Grönland: Jéghegyek, sarki fény és Nuuk

Tornyosuló jéghegyek a fjordokban, a tenger felett táncoló sarki fény, színes faházak a sziklás partokon, a végtelen jégtakaró széle és a jégmezők peremén legelésző pézsmatulkok. Grönland, grönlandi nevén Kalaallit Nunaat, a világ legnagyobb szigete, amely az Atlanti- és a Jeges-tenger között, Kanada és Izland között fekszik. A sziget mintegy 2,16 millió négyzetkilométeres területének nagyjából négyötödét jégtakaró borítja, a lakott települések szinte mind a jégmentes partvidéken sorakoznak.

Grönland a Dán Királyság önkormányzattal rendelkező része, saját parlamenttel és kormánnyal. Lakóinak száma mintegy 57 ezer, közülük nagyjából minden harmadik a fővárosban, Nuukban él. A hivatalos nyelv a grönlandi, vagyis a kalaallisut, a városokban a dánt is széles körben beszélik, a fiatalok közül sokan angolul is jól tudnak. A fizetőeszköz a dán korona, a települések között pedig nincs közúti kapcsolat, a közlekedés repülővel, helikopterrel és hajóval zajlik.

A Grönland látnivalók listáján az UNESCO-világörökség részét képező Ilulissati jégfjord, a jégtakaró peremére vezető kirándulások, a bálnales, a viking kori romok Dél-Grönlandon és Nuuk múzeumai szerepelnek. Grönland drága és kalandos úti cél, ahol az időjárás diktálja a menetrendet, cserébe azonban a Föld egyik legérintetlenebb és legkülönlegesebb tájára juthatunk el, ahol a természet még ma is az emberi élet ritmusát határozza meg.

A szigetet mintegy 4500 évvel ezelőtt népesítették be az első vadásznépek, a mai inuitok ősei, a thule kultúra népe pedig a 13. század körül érkezett. A 10. század végén Vörös Erik vezetésével izlandi vikingek telepedtek le a déli fjordokban, telepeik azonban a 15. században rejtélyes körülmények között elnéptelenedtek. 1721-ben Hans Egede norvég-dán misszionárius érkezett a szigetre és ezzel megkezdődött a dán gyarmati korszak.

Grönland 1953-ban megszűnt gyarmat lenni és a Dán Királyság egyenrangú része lett. 1979-ben belső önkormányzatot kapott, 1985-ben kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, 2009-ben pedig kibővített önkormányzati jogokat nyert, ekkor lett a grönlandi nyelv az egyetlen hivatalos nyelv. A szigeten ma a hagyományos vadászkultúra és a modern skandináv életmód különleges keveréke figyelhető meg.

Ebben az útikalauzban bemutatjuk Nuuk legfontosabb látnivalóit, Ilulissatot és a Disko-öblöt, a jégtakaró kapuját, Kangerlussuaqot, a dél-grönlandi viking emlékeket, a helyi konyha jellegzetes ételeit, a közlekedés lehetőségeit és a gyakorlati tudnivalókat. A helyneveket a grönlandi alakjukban adjuk meg, ahogyan a térképeken és a táblákon is szerepelnek, a korábbi dán nevet pedig első előfordulásuknál zárójelben jelezzük.

Nuuk (Godthåb) Grönland délnyugati partján, egy hatalmas fjordrendszer bejáratánál fekszik, a világ legészakibb fővárosai közé tartozik. A város lakossága mintegy 20 ezer fő, ami az ország lakosságának több mint egyharmada. Nuuk modern skandináv város üvegfalú középületekkel, bevásárlóközponttal és kávézókkal, a kikötőben azonban ma is vadászhajók és kajakok sorakoznak, ahogyan egy hagyományos grönlandi településen.

A várost a dán gyarmatosítás korai éveiben, 1728-ban alapították, miután Hans Egede misszióját a közeli szigetről a szárazföldre költöztették. A dán neve Godthåb, vagyis Jó Remény volt, a mai nevét, amely grönlandiul fokot jelent, 1979-ben kapta. A város fölé a fjord túlpartján emelkedő, 1210 méter magas Sermitsiaq hegy tornyosul, amely szinte a város minden pontjáról látható.

A régi kikötő és Hans Egede emlékei

Nuuk történelmi magja a Kolonihavnen, vagyis a gyarmati kikötő, ahol a színes, régi faházak, raktárak és a kikötői rakpart a gyarmati idők hangulatát idézik. Itt áll a Hans Egede-ház, amelyet 1728-ban építettek és Grönland legrégebbi épületének tartják. A házat ma a kormány fogadásokra használja, ezért általában csak kívülről tekinthető meg.

A kikötő fölötti dombon áll Hans Egede 1922-ben felállított szobra, amely a város egyik legismertebb jelképe. A szobor körül az elmúlt években vita alakult ki, mert sokan a gyarmatosítás jelképének tartják, egy 2020-as helyi szavazáson azonban a többség a megtartása mellett döntött. A dombról szép kilátás nyílik a régi kikötőre, a fjordra és a Sermitsiaq hegyre.

A régi kikötő partján, közvetlenül a vízvonalnál áll a Sassuma Arnaa, vagyis a Tenger Anyja szobor, Christian Rosing grönlandi művész alkotása. Az inuit mitológia szerint a Tenger Anyja a tengeri állatok úrnője, aki az emberek bűnei miatt visszatartja a zsákmányt. A szobrot dagálykor elborítja a víz, apálykor pedig ismét előbukkan, így a látvány a nap folyamán folyamatosan változik.

A régi kikötő a város legkellemesebb sétaútvonala. A part mentén húzódó színes faházak egy részében ma múzeum, irodák és kis üzletek működnek, a rakpartról pedig a fjord és a nyílt tenger látványa tárul elénk. Esténként, amikor a nap alacsonyan jár, a vörös, sárga és kék házak különösen szépek, ilyenkor érdemes a fényképezőgépet is magunkkal vinni.

Grönlandi Nemzeti Múzeum

A régi kikötő mellett működik a Grönlandi Nemzeti Múzeum, grönlandi nevén Nunatta Katersugaasivia, az ország legfontosabb múzeuma. A kiállítás a sziget négy és fél ezer éves történetét mutatja be az első vadásznépektől a viking telepeken át a gyarmati korszakig, a hagyományos kajakoktól és szánoktól a népviseletekig.

A múzeum leghíresebb kincsei a qilakitsoqi múmiák, egy 15. századi inuit család tagjainak természetes úton mumifikálódott maradványai, amelyeket 1972-ben két vadász talált meg egy sziklapárkány alatt. A sírban hat nőt és két gyermeket temettek el, ruházatuk és bőrük a hideg, száraz levegőben csodálatosan megmaradt. A múmiák közül négyet állítanak ki, a látvány megrendítő, ezért gyermekes családoknak érdemes előre felkészülni rá. Nyáron a múzeum minden nap nyitva tart, télen rövidebb a nyitvatartás.

A múzeum másik különlegessége az umiak, egy 15. századi, fókabőrrel borított nagy csónak, amelyet a sziget északi részén találtak és a hagyományos inuit utazás fontos eszköze volt. A kiállításon a különböző korszakok vadászeszközei, szigonyai, bőrruhái és a mindennapi élet tárgyai is láthatók, amelyekből jól megérthető, hogyan alkalmazkodtak az emberek a sarkvidék kíméletlen körülményeihez.

Katuaq és a művészeti múzeum

A belváros modern jelképe a Katuaq kulturális központ, amely 1997-ben nyílt meg. A hullámzó, fával borított homlokzatú épületben koncerttermek, mozi, kiállítótér és kávézó működik, itt rendezik a fontosabb koncerteket, filmvetítéseket és kulturális fesztiválokat is. A kávézó jó hely egy forró italra egy hideg nap közepén.

A Nuuki Művészeti Múzeum egy egykori adventista templomban működik, gyűjteményében Emanuel A. Petersen dán festő több mint százötven grönlandi tájképe, valamint kortárs grönlandi művészek alkotásai, faragások és grafikák láthatók. A múzeum kicsi, de jól bemutatja, hogyan látták a szigetet a külföldi festők és hogyan látják ma a grönlandi alkotók.

A belvárosban több kis galéria és kézműves üzlet is működik, ahol helyi művészek alkotásait vásárolhatjuk meg. A legjellegzetesebb grönlandi műalkotás a tupilak, egy csontból, agancsból vagy kőből faragott kis szellemfigura, amely a hagyomány szerint egykor rontást hozott az ellenségre, ma pedig a grönlandi kézművesség egyik jelképe és kedvelt ajándék.

A Megváltó temploma és a parlament

A régi kikötő fölött áll a Megváltó temploma, grönlandi nevén Annaassisitta Oqaluffia, egy 1849-ben épült, vörösre festett fatemplom, amely ma Grönland evangélikus székesegyháza. A fehér keretes ablakokkal és a karcsú toronnyal díszített templom Nuuk egyik legfotogénebb épülete, különösen a havas téli napokon.

A belvárosban működik a grönlandi parlament, az Inatsisartut, amelynek harmincegy tagja a sziget önkormányzati ügyeiről dönt. A modern belvárosban áll a Nuuk Center bevásárlóközpont is, ahol szupermarket, pékség, üzletek és éttermek találhatók, a hideg napokon pedig a helyiek kedvelt találkozóhelye.

A város gyorsan terjeszkedik, a belvárostól keletre fekvő Qinngorput negyedben modern lakóházak épültek a fjordra néző sziklás domboldalon. A negyed a helyi buszokkal könnyen elérhető és jól mutatja, hogyan változik a grönlandi életmód, a part menti sétautakról pedig szép kilátás nyílik a fjordra és a környező hegyekre.

A Kalaaliaraq piac

A székesegyháztól néhány percnyi sétára működik a Kalaaliaraq, a helyi vadászok és halászok piaca, ahol friss halat, bálna- és fókahúst, rénszarvas- és pézsmatulokhúst árulnak. A piac a hagyományos grönlandi életmód egyik legérdekesebb színtere, itt láthatjuk, milyen fontos ma is a vadászat és a halászat a helyiek mindennapjaiban.

A kínálat az évszakokkal változik, nyáron a friss hal és a fókahús, ősszel a rénszarvas- és pézsmatulokhús, télen pedig a szárított és fagyasztott áru a jellemző. A piac kora délelőtt a legélénkebb, amikor a vadászok és a halászok a friss zsákmánnyal megérkeznek, délutánra a legjobb darabok már gyakran elfogynak.

A piacon vásárolt nyers húst és halat mindig alaposan süssük vagy főzzük meg, mert a vadhúsok egy része, különösen a jegesmedvehús, élősködőket hordozhat. A fényképezés előtt kérjünk engedélyt az árusoktól és tartsuk tiszteletben, hogy a vadászat és a fókahús fogyasztása a grönlandi kultúra szerves része.

Túrák a város körül

Nuuk közvetlen környéke kiváló túraterep. A legnépszerűbb célpont a 772 méter magas Ukkusissat (Store Malene), amelynek csúcsáról az egész városra, a fjordra és a környező szigetekre nyílik kilátás. A feljutás pihenőkkel kb. négy óra, az ösvény helyenként meredek és csak gyengén jelölt, ezért érdemes helyi vezetővel indulni.

Könnyebb kirándulás a kb. 465 méteres Lille Malene, amelyre a sífelvonó mentén, kb. másfél óra alatt lehet feljutni. Télen a hegyoldalon síközpont működik, nyáron pedig a város széli sziklás partokon és tavak körül rövidebb sétákat is tehetünk. A hegyekben az időjárás gyorsan változik, ezért mindig vigyünk szél- és vízálló ruhát, valamint elegendő vizet.

Ősztől tavaszig a tiszta, hideg éjszakákon Nuukból is megfigyelhető a sarki fény. A legjobb látványt a város fényeitől távolabb, a part menti sziklákon vagy a város széli dombokon kapjuk, a helyi túraszervezők sarki fényes kirándulásokat is kínálnak. A megfigyeléshez meleg ruha, termosz forró itallal és egy kis türelem szükséges.

Bálnales és a Nuuk-fjord

A Nuuk-fjord a világ egyik legnagyobb fjordrendszere, amely mélyen benyúlik a sziget belsejébe, egészen a jégtakaró pereméig. Nyáron, nagyjából júniustól szeptemberig a fjord bejáratánál gyakran feltűnnek a hosszúszárnyú bálnák, amelyeket kb. háromórás hajós kirándulásokon figyelhetünk meg. A bálnák felbukkanása nem garantált, de a szezonban jók az esélyek.

A fjord mélyére egész napos hajókirándulások indulnak, amelyek jéghegyek, gleccserek és elhagyott települések mellett haladnak el. Különleges élmény a fjord mélyén, egy egykori juhfarmon működő étterem meglátogatása, ahol az odavezető hajóúton kifogott halat a szakács készíti el. A kirándulás nyáron indul és kb. egy egész napot vesz igénybe.

A kajak grönlandi találmány, a vadászok évezredek óta fókabőrrel borított kajakokkal vadásztak a fjordokban. Nuukban nyáron vezetett kajaktúrákon is részt vehetünk a nyugodt öblökben, a hagyományos kajakozás és a kajakos borulás technikáját pedig a helyi kajakklub tagjai ma is gyakorolják és bemutatják.

Rejtett kincs: A fjord bejáratánál, Nuuktól hajóval kb. félórányira fekszik Kangeq, egy elhagyott település, amelynek lakói az 1970-es években költöztek el, amikor a kormány a kisebb falvak felszámolásáról döntött. A szigeten régi házak romjai, egy temető és ősi inuit lakóhelyek nyomai láthatók, itt élt a 19. században a neves grönlandi művész, Aron of Kangeq is. A település környékén Hans Egede első missziója is működött, ezért a kirándulás a gyarmati történelem kezdeteit is felidézi. A szigetre csak szervezett hajóval vagy bérelt csónakkal lehet eljutni, a csend és a táj a főváros közelében is a teljes elszigeteltség élményét adja.

Grönland legszebb tájai a fővároson kívül várnak. A nyugati part jéghegyekkel teli öblei, a jégtakaró pereme, a déli fjordok zöld völgyei és a keleti part zord, alig lakott vidékei mind más arcát mutatják a szigetnek. A települések között nincs közúti kapcsolat, ezért az útvonalat a repülő- és hajójáratokhoz kell igazítani és mindig érdemes tartalék napokat hagyni az időjárás miatt.

Ilulissat és a jégfjord

Grönland legnépszerűbb úti célja Ilulissat (Jakobshavn), az ország harmadik legnagyobb városa, amely a Disko-öböl partján, jóval a sarkkörtől északra fekszik. A település neve grönlandiul jéghegyeket jelent és ez nem véletlen, a város előtti öbölben egész évben hatalmas jéghegyek úsznak.

A város mellett kezdődik az Ilulissati jégfjord, amely 2004 óta az UNESCO világörökségének része. A fjord végén a Sermeq Kujalleq gleccser a világ egyik leggyorsabb mozgású gleccsere, naponta akár negyven métert is halad és Grönland jéghegyeinek mintegy tizedét termeli. A leváló, többemeletnyi magas jégtömbök lassan sodródnak a fjord torkolata felé, ahol a sekély tengerfenéken megfeneklenek.

A fjord partján, a túraösvények kiindulópontjánál áll a Jégfjord Központ, grönlandi nevén Kangiata Illorsua, amely 2021-ben nyílt meg. A Dorte Mandrup dán építész tervezte, ívelt épület kiállítása a jég, a klíma és a fjord mellett élő emberek kapcsolatát mutatja be, tetőteraszáról pedig szép kilátás nyílik a fjordra. Innen jelzett túraösvények indulnak a fjord partja mentén.

A legrövidebb, kb. egy kilométeres ösvény a Sermermiut nevű ősi lakóhelyhez vezet, ahol már mintegy 3500 évvel ezelőtt is éltek emberek és a 19. század közepéig lakott település állt. A sárga útvonal kb. két és fél, a kék kb. hét kilométer hosszú, a sziklás dombokon át vezetnek és a jéghegyekkel teli fjord legszebb kilátópontjait érintik. Nyáron a napfénnyel elárasztott éjszakákban a jéghegyek látványa különösen varázslatos.

A fjord torkolatához hajós kirándulások is indulnak, amelyeken a jéghegyek között hajózva, közvetlen közelről láthatjuk a jégóriásokat, nyáron pedig gyakran bálnákat is. A városban működik a Knud Rasmussen szülőházában berendezett múzeum, amely a híres grönlandi-dán sarkkutató életét és a régió történetét mutatja be.

Ilulissat utcáin és a város szélén rengeteg szánhúzó kutya él, amelyek a téli kutyaszános közlekedés nélkülözhetetlen társai. A kutyák nem háziállatok, hanem munkakutyák, ezért ne simogassuk meg őket és a kölykökhöz se menjünk közel engedély nélkül. Nyáron a kutyák pihennek, télen pedig Ilulissatból indulnak a legnépszerűbb kutyaszános kirándulások.

A fjord partján sétálva érdemes megállni a régi temetőnél és a kis domboknál, ahonnan a város és az öböl jéghegyei egyszerre láthatók. A városban több szálloda, vendégház és étterem is működik, a nyári főszezonban azonban a szállások gyorsan betelnek, ezért Ilulissatba különösen fontos az előre foglalás.

Eqi-gleccser és a Disko-öböl

Ilulissattól mintegy 80 kilométerre északra fekszik az Eqi-gleccser, amelynek több kilométer széles jégfala közvetlenül a tengerbe ér. A gleccserhez nyáron egész napos hajós kirándulások indulnak, az út oda és vissza is több óra, a gleccser előtt pedig a hajó várakozik, hogy az utasok láthassák, ahogy a jégfalról hatalmas darabok szakadnak le a tengerbe.

A Disko-öböl déli részén fekszik Qeqertarsuaq (Godhavn), a Disko-sziget egyetlen városa, amely bazaltsziklás tájáról, fekete homokos strandjairól és a környező gleccseres túraútvonalakról ismert. A szigeten a Koppenhágai Egyetem sarkkutató állomása működik. Nyáron hajóval, télen helikopterrel lehet eljutni ide.

Az öböl déli kapujában, egy szigetcsoporton fekszik Aasiaat, amelyet a bálnák városaként emlegetnek, mert a környező vizekben gyakran láthatók bálnák. Ilulissat közelében fekszik Oqaatsut, egy mindössze néhány tucat lakosú halászfalu, amely a hagyományos grönlandi falusi élet hangulatát őrzi és nyáron hajóval könnyen elérhető.

Qeqertarsuaq fölött a Lyngmark-gleccser magasodik, ahová egy meredek, de jól járható ösvény vezet. A gleccseren nyáron is kutyaszános kirándulásokat szerveznek, ami ritka lehetőség, hiszen Grönland más részein a kutyaszánozás csak télen lehetséges. A sziget partjainál gyakran láthatók bálnák, a fekete homokos strandokon pedig a fehér jéghegyek különleges kontrasztot alkotnak.

Kangerlussuaq és a jégtakaró

Kangerlussuaq (Søndre Strømfjord) egy hosszú fjord végén fekvő kis település, amely egykor amerikai légitámaszpont volt és 1992-ig működött. Ma elsősorban a jégtakaró kapujaként ismert, mert innen földúton is el lehet jutni a jégtakaró pereméig.

A településről kb. 35 kilométeres kavicsos út vezet a Point 660 nevű ponthoz, ahol a jégtakaró széle elérhető és vezetett túrákon a jégre is fel lehet lépni. Útközben a Russell-gleccser jégfala mellett haladunk el, amelynek nyáron gyakran látható a borjadzása, vagyis amikor jégtömbök szakadnak le a gleccser frontjáról. A jégtakaróra csak szervezett túrán, megfelelő felszereléssel induljunk.

A környező tundrán pézsmatulkok és rénszarvasok élnek, a pézsmatulkokat az 1960-as években telepítették be Kelet-Grönlandról és azóta jelentősen elszaporodtak. Kangerlussuaq sajátos klímája miatt itt gyakran tiszta és száraz az idő, télen pedig az egyik legjobb hely a sarki fény megfigyelésére.

A település környékén rövidebb túrákat is tehetünk a tundrán, a kis tavak és a sziklás dombok között, ahol nyáron jó eséllyel pézsmatulkokkal, rénszarvasokkal és sarki nyulakkal találkozhatunk. Kangerlussuaq repülőtér körül kialakult település, ezért kevés a látnivaló, a szállás és a szolgáltatás egyszerű, a legtöbben egy-két éjszakát töltenek itt, mielőtt a jégtakaróra vagy az Arctic Circle Trailre indulnak.

Sisimiut és az Arctic Circle Trail

Sisimiut (Holsteinsborg) Grönland második legnagyobb városa, amely a sarkkörtől kb. 75 kilométerre északra, egy egész évben jégmentes kikötő partján fekszik. A régi városrészben áll a Kék templom, egy 18. századi fatemplom, amely Grönland legrégebbi fennmaradt temploma, a környező régi épületekben pedig helytörténeti múzeum működik.

Kangerlussuaq és Sisimiut között vezet az Arctic Circle Trail, Grönland leghíresebb hosszútávú túraútvonala. A kb. 165 kilométeres ösvény teljesítése általában hét-tíz napig tart, útközben egyszerű, ingyenes menedékházakban lehet éjszakázni, de sátrat mindenképp vigyünk magunkkal. Az útvonalon nincs térerő és bolt, a folyókon át kell gázolni, a nyári hónapokban pedig a szúnyogok is próbára teszik a túrázókat. A legjobb időszak június vége és szeptember eleje között van.

Az útvonal környéke az Aasivissuit–Nipisat világörökségi helyszín része, amely 2018-ban került fel az UNESCO listájára. A területen a mintegy négy és fél ezer éves emberi jelenlét nyomai, ősi vadásztáborok, rénszarvasvadász-helyek és téli települések maradványai láthatók.

Sisimiut a téli sportok egyik központja is, a környező hegyekben sípályák és sífutóútvonalak várják a vendégeket, a városból pedig kutyaszános kirándulások indulnak. Nyáron a város fölé emelkedő hegyekre rövidebb túrák vezetnek, a kikötőből pedig hajós kirándulások indulnak a környező fjordokba és elhagyott településekhez.

Dél-Grönland és a vikingek nyomai

Dél-Grönland zöld völgyeiben és fjordjaiban telepedtek le a vikingek a 10. század végén. A vidéket Kujataa néven 2017-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították, mert itt maradtak fenn az Északi-sarkvidék legkorábbi földművelésének nyomai, a viking kori és a későbbi inuit gazdálkodás emlékei. A völgyekben ma is juhtartó gazdaságok működnek.

A fjord partján fekvő Qassiarsuk faluban állt Vörös Erik birtoka, Brattahlíð, ahol a romok mellett egy viking hosszúház és egy kis templom másolata is látható. A közeli Igaliku faluban a középkori grönlandi püspökség, Garðar romjai fekszenek. Narsaq városának szélén egy viking kori tanya romjai láthatók, a település környéke pedig kiváló túraterep a jéghegyekkel teli fjordok partján.

Dél-Grönland kapuja ma az új qaqortoqi repülőtér, a korábbi központi repülőtér, Narsarsuaq már csak helikoptereket fogad. A régió falvai között hajók és helikopterek közlekednek, a juhfarmokon pedig vendégházak várják az utazókat, ahol a helyi gazdák életébe is betekinthetünk. A vidék nyáron a sziget legzöldebb, legenyhébb része, a völgyekben virágos rétek és alacsony nyírfaligetek is láthatók.

Igalikuba a fjord partján fekvő Itilleq kikötőjéből egy kb. négy kilométeres, könnyű gyalogút vezet, amelyet a helyiek királyi útnak neveznek és a dombokon át vezet. A falu kőházai, juhlegelői és a középkori püspöki templom romjai a dél-grönlandi táj egyik legszebb együttesét alkotják, a környező dombokról pedig a jéghegyekkel tarkított fjordra nyílik kilátás.

Qaqortoq és Hvalsey

Dél-Grönland legnagyobb városa Qaqortoq (Julianehåb), amelyet 1775-ben alapítottak és ma a régió kapuja. A város leghíresebb látnivalója a Kő és ember szabadtéri szoborpark, amelyben északi művészeknek a város sziklafalaiba és köveibe faragott alkotásai láthatók, az utcákon sétálva több tucat szobrot fedezhetünk fel. A főtéren áll Grönland legrégebbi szökőkútja, a múzeum pedig egy 19. század eleji kovácsműhelyben működik.

A várostól mintegy 19 kilométerre fekszik a Hvalsey templomrom, a legjobb állapotban fennmaradt viking kori épület Grönlandon. A templomban 1408-ban tartott esküvő az utolsó írásos emlék a grönlandi vikingekről, ezután a telepek rejtélyes körülmények között elnéptelenedtek. A romokhoz Qaqortoqból hajós kirándulások indulnak.

Qaqortoq a sziget egyik legszebb városa, a kikötő fölötti domboldalon piros, sárga, zöld és kék faházak sorakoznak, a kis kikötőben pedig halászhajók ringatóznak. A városban működik a grönlandi fókabőr-feldolgozás egyik központja is, ahol a hagyományos vadászatból származó bőrökből ruházati termékek készülnek.

Kelet-Grönland

A sziget keleti partja Grönland legvadabb és legkevésbé látogatott vidéke. A legnagyobb település Tasiilaq, amely egy hegyekkel körülvett öböl partján fekszik és a közeli Kulusuk repülőteréről helikopterrel érhető el. A környék a túrázás, a hegymászás és télen a kutyaszánozás kedvelt terepe, a táj drámai, a hegyek egyenesen a tengerből emelkednek ki.

A keleti part északi részén fekszik Ittoqqortoormiit, a világ egyik legelszigeteltebb települése, ahol mindössze néhány száz ember él vadászatból és halászatból. A környéken jegesmedvék, pézsmatulkok és fókák élnek, a település pedig a világ egyik legnagyobb fjordrendszere, a Scoresby Sund partján fekszik. Ide csak kisrepülővel és helikopterrel, gondos tervezéssel lehet eljutni.

A keleti part lakói saját nyelvjárást beszélnek és sok hagyományt őriztek meg, köztük a dobtáncot, a régi inuit mesemondás és éneklés egyik formáját. A vidékre Izlandról és Nuukból is indulnak repülőjáratok Kulusukba, onnan pedig helikopter visz tovább Tasiilaqba. A keleti parton a jegesmedvék gyakoriak, ezért a túrákra mindig helyi vezetővel induljunk.

Északkelet-grönlandi Nemzeti Park

Grönland északkeleti részét a világ legnagyobb nemzeti parkja, az Északkelet-grönlandi Nemzeti Park foglalja el, amelynek területe közel egymillió négyzetkilométer. A park 1974-ben jött létre, állandó lakosa nincs, csak kutatóállomások és a dán haderő kutyaszános járőrszolgálata működik a területén. A parkban jegesmedvék, pézsmatulkok, sarki farkasok és rozmárok élnek.

A nemzeti parkba csak a grönlandi kormány engedélyével, kötelező mentési biztosítással lehet belépni, a látogatás jellemzően expedíciós hajóutakon vagy szervezett expedíciókon lehetséges. Egy hátizsákos utazó számára a park inkább álom, mint reális úti cél, de a sarkvidéki expedíciós hajóutak nyáron a park partjait is érintik.

Rejtett kincs: Qaqortoqtól mintegy 65 kilométerre délre, egy lakatlan szigeten törnek fel az Uunartoq hőforrásai, amelyek vize egész évben kb. 38 fokos. A természetes kőmedencékben fürödve körülöttünk a fjord vizében úszó jéghegyeket, a távolban pedig havas hegycsúcsokat láthatunk, ami Grönland egyik legkülönlegesebb élménye. A szigetre Qaqortoqból és a környező településekről nyáron hajós kirándulások indulnak, a fürdéshez fürdőruhát és törülközőt vigyünk, mert a szigeten nincsenek szolgáltatások.

A grönlandi konyha a vadászat és a halászat évezredes hagyományaira épül. A tenger és a tundra adja az alapanyagokat, a fókát, a bálnát, a rénszarvast, a pézsmatulkot, a halakat és a tengeri herkentyűket, amelyeket a hosszú tél miatt hagyományosan szárítással, erjesztéssel és fagyasztással tartósítanak. A grönlandi ételek mellett a dán konyha hatása is erős, a városokban pedig nemzetközi éttermek is működnek.

Suaasat, a nemzeti étel

Grönland nemzeti étele a suaasat, egy sűrű, laktató leves, amely fóka-, bálna-, rénszarvas- vagy tengerimadárhúsból készül hagymával és burgonyával, rizzsel vagy árpával sűrítve. A suaasat a családi ünnepek és a hideg téli napok étele, egyszerűségében is jól mutatja, hogyan használja fel a grönlandi konyha mindazt, amit a természet ad.

A legkülönlegesebb hagyományos falat a mattak, a nyers bálnabőr a hozzá tapadó zsírréteggel, amelyet általában narvál- vagy belugabálnából készítenek. Rágós, enyhén diós ízű csemege, amely a hagyományos táplálkozásban a C-vitamin egyik fontos forrása volt. A szárított hal, különösen a szárított kapelán és a szárított tőkehal mindennapi rágcsálnivaló, a boltokban is kapható.

A hagyományos ételeket legkönnyebben a szállodák és éttermek grönlandi büféasztalánál kóstolhatjuk meg, ahol egyszerre kerülhet a tányérunkra szárított hal, bálna, fóka, rénszarvas és pézsmatulok. A büfé jó alkalom arra, hogy kis adagokban, kockázat nélkül ismerkedjünk meg a helyi ízekkel, mielőtt egy teljes fogást rendelnénk.

Pézsmatulok, rénszarvas és tengeri herkentyűk

Az éttermek legkedveltebb fogásai közé tartozik a pézsmatulok és a rénszarvas húsa, amelyet steakként, pörköltként vagy tatárként is felszolgálnak. A pézsmatulok húsa sovány, enyhén vadas ízű, a grönlandi séfek gyakran bogyós gyümölcsökkel és helyi fűszernövényekkel készítik el.

A tenger kincsei közül a grönlandi garnéla és a grönlandi laposhal a legismertebb, mindkettő fontos exporttermék. A garnélát gyakran egyszerűen, főzve, kenyérrel és majonézzel tálalják. A fjordok tőkehala, pisztránga és a lazacfélék is gyakran kerülnek az asztalra, frissen vagy füstölve.

A jobb éttermekben a séfek az új északi konyha szellemében dolgoznak, a hagyományos alapanyagokat modern technikákkal, helyi fűszernövényekkel, bogyókkal és tengeri algákkal párosítják. Egy ilyen vacsora drága, de jól mutatja, mennyire sokszínű lehet a sarkvidék konyhája.

Kiviaq és a hagyományos tartósítás

A grönlandi konyha egyik legkülönlegesebb, a külföldiek számára szokatlan étele a kiviaq, amely a sziget északi részén élő inuitok hagyományos téli eledele. Egy kiürített fókabőrbe több száz egészben hagyott alkabukót, egy kis tengeri madarat töltenek, majd a bőrt kövek alatt hónapokig erjesztik. A kiviaqot ünnepi alkalmakon, születésnapokon és esküvőkön fogyasztják.

A hagyományos erjesztett ételek elkészítése nagy szakértelmet igényel, mert a helytelenül tartósított hús ételmérgezést okozhat. Ha lehetőségünk nyílik megkóstolni, csak megbízható helyi forrásból, vendéglátóink kínálatából próbáljuk ki.

Kaffemik és a grönlandi kávé

A grönlandi vendégszeretet legszebb hagyománya a kaffemik, egy nyitott házas ünnepség, amelyet születésnap, konfirmáció, egy gyermek első foga vagy egy vadász első zsákmánya alkalmából rendeznek. Ilyenkor a vendégek egész nap jönnek-mennek, kávét, süteményt, szárított halat és húst kapnak, majd rövid beszélgetés után átadják a helyet a következő vendégeknek.

A turisták szervezett programokon is részt vehetnek kaffemiken, ahol egy grönlandi család otthonában ismerhetik meg a helyi szokásokat. A grönlandi kávé egy látványos, lángoló ital, amely kávéból, whiskyből, kávélikőrből, tejszínhabból és meggyújtott narancslikőrből készül, a helyiek szerint a lángok a sarki fényt jelképezik.

A kávé a grönlandi mindennapok elmaradhatatlan része, a családok szinte egész nap kávét kínálnak a betérő vendégeknek. A kávézókban a kávé mellé gyakran sütemény jár, a városokban pedig a skandináv kávézókultúra is megjelent, a hangulatos kávézók a hosszú téli estéken a közösségi élet fontos helyszínei.

Bogyók, sör és helyi italok

Ősszel a tundrán a fekete varjúbogyó és az áfonya érik, amelyből süteményeket, lekvárokat és szószokat készítenek, a varjúbogyós sütemény a kaffemik egyik jellegzetes édessége. A helyi fűszernövények, például a sarki kakukkfű a húsételek és a sörök ízesítésére is szolgálnak.

Grönlandon több kisüzemi sörfőzde is működik, Nuukban a Godthaab Bryghus, Ilulissatban az Immiaq, amelyek sarki kakukkfűvel, varjúbogyóval és más helyi alapanyagokkal ízesített söröket is kínálnak. Az alkohol ára magas, az árusítását helyi szabályok korlátozzák, a kisebb településeken pedig időnként tilalom is lehet érvényben.

A fjordok mentén nyáron a parti kövek között gyűjthető a vad kakukkfű és a sarki angyalgyökér, amelyet a grönlandi konyha hagyományosan ízesítésre és gyógynövényként is használ. A természetben gyűjteni csak kis mennyiségben, a növényzetet kímélve szabad, a lakott területek közelében pedig a magánterületeket tartsuk tiszteletben.

Hol együnk és mennyibe kerül

Grönland drága ország, mert szinte minden terméket hajóval vagy repülővel szállítanak a szigetre. Egy főétel egy étteremben kb. 140–180 korona, a jobb éttermekben ennek többszöröse, egy kávé kb. 40–50 korona, egy korsó sör kb. 60–80 korona. A borravaló nem szokás, a kiszolgálás díját az árak tartalmazzák.

A pénztárcakímélő megoldás a szupermarketek, a Pisiffik és a Brugseni üzletek, ahol szendvicseket, péksüteményeket és készételeket is kapunk, a hostelek és vendégházak közös konyháján pedig magunk is főzhetünk. A csapvíz kiváló minőségű és iható, ezért kulacsot érdemes magunkkal vinni.

Nuukban a grönlandi és dán konyha mellett thai, kínai és más nemzetközi éttermek, kávézók és gyorséttermek is működnek, a kisebb városokban azonban a választék szűkebb. A falvakban gyakran csak a bolt és a szállás konyhája jelenti az étkezési lehetőséget, ezért a hosszabb utakra érdemes tartós élelmiszert is vinni.

Grönlandra Dánián vagy Izlandon keresztül lehet eljutni, a szigeten belül pedig a települések között nincs közúti összeköttetés, a közlekedés repülővel, helikopterrel és hajóval zajlik. Az időjárás gyakran felborítja a menetrendet, ezért az útitervbe mindig tervezzünk tartalék napokat. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lehetőségeket.

Budapestről Grönlandra: repülő

Budapestről nincs közvetlen járat Grönlandra. A legegyszerűbb útvonal Koppenhágán át vezet, ahová Budapestről kb. két óra a repülőút, onnan pedig az Air Greenland egész évben közlekedő járata kb. négy és fél óra alatt repül Nuukba. Nyáron Koppenhágából közvetlen járatok indulnak Kangerlussuaqba is, Ilulissat új nemzetközi repülőterének megnyitásával pedig ide is közvetlenül lehet repülni.

A Budapest és Koppenhága közötti járatot és a grönlandi járatot gyakran külön jegyen vásároljuk meg, ilyenkor a poggyászt nem jegyzik át és késés esetén a csatlakozás elvesztése az utas kockázata. Ezért érdemes a csatlakozások között bőven hagyni időt, vagy egy éjszakát Koppenhágában eltölteni a grönlandi járat előtt.

A másik lehetőség Izlandon át vezet. Budapestről közvetlen járat repül Keflavíkba, onnan az Icelandair egész évben repül Nuukba, a repülőút kb. két és negyed óra. Nyáron Ilulissatba, Qaqortoqba és a keleti parti Kulusukba is indulnak járatok. A grönlandi járatok drágák, a nyári helyek gyorsan elfogynak, ezért érdemes négy-hat hónappal előre foglalni.

Belföldi járatok és helikopterek

A települések közötti legfontosabb közlekedési eszköz az Air Greenland belföldi hálózata, amely kisebb légcsavaros gépekkel köti össze a repülőtereket, a kisebb településekre pedig helikopterek repülnek. Nuuk és Ilulissat között kb. másfél óra a repülőút, a jegyek ára egy irányba általában kb. 2000–3500 korona.

A belföldi járatok gyakran késnek vagy elmaradnak a köd, a szél vagy a hóvihar miatt, ezért a nemzetközi járat előtt mindig hagyjunk legalább egy-két tartalék napot. A légitársaság ilyenkor átfoglalja az utasokat, de a szállás és az étkezés költségei sokszor az utast terhelik, ezért fontos a jó utasbiztosítás.

Az Air Greenland belföldi járatain turista osztályon általában kb. 20 kilogramm feladott poggyász és egy kisebb kézipoggyász utazhat ingyen, a helikoptereken azonban szigorúbb lehet a súlykorlát. A túrafelszerelést, a sátrat és a gázpalackot érintő szabályokat a foglalás előtt érdemes ellenőrizni, mert a gázpatronokat a repülőgépen nem lehet szállítani.

Hajóval a part mentén

A nyugati part mentén az Arctic Umiaq Line személyhajója, a Sarfaq Ittuk közlekedik, amely tavasztól az év végéig hetente egyszer teszi meg az utat Qaqortoq és Ilulissat között, útközben Nuukban, Sisimiutban, Aasiaatban és számos kisebb településen is megáll. A hajóút lassú, de sokkal olcsóbb a repülőnél és a part menti táj, a jéghegyek és a bálnák látványa felejthetetlen élmény.

A fedélzeti helyek mellett kabinok is foglalhatók, ezek nyáron gyorsan elfogynak. A Disko-öbölben nyáron a Disko Line hajói közlekednek Ilulissat, Qeqertarsuaq, Aasiaat és a környező falvak között, télen ezeken az útvonalakon helikopter jár. A menetrendet és az árakat mindig a hajótársaságok honlapján ellenőrizzük.

Nyáron népszerűek az expedíciós hajóutak is, amelyek Izlandról vagy Grönland nagyobb városaiból indulnak és a nyugati vagy a keleti part fjordjait, településeit és gleccsereit járják be. Ezek kényelmesek, de drágák, egy hátizsákos utazó számára a menetrend szerinti hajók és a helyi kirándulások jóval kedvezőbbek.

A hosszabb hajóutakra vigyünk magunkkal élelmet, meleg ruhát és tengeribetegség elleni szert, mert a nyílt tengeri szakaszokon a hullámzás erős lehet. A hajó a nagyobb kikötőkben csak rövid időre áll meg, ezért a kiszállásnál mindig figyeljünk az indulási időre.

Autóbérlés és helyi közlekedés

Grönlandon az autóbérlés csak néhány városban, például Nuukban és Kangerlussuaqban lehetséges és a városokból kivezető utak néhány kilométer után véget érnek. A városokban a sebességhatár általában 40 km/óra, télen az utak jegesek, mert sózás helyett zúzalékkal szórják őket.

A grönlandi városok kicsik, a legtöbb látnivaló gyalogosan is elérhető, de a meredek utcák és a lépcsők miatt a sétákhoz jó cipő kell. A szállások egy része a kikötőtől vagy a központtól távolabb, domboldalon fekszik, ezért a nagy csomaggal érkezőknek érdemes taxival menni.

Nuukban a helyi buszok, a Nuup Bussii járatai a város minden részét bejárják, a jegy kb. 20 korona és egy óráig érvényes. A kisebb városok gyalogosan is bejárhatók, télen azonban a jeges utakra érdemes csúszásgátlót vinni, amelyet a nagyobb városokban kölcsönözni is lehet.

Reptéri transzfer és taxi

A nuuki repülőtér a várostól néhány kilométerre fekszik, a belvárosba helyi busszal, taxival vagy előre foglalt transzferrel juthatunk el. A szállodák egy része reptéri transzfert is kínál, ezt érdemes a foglaláskor egyeztetni.

A taxik taxiórával működnek és bankkártyával is lehet fizetni, egy rövid városi út kb. 100–200 korona. A kisebb településeken a szállás vagy a túraszervező gyakran ingyen elhoz a repülőtérről vagy a kikötőből, ezt a foglaláskor kérdezzük meg.

Kutyaszán és motoros szán

Télen, nagyjából novembertől áprilisig a sarkkörtől északra és a keleti parton a kutyaszán a hagyományos közlekedési eszköz, amely ma is a vadászok mindennapjainak része. A turisták rövid, néhány órás vagy többnapos kutyaszános kirándulásokon vehetnek részt, ez Grönland egyik legemlékezetesebb élménye.

A motoros szánok is elterjedtek, ezekkel a hó borította tundrán és a befagyott fjordokon lehet közlekedni. A tengeri jég évről évre rövidebb ideig tart, ezért a túrák csak tapasztalt helyi vezetővel, megbízható szolgáltatóval biztonságosak.

A kutyaszános kirándulásokon mindig kövessük a hajtó utasításait, ne álljunk a kutyák elé és ne próbáljunk egyedül irányítani a szánt. A hideg miatt a kirándulásokra sarkvidéki ruházat szükséges, ezt sok szolgáltató a túra árában biztosítja, ezt a foglaláskor érdemes megkérdezni.

Grönland biztonságos ország, a bűnözés alacsony, a turistákat ritkán éri bántódás. A legnagyobb veszélyt a természet jelenti, az időjárás gyors változásai, a hideg, a jéghegyek, a vadállatok és a távolságok, amelyek miatt a mentés órákig vagy akár napokig is tarthat. Az utazás előtt mindig ellenőrizzük a Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsait.

Bűnözés és alkohol

A bűncselekmények száma alacsony, a zsebtolvajlás és a lopás ritka, de értékeinket a városokban is tartsuk szemmel. Az alkohol súlyos társadalmi probléma, ezért késő este, különösen hétvégén, kerüljük az ittas társaságokat és a szórakozóhelyek környékét. Az alkohol árusítását korlátozott időpontokhoz kötik, egyes településeken pedig átmeneti tilalom is elrendelhető.

A kábítószerrel kapcsolatos szabályok szigorúak, az ittas vezetésért azonnali őrizetbe vétel járhat. A kis településeken ne mutogassuk feltűnően az alkoholt és tartsuk tiszteletben a helyi közösségek szokásait.

A városokban sétálva általában nyugodtan közlekedhetünk, a helyiek segítőkészek, ha eltévednénk vagy tanácsra lenne szükségünk. A szállásokon az értékeinket zárjuk el, a hostelekben pedig használjuk a csomagmegőrző szekrényeket.

Időjárás és túrázás

Grönlandon az időjárás percek alatt megváltozhat, a hőmérséklet rövid idő alatt több mint tíz fokot is zuhanhat, nyáron is előfordulhat fagy és havazás. A keleti parton ősszel és télen a piteraq, a jégtakaróról lezúduló, orkánerejű szél veszélyes lehet. A túrákon a nedves sziklák és a mocsaras talaj okozzák a legtöbb sérülést.

A városokon kívül nincs térerő, a mentés pedig a nagy távolságok és az időjárás miatt akár napokig is tarthat, a mentés költségeit pedig az érintettnek kell megfizetnie. Hosszabb túrák előtt jelentsük be az útvonalunkat a rendőrségen vagy a szállásunkon, vigyünk magunkkal műholdas segélyhívó eszközt és soha ne induljunk el megfelelő felszerelés nélkül. A jégtakaróra és a távoli területekre induló expedíciókhoz engedély és kötelező mentési biztosítás szükséges.

Télen a fagyási sérülések veszélye komoly, különösen erős szélben, ezért az arcot, a kezet és a lábat mindig védjük és figyeljük a társainkon is a fagyás jeleit. A sarkkörtől északra télen hetekig nem kel fel a nap, ilyenkor a rövid nappali világosságot érdemes jól kihasználni és a túrákat eszerint tervezni.

Jegesmedvék és vadállatok

A jegesmedvék Grönland bármely részén felbukkanhatnak, de leggyakrabban a keleti parton és a sziget északi részén, valamint tavasszal és nyáron a déli partokon, ahová a sodródó jéggel érkeznek. A jegesmedvével való találkozás életveszélyes, ezért a veszélyeztetett területeken csak fegyveres, engedéllyel rendelkező helyi vezetővel túrázzunk, a medvelesre pedig csak engedélyes szolgáltatóval induljunk.

A pézsmatulkoktól tartsunk tisztes távolságot, mert veszélyben támadhatnak. A rozmárok és a fókák is haraphatnak, a sarki rókák között pedig veszettség is előfordul, ezért a vadállatokat soha ne etessük és ne érintsük meg, harapás esetén pedig azonnal forduljunk orvoshoz.

Jéghegyek és a tenger

A jéghegyek és a gleccserek látványa lenyűgöző, de veszélyes is. A jéghegyek váratlanul átfordulhatnak vagy széttörhetnek, a gleccserekről leváló jégtömbök pedig több méter magas hullámokat kelthetnek, amelyek a partot is elérhetik. Tartsunk nagy távolságot a jéghegyektől, a jéghegyekkel teli öblök partján se álljunk közvetlenül a vízvonalnál és soha ne másszunk fel jéghegyre.

A tenger vize nyáron is jéghideg, a vízbe esés néhány perc alatt életveszélyessé válhat. A kishajós kirándulásokon viseljünk mentőruhát vagy mentőmellényt, a kajakozásra pedig csak tapasztalt helyi vezetővel induljunk.

A jéghegyek közötti hajózás csak tapasztalt helyi kapitánnyal biztonságos, aki ismeri a jég mozgását és a fjord áramlatait. A hajós kirándulások a rossz idő vagy a jégviszonyok miatt bármikor elmaradhatnak, ilyenkor a szolgáltatók általában más időpontot vagy visszatérítést ajánlanak.

Egészség

Az egészségügyi ellátás korlátozott. Egyedül a nuuki Dronning Ingrid Kórház rendelkezik teljes körű szakellátással, a nagyobb városokban kisebb kórházak és egészségügyi központok, a falvakban pedig főként telefonos tanácsadás érhető el. Súlyos esetben a betegeket Nuukba, Izlandra vagy Dániába szállítják, ami nagyon költséges lehet.

Grönland nem tagja az Európai Uniónak, ezért az Európai Egészségbiztosítási Kártya elfogadásáról ellentmondóak az információk. A kártyát vigyük magunkkal, de mindenképp olyan utasbiztosítást kössünk, amely kifejezetten Grönlandra is érvényes és fedezi a helikopteres mentést, a légi betegszállítást és a hazaszállítást. Egyes biztosítók Grönlandot Európán kívüli területnek tekintik, ezért a feltételeket gondosan olvassuk el.

A gyógyszerek beszerzése nehéz, ezért a rendszeresen szedett gyógyszereinket eredeti csomagolásban, elegendő mennyiségben hozzuk magunkkal. Nyáron, nagyjából június közepétől augusztus végéig a szúnyogok rendkívül tolakodóak, betegséget nem terjesztenek, de a szúnyogháló a fejre és a riasztószer elengedhetetlen, mert a kisebb településeken ezek gyorsan elfogynak.

A hó, a jég és a víz felületéről visszaverődő napfény nyáron és tavasszal is erős, ezért a napszemüveg és a magas faktorszámú fényvédő a csomag kötelező része. A szem védelme nélkül a hómezőkön és a jégtakarón hóvakság is kialakulhat, amely fájdalmas és napokig tartó panaszokat okoz.

Politikai helyzet

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államok többször jelezte, hogy stratégiai okokból érdekelt Grönland megszerzésében, amit a grönlandi és a dán kormány egyértelműen elutasított. A feszültség idején Nuukban és több dán városban békés tüntetéseket tartottak, a helyzet azonban a tárgyalások nyomán enyhült és a felek biztonsági megállapodást írtak alá, amely mellett Grönland a Dán Királyság része marad. Az utazók biztonságát a helyzet nem érinti, de a tüntetéseket és a politikai megmozdulásokat érdemes elkerülni.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

Az általános segélyhívó szám a 112, a kisebb településeken azonban érdemes a helyi kórház, a rendőrség és a szállás telefonszámát is elmenteni. A nuuki rendőrkapitányság telefonszáma +299 70 14 48, a tengeri mentést a hajókon a 16-os VHF csatornán lehet hívni.

Grönland a koppenhágai magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe Strandvejen 170, 2920 Charlottenlund, Dánia, telefon: +45 39 63 16 88. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Az útlevél elvesztése vagy ellopása esetén először a helyi rendőrségen tegyünk feljelentést, majd vegyük fel a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel, amely ideiglenes úti okmányt állíthat ki. Az útlevelünkről érdemes másolatot tartani a telefonunkon és papíron is.

Grönland felkészülést igénylő úti cél, ahol a távolságok, az időjárás és a magas árak miatt a jó tervezés aranyat ér. Az alábbi tudnivalók a beutazástól a pénzügyeken át a helyi szokásokig segítenek a felkészülésben.

Beutazás

Grönland nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a schengeni övezetnek, ezért a magyar állampolgároknak érvényes útlevél szükséges, a személyi igazolványt nem fogadják el. Vízum 90 napos tartózkodásig nem kell. Az útlevelet a légitársaság a beszállásnál ellenőrzi, ezért a dán vagy izlandi átszállásnál is legyen nálunk.

Grönland az Európai Unió vámterületén kívül esik, ezért a koppenhágai repülőtéren és Izlandon a grönlandi járatok előtt vámmentesen vásárolhatunk. A vámmentesen behozható mennyiség felnőttenként többek között 200 cigaretta, egy liter tömény ital, 2,25 liter bor és két liter sör, az aktuális mennyiségeket indulás előtt érdemes ellenőrizni. Hazafelé az Európai Unió szabályai érvényesek, mintha Unión kívüli országból érkeznénk.

Az uniós állampolgároknak Grönlandon nincs automatikus tartózkodási és munkavállalási joga, ezért aki hosszabb időre, például szezonális munkára vagy önkéntes munkára érkezne, annak előzetesen engedélyt kell kérnie. Turisztikai célú utazáshoz elegendő az útlevél, a visszautazást igazoló jegyet azonban érdemes magunknál tartani.

Pénzügyek és árak

Grönland fizetőeszköze a dán korona, az eurót és a dollárt általában nem fogadják el. A szállodákban, az üzletekben, az éttermekben és a taxikban szinte mindenhol lehet bankkártyával fizetni, a nagyobb városokban bankautomaták is vannak. A kis településekre vigyünk néhány száz korona készpénzt is, mert térerő hiányában a kártyaterminálok leállhatnak.

Grönland Európa egyik legdrágább úti célja. Egy ágy egy hostelben vagy egyszerű vendégházban kb. 300–500 korona, egy középkategóriás szállodai szoba kb. 1000–1500 korona éjszakánként, egy háromórás hajós kirándulás az Ilulissati jégfjordon kb. 700–900 korona. A szállások nyáron gyorsan betelnek, ezért érdemes hónapokkal előre foglalni, a közös konyhás hostelekben pedig sokat spórolhatunk az étkezésen.

Egy takarékos utazó, aki hostelben alszik, maga főz és csak néhány fizetős kirándulást választ, a repülőjegyeken felül is jelentős napi költséggel számolhat, mert a belföldi járatok és a hajós kirándulások drágák. A legtöbbet úgy spórolhatunk, ha egy-két régióra koncentrálunk és nem próbáljuk egy úton bejárni az egész szigetet.

Mobil, internet és nyelv

Grönlandon egyetlen mobilszolgáltató, a Tusass működik, amelynek hálózata szinte minden lakott településen elérhető, a lakatlan területeken azonban nincs térerő. Az uniós roamingszabályok itt nem érvényesek, ezért a magyar előfizetéssel a hívás és az adatforgalom nagyon drága lehet. Helyi SIM-kártyát a Tusass üzleteiben vásárolhatunk a nagyobb városokban.

A nemzetközi eSIM-ek grönlandi lefedettségét vásárlás előtt mindig ellenőrizzük. Az internet lassú és drága, a szállodákban és a kávézókban általában van wifi, a nyilvános hálózatokon azonban a banki és személyes adatokat érdemes csak VPN használatával kezelni.

A hivatalos nyelv a grönlandi, a városokban a dánt is beszélik, a fiatalok és a turisztikában dolgozók többsége angolul is jól tud. Néhány grönlandi szó nagyon jól jön, az aluu szia, a kutaa jó napot, a qujanaq köszönöm, az aap igen, a naamik pedig nem. A tikilluarit üdvözlést jelent, ezt sok helyen kiírva is láthatjuk.

Idő, áram és felszerelés

Nuuk és Grönland nagy része egész évben három órával jár Magyarország mögött, a keleti és északi parton azonban egyes településeken eltérő az időzóna. A hálózati feszültség 230 volt, a konnektorok dán típusúak, amelyekbe a vékony európai csatlakozók beleillenek, a földelt magyar dugókhoz azonban átalakító ajánlott, amelyet érdemes otthonról vinni.

A csomagba réteges öltözéket, szél- és vízálló dzsekit és nadrágot, sapkát, kesztyűt, vízálló túrabakancsot, napszemüveget, fényvédőt, szúnyoghálót és fejlámpát tegyünk. Télen sarkvidéki felszerelés szükséges, a nagyobb városokban a meleg ruházat egy része kölcsönözhető is a túraszervezőknél.

A nappalok hossza évszakonként rendkívül eltér. Nyáron a nap szinte le sem nyugszik, ezért alváshoz szemmaszk ajánlott, télen viszont a nappali világosság csak néhány óra, a sarkkörtől északra pedig hetekig nem kel fel a nap. A túrákat és a kirándulásokat ehhez igazítsuk.

Vásárlás és ajándékok

A legjobb ajándékok a csontból, kőből és agancsból faragott apró szobrok, a tupilakok, a gyöngyös ékszerek, a helyi sör és a grönlandi ízesítők. A bálnatermékek, például a narválagyar vagy a bálnacsont behozatala az Európai Unióba tilos, ezért ilyen ajándékot ne vásároljunk.

A fókabőr termékeket csak akkor hozhatjuk haza, ha igazoltan inuit vadászatból származnak és személyes használatra szolgálnak. A rozmár- és jegesmedve-termékek kivitelére szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak, ezért a vásárlás előtt mindig kérdezzük meg az eladót a szükséges igazolásokról, kétség esetén pedig inkább ne vásároljunk.

Az igazi grönlandi kézműves termékeket a múzeumi boltokban, a művészeti galériákban és a helyi kézműves üzletekben érdemes keresni, ahol az alkotó nevét és a termék eredetét is feltüntetik. A tömegtermelésű, külföldön gyártott ajándéktárgyak olcsóbbak, de nem a helyi közösségeket támogatják.

Mikor utazzunk

A legnépszerűbb időszak a nyár, júniustól szeptemberig, amikor a túraútvonalak járhatók, a hajók közlekednek és a bálnák is a part közelében tartózkodnak. A sarkkörtől északra, például Ilulissatban május végétől július végéig nem nyugszik le a nap, ez az éjféli nap időszaka, Nuukban pedig világos éjszakák vannak.

A sarki fény szeptembertől áprilisig figyelhető meg, a legjobb esélyekkel a tiszta, hideg éjszakákon. A kutyaszánozás szezonja novembertől áprilisig tart, télen azonban a hőmérséklet a nyugati parton is mínusz tíz és mínusz húsz fok közé süllyedhet. Grönland nemzeti ünnepe június 21., az év leghosszabb napja, amikor a városokban ünnepségeket tartanak és sokan népviseletbe öltöznek.

Jó választás a szeptember is, amikor a tundra vörös és sárga őszi színekbe öltözik, a szúnyogok eltűnnek és már a sarki fény is megjelenik az égen. Ilyenkor a hajók és a túrák többsége még működik, a szállások pedig könnyebben foglalhatók, mint a nyári főszezonban, az időjárás azonban egyre változékonyabb.

A tavasz, különösen március és április, a téli élmények kedvelőinek ideális, ilyenkor már hosszabbak a nappalok, de a hó és a jég még mindenütt megvan. Ebben az időszakban a kutyaszános és motoros szános kirándulások, a sítúrák és a sarki fény megfigyelése egyaránt lehetséges, a hőmérséklet pedig elviselhetőbb, mint a tél közepén.

Helyi szokások

A grönlandiak barátságosak, de visszafogottak. Az emberek fényképezése előtt mindig kérjünk engedélyt és fogadjuk el, ha nemet mondanak. A vadászat a grönlandi kultúra szerves része, a fóka- és bálnavadászat sok család megélhetését biztosítja, ezért ne tartsunk erről kioktatást a helyieknek.

Ha kaffemikre kapunk meghívást, a bejáratnál vegyük le a cipőnket, vigyünk egy kis ajándékot és ne maradjunk túl sokáig, hogy a következő vendégek is helyet kapjanak. A régészeti lelőhelyeken és a természetben ne mozdítsunk el semmit, ne gyűjtsünk köveket és csontokat és a szemetet mindig vigyük magunkkal.

Az ünnepeken a grönlandiak büszkén viselik népviseletüket, amely gyöngyökkel díszített gallérból, fókabőr nadrágból és magas, hímzett csizmából, a kamikból áll. A népviselet a családok kincse, gyakran nemzedékről nemzedékre öröklődik, ezért ha ünnepi alkalmon láthatjuk, kérjünk engedélyt a fényképezéshez.