Görögország: Ókori romok és kék-fehér szigetek

Fehérre meszelt házak kék kupolákkal, ókori templomok a dombtetőkön, türkizkék öblök, olívaligetek, illatos tavernák a kikötőben és a naplemente, amelyért estéről estére tömegek gyűlnek össze a sziklaperemeken. Görögország a magyar utazók egyik legkedveltebb úti célja, nem véletlenül, hiszen egyszerre kínál strandot, ókori kultúrát, hegyi túrákat, kiváló konyhát és barátságos vendéglátást, ráadásul Budapestről kb. két óra alatt elérhető.

Az ország a Balkán-félsziget déli csücskében fekszik, partjait az Égei-, a Jón- és a Földközi-tenger mossa. Területéhez több ezer sziget és sziklazátony tartozik, ezek közül kb. kétszázon élnek emberek. Lakóinak száma kb. 10,4 millió, a hivatalos nyelv a görög, a fizetőeszköz az euró. Görögország az Európai Unió és a schengeni övezet tagja, ezért a beutazás magyaroknak egyszerű, személyi igazolvánnyal is lehet utazni.

A Görögország látnivalók listáján Athén Akropolisza és múzeumai, Delphoi jóshelye, a Meteora kolostorai, a Peloponnészosz ókori városai, Szaloniki bizánci templomai, valamint a szigetek, Szantorini, Kréta, Rodosz, Korfu, Mükonosz és Naxosz szerepelnek. A szárazföld hegyei, a Pélion falvai és a Zagori kőhídjai pedig azoknak szólnak, akik a strand mellett túrázni is szeretnének.

Görögország története az európai civilizáció története is. Itt virágzott a minószi és a mükénéi kultúra, itt alakult ki a demokrácia, a filozófia, a színház és az olimpiai játékok hagyománya. A római és a bizánci korszak után az ország csaknem négy évszázadon át az Oszmán Birodalom része volt, függetlenségét a 19. század elején vívta ki. A templomokban, a várakban és a falvak mindennapjaiban ma is minden korszak nyoma ott van.

A legjobb utazási időszak május, június, szeptember és október, amikor a tenger már vagy még kellemesen meleg, de a hőség és a tömeg kisebb. Július és augusztus a főszezon, ilyenkor a legdrágább a szállás és a kompjegy. Görögország nem a legolcsóbb úti cél, de kompokkal, buszokkal, egyszerű szobákkal és a helyiek által látogatott tavernákkal kis költségvetésből is jól bejárható.

Görögországban kétféle nyaralás is tökéletesen megfér egymás mellett, a lusta strandolás egy szigeten és a pezsgő városnézés Athénban vagy Szalonikiben. Sokan évről évre visszatérnek és minden alkalommal egy újabb szigetet vagy vidéket fedeznek fel, hiszen az ország sokszínűsége egy élet alatt sem meríthető ki.

Athén (Αθήνα, Athína) Görögország fővárosa és messze legnagyobb városa, az agglomerációban kb. 3,8 millió ember él. A város Európa egyik legrégebben folyamatosan lakott települése, a nyugati civilizáció egyik bölcsője. A modern Athén zajos, nyüzsgő metropolisz, ahol az ókori romok a forgalmas utcák és a betonházak között bukkannak elő, ez a kettősség adja a város különleges hangulatát.

Athénra érdemes legalább két-három teljes napot szánni. A legfontosabb látnivalók a központban, gyalogosan is bejárható távolságban vannak, a forró nyári napokon azonban a városnézést kora reggelre és késő délutánra érdemes időzíteni, a déli órákban pedig a múzeumok hűvös termeibe húzódni.

Az Akropolisz

A város fölé magasodó mészkősziklán áll az Akropolisz, Athén és egész Görögország jelképe, az UNESCO világörökség része. Az épületegyüttes nagy része Periklész korában, az i. e. 5. században épült és a klasszikus görög építészet csúcsát képviseli. Központi épülete a Parthenón, Athéné istennő dór temploma, amelynek arányai és finom optikai korrekciói évszázadok óta mintául szolgálnak az építészeknek.

A sziklán áll még az Erechtheion, amelyet a tetőt tartó nőalakos oszlopok, a karüatidák tettek híressé, a győzelem istennőjének szentelt kis Athéné Niké-templom és a monumentális kapuépítmény, a Propülaia. A domb lejtőin található a Dionüszosz-színház, az európai színház szülőhelye, valamint a ma is használt Héródész Attikosz Odeion, ahol nyaranta koncerteket és előadásokat tartanak.

Az Akropolisz belépője kb. 30 euró, a jegyet a hivatalos állami jegyportálon érdemes előre, időpontra megvenni, mert napi látogatói keret van és a népszerű időpontok gyorsan elfogynak. A 25 év alatti uniós polgárok számára a belépés általában ingyenes, de nekik is ki kell váltaniuk a nulla eurós, időpontra szóló jegyet. A legjobb időpont a nyitás utáni első óra vagy a késő délután, a déli órákban a sziklán szinte nincs árnyék.

A sziklára vezető úton a csúszós, kopott márványlépcsők miatt kényelmes, jól tapadó cipőt viseljünk és vigyünk magunkkal vizet. Nyári kánikulában a hatóságok a legforróbb órákban ideiglenesen bezárhatják a területet, ezért hőség idején érdemes a reggeli időpontot választani.

Az Akropolisz Múzeum és a régészeti múzeumok

Az Akropolisz lábánál áll az Akropolisz Múzeum, a világ egyik legszebb régészeti múzeuma, amelynek üvegpadlóján keresztül egy ókori városnegyed feltárt romjaira látni. A legfelső emeleten a Parthenón frízét mutatják be eredeti helyzetükben, a hiányzó darabok helyén másolatok jelzik a külföldi múzeumokban őrzött részeket. A belépő kb. 20 euró, a múzeum teraszkávézójából szép kilátás nyílik az Akropoliszra.

A Nemzeti Régészeti Múzeum Görögország legjelentősebb ókori gyűjteménye, itt látható Agamemnón aranymaszkja, a bronz Poszeidón-szobor és az antiküthérai szerkezet, a világ legrégebbi ismert mechanikus számolóeszköze. A gyűjtemény olyan gazdag, hogy egy teljes délelőttöt is érdemes rászánni.

Kisebb, de különleges gyűjtemény a Küklád Művészeti Múzeum a jellegzetes, letisztult márványszobrocskákkal, valamint a Benaki Múzeum, amely a görög kultúrát az ókortól napjainkig mutatja be. A múzeumokban a nyári hőségben is kellemes a hőmérséklet, ezért ideális programok a déli órákra.

A Bizánci és Keresztény Múzeum ikonjai, freskói és egyházi kincsei a bizánci korszak művészetét mutatják be, kertje csendes pihenőhely a belváros forgatagában. A múzeumok egy része hétfőn vagy kedden zárva tart, ezért a látogatást érdemes előre megtervezni.

Plaka, Anafiotika és Monasztiraki

Az Akropolisz északi lábánál terül el a Plaka, a régi Athén legszebb negyede, neoklasszicista házakkal, bougainvilleával befuttatott sikátorokkal, kis templomokkal és tavernákkal. A negyed esténként különösen hangulatos, amikor a teraszokon felkapcsolják a lámpákat és a kivilágított Akropolisz a házak fölé magasodik.

A Plakán belül, közvetlenül a szikla alatt bújik meg Anafiotika, egy apró negyed fehérre meszelt, kocka alakú házakkal, amelyet a 19. században Anafi szigetéről érkezett kőművesek építettek a saját szülőfalujuk mintájára. A szűk lépcsős utcákban sétálva olyan, mintha egy kükládi szigeten járnánk Athén szívében.

A szomszédos Monasztiraki (Μοναστηράκι) a város bazárnegyede, ahol bolhapiac, ajándékboltok, utcai ételárusok és nyüzsgő terek váltják egymást. Innen látható az ókori Agora és a római kori Hadrianus-könyvtár is. A közeli Psziri negyed este a fiatalok kedvelt szórakozóhelye, bárokkal és élőzenés tavernákkal.

Negyedek és éjszakai élet

Athén negyedei egészen eltérő arcot mutatnak. Az elegáns Kolonaki a Likavittosz lábánál butikokkal, galériákkal és divatos kávézókkal várja a látogatókat, a diáknegyed, Exarhia pedig alternatív hangulatú, falfestményekkel, könyvesboltokkal és olcsó bárokkal.

Az egykori gázgyár körül kialakult Gazi negyed az éjszakai élet központja, a régi ipari épületekben ma kulturális központ, klubok és bárok működnek. A Koukaki az Akropolisz déli oldalán csendes, lakóövezeti negyed hangulatos kávézókkal, a szállásnak is kiváló.

Az Agora és a római Athén

Az ókori Agora az athéni polgárok közéletének központja volt, itt tanított Szókratész és itt vitatták meg a város ügyeit. A területen áll a kiválóan megmaradt Héphaisztosz-templom, az ókori görög világ egyik legépebb temploma, valamint a rekonstruált Attalosz-sztoa, amelyben az ásatások leleteit bemutató múzeum működik.

A római korban Athén a birodalom kulturális központja maradt, ennek emlékei a Római Agora a Szelek tornyával, a Hadrianus-kapu és a hatalmas olümpiai Zeusz-templom megmaradt oszlopai. Az ókori látnivalók többségére külön jegy kell, a népszerű helyeket érdemes előre, online megvásárolni.

Piacok és vásárlás

A Varvakeiosz központi vásárcsarnokban hajnaltól délutánig hús, hal, sajt, olívabogyó és fűszerek kavalkádja fogad, a csarnok körüli utcákban pedig a görög konyha minden alapanyaga kapható. A kis piaci étkezdékben olcsón és finoman lehet ebédelni.

A legforgalmasabb bevásárlóutca az Ermou, amely a Szintagma tértől Monasztirakiig tart. A Monasztiraki bolhapiacán vasárnap délelőtt régiségek, régi lemezek és használt tárgyak között lehet válogatni.

A Szintagma tér és az őrségváltás

A modern Athén központja a Szintagma tér (Πλατεία Συντάγματος), az Alkotmány tere, amelyet a parlament épülete ural. A parlament előtt álló Ismeretlen Katona sírjánál a hagyományos, rojtos szoknyát és bojtos cipőt viselő evzon katonák őrködnek, az őrségváltás óránként zajlik, vasárnap délelőtt pedig ünnepélyes, zenekaros változatát is megnézhetjük.

A parlament mögött terül el a Nemzeti Kert, árnyas fáival, tavaival és madaraival a nyári hőségben is kellemes menedék. A kert déli végén áll a Zappeion kiállítási csarnok, nem messze pedig a márványból épült Panathénaikósz stadion, ahol az első újkori olimpiai játékokat rendezték.

Kilátók és az Athéni Riviéra

A legszebb panoráma a Likavittosz-hegyről nyílik, ahová gyalog vagy fogaskerekű sikló visz fel. A csúcsról az egész város, az Akropolisz és tiszta időben a tenger is látszik, a naplemente különösen szép. Az Akropolisszal szemben álló Filopapposz-domb fenyőerdős ösvényei kevésbé zsúfoltak, innen is szép a kilátás.

Athén déli partján húzódik az Athéni Riviéra, strandokkal, kávézókkal és sétánnyal. A part mentén vezető úton kb. egy óra autóval vagy busszal a Szunion-fok, ahol a tenger fölé magasodó Poszeidón-templom romjainál a naplemente Görögország egyik legszebb látványa.

Modern Athén

A modern Athén egyik legszebb épületegyüttese a Sztavrosz Niarhosz Kulturális Központ a város déli részén, ahol az operaház és a nemzeti könyvtár egy hatalmas parkban áll. A tetőteraszról a tengerre és az Akropoliszra is látni, a park és a csatorna mentén ingyenes programokat, koncerteket és sporteseményeket rendeznek.

Athén az utcai művészet egyik európai fővárosa is, a Psziri, az Exarhia és a Metaxourgio falain színes falfestmények sorakoznak. A régi raktárépületekben galériák és kortárs művészeti terek nyíltak, a város kulturális élete a nyári szezonban sem áll meg.

Pireusz, a kikötőváros

Athén kikötője, Pireusz (Πειραιάς) Európa egyik legforgalmasabb utaskikötője, innen indul a legtöbb komp a szigetekre. A kikötő metróval kb. fél óra alatt elérhető a belvárosból. Pireusz kisebbik kikötője, a Mikrolímano halvendéglőiről híres, ahol a vízparti teraszokon a napi fogásból készült ételeket kínálják.

Kirándulások Athénból

Athénból több napos kirándulás is könnyen megszervezhető. A Marathón síksága, ahol az ókori görögök legyőzték a perzsákat, kb. egy óra autóval, a csatatéren álló sírdomb és a kis múzeum a történelem kedvelőinek érdekes. Innen indult a legenda szerint a hírvivő, akinek futása a maratoni táv alapja lett.

Delphoi, a Szunion-fok és a Szaróni-szigetek egy-egy napot kívánnak, a Meteora és a Peloponnészosz pedig két-három napos körúttal járható be a legkényelmesebben. A szervezett buszos kirándulások egyszerűek, de bérelt autóval rugalmasabbak vagyunk és a kevésbé ismert helyekre is eljuthatunk.

Közlekedés és szállás Athénban

Athénban három metróvonal, villamos és buszok közlekednek, egy 90 percig érvényes jegy kb. 1,20 euró, a 24 órás jegy kb. 4,10 euró, az ötnapos kb. 8,20 euró. A repülőtérre a városi jegyek nem érvényesek, a reptéri metró kb. 9 euró, az X95-ös expresszbusz kb. 5,50 euró, a taxi nappal fix kb. 40, éjjel kb. 55 euró.

Szállást a Plaka, Monasztiraki, Koukaki és Pangrati negyedben érdemes keresni, ezek közel vannak a látnivalókhoz és esténként is hangulatosak. Az Omonia tér környékén olcsóbbak a szállások, de este kevésbé barátságos a környék.

Az athéni metró állomásain az építkezések során előkerült régészeti leleteket is kiállították, a Szintagma és az Akropolisz állomás valóságos kis múzeum. A városban sok a gyalogos utca, de a járdák egyenetlenek és a forgalom zajos, ezért kényelmes cipőre és türelemre van szükség.

Egy nap Athénban

Aki csak egy napot tölt a fővárosban, reggel kezdje az Akropolisszal, majd az Akropolisz Múzeummal, ebédeljen a Plakán, délután sétáljon az Agorán és Monasztirakin át a Szintagma térre az őrségváltáshoz. Naplementekor a Likavittoszról vagy a Filopapposz-dombról nézze meg a kivilágított várost, a vacsora pedig a Psziri vagy a Koukaki egyik tavernájában legyen.

Két-három nap alatt a Nemzeti Régészeti Múzeum, a Benaki Múzeum, a Varvakeiosz piac és egy szunioni naplemente is belefér. A városnéző buszok és a gyalogos túrák segítenek eligazodni, de Athén központja térképpel is könnyen bejárható.

Magyar kapcsolatok

A magyar-görög kapcsolatok egyik legszebb emléke Erzsébet királyné korfui palotája, az Achilleion, amelyet a magyarok által szeretett Sissi építtetett magának a sziget zöld dombjai között. A palota ma múzeum, kertjéből csodálatos kilátás nyílik a tengerre.

A Fejér megyei Beloiannisz falut a görög polgárháború után Magyarországra menekült görögök alapították, a településen ma is élnek görög hagyományok. A sportrajongók számára emlékezetes, hogy Puskás Ferenc edzőként az athéni Panathinaikósszal a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjéig jutott a londoni Wembley stadionban.

Rejtett kincs: A turisták többsége kihagyja a Kerameikosz, az ókori Athén temetőjének romterületét, pedig az Agorától néhány perc sétára, csendes, zöld környezetben fekszik. A területen az egykori városfal és a kapuk maradványai, valamint márvány sírsztélék láthatók, a kis múzeumban pedig a temető legszebb leleteit mutatják be. A teknősök a romok között napoznak, a látogatók száma pedig a nyári főszezonban is alacsony.

Athénon túl Görögország két nagy világra oszlik, a szárazföldre és a szigetekre. A szárazföldön ókori jóshelyek, sziklatornyokon álló kolostorok, hegyi falvak, szurdokok és a Peloponnészosz romvárosai várnak, a szigeteken pedig a fehér falvak, a strandok és a tengeri kirándulások. A legtöbb utazó egy-két szigetet kombinál egy szárazföldi körúttal, de egy hét alatt is sokat lehet látni.

A távolságok a térképen kicsinek tűnnek, de a hegyek és a kompmenetrendek miatt az utazás több időt vesz igénybe, mint gondolnánk. A szigetek közötti átkelést érdemes előre megtervezni, mert nem minden szigetről indul közvetlen komp minden másikra.

Szaloniki, az északi főváros

Szaloniki (Θεσσαλονίκη, Theszaloníki) Görögország második legnagyobb városa, élénk egyetemi város tengerparti sétánnyal, bárokkal és kiváló gasztronómiával. A város jelképe a tengerparton álló Fehér Torony, amelyben ma városi múzeum működik, tetejéről szép a kilátás a kikötőre.

Szaloniki bizánci és ókeresztény emlékei az UNESCO világörökség részei, a Rotunda, a Szent Demeter-bazilika és a Hagia Szophia mozaikjai a bizánci művészet remekei. A felső városban, az Ano Poli szűk utcáiban régi házak és a városfalak maradványai láthatók. A város kiindulópont a közeli Halkidiki-félsziget strandjaihoz és a Thaszosz szigetére tartó kompokhoz is.

Szalonikitől kb. egy órára délnyugatra fekszik Vergina, ahol a makedón királyok sírjait tárták fel, köztük Nagy Sándor apjának, II. Fülöpnek tulajdonított sírt. A földbe süllyesztett múzeum aranykincsei és freskói Görögország legkülönlegesebb régészeti látnivalói közé tartoznak, a helyszín az UNESCO világörökség része.

A Meteora kolostorai

Közép-Görögország síkságából hatalmas, függőleges sziklatornyok emelkednek ki, tetejükön a Meteora (Μετέωρα) kolostorai állnak, mintha a levegőben lebegnének. A szerzetesek a 14. században kezdték építeni a kolostorokat, amelyeket egykor csak kötélhágcsón vagy csigán leeresztett hálóban lehetett megközelíteni. A Meteora az UNESCO világörökség része.

Ma hat kolostor látogatható, mindegyiknek más napon van szünnapja, a belépő kolostoronként kb. 3–5 euró. A kolostorokba vállat és térdet takaró ruhában lehet belépni, a nőknek szoknyát adnak a bejáratnál. A közeli Kalambaka és Kasztraki falu jó szálláshely, a sziklák között túraösvények is vezetnek, a napnyugta a sziklák fölött felejthetetlen.

A sziklák között a szerzetesek régi ösvényein gyalog is bejárható a terület, a kolostorokat összekötő turistautak kb. két-négy órásak. A kolostorok szigorú nyitvatartással fogadják a látogatókat, délután korán zárnak, ezért a napot érdemes korán kezdeni.

Delphoi, a világ köldöke

A Parnasszosz-hegy oldalában fekvő Delphoi (Δελφοί) az ókori világ leghíresebb jóshelye volt, ahol Apollón papnője, a Püthia jósolt a királyoknak és a hadvezéreknek. A görögök szerint itt volt a világ közepe, a köldökkő ma is látható a múzeumban. A romterület az UNESCO világörökség része.

A hegyoldalon felfelé haladva az Apollón-templom alapjai, a kincsesházak, a színház és legfelül a stadion következik, a kilátás az olívaligetekkel borított völgyre csodálatos. A közeli múzeum leghíresebb darabja a bronz Kocsihajtó-szobor. Delphoi Athénból busszal kb. három óra alatt érhető el, egy napos kirándulásként vagy a Meteora felé tartó körút részeként is bejárható.

Delphoi közelében, a Parnasszosz-hegy oldalában fekszik Arahova, egy kőházas hegyi falu, amely télen a közeli síterep miatt az athéniak kedvelt hétvégi célpontja. Nyáron a falu szövött takaróiról, sajtjairól és a hegyi tavernák sült húsairól ismert.

A Pélion és a Zagori

A Pélion-félsziget a kentaurok legendás hegye, sűrű gesztenye- és bükkerdőkkel, kőházas falvakkal, macskaköves öszvérutakkal és rejtett strandokkal. A falvak közül Makrinica és Cangaráda a legszebbek, ahonnan a Pagaszai-öbölre és a nyílt tengerre is látni. A Pélion nyáron a hűvösebb hegyi levegő, télen a kis síterep miatt népszerű.

Északnyugaton, az albán határ közelében fekszik a Zagori (Ζαγόρι) vidéke, ahol negyvenhat kőfalu, ívelt kőhidak és a Vikosz-szurdok várja a túrázókat. A szurdok a világ egyik legmélyebb kanyonja a szélességéhez képest, a fenekén végigvezető túraút egy hosszú nap alatt járható be. A Zagori a görög turisták kedvelt célpontja, a külföldi utazók még ritkán járnak itt.

Ioánnina és Epirusz

Az északnyugati Epirusz központja Ioánnina (Ιωάννινα), egy tó partján fekvő hangulatos egyetemi város, amelynek óvárosa egy oszmán kori erőd falai között található. A tóban egy kis lakott sziget fekszik, ahová hajóval lehet átkelni, a szigeten kolostorok és halvendéglők várnak.

Ioánnina jó kiindulópont a Zagori falvaihoz és a Vikosz-szurdokhoz, a közeli Perama-cseppkőbarlang pedig Görögország egyik legszebb barlangja. A város ezüstművességéről is híres, a régi bazárutcákban ma is dolgoznak ezüstművesek.

A Peloponnészosz

A Peloponnészosz a görög szárazföld déli félszigete, amelyet a Korinthoszi-csatorna választ el a többi résztől. A csatorna keskeny, függőleges falú vágata már önmagában látványos, egy hídról jól látszik. A félsziget az ókori görög történelem színtere, itt található Mükéné, Epidaurosz, Olümpia és Misztrász, mind az UNESCO világörökség részei.

A Peloponnészosz kapuja Náfplio (Ναύπλιο), Görögország első fővárosa, az ország egyik legszebb városa, velencei várakkal, neoklasszicista házakkal és tengerparti sétánnyal. Innen könnyen elérhető Mükéné, Agamemnón legendás városa az Oroszlános kapuval és az Átreusz kincsesházának nevezett kupolás sírral, valamint Epidaurosz, amelynek ókori színháza akusztikájáról híres, a színpadon leejtett érme hangja a legfelső sorban is hallható.

A félsziget nyugati részén fekszik Olümpia, az ókori olimpiai játékok helyszíne, ahol a stadionban ma is végigfuthatunk az ókori futópályán. Délen Spárta mellett emelkedik Misztrász bizánci romvárosa freskós templomokkal, a keleti parton pedig Monemvaszia sziklára épült középkori városa. A messzéniai partvidéken fekszik az ómega alakú Voidokilia-strand, Görögország egyik legszebb öble.

Kalamata és a Mani

A Peloponnészosz déli csücskében fekszik a Mani-félsziget, kopár hegyeivel, kőtornyos falvaival és csipkés öbleivel Görögország egyik legvadabb vidéke. A tornyos lakóházakat egykor a vérbosszúk idején védelmi célra építették, a félsziget falvai ma is őrzik ezt a különleges építészetet. Areopoli és Vathia a legszebb falvak, a Pürgosz Dirou-cseppkőbarlangban csónakkal lehet végigutazni a föld alatti tavakon.

A közeli Kalamata az olívaolajáról és az olívabogyójáról híres város, nyáron Budapestről közvetlen járattal is elérhető. A városból kiindulva a Mani és Messzénia strandjai, a középkori Koróni és Methóni vára, valamint a Voidokilia-strand is könnyen bejárható.

Szantorini és a Kükládok

A Kükládok szigetcsoport Görögország képeslapja, fehér házakkal, kék ablakkeretekkel, szélmalmokkal és kopár dombokkal. Legismertebb tagja Szantorini (Σαντορίνη), amelynek falvai egy ősi vulkánkitörés során beszakadt kráter, a kaldera peremén állnak. Oia és Fira kék kupolás templomai és a naplemente a világ egyik legtöbbet fényképezett látványa.

Szantorini strandjai a vulkáni eredet miatt fekete vagy vörös homokosak és kavicsosak, a borászatai pedig a különleges, kosár formára nevelt szőlőtőkékről híresek. A sziget a legdrágább görög úti célok egyike, nyáron nagyon zsúfolt. A tengeri körutazások utasai Szantorinin és Mükonoszon főszezonban kb. 20 eurós kikötési díjat fizetnek.

A Kükládok többi szigete nyugodtabb és olcsóbb. Naxosz a legnagyobb, zöldebb sziget hosszú homokos strandokkal és hegyi falvakkal, Parosz hangulatos halászfalvairól híres, Milosz a holdbéli fehér sziklákról és a csak hajóval elérhető öblökről. Mükonosz (Μύκονος) a pezsgő éjszakai élet és a szélmalmok szigete, ahol a Kis-Velence negyed házai közvetlenül a tenger fölé épültek.

A Kükládok kevésbé ismert szigetei, mint Tinosz márványfalvaival és zarándoktemplomával, Szifnosz fazekasaival és gasztronómiájával vagy Folegandrosz sziklaperemen álló főfalujával, nyáron is nyugodtabbak, mint a híres szigetek. Ezek a szigetek a hagyományos görög szigeti élet hangulatát őrzik.

Kréta, a legnagyobb sziget

Kréta (Κρήτη) Görögország legnagyobb szigete, szinte önálló ország saját konyhával, dialektussal és hagyományokkal. A sziget fővárosa, Iráklio mellett áll Knósszosz, a minószi civilizáció palotája, Európa legrégebbi városi központjainak egyike, a leletek a város régészeti múzeumában láthatók.

A sziget nyugati részén fekvő Haniá velencei kikötője a sziget legszebb városa, a közelben pedig a Balosz-lagúna és Elafonisszi rózsaszínes homokos partja a Földközi-tenger legszebb strandjai közé tartozik. A belső hegyekben a Szamaria-szurdok kb. 16 kilométeres túraútja a nyári szezonban járható, a falvakban pedig a krétai vendégszeretet és a házi ráki várja az utazókat.

Rethimno velencei-oszmán óvárosa, a lepratelepként ismertté vált Szpinalonga szigeterőd és a Lasziti-fennsík szélmalmai is felejthetetlen kirándulások. Krétára legalább egy hetet érdemes szánni, a sziget egyik végéből a másikba autóval öt-hat óra az út.

Kréta déli partja vadabb és csendesebb, mint az északi, a Líbiai-tengerre néző falvakban, például Matalában és Plakiászban, a hegyek közvetlenül a tengerbe szakadnak. A sziget belsejében a pásztorfalvakban még élnek a régi hagyományok, a vasárnapi lakomák és a krétai lírával kísért dalok.

Rodosz és a Dodekanészosz

Rodosz (Ρόδος) óvárosa a Johannita lovagok középkori erődvárosa, a Nagymesterek Palotájával és a Lovagok utcájával az UNESCO világörökség része. A sziget keleti partján fekvő Lindosz fehér házai fölött áll az ókori akropolisz, ahonnan csodálatos a kilátás a kék öblökre.

A Dodekanészosz kisebb szigetei, Szümi színes kikötője, Kosz strandjai és Patmosz, ahol a hagyomány szerint János apostol a Jelenések könyvét írta, rövid hajóúttal érhetők el Rodoszról. A szigetcsoport közel fekszik a török partokhoz, ezért egy napos kirándulás Törökországba is beilleszthető.

Hidra, Égina és a Szaróni-szigetek

Athénból egy napos hajós kirándulással is felfedezhetünk szigeteket. A Szaróni-öböl szigetei közül Hidra a legszebb, a szigeten nincsenek autók, a kikötő kőházai között szamarak hordják a csomagokat, a szűk utcákban kávézók és galériák bújnak meg.

Égina a pisztáciájáról és az Aphaia-templomról híres, Póros fenyőerdős dombjai és kis öblei pedig a családok kedvelt célpontjai. A gyorshajók Pireuszból egy-két óra alatt érnek a szigetekre, így akár egy napra is kiruccanhatunk Athénból.

A Jón-szigetek

A nyugati, Jón-tengeri szigetek zöldebbek, mint az égei-tengeriek, építészetükön a velencei, a francia és a brit uralom nyoma látszik. Korfu (Κέρκυρα, Kérkira) óvárosa a velencei erődökkel és az árkádos utcákkal az UNESCO világörökség része, a sziget dombjain pedig Erzsébet királyné Achilleion palotája áll.

Zakünthosz (Ζάκυνθος) legismertebb látnivalója a sziklafalak közé zárt Navagio-öböl a partra vetett hajóroncsal, amely csak hajóról látható, a déli öbölben pedig álcserepes teknősök raknak tojást. Kefaloniá (Κεφαλονιά) a csoport legnagyobb szigete, a Mürtosz-strand és a Melisszáni-barlangtó a legszebb látnivalói.

Korfu nyugati partján Paleokasztrica öblei a sziget legszebb strandjai, a közeli kolostor dombjáról csodálatos a kilátás a zöld hegyekre és a türkizkék vízre. A sziget északi része hegyesebb és csendesebb, a déli része a nyüzsgő üdülővárosokról ismert.

Észak-Égei szigetek és Halkidiki

Észak-Görögországban a Halkidiki-félsziget három nyúlványa, Kassandra, Szithonia és az Athosz, a magyar autós nyaralók kedvelt célpontja, fenyőerdőkkel és kristálytiszta öblökkel. Az Athosz-hegy kolostorköztársaságába csak férfiak léphetnek be, külön engedéllyel, a nők hajóról nézhetik meg a part menti kolostorokat.

A közeli Thaszosz sziget Kavala vagy Keramoti kikötőjéből komppal kb. fél óra alatt elérhető, zöld hegyeivel, márványbányáival és homokos strandjaival a családok kedvelt úti célja. Lészbosz, Hiosz és Szamosz a török partok közelében fekvő, kevésbé ismert szigetek, saját hagyományokkal és csendes falvakkal.

Szigetek kombinálása

Az első görögországi szigetes utazáshoz a Kükládokon érdemes két-három, egymáshoz közeli szigetet összekötni, például Naxoszt, Paroszt és Szantorinit, ezek között gyakoriak a kompok. Aki Krétára utazik, Szantoriniről gyorshajóval kb. két óra alatt átkelhet a sziget északi partjára.

A szigetek kombinálásánál vegyük figyelembe, hogy a kompok menetrendje csak néhány hónappal az indulás előtt jelenik meg és szezonon kívül sok járat megszűnik. Holtszezonban jobb egy-egy nagyobb szigetet választani, ahol télen is van élet.

Rejtett kincs: A Peloponnészosz délkeleti partján egy hatalmas sziklára épült Monemvaszia (Μονεμβασιά) középkori városa, amelyet egyetlen keskeny töltés köt össze a szárazfölddel. Az autók a város falain kívül maradnak, a kapun belépve macskaköves sikátorok, bizánci templomok és kőházakban működő kis szállodák fogadnak. A szikla tetején a felső város romjai és a Hagia Szophia templom állnak, ahonnan a tenger végtelen kékségére látni.

A görög konyha a mediterrán étkezés mintapéldája, friss zöldségekre, olívaolajra, sajtokra, halakra és faszénen sült húsokra épül, a fűszerek közül az oregánó, a kakukkfű, a menta és a fahéj adja a jellegzetes ízeket. Az étkezés közösségi esemény, a tálakat az asztal közepére teszik és mindenki mindenből vesz, a vacsora pedig gyakran késő estig tart.

Előételek és saláták

A görög étkezés az előételekkel, a mezédeszekkel kezdődik. A legismertebb a tzatziki, a fokhagymás, uborkás joghurtkrém, a melitzanoszaláta, a sült padlizsánból készült krém és a taramoszaláta, a halikrából készült rózsaszín krém. Mellé friss kenyeret vagy pitát adnak, gyakran olívaolajjal és oregánóval meglocsolva.

A görög saláta, a horiatiki paradicsomból, uborkából, hagymából, paprikából, olívabogyóból és egy nagy szelet fetából áll, öntet helyett csak olívaolajjal és oregánóval. A dolmadesz rizzsel töltött szőlőlevél, a szpanakopita spenótos-fetás leveles tészta, a szaganaki pedig serpenyőben sült sajt, amelyet citrommal tálalnak.

Sajtok és olívaolaj

A görög konyha legismertebb terméke a feta, az uniós oltalom alatt álló juh- és kecsketejből készült sós sajt, amelyet salátákban, tésztákban és sütve is tálalnak. Mellette a graviera, a kefalotiri és a krétai mizithra is kóstolásra érdemes, a piacokon és a sajtboltokban kóstolót is kínálnak.

Görögország a világ egyik legnagyobb olívaolaj-termelője, egyes vidékeken minden családnak saját olívaligete van. A kalamatai olívabogyó sötétlila színéről és gazdag ízéről ismert, jó ajándék a hazautazáskor.

Főételek

A legismertebb görög főétel a muszaka, a sült padlizsánból, burgonyából és fahéjas darált húsból rétegzett, besamellel sütött egytálétel. Hasonló a pasztício, a tésztás, húsos, besamellel sütött rakott étel. A gemisztá rizzsel és fűszernövényekkel töltött paradicsom és paprika, a nyári menü kedvelt, húsmentes fogása.

A lassan főtt ételek közül kiemelkedik a sztifado, a hagymás, fűszeres borjú- vagy nyúlpörkölt és a kleftiko, a sütőpapírban vagy agyagedényben órákig sült, puha bárányhús. A tavernákban a napi ételek, a magirefta egyszerű, házias fogások, amelyeket délben készítenek el és a vitrinben mutatnak meg a vendégeknek.

Gyros, szuvlaki és grillezett húsok

A görög utcai étkezés két alapja a gyros, a függőleges nyárson sült, vékonyra szelt hús és a szuvlaki, a kis nyárson grillezett húsdarabok. Mindkettőt pitába csomagolva, paradicsommal, hagymával, tzatzikivel és sült krumplival adják, egy adag kb. 4–5 euró. Ez a legolcsóbb és leglaktatóbb gyors ebéd egész Görögországban.

A grillezett húsok közül a bifteki, a fűszeres darált húspogácsa és a paidakia, a bárányborda a legnépszerűbb. Húsvétkor az egész bárányt nyárson sütik, ez a görög családok legnagyobb ünnepi lakomája.

A gyrosozók és szuvlakisok, a szuvlatzidiko üzletek késő éjszakáig nyitva tartanak, a görögök szórakozás után is gyakran itt fejezik be az estét. Az egyszerű kis üzletekben gyakran a legjobb a hús, érdemes ott enni, ahol a helyiek sorban állnak.

Halak és tenger gyümölcsei

A tengerparti tavernákban a napi fogásból választhatunk, a halat általában kilóra árulják, ezért rendelés előtt érdemes megkérdezni a pontos árat. A grillezett polip, a sült kalamári, a kis sült halak, a garidesz szaganaki, azaz paradicsomos, fetás garnélarák és a halleves, a kakaviá a legkedveltebb fogások.

A polipokat sok helyen a taverna előtt kötélen szárítják, mielőtt faszénen megsütik őket. A tenger gyümölcseihez az ánizsos ouzót isszák, amely vízzel keverve tejfehérré válik.

Édességek és kávé

A görög édességek az oszmán konyha örökségét őrzik. A baklava dióval és mézzel rétegzett leveles tészta, a galaktoburiko tejbegrízzel töltött, sziruppal leöntött tészta, a lukumádesz pedig mézzel leöntött, fahéjjal megszórt fánkgolyó. A görög joghurt mézzel és dióval egyszerű, de felejthetetlen reggeli vagy desszert.

A görög kávékultúra külön világ. A nyár itala a frappé, a habosra rázott jeges instant kávé, de egyre népszerűbb a freddo espresso és a freddo cappuccino is. Rendelésnél meg kell mondani, hogy cukor nélkül (szketo), közepesen (metrio) vagy édesen (gliko) kérjük. A hagyományos görög kávét kis rézkannában főzik és zaccával együtt szolgálják fel.

Regionális különlegességek

Minden vidéknek megvan a maga konyhája. Krétán a dakosz, az árpakétszersültre halmozott paradicsom, mizithra sajt és olívaolaj az egyik legegyszerűbb, mégis legfinomabb étel, Korfun a pasztitszada, a fűszeres, paradicsomos marhahús tésztával a velencei hatást őrzi.

Szaloniki a bugatsza, a krémmel vagy sajttal töltött leveles tészta városa, amelyet reggelente porcukorral és fahéjjal szórnak meg. A Kükládokon a helyi sajtokat és kapribogyót érdemes kóstolni, a Pélionon pedig a szpecofai, a kolbászos-paprikás ragu a hegyi tavernák kedvelt fogása.

Bor, ouzo és helyi italok

Az ouzo a görögök nemzeti itala, ánizsos párlat, amelyet hideg vízzel és jéggel isznak, mindig étellel. Krétán a ráki, a törkölypálinka a vendégfogadás itala, egy pohárral szinte mindenhol kínálnak az étkezés végén. A metaxa borpárlat a legismertebb görög szeszes ital.

A görög borok egyre jobb hírnévnek örvendenek. A retszina fenyőgyantával ízesített fehérbor, a szantorini asszirtiko friss, ásványos fehérbor, a nemeai agiorgitiko és a naousszai xinomavro pedig karakteres vörösborok. A helyi borászatokban kóstolókat is tartanak.

Hol együnk és mennyibe kerül

A legjobb ételeket a helyiek által látogatott tavernákban kapjuk, ahol a menü rövid és a vitrinben látszanak a napi ételek. Egy főétel egy egyszerű tavernában kb. 10–18 euró, egy gyros pitában kb. 4–5 euró, egy frappé kb. 3–4 euró, egy korsó sör kb. 4–6 euró. A turistanegyedekben és a népszerű szigeteken az árak magasabbak.

A számlán gyakran szerepel egy kis kenyér- és terítékdíj, a borravaló nem kötelező, de a jó kiszolgálásért kerekíteni vagy 5–10 százalékot hagyni szokás. A görögök későn vacsoráznak, a tavernák este kilenc után telnek meg igazán.

Vegetáriánus és böjti ételek

A görög konyha a vegetáriánusok számára is bőséges, a hüvelyesekből, zöldségekből és olívaolajból készült ételeket, a ladera fogásokat minden tavernában kínálják. A fasolada babfőzelék-leves, a gigantesz paradicsomos óriásbab, a briam sült zöldségtál, a fava pedig sárgaborsó-krém hagymával és kapribogyóval.

Az ortodox böjti időszakokban, főleg húsvét előtt, sok helyen külön böjti ételeket készítenek, ilyenkor különösen gazdag a hús nélküli kínálat. A tavernákban érdemes megkérdezni, hogy a zöldséges étel húslevesben vagy húsos mártással készült-e.

Görögországban a repülő, a komp, a távolsági busz és a bérelt autó egymást kiegészítve viszi el az utazókat a legtöbb helyre. A szigetek közötti mozgás a kompokon múlik, a szárazföldön pedig a KTEL buszok sűrű hálózata köti össze a városokat.

Budapestről Görögországba: repülő

Budapestről több légitársaság is repül közvetlenül Görögországba. Athénba egész évben, naponta több járat indul, kb. két óra alatt. Nyáron számos szigetre és régióba is van közvetlen járat, például Szalonikibe, Korfura, Krétára, Rodoszra, Zakünthoszra és Kefaloniára. A fapados jegyek a szezontól és a poggyásztól függően kb. 30–150 euróba kerülnek egy irányba.

Autóval Szerbián és Észak-Macedónián át kb. 1200–1500 kilométer az út Görögország északi részéig, a Halkidiki és Thaszosz így két nap alatt elérhető. A buszos utak a nyári szezonban szintén népszerűek.

A repülőjegyeket érdemes jó előre megvenni, mert a nyári hétvégékre a jegyárak gyorsan emelkednek. Ősszel és tavasszal sokszor kifejezetten olcsón lehet Athénba vagy a nagyobb szigetekre repülni.

Az athéni repülőtérről a belvárosba metróval kb. 40 perc, az X95-ös busszal a forgalomtól függően kb. egy óra az út. A szigeti repülőtereken általában buszok és taxik várják az utasokat, a kisebb szigeteken érdemes előre transzfert foglalni.

Kompok és hajók

A szigetek közötti közlekedés gerincét a kompok adják. Athénból a Pireusz kikötőjéből indul a legtöbb járat a Kükládokra, Krétára és a Dodekanészoszra, a gyorsabb katamaránok egy része a keleti Rafina kikötőjéből megy. A hagyományos kompok olcsóbbak és kényelmesebbek, a gyorshajók drágábbak, de feleannyi idő alatt érnek célba.

Egy Pireusz–Szantorini kompjegy a hajó típusától függően kb. 40–90 euró, a fedélzeti hely a legolcsóbb, a kabin drágább. Nyáron a népszerű járatokra érdemes előre online jegyet venni, autót vinni csak foglalással lehet. Erős szélben a gyorshajók járatait gyakran törlik, ezért a hazautazás előtt legyen egy nap tartalék.

A kompjegyeket a kompcégek honlapjain, a jegyirodákban és több jegyfoglaló alkalmazásban is meg lehet venni, az alkalmazások egyszerre mutatják az összes társaság járatait. Az indulás előtt legalább fél órával érjünk a kikötőbe, Pireuszban a kapuk egymástól messze vannak.

A kompokon büfé és étterem is működik, a hosszabb utakra azonban érdemes saját harapnivalót és vizet vinni, mert a fedélzeten drágábbak az árak. A fedélzeti jeggyel a belső szalonokban és a külső fedélzeten is lehet ülni, a nyári nap ellen a kalap és a naptej elengedhetetlen.

Távolsági buszok és vonatok

A szárazföldön és a nagyobb szigeteken a KTEL regionális buszai közlekednek, megbízhatóan és olcsón. Athénból Delphoiba, Náfplióba, Kalambakába és Szalonikibe is rendszeres járatok indulnak. A szigeteken a buszok a fő falvakat és strandokat kötik össze, de este és holtszezonban ritkábban járnak.

A vasúthálózat kicsi, a legfontosabb vonal Athén és Szaloniki között közlekedik, kb. négy-öt óra alatt. Kalambakába, a Meteorához is vonattal lehet eljutni, egy átszállással.

Hajós kirándulások

A szigeteken és a tengerparton szinte mindenhol indulnak hajós kirándulások a strandokhoz, barlangokhoz és a környező kis szigetekre. A Navagio-öbölhöz, a Balosz-lagúnához és Milosz sziklás partjaihoz hajóval a legkényelmesebb eljutni, az egész napos utak ára kb. 30–80 euró, ebédet és italt is gyakran tartalmaz.

A hajóbérlés a kisebb szigeteken jogosítvány nélkül is lehetséges, kis motoros csónakokkal, amelyekkel a part menti öblöket lehet felfedezni. Erős szélben a hajós kirándulásokat lemondják, ilyenkor a jegy árát általában visszaadják.

Taxi és belföldi repülés

A városokban a taxik taxiórával közlekednek, az athéni repülőtér és a belváros között fix tarifa van. A taxis applikációkkal, például a FreeNow-val, előre látjuk az árat. A szigeteken kevés a taxi, nyáron hosszú sorok alakulhatnak ki a kikötőkben.

A belföldi járatok Athénból a nagyobb szigetekre és Szalonikibe kb. egy óra alatt érnek el, ez akkor éri meg, ha kevés az időnk vagy távoli szigetre utazunk.

Autóbérlés és robogó

A szigeteken és a szárazföldi körutakon az autóbérlés a legkényelmesebb megoldás, a kölcsönzők a repülőtereken és a kikötőkben is megtalálhatók. A görög vezetési stílus a közép-európainál jóval agresszívebb, a hegyi utak kanyargósak, a falvakban szűkek az utcák. Az autópályák fizetősek, a díjat a kapuknál kell kifizetni.

A városokban a parkolás nehéz és drága, Athén belvárosában érdemes a szállás közelében fizetős parkolót keresni vagy autó nélkül közlekedni. A kompokra autóval csak előzetes foglalással lehet felhajtani, a díj a jármű méretétől függ és jelentősen drágább a személyjegynél.

Fontos tudni, hogy Görögországban a robogó és a quad vezetéséhez A1 kategóriás jogosítvány kell, a magyar B kategóriás jogosítvány erre nem elég. Ha a kölcsönző nem is ellenőrzi, baleset esetén a biztosító nem fizet. A bukósisak viselése kötelező, a rendőrség rendszeresen ellenőriz és magas bírságot szab ki.

Görögország biztonságos úti cél, az erőszakos bűncselekmények ritkák, a turisták elleni bűnözés főleg zsebtolvajlásra és apró átverésekre korlátozódik. A nagyobb veszélyt a nyári hőség, az erdőtüzek, a tenger és a közúti közlekedés jelenti. Az utazás előtt érdemes elolvasni a hivatalos utazási tanácsokat.

Hivatalos utazási tanácsok

A nemzetközi utazási tanácsok szerint Görögországban a terrortámadások veszélye nem zárható ki, ezért a nagy rendezvényeken és a turistahelyeken legyünk figyelmesek. Athénban időnként tüntetések és sztrájkok vannak, ezek a tömegközlekedést és a kompokat is érinthetik, a demonstrációkat kerüljük el. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt nézzük meg.

Zsebtolvajok és átverések

Athénban a metrón, főleg a repülőtérre és Pireuszba tartó vonalon, valamint Monasztiraki, Omonia és a Plaka környékén gyakoriak a zsebtolvajok. A táskát tartsuk magunk előtt, az iratokat és a nagyobb összegű készpénzt hagyjuk a szálláson. A bérelt autóban ne hagyjunk értéket látható helyen.

Előfordul, hogy egyes bárokban a turistákat túlárazott italokkal csapják be, főleg ha egy újonnan megismert idegen hív be minket. A taxikban kérjük a taxióra bekapcsolását, a szigeteken pedig a hajós kirándulások árát előre egyeztessük.

Bérelt autó és kölcsönzők

Autóbérlésnél gyakori vita forrása a sérülések utólagos felszámolása. Átvételkor fényképezzük le az autót minden oldalról, a meglévő karcokat jegyeztessük fel a szerződésben és nézzük meg, mire terjed ki a biztosítás. A földutakon és a strandokra vezető kavicsos utakon okozott kárt sok biztosítás nem fedezi.

A robogó- és quadkölcsönzők egy része nem kér jogosítványt, de ez nem jelenti azt, hogy szabályos a vezetés. Baleset esetén a jogosítvány hiánya miatt a teljes kártérítés a bérlőt terheli, ezért csak megfelelő engedéllyel béreljünk.

Hőség és erdőtüzek

Nyáron a hőmérséklet gyakran 40 fok fölé emelkedik. A kánikula idején a déli órákban kerüljük a napot, igyunk sok vizet és viseljünk kalapot, a régészeti helyszíneket ilyenkor rövidebb ideig tarthatják nyitva. A hatóságok hőségriasztást adnak ki, ezt érdemes figyelni.

Görögországban nyáron gyakoriak az erdőtüzek. Erdős területen tilos tüzet rakni, a cigarettacsikket sehol se dobjuk el. Ha a hatóságok kiürítést rendelnek el, haladéktalanul kövessük az utasításokat, a 112-es segélyhívó a veszélyeztetett területeken figyelmeztető üzenetet küld a telefonokra.

A tenger és a strandok

A strandokon erős szélben komoly áramlatok alakulhatnak ki, a nyári meltemi szél a Kükládokon különösen erős lehet. Ahol nincs úszómester, óvatosan ússzunk, a sziklás partokon pedig tengeri sün is előfordul, érdemes vízi cipőt viselni. A medúzák egyes nyarakon tömegesen jelennek meg.

Törvények és szokások

A régészeti helyszínekről semmit nem szabad elvinni, még egy követ sem, a régiségek kivitele szigorúan tilos. A drónhasználat a régészeti területek és a katonai létesítmények felett engedélyhez kötött. A templomokba és a kolostorokba vállat és térdet takaró ruhában lépjünk be.

Több üdülőhelyen is bírságot szabhatnak ki, ha valaki fürdőruhában sétál a városban vagy a strandon kívül. Zárt helyiségekben, éttermekben és a tömegközlekedésen tilos a dohányzás.

Közlekedésbiztonság és természeti veszélyek

Görögország a balesetek számát tekintve az uniós átlag felett áll, a gyorshajtás, az előzés a kanyarokban és a bukósisak nélküli robogózás gyakori. Vezessünk óvatosan, éjszaka a hegyi utakon kerüljük az autózást, a szigeteken pedig figyeljünk az utakon kóborló állatokra.

Görögország földrengésveszélyes terület, a kisebb rengések gyakoriak, Szantorinin és a környező szigeteken időnként fokozott szeizmikus aktivitás van. Földrengéskor kövessük a helyi hatóságok utasításait és tájékozódjunk a szállásadónál a menekülési útvonalakról.

Egészség

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával az állami egészségügyi ellátás igénybe vehető, de a szigeteken kevés a kórház és a súlyosabb esetekben a betegeket repülővel szállítják a szárazföldre. Ezért utasbiztosítást is érdemes kötni. A gyógyszertárakat zöld kereszt jelzi, a gyógyszerészek általában beszélnek angolul.

A csapvíz a nagyvárosokban iható, a szigeteken azonban sok helyen sótalanított vagy kevésbé jó minőségű, ott palackozott vizet érdemes inni.

A nyári hőségben a napszúrás és a kiszáradás a leggyakoribb egészségügyi probléma. A gyógyszertárakban a legtöbb alapgyógyszer recept nélkül kapható, a gyógyszerészek tanácsot is adnak kisebb panaszok esetén.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

Az általános segélyhívó szám a 112, a rendőrség a 100-as, a mentők a 166-os számon is elérhetők. Athénban a turistarendőrség az 1571-es számon fogadja a hívásokat, több nyelven.

Görögország az athéni magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 38 Vasileos Konstantinou Avenue, 116 35 Athén, telefon: +30 210 725 6800. A nyári szezonban Szalonikiben ideiglenes konzuli iroda is működik. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Görögország az Európai Unió tagja, ezért a beutazás, a pénzügyek és a telefonálás egyszerű, de a szállásdíjak, a szieszta és a helyi szokások miatt van néhány tudnivaló.

Beutazás

Magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel utazhatnak Görögországba. A schengeni övezeten belül nincs rendszeres határellenőrzés, de az iratokat mindig tartsuk magunknál, a szállodák és a kompok is elkérhetik. Autóval utazva a szerbiai és az észak-macedóniai határon útlevél vagy személyi igazolvány kell.

A háziállattal utazóknak uniós kisállatútlevél kell, a kompokon a kisebb állatok szállítóban vihetők, egyes hajókon külön kisállatkabin is van. Repülővel érkezve a légitársaságok szabályait előre ellenőrizzük.

Szállás és a klímadíj

A görög szálláskínálat a hostelektől a családi vendégházakig és a luxusszállodákig terjed. A kisebb szigeteken a hagyományos kiadó szobák, a domatia a legolcsóbbak, egy egyszerű szoba kb. 40–80 euró, főszezonban több. Athénban egy hostelágy kb. 20–40 euró.

A szállásárhoz Görögországban klímaválság-díj adódik, amelyet szobánként és éjszakánként kell fizetni, gyakran a helyszínen. A díj a besorolástól és a szezontól függ, áprilistól októberig egy egyszerű szobánál kb. 2 euró, egy háromcsillagos szállodában kb. 5 euró, egy ötcsillagosban kb. 15 euró, a rövid távú lakáskiadásnál kb. 8 euró éjszakánként. Télen ennek csak töredékét kell fizetni. A foglalási oldalak a végösszegben ezt sokszor nem mutatják.

Nyáron a népszerű szigeteken a szállásokat hónapokkal előre érdemes lefoglalni, a késői foglalás drága és a választék szűk. A kisebb családi vendégházakban gyakran közvetlenül a tulajdonossal is meg lehet egyezni, ez sokszor olcsóbb, mint a foglalási oldalakon.

Pénzügyek és árak

Görögország fizetőeszköze az euró, a bankkártyát a legtöbb helyen elfogadják, a kis tavernákban, a strandi napágybérlésnél és a piacokon azonban jól jön a készpénz. A bankautomaták közül a bankfiókokhoz tartozókat érdemes használni, mert egyes független automaták magas díjat számolnak fel.

Egy takarékos utazó napi kb. 60–100 euróból kijöhet szállással, étkezéssel és helyi közlekedéssel együtt, a népszerű szigeteken főszezonban ennél többet kell számolni. A régészeti helyszínek belépői kb. 6–30 euró között vannak, télen olcsóbbak.

Strandok és napágyak

A görög strandok többsége ingyenes és nyilvános, a népszerűbb partokon azonban napágyakat és napernyőket lehet bérelni, egy pár ára kb. 10–30 euró naponta, a divatos szigeteken ennél is drágább. Sok strandi bár a napágyat ingyen adja, ha a vendég fogyaszt.

A Kék Zászlós strandok tisztaságát és szolgáltatásait rendszeresen ellenőrzik, Görögország a világ élvonalába tartozik a kitüntetett strandok számában. A strandokon a félmeztelen napozás általában elfogadott, a teljes meztelenség csak a kijelölt partszakaszokon.

Mobil, internet és nyelv

Görögországban az uniós roaming érvényes, a magyar mobilcsomagunkat külön díj nélkül használhatjuk. A lefedettség a városokban és a szigeteken jó, a hegyekben és a tengeren hajózva időnként gyengébb.

A hivatalos nyelv a görög, a turistahelyeken szinte mindenki beszél angolul, a táblák és az étlapok gyakran kétnyelvűek. Néhány görög szó, például a „jászu” köszönés, az „efharisztó” köszönöm és a „parakaló” kérem sok mosolyt hoz.

A szállodákban, a kávézókban és a kompokon általában ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

A görög ábécé

A feliratok a turistahelyeken általában latin betűvel is olvashatók, de a falvakban és a buszmegállókban gyakran csak görögül írnak. Érdemes megtanulni néhány betűt a görög ábécéből, így a helységnévtáblákat és a menetrendeket is könnyebb kiolvasni.

A görög nevek átírása sokféle lehet, ugyanazt a falut a térképeken többféle írásmóddal is megtaláljuk. A navigációs alkalmazások általában a görög és a latin írásmódot is felismerik, ezért kereséskor mindkettőt érdemes kipróbálni.

Idő, áram és felszerelés

Görögország egész évben egy órával jár előrébb Magyarországnál. A konnektorok a magyarral azonosak, átalakítóra nincs szükség. A csomagba naptej, kalap, napszemüveg, vízi cipő és egy vékony, vállat takaró ruha kerüljön a templomokhoz és a kolostorokhoz.

Helyi szokások

A görögök vendégszeretők és közvetlenek, a filoxenia, vagyis a vendégbarátság a kultúra része. A tavernákban sokszor kapunk ajándékba egy kis desszertet vagy egy pohár rákit az étkezés végén.

A napi ritmus eltér a hazaitól. A kisebb településeken délután kb. kettő és öt között sziesztát tartanak, a boltok bezárnak, este viszont sokáig nyitva vannak. A görögök a fejüket felfelé biccentve mondanak nemet, ez az elején megtévesztő lehet.

A görögök hangosan és szenvedélyesen beszélgetnek, ez nem veszekedést jelent, hanem a beszélgetés természetes része. Ha egy görög család vendégül lát, illik egy kis ajándékkal, süteménnyel vagy virággal érkezni.

Gyerekkel Görögországban

Görögország kifejezetten családbarát úti cél, a görögök szeretik a gyerekeket, a tavernákban este tizenegykor is gyerekek játszanak a teraszokon. A sekély vizű homokos strandok, például Naxoszon, Krétán vagy a Halkidikin ideálisak a kisgyerekes családoknak.

A régészeti helyszíneken a gyerekek számára a belépés általában ingyenes, a nyári hőségben azonban a romok bejárása megterhelő lehet számukra, ezért a látogatást korán reggel érdemes kezdeni. Sok szálloda családi szobát és gyerekmedencét is kínál.

Ünnepek és mikor utazzunk

Görögország legnagyobb ünnepe az ortodox húsvét, a nagypénteki körmenetekkel, az éjféli feltámadási misével, a tűzijátékkal és a nyárson sült báránnyal. Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a nyár legnagyobb ünnepe, ilyenkor a szigeteken búcsúkat tartanak és a kompok zsúfoltak. A nemzeti ünnep március 25., valamint október 28., az Ohi nap.

A legjobb utazási időszak május, június, szeptember és október, amikor a tenger kellemes és a szállásárak alacsonyabbak. Júliusban és augusztusban a hőség és a tömeg a legnagyobb. Télen a szigeteken sok szálloda és taverna bezár, Athén és Szaloniki viszont egész évben élettel teli, a hegyekben pedig síelni is lehet.

A húsvéti időszakban a szállások és a kompok gyorsan megtelnek, mert a görögök is ilyenkor utaznak haza a családjukhoz. A nagy ünnepeken a múzeumok és a régészeti helyszínek egy része zárva tart, ezért a programot érdemes ehhez igazítani. Ősszel a szüret és az olívabetakarítás idején a vidéki falvakban fesztiválokat rendeznek.