinur, a csavart, olajban sült fánkszerű sütemény és a kanelsnúður, a fahéjas csiga a legnépszerűbb. A rúgbrauð sötét, édeskés rozskenyér, amelyet hagyományosan a meleg talajban, a geotermikus hőben sütöttek, egyes helyeken ma is így készül. Az izlandi édességek közül a lakkrís, a csokoládéval bevont medvecukor a legkedveltebb.

Az izlandiak a hideg idő ellenére nagyon szeretik a fagylaltot, a fagylaltozók télen is tele vannak. Régi családi szokás az esti autós kirándulás egy fagylaltozóhoz, a gombócokat gyakran csokoládéval vagy medvecukor-darabokkal szórják meg.

Italok

Izlandon a csapvíz az egyik legtisztább a világon, a gleccserekből és forrásokból érkező vizet bátran ihatjuk, az éttermekben ingyen adják. A meleg csapvíz enyhén kénes szagú, mert geotermikus forrásokból származik, de ez teljesen ártalmatlan.

Az izlandiak sok kávét isznak, sok kávézóban és benzinkúton a kávé utántöltése ingyenes. A sört Izlandon csak a 20. század végén engedélyezték újra, azóta több kis helyi sörfőzde is működik. Az alkohol drága, a boltokban csak az állami italboltok, a Vínbúðin üzletei árulnak bort, sört és tömény italt, korlátozott nyitvatartással. A szupermarketekben csak alacsony alkoholtartalmú sör kapható.

A helyi sörfőzdék a gleccservízből és izlandi gyógynövényekből különleges söröket is főznek, a nagyobb városokban sörkóstolókat is tartanak. Az izlandi gin és a helyi nyírfa- vagy rebarbaralikőr is jó ajándék lehet, de a vámmentes boltban a repülőtéren olcsóbban kaphatók.

Hol együnk és mennyibe kerül

Az étkezés Izlandon drága. Egy egyszerű étteremben egy főétel kb. 2500–5000 korona, egy korsó sör egy bárban kb. 1200–1600 korona, egy kávé egy kávézóban kb. 600–800 korona. A bárokban a délutáni happy hour idején jóval olcsóbb az ital, a turisztikai alkalmazásokban ezeket össze is gyűjtik.

A spóroláshoz a legjobb megoldás a szupermarketekben vásárolni és magunknak főzni. A legolcsóbb bolthálózatok a Bónus és a Krónan, a szállások többségében és a kempingekben közös konyha is van. A benzinkutak étkezdéi a vidéki utakon gyakran a legolcsóbb meleg ételt kínálják.

Izlandon a borravaló nem szokás, a felszolgálási díj benne van az árban. Ha nagyon elégedettek vagyunk, kerekíthetünk, de senki sem várja el. A vegetáriánus és vegán ételek a nagyobb városokban egyre könnyebben elérhetők, vidéken azonban kevesebb a választék.

A reykjavíki vásárcsarnokokban több kis büfé és étterem működik egy helyen, ahol a halételektől a hamburgerig sokféle étel közül választhatunk, a turistaéttermeknél gyakran olcsóbban. A halas ételeket a halászfalvak kis éttermeiben érdemes megkóstolni, ahol a fogás egyenesen a kikötőből érkezik.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Közlekedés

Izlandon nincs vasút, a közlekedés gerince a sziget körül futó Körút. A tömegközlekedés a fővároson kívül ritka, ezért a legtöbb utazó autót bérel vagy szervezett túrákon vesz részt. A távolságok nagyok, az időjárás gyorsan változik, ezért az utazást rugalmasan érdemes megtervezni.

Budapestről Izlandra: repülő

Budapestről a Wizz Air közvetlen járata repül a keflavíki nemzetközi repülőtérre, a járatok hetente többször, a téli időszakban is közlekednek. A repülési idő kb. négy óra negyven perc. A fapados jegyek a szezontól és a poggyásztól függően kb. 50–200 euróba kerülnek, a nyári hónapokban a legdrágábbak. A menetrend változhat, ezért foglalás előtt érdemes ellenőrizni.

A keflavíki repülőtér kb. negyven kilométerre fekszik Reykjavíktól. A belvárosba a Flybus és az Airport Direct reptéri buszai visznek kb. 45 perc alatt, a jegy kb. 3900–4000 korona, a buszok minden érkező járathoz igazodnak.

Késett vagy törölték a járatod?

Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.

Olcsóbb, de lassabb megoldás a Strætó 55-ös helyközi busza, a jegy kb. 2300 korona, a menetidő kb. egy-másfél óra, a menetrend azonban ritkább és hétvégén eltérő lehet. A taxi a repülőtérről a belvárosba kb. 20–25 ezer korona, ezért csak nagyobb társaságban éri meg.

Buszok és belföldi járatok

A fővárosban a sárga Strætó buszok közlekednek, egy vonaljegy kb. 690 korona, a jegyet a Klappið mobilalkalmazásban is megvehetjük. A Strætó néhány helyközi járata a fővárost Akureyrivel és más városokkal is összeköti, de ezek ritkán járnak és a látnivalókhoz általában nem visznek el.

Nyáron a felföldi buszok a Landmannalaugar és a Þórsmörk felé is közlekednek, ezek a túrázók legjobb lehetőségei, ha nem akarnak terepjárót bérelni. A legtöbb látnivalóhoz Reykjavíkból szervezett napi túrák is indulnak, ezek kényelmesek, de drágák.

A Reykjavík belvárosához közeli belföldi repülőtérről kis gépek indulnak Akureyribe, Egilsstaðirba és Ísafjörðurba, így a nagy távolságok gyorsan leküzdhetők. A kompok a Vestmann-szigetekre és a Nyugati-fjordok felé közlekednek.

A szervezett túrák kisbuszos és nagy buszos változatban is elérhetők, a kisebb csoportos túrák drágábbak, de rugalmasabbak és több időt hagynak a megállóknál. A legnépszerűbb túrák az Arany kör, a déli part, a Snæfellsnes-félsziget, a gleccsertúrák és télen az északifény-túrák.

Taxik

A taxi Izlandon nagyon drága, egy rövid út a belvárosban is több ezer korona. A taxikat telefonon, a taxiállomásokon vagy alkalmazásokon keresztül is hívhatjuk, az utcán ritkán lehet leinteni. Az ismert nemzetközi telekocsi-alkalmazások Izlandon nem működnek.

Reykjavík belvárosában elektromos rollereket és kerékpárokat is bérelhetünk mobilalkalmazással, rövid távon ez a leggyorsabb közlekedési mód. A rollerekre is vonatkozik az alkoholtilalom, ittasan használni tilos.

Ha korai vagy késő esti járattal érkezünk vagy indulunk, érdemes előre transzfert foglalni, mert a reptéri buszok ugyan minden járathoz igazodnak, de a szállásig gyakran át kell szállni.

Autóbérlés és vezetés

Izland bejárásához az autóbérlés a legjobb megoldás, a legtöbb kölcsönző a keflavíki repülőtéren vagy annak közelében működik. A Körút és a fő látnivalók nyáron kisautóval is elérhetők, a Felföld F-útjain azonban csak terepjáróval szabad közlekedni. A kölcsönzők általában 20–23 éves minimális életkort és legalább egyéves jogosítványt kérnek, a magyar jogosítvány érvényes.

A sebességhatár lakott területen 50, murvás úton 80, aszfaltozott országúton 90 kilométer óránként, a megengedett véralkoholszint 0,2 ezrelék, ami gyakorlatilag egy sör után is túlléphető. A tompított fényszóró egész évben, nappal is kötelező. Az utakon gyakoriak az egysávos hidak, ahol az elsőbbséget a hídhoz közelebb érő autó kapja és az úton átsétáló juhokra is figyelni kell.

Téli vezetés

Télen a bérautók téli gumival felszerelve kerülnek kiadásra, de a jeges, havas utakon, a hóviharban és a rövid nappalok idején a vezetés komoly tapasztalatot igényel. Aki nem vezetett még ilyen körülmények között, annak a téli hónapokban a szervezett túrák biztonságosabb megoldást jelentenek.

Az útviszonyokat az izlandi közúti hatóság térképén óráról órára követhetjük, a lezárt utakon sorompó jelzi, hogy nem szabad továbbmenni. Az északi fény megfigyelésekor soha ne álljunk meg az úton vagy az út szélén, mert a sötétben a többi autó nem lát minket, csak a kijelölt pihenőhelyeken parkoljunk.

A bérautóra érdemes kiegészítő biztosítást kötni, a murvás utakon felpattanó kövek, valamint a homok- és hamuviharok komoly kárt tehetnek a karosszériában és a szélvédőben. Az üzemanyag drága, egy liter benzin kb. 300–330 korona, a benzinkutak többsége automata, ahol PIN-kódos bankkártyával fizethetünk.

Az úton kívüli, terepen való vezetés szigorúan tilos, mert a sérülékeny mohás és vulkanikus talaj évtizedekig nem regenerálódik, a bírság nagyon magas. A népszerű látnivalóknál a parkolásért fizetni kell, ezt általában mobilalkalmazással vagy automatánál intézhetjük. Az Akureyri melletti alagútért útdíjat kell fizetni, ezt online lehet rendezni.

Lakóautóval vagy sátorral csak a kijelölt kempingekben szabad éjszakázni, az út mentén vagy parkolókban nem. A kempingek nyáron mindenhol elérhetők, télen azonban sok bezár.

Közbiztonság

Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa, a bűnözés nagyon alacsony, az erőszakos bűncselekmények ritkák. A legnagyobb veszélyt nem az emberek, hanem a természet jelenti, a gyorsan változó időjárás, a hullámok, a gleccserek, a hőforrások és a vulkáni tevékenység. A legtöbb baleset abból adódik, hogy az utazók alábecsülik ezeket a veszélyeket.

Hivatalos utazási tanácsok

A nemzetközi utazási tanácsok szerint Izlandon a terrortámadás veszélye alacsony, de nem zárható ki teljesen. Reykjavík belvárosában, főleg a bárok környékén hétvégén éjjel előfordul zsebtolvajlás és garázdaság, ezért az értékeinkre figyeljünk. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt érdemes megnézni.

Az izlandi hatóságok a Safetravel nevű oldalon és mobilalkalmazásban folyamatosan tájékoztatják az utazókat az időjárásról, az útviszonyokról és a figyelmeztetésekről. Túrázás előtt itt útitervet is leadhatunk, így baj esetén a mentők tudják, hol keressenek.

Vulkáni tevékenység

Izland vulkanikusan aktív ország, a Reykjanes-félszigeten, Grindavík környékén több alkalommal is kitörések voltak. Reykjavíkot és a keflavíki repülőteret ezek eddig nem érintették, a kitörések környékét azonban a hatóságok lezárhatják. A kitörési helyszínek közelében a vulkáni gázok hirtelen veszélyes szintet érhetnek el, a frissen megszilárdult láva kérge pedig bármikor beszakadhat, ezért soha ne menjünk rá.

A vulkáni helyzetről az izlandi meteorológiai szolgálat honlapja és a Safetravel ad naprakész tájékoztatást. A lezárásokat és a hatóságok utasításait mindig be kell tartani, a kitörések megtekintése csak a kijelölt helyekről, a szabályok szerint lehetséges.

Időjárás és utak

Izlandon az időjárás percek alatt megváltozhat, a napsütést szél, eső, hó vagy köd válthatja fel, akár nyáron is. Télen a viharok miatt gyakran lezárják az utakat, a hegyi hágókon és a Felföldön a közlekedés lehetetlenné válhat. Indulás előtt mindig nézzük meg az útviszonyokat a közúti hatóság honlapján és az időjárás-előrejelzést.

Az erős szél az autó ajtaját is kitépheti, ezért parkoláskor az ajtót mindig két kézzel, óvatosan nyissuk. Télen a nappalok nagyon rövidek, decemberben csak néhány órát van világos, ezért a napi útvonalat ehhez kell igazítani. A folyókon csak terepjáróval, lassan és a vízállás ismeretében szabad átkelni, mert a vízszint egy napon belül is gyorsan változhat.

Az izlandi meteorológiai szolgálat színkódos figyelmeztetéseket ad ki, a sárga, a narancssárga és a piros riasztás jelzi a veszély mértékét. Narancssárga és piros riasztás idején a helyiek is kerülik a hosszabb utakat, ilyenkor a legjobb a szálláson maradni vagy a programot elhalasztani.

Partok, gleccserek és hőforrások

A fekete homokos partokon, különösen a Reynisfjarán a hirtelen kifutó, úgynevezett alattomos hullámok komoly veszélyt jelentenek, több turista életét is követelték. A parton figyelmeztető jelzőrendszer működik, tartsunk távolságot a víztől és soha ne forduljunk háttal a tengernek.

A gleccserekre csak képzett vezetővel és megfelelő felszereléssel szabad felmenni, a hóval fedett hasadékok és a jégomlások életveszélyesek. A geotermikus területeken a kijelölt ösvényeken kívül a talaj vékony kérge alatt forró víz lehet, a forrásokba nyúlni vagy belépni súlyos égési sérüléshez vezethet. A sziklaszirtek peremén is legyünk óvatosak, mert a talaj omlékony.

Törvények és szabályok

Izlandon a kábítószerekkel szemben szigorú a törvény, már kis mennyiség birtoklása is súlyos büntetéssel járhat. Az éttermekben, a bárokban, a tömegközlekedési eszközökön és a középületekben tilos a dohányzás és az elektromos cigaretta használata. A nemzeti parkokban a drónozáshoz általában engedély kell.

A természetvédelem szabályait komolyan veszik, tilos a mohát letépni, köveket egymásra rakni, a szabadban szemetet hagyni és a terepen autózni. Egy személyazonosításra alkalmas iratot mindig tartsunk magunknál.

Egészség

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával az állami egészségügyi intézményekben a helyiekkel azonos feltételekkel kaphatunk ellátást, de az önrész magas lehet. A kártya a mentést és a hegyi mentést nem fedezi minden esetben, ezért a túrázáshoz és a téli utazáshoz mentést is tartalmazó utasbiztosítás ajánlott. Egészségügyi kérdésekben a nem sürgős esetekre fenntartott 1700-as tanácsadó vonal éjjel-nappal hívható.

A legnagyobb egészségügyi kockázatot a hideg és a nedvesség jelenti, a kihűlés a nyári túrákon is előfordulhat. Réteges, vízálló öltözet, meleg sapka és kesztyű egész évben kell.

A gyógyszertárak a nagyobb városokban és a fővárosban könnyen megtalálhatók, a kisebb falvakban azonban ritkák, ezért a szükséges gyógyszereket hozzuk magunkkal. A gyógyszertárak nyitvatartása rövidebb lehet, mint itthon.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

Az általános segélyhívó szám a 112, ezen lehet hívni a rendőrséget, a mentőket, a tűzoltókat és a hegyi mentőket is. A 112 Iceland mobilalkalmazással a helyzetünket is elküldhetjük a mentőknek.

Izland az oslói magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe Sophus Lies gate 3, Oslo, telefon: +47 22 54 76 40. Reykjavíkban magyar tiszteletbeli konzul is működik, a nagykövetség időnként konzuli napot is tart Izlandon. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Praktikus tippek

Izland jól szervezett, modern ország, ahol szinte mindenhol lehet kártyával fizetni és az angol nyelvvel mindenki boldogul. A sikeres utazás kulcsa a jó tervezés, a rugalmasság és az időjárásnak megfelelő felszerelés.

Beutazás

Izland a schengeni övezet tagja, ezért magyar állampolgárok érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel utazhatnak, a Budapestről érkező járatoknál általában nincs útlevél-ellenőrzés. Vízum nem kell.

Az élelmiszerek behozatala korlátozott, nyers húst, nyers tojást és pasztőrözetlen tejterméket nem szabad bevinni, a többi élelmiszerből is csak kis mennyiség engedélyezett. Az izlandi lovak védelme érdekében a használt lovaglóruhát és -felszerelést fertőtleníteni kell, mielőtt az országba érkezik.

Autóbérléshez a jogosítvány mellett a sofőr nevére szóló hitelkártya is kell, a kölcsönzők ezen zárolják a kauciót. Debitkártyát nem minden kölcsönző fogad el, ezt foglalás előtt érdemes ellenőrizni.

Szállás

A szállás Izland legnagyobb költsége. Egy hostelágy kb. 6–10 ezer korona, egy szoba egy vendégházban kb. 15–25 ezer korona, egy szálloda ennél is drágább. A vidéki vendégházak és a farmszállások gyakran hangulatosak, de nyáron jóval előre kell foglalni, mert a kevés szállás gyorsan betelik.

A legolcsóbb megoldás a kempingezés, egy kempinghely kb. 1500–2500 korona fejenként és éjszakánként. A kempingek nyáron szinte minden faluban megtalálhatók, de télen sok bezár. A szállásárakhoz kis szállásadó is tartozik.

A szállásokat érdemes ingyenesen lemondható feltételekkel foglalni, mert az időjárás miatt az útvonal gyakran változik. Sok vendégházban a reggeli is benne van az árban és közös konyha is van, ami az étkezési költségeket jelentősen csökkenti.

Pénzügyek és árak

Izland fizetőeszköze az izlandi korona, egy euró kb. 136 korona. Izlandon szinte mindenhol kártyával fizetnek, még a kis vidéki boltokban, a parkolókban és a nyilvános mosdókban is, ezért készpénzre alig van szükség. A benzinkutakon és egyes automatáknál PIN-kód kell, ezt indulás előtt érdemes ellenőrizni.

Egy bizonyos összeg fölötti vásárlásoknál a turisták a forgalmi adó egy részét visszaigényelhetik, ehhez a boltban adómentes nyomtatványt kell kérni és indulás előtt a repülőtéren leadni. A gyapjúpulóverek, a lopapeysa és a helyi design termékek a legkedveltebb ajándékok.

Izland az egyik legdrágább európai ország. Egy takarékos utazó, aki maga főz és kempingezik vagy hostelben alszik, napi kb. 15–25 ezer koronából kijöhet, az autóbérlés és a szervezett túrák ehhez külön adódnak. A spóroláshoz érdemes többen összeállni és megosztani az autó és a szállás költségeit.

Mobil, internet és nyelv

Izland az Európai Gazdasági Térség tagja, ezért itt is érvényes az uniós roaming, a magyar mobilcsomagunkat külön díj nélkül használhatjuk. A Körút mentén és a lakott területeken a lefedettség jó, a Felföldön és a hegyekben azonban sok helyen nincs térerő.

A hivatalos nyelv az izlandi, amely a régi skandináv nyelvhez nagyon hasonló, az izlandiak ma is olvassák a középkori sagákat. Az angolt szinte mindenki kiválóan beszéli. Néhány izlandi szó, például a „takk” köszönöm és a „góðan daginn” jó napot mosolyt csal az emberek arcára.

Az izlandi ábécé különleges betűi, a þ és a ð az angol th hangra emlékeztetnek, ezért a helynevek kiejtése elsőre nehéz. A térképeken és a navigációs alkalmazásokban érdemes a pontos izlandi írásmóddal keresni a helyeket, mert a hasonló nevek könnyen összekeverhetők.

A szállásokon, a kávézókban, a buszokon és még sok benzinkúton is ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

Idő, áram és felszerelés

Izland egész évben a greenwichi időt használja, nyári időszámítás nélkül, ezért télen egy órával, nyáron két órával kevesebb van, mint Magyarországon. Az elektromos hálózat 230 voltos, a konnektorok a magyarral megegyeznek, átalakítóra nincs szükség.

A csomagba réteges öltözet kerüljön, aláöltözet, gyapjúpulóver vagy polár, vízálló és szélálló kabát és nadrág, vízálló túracipő, sapka és kesztyű, nyáron is. Fürdőruha mindenképpen kell a termálfürdőkhöz és az uszodákhoz. Nyáron az éjféli nap miatt alvómaszk, télen a jeges ösvényekre csúszásgátló hasznos.

A nyári éjszakák világosak, júniusban a nap Reykjavíkban csak néhány órára bukik a horizont alá és teljes sötétség egyáltalán nincs. Decemberben viszont a nap csak néhány órára emelkedik fel, a délutáni szürkület gyorsan sötétségbe vált. Az utazás tervezésénél a nappalok hosszát is érdemes figyelembe venni.

Helyi szokások

Az izlandiaknak általában nincs családnevük, a vezetéknevük az apjuk vagy anyjuk keresztnevéből képzett név, ezért egymást keresztnéven szólítják, még a hivatalos helyzetekben is. A telefonkönyv is keresztnév szerint ábécérendben szerepel.

Az uszodákban és a termálfürdőkben fürdés előtt kötelező fürdőruha nélkül, szappannal lezuhanyozni, ezt a helyiek nagyon komolyan veszik. A lakásokba belépve a cipőt le szokás venni. Sok izlandi tisztelettel beszél a rejtett népről, a tündékről, egyes útépítéseknél a tündék lakóhelyének tartott sziklákat kikerülték.

Az uszodák forró dézsái a helyi közélet színterei, ahol az idegenek is gyakran beszélgetésbe elegyednek egymással. Az izlandiak nyitottak, de visszafogottak, a csendet és a személyes teret tisztelik, a természetben pedig a nyugalmat értékelik.

Ünnepek és mikor utazzunk

A nemzeti ünnep június 17., a köztársaság kikiáltásának napja, amelyet felvonulásokkal és koncertekkel ünnepelnek. Augusztusban Reykjavíkban a Kulturális Éjszaka egész napos fesztivál, augusztus első hétvégéjén pedig országszerte zenei fesztiválokat rendeznek. Karácsonykor a tizenhárom izlandi télapó, a jólasveinar, egymás után érkezik a gyerekekhez, szilveszterkor pedig az egész ország tűzijátékban ragyog.

A legjobb utazási időszak a céltól függ. Júniustól augusztusig tart a főszezon, ilyenkor szinte egész éjjel világos van, az utak járhatók, a Felföld is elérhető és a lundák a sziklákon fészkelnek, de az árak a legmagasabbak. Reykjavíkban nyáron kb. 10–15 fok van, ritkán melegebb.

Szeptembertől áprilisig látható az északi fény, télen pedig a jégbarlangok is nyitva vannak, a nappalok azonban rövidek, az utak sokszor jegesek és a hegyi utakat lezárják. Reykjavíkban télen kb. 0 fok körül van a hőmérséklet. A tavaszi és az őszi átmeneti időszak, kb. május és szeptember, jó kompromisszum, kevesebb turistával és alacsonyabb árakkal.

Áprilisban, egy csütörtöki napon ünneplik a nyár első napját, amely Izlandon munkaszüneti nap, akkor is, ha az időjárás még egyáltalán nem nyári. A bálnalesés egész évben lehetséges, de a legtöbb bálna nyáron látható, a lundák pedig kb. május közepétől augusztus közepéig fészkelnek a szirteken.