Tajvan: Tajpej, a Taroko-szurdok és az éjszakai piacok
Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.
Füstölők illata a templomudvarokon, gőzölgő gombócok az éjszakai piacok standjain, felhőkarcolók között megbúvó régi teaházak, a hegyoldalakra kapaszkodó teaültetvények és márványszurdokok, ahol a folyó türkizkék vize zúg a sziklák között. Tajvan (臺灣) Kelet-Ázsia egyik legbarátságosabb és legbiztonságosabb úti célja, ahol a modern nagyvárosok, a hagyományos kínai kultúra és a vad hegyvidéki természet néhány órányi vonatútra van egymástól.
Tajvan a Csendes-óceán nyugati részén, a kínai szárazföld délkeleti partjaitól kb. 130 kilométerre fekszik. A fő sziget hosszúkás, keleti felét magas, erdős hegyek uralják, a nyugati síkságon pedig a nagyvárosok sorakoznak. Hozzá tartozik több kisebb szigetcsoport is, köztük Penghu és a keleti partok előtti vulkáni szigetek. Lakóinak száma kb. 23 millió, a hivatalos nyelv a mandarin kínai, de a tajvani hokkien és a hakka is elterjedt, a hegyekben pedig az őslakos népek saját nyelveit is beszélik. A fizetőeszköz a tajvani dollár (TWD).
A Tajvan látnivalók listáján Tajpej felhőkarcolói és templomai, a Nemzeti Palotamúzeum kincsei, a Taroko-szurdok márványfalai, a Nap-Hold-tó, Alisan erdei vasútja és teaültetvényei, Tajnan régi templomai, Kaohsziung kikötői negyedei, Kenting tengerpartjai és a keleti partvidék vulkáni szigetei is szerepelnek. A természetjárók, a gasztronómia szerelmesei és a kultúra iránt érdeklődők egyaránt sokat találnak itt.
A sziget története sokszínű. Évezredekig őslakos népek lakták, a 17. században a hollandok és a spanyolok is erődöket építettek a partjain, később a kínai Csing-dinasztia uralma alá került és a szárazföldről sok bevándorló érkezett. 1895 és 1945 között Japán uralta, ennek nyomai ma is láthatók az építészetben és a mindennapokban. A 20. század második felében Tajvan gyors gazdasági fejlődésen ment át, ma a világ egyik vezető technológiai központja.
A legjobb utazási időszak ősszel és tavasszal van, amikor kellemes az idő. Tajvan nem a legolcsóbb ázsiai ország, de a közlekedés kiváló, az éjszakai piacokon pedig kevés pénzből is jól lehet enni. A tömegközlekedés annyira jól szervezett, hogy autó nélkül is kényelmesen bejárható a sziget.
Tajvan azoknak szól, akik egy út során a nagyvárosi pezsgést és a csendes hegyi falvakat is szeretnék megismerni. A helyiek segítőkészek, a közbiztonság kiváló és egy éjszakai piacon tett séta után könnyű megérteni, miért tér vissza ide oly sok utazó.
A főváros: Tajpej
Tajpej (臺北) Tajvan fővárosa, a sziget északi részén, hegyekkel körülvett medencében fekszik. A város és a körülötte elterülő Új-Tajpej együtt kb. hétmilliós agglomerációt alkot. Tajpej modern, tiszta és rendezett város, ahol a felhőkarcolók tövében hagyományos templomok, hangulatos piacok és apró teaházak bújnak meg, a város széléről pedig metróval és busszal percek alatt el lehet jutni a hegyi túraösvényekhez és a melegforrásokhoz.
A város legfontosabb látnivalói a metróval könnyen elérhetők. Érdemes legalább három-négy napot szánni Tajpejre és környékére, mert a múzeumok, a templomok, az éjszakai piacok és a környező hegyek bőven kitöltik az időt. A városnézést a reggeli órákban érdemes kezdeni, amikor még kevésbé meleg az idő és kisebb a tömeg.
Tajpej 101 és a Hszini negyed
A város jelképe a 508 méter magas Tajpej 101 (台北101) felhőkarcoló, amely 2004 és 2010 között a világ legmagasabb épülete volt. Formája a bambusz szárát idézi, nyolc egymásra épülő szeletből áll, amelyek a kínai hagyományban szerencseszámnak számító nyolcast jelképezik. A 89. emeleti kilátóba a világ egyik leggyorsabb liftje visz fel kevesebb mint egy perc alatt, a belépő kb. 600–700 TWD.
A kilátóból az egész Tajpej-medence belátható, tiszta időben a környező hegyekig ellátni. Az épület belsejében megnézhető az a hatalmas, kb. 660 tonnás szélcsillapító golyó, amely a tájfunok és földrengések idején stabilizálja a tornyot. Az alsó szinteken bevásárlóközpont és éttermek működnek, köztük a gőzölt gombócairól világhírű tajvani étteremlánc egyik egysége is.
A torony körül terül el a Hszinji (信義) negyed, a város üzleti és bevásárlóközpontja, széles sétányokkal, áruházakkal és esténként kivilágított terekkel. Szilveszterkor innen indítják a város leglátványosabb tűzijátékát, amelyet magáról a toronyról lőnek fel.
Az Elefánt-hegy
A Tajpej 101 legszebb látványa nem a toronyból, hanem a közeli Elefánt-hegyről (象山) nyílik. A Hsziangsan metróállomástól meredek lépcsősor vezet fel a kilátópontokig, a felfelé út kb. 20–30 perc. Naplementekor a legszebb a panoráma, amikor kigyulladnak a város fényei és a torony is kivilágosodik.
A lépcsőzés megerőltető lehet, különösen nyáron, ezért vigyünk magunkkal vizet és ne a legnagyobb hőségben induljunk. A csúcson a nagy sziklák a népszerű fotópontok, ahonnan a felhőkarcolók látképe a legjobban látszik. A hegyen több túraútvonal is indul, amelyek a négy szomszédos dombot, a Négy Fenevad-hegyet kötik össze.
A Nemzeti Palotamúzeum
A Nemzeti Palotamúzeum (國立故宮博物院) a kínai művészet egyik leggazdagabb gyűjteményét őrzi, több mint hatszázezer tárggyal. A gyűjtemény nagy része egykor a pekingi császári palotában volt és a 20. század közepén került a szigetre. A kiállítások folyamatosan cserélődnek, így egy-egy látogatás alkalmával a teljes gyűjteménynek csak kis része látható.
A múzeum leghíresebb darabjai a jáde káposzta, egy kínai kelt formázó jádefaragás, amelyen apró rovarok is ülnek, valamint a disznóhúsra kísértetiesen hasonlító, réteges színű kő. A finom porcelánok, a bronzedények, a kalligráfiák és a tájképfestmények is lenyűgöző képet adnak a kínai kultúra évezredeiről. A belépő kb. 350 TWD és legalább egy fél napot érdemes rászánni a látogatásra.
A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok és a Szabadság tér
A belvárosban áll a fehér falú, kék tetős Csang Kaj-sek-emlékcsarnok (中正紀念堂), amelyet a tajvani kormányzat egykori vezetőjének emlékére emeltek. A csarnokba hosszú lépcsősor vezet fel, odafent a díszőrség óránkénti váltása sok látogatót vonz. Az épület alsó szintjén kiállítás mutatja be a sziget 20. századi történetét.
A csarnok előtti hatalmas Szabadság tér két oldalán a Nemzeti Színház és a Nemzeti Koncertterem áll, mindkettő a hagyományos kínai palotaépítészet stílusában. A tér esténként élettel telik meg, a helyiek táncpróbákat tartanak, a fiatalok gördeszkáznak, a környező parkban pedig nyugodtan lehet sétálni a tavacskák és a pavilonok között.
Templomok és a régi Tajpej
Tajpej legismertebb temploma a Lungsan-templom (艋舺龍山寺), amelyet a 18. században alapítottak a város legrégebbi negyedében, Vanhuában. A templomban a buddhizmus, a taoizmus és a kínai népi vallás istenségeit egyaránt tisztelik, a hívek füstölőt gyújtanak, gyümölcsöt áldoznak és jóslópálcákkal kérdezik meg az isteneket a jövőről. A belépés ingyenes.
A Lungsan-templom környékén a régi Tajpej hangulata maradt fenn, szűk utcákkal, gyógynövényárusokkal és olcsó étkezdékkel. A közelben áll a Popiliao történelmi utca, ahol felújított téglaházak mutatják be a város 19. századi kereskedőnegyedét.
A folyóparti Tihua utca (迪化街) Tajpej egyik legrégebbi kereskedőutcája, ahol a felújított, árkádos házakban szárított gyümölcsöt, gombát, teát és hagyományos gyógyszereket árulnak. A holdújév előtt az utca hatalmas vásárrá alakul. A közeli Hsziahaj Városisten-templomban a párkeresők a házasságközvetítő Holdöregtől kérnek áldást.
További templomok
A Csungsan negyedben áll a Hszingtian-templom (行天宮), amelyet a hűség és a kereskedők védőistenének, a hadvezérből istenné vált Kuan Jünek szenteltek. A templomban nem égetnek füstölőt, a hívek imával és virággal tisztelegnek, a kék ruhás önkéntesek pedig áldást osztanak a látogatóknak. A templom alatti aluljáróban jövendőmondók várják a kíváncsiakat.
A város északi részén, a Talungtung negyedben áll a Paoan-templom, amelynek gondos felújítását nemzetközi műemlékvédelmi díjjal ismerték el. Közvetlen szomszédságában található a Tajpeji Konfuciusz-templom, amely a többi templommal ellentétben szerény, díszítés nélküli csarnokaival a tudás és a nyugalom helye. Mindkét templomba ingyenes a belépés.
Hszimenting és a városi élet
A Hszimenting (西門町) negyed a fiatalok kedvelt találkozóhelye, a sétálóutcákon divatüzletek, utcai előadók, mozik és apró büfék sorakoznak. A negyed szélén áll a vörös téglás Vörös Ház, egy japán korszakban épült egykori piaccsarnok, ahol ma kézműves boltok és kávézók működnek.
Tajpej kávézókultúrája kiemelkedő, a belvárosi mellékutcákban számtalan kis kávézó, könyvesbolt és teaház működik. A Tunghua és a Jungkang utca környéke a gasztronómia kedvelőinek ajánlott, a régi japán stílusú faházakban berendezett teaházakban pedig a tajvani oolong teák kóstolhatók.
Múzeumok és kulturális parkok
Tajpej régi ipari épületeiből több kulturális központ is lett. A Huasan 1914 Kreatív Park egy japán korszakban épült egykori szeszgyár épületeiben működik, ahol kiállítások, koncertek, design boltok és kávézók várják a látogatókat. A Szungsan Kulturális Park egy egykori dohánygyár épületegyüttesében kapott helyet, tavakkal és csendes kertekkel.
A belváros zöld szigete a 228-as Békepark, amelynek szélén a Nemzeti Tajvani Múzeum, a sziget legrégebbi múzeuma áll, a természettudományi és néprajzi gyűjteménye jó bevezetést ad Tajvan élővilágába és kultúrájába. A Tajpeji Szépművészeti Múzeum a kortárs ázsiai művészetet mutatja be, a belépők a legtöbb múzeumban kedvezőek.
Éjszakai piacok
Tajpej igazi arcát az éjszakai piacokon mutatja meg. A legnagyobb és legismertebb a Silin éjszakai piac (士林夜市), ahol a standok százain sült csirkét, gőzölt gombócokat, büdös tofut, osztrigás omlettet és gyümölcsös jégkását árulnak. A Raohe utcai piac kisebb és áttekinthetőbb, a bejáratánál álló díszes templommal, a Ningsia éjszakai piac pedig a helyiek kedvence.
A piacok általában késő délután nyitnak és éjfél körül zárnak. Egy-egy falat kb. 50–150 TWD, így kevés pénzből végigkóstolható a tajvani utcai konyha. A legjobb, ha éhesen érkezünk és több helyről veszünk kisebb adagokat. Érdemes azoknál a standoknál sorba állni, ahol a helyiek is várnak.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Pejtou és a melegforrások
Tajpej északi részén, metróval kb. fél órára fekszik Pejtou (北投), a város melegforrásos negyede. A japán korszakban fürdővárosként épült ki, ma is számos fürdő és szálloda kínál termálvizes medencéket. A negyed közepén álló Pejtoui Melegforrás Múzeum egy egykori japán közfürdő épületében mutatja be a fürdőkultúra történetét.
A közeli Termálvölgyben egy gőzölgő, zöldes színű forrástó látható, amelynek vize annyira forró, hogy fürdeni nem lehet benne. A negyedben nyilvános, olcsó szabadtéri fürdők és drágább, privát fürdőszobás szállodák is működnek. A fürdőkben fürdőruha vagy a szabályok szerint meztelen fürdés lehetséges, ezt a belépés előtt érdemes megkérdezni.
A Jangmingsan Nemzeti Park
A város északi szélén emelkedik a Jangmingsan Nemzeti Park (陽明山), egy kialudt vulkáni hegyvidék, ahol kénes gőzt eregető fumarolák, füves hegygerincek és erdős túraösvények várják a kirándulókat. A park legmagasabb csúcsa a Csihszing-hegy, amelyre jól kiépített ösvény vezet fel. Tavasszal a cseresznye- és az azáleavirágzás idején sokan érkeznek ide.
A parkba Tajpej belvárosából busszal kb. egy óra alatt lehet eljutni. A Csingtienkang füves fennsíkján szabadon legelő vízibivalyok is láthatók. Hétvégén a buszok zsúfoltak, ezért érdemes hétköznap kirándulni és mindig figyeljük az időjárást, mert a hegyekben gyorsan leszállhat a köd.
Maokung és a teaültetvények
A város déli szélén a Maokung (貓空) drótkötélpálya visz fel a teaültetvényekkel borított dombokra. Egyes kabinoknak üvegpadlója is van, ezekben a talpunk alatt suhan el a táj. A felső állomás környékén teaházak sorakoznak, ahol a helyi oolong teát a hagyományos teaszertartás szerint szolgálják fel, kilátással a városra.
A drótkötélpálya alsó állomásánál fekszik a Tajpeji Állatkert, ahol óriáspandák is élnek. Maokungban este különösen szép a kilátás, amikor kigyulladnak a város fényei. A drótkötélpálya rossz idő esetén és karbantartás miatt szünetelhet, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni.
Tanszuj, a folyótorkolat
A Tanszuj folyó torkolatánál fekvő Tanszuj (淡水) kisváros a metró végállomásával érhető el a belvárosból. Folyóparti sétánya, régi utcái és naplementéi miatt hétvégén a helyiek is szívesen kirándulnak ide. A dombon áll a Santo Domingo-erőd, amelyet a spanyolok építettek a 17. században, később a hollandok, majd a britek is használták.
Tanszujban élt a 19. században egy kanadai misszionárius orvos, aki iskolát és kórházat alapított, emlékét több épület is őrzi. A sétányon tintahalas falatokat, vasas tojásnak nevezett, sokáig főzött és szárított fekete tojást és hagyományos süteményeket árulnak. A folyó túlpartjára, a Pali kisvárosba komp visz át.
Közlekedés és szállás Tajpejben
Tajpej tömegközlekedése kiváló, a metró tiszta, gyors és angolul is jól jelzett. A jegyár távolságtól függően kb. 20–65 TWD, a legjobb az EasyCard nevű feltölthető kártya, amellyel a metróra, a buszokra, a vonatokra és sok boltban fizetni is lehet. A városi kerékpárkölcsönző rendszer, a YouBike is ezzel a kártyával használható.
A szállások ára magasabb, mint Délkelet-Ázsiában. Egy hostelágy kb. 600–1000 TWD, egy egyszerű szállodai szoba kb. 2000–3500 TWD egy éjszakára. A legjobb kiindulópont a főpályaudvar környéke, ahonnan a repülőtéri metró és a nagysebességű vasút is indul, de Hszimenting és a Csungsan negyed is jó választás.
Kirándulások Tajpej környékén
Tajpejből egynapos kirándulással érhető el a hegyoldalba épült Csiufen (九份), egykori aranybányász falu, amelynek szűk, lampionokkal díszített lépcsős utcáiban teaházak és büfék sorakoznak. A falu esti hangulata különösen szép, de hétvégén nagy a tömeg. A közeli Csinkuasiban az egykori aranybánya múzeumában egy hatalmas aranyrudat is meg lehet érinteni.
A Pinghszi (平溪) vasútvonal mentén fekvő Sifen faluban a sínek mentén kívánságokkal teleírt papírlámpásokat engednek az égbe. A közeli Sifen-vízesés Tajvan egyik legszélesebb vízesése. Az északkeleti part, a Jeliu Geopark különös, gomba alakú sziklaformációi is egynapos kirándulással látogathatók.
Magyar kapcsolatok
Magyarország és Tajvan között hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs, de 1990 óta Tajpejben működik a Magyar Kereskedelmi Iroda, Budapesten pedig a Tajpeji Képviselet látja el a tajvani érdekek képviseletét. A két fél között élénk gazdasági kapcsolat van, több tajvani elektronikai vállalat működtet gyárat Magyarországon.
A tajvani diákok 2011 óta pályázhatnak a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, így évről évre többen tanulnak magyar egyetemeken. Kulturális és tudományos téren is van együttműködés, az ELTE és a tajvani Nemzeti Központi Könyvtár közösen dolgozik a régi kínai könyvek katalógusán.
Rejtett kincs: A belvárosból busszal könnyen elérhető, a folyóparti domboldalra épült Paocangjen Művészfalu (寶藏巖) egykor egy önkényesen épült lakónegyed volt, ahol a háború után érkezett katonák és családjaik húzták fel kis téglaházaikat. A város később megőrizte a teraszosan egymásra épült házakat, amelyekben ma művészek dolgoznak, galériák, műtermek és apró kávézók működnek. A szűk lépcsők és sikátorok között sétálva teljesen más Tajpejt ismerhetünk meg, mint a felhőkarcolók között, a tömeg pedig ritkán talál ide.
Fővároson túli úti célok
Tajvan kis sziget, a nyugati parton futó nagysebességű vasút pedig kevesebb mint két óra alatt összeköti Tajpejt a déli Kaohsziunggal. A nyugati oldalon sorakoznak a nagyvárosok, a keleti parton a hegyek és a tenger közé szorult kisvárosok, a sziget közepén pedig háromezer méteres csúcsok emelkednek. Egy kéthetes út során a sziget nagy része kényelmesen bejárható, a legnépszerűbb útvonal a sziget körül vezető körút.
A Taroko-szurdok
Tajvan leghíresebb természeti csodája a keleti parton fekvő Taroko Nemzeti Park (太魯閣), amelynek közepén a Liwu folyó mély szurdokot vájt a márványhegyekbe. A szurdok falai helyenként több száz méter magasak, a folyó türkizkék vize fehér márványsziklák között zúg, a hegyoldalakon pedig vízesések zuhognak alá. A park nevét a helyi truku őslakos népről kapta.
A szurdokon át vezető úton alagutak, függőhidak és kilátópontok sorakoznak, a kirándulók legtöbbször Hualien városából indulnak. A 2024-es földrengés és az azt követő sziklaomlások után a szurdok több ismert ösvénye hosszabb időre lezárult, a szurdokon átvezető úton pedig a forgalom időszakosan korlátozott. Indulás előtt mindig ellenőrizzük a nemzeti park hivatalos oldalán, mely ösvények és útszakaszok járhatók.
A szurdok bejárata közelében, a tengerparton fekszik a Csingsuj-sziklafal, ahol a hegyek több száz méter magasan, szinte függőlegesen zuhannak a Csendes-óceánba. A kilátópontról a part menti kanyargós út és a mélykék tenger látványa a keleti part egyik legszebb panorámája. Hualien városában éjszakai piac és tengerparti sétány várja a látogatókat.
A keleti part
A Hualien és Tajtung közötti keleti part Tajvan legkevésbé zsúfolt vidéke. A hegyek és a tenger között húzódó parti úton kis halászfalvak, sziklás öblök és szörfstrandok követik egymást. A Hualien és Tajtung közötti völgyben rizsföldek és őslakos falvak sorakoznak, ahol az ami és a bunun nép hagyományai ma is élnek.
A parti út egyik legszebb pontja a Szanhszientaj, ahol egy hosszú, nyolcíves gyaloghíd vezet át egy kis szigetre, napfelkeltekor különösen szép. A Tajtung környéki völgyekben nyáron hőlégballon-fesztivált rendeznek, a hegyi falvakban pedig melegforrásos fürdők várják a látogatókat.
A keleti parton kevesebb a szállás és ritkábbak a buszok, mint a nyugati oldalon, ezért itt különösen hasznos egy bérelt robogó vagy autó, vagy egy helyi vezetővel szervezett túra. A part menti kisvárosokban egyszerű családi vendégházak várják az utazókat, a házigazdák pedig szívesen ajánlanak rejtett strandokat, kilátópontokat és helyi étkezdéket, amelyeket az útikönyvek nem említenek.
A Nap-Hold-tó
A sziget közepén, hegyek között fekszik a Nap-Hold-tó (日月潭), Tajvan legnagyobb édesvizű tava. Nevét a formájáról kapta, keleti fele a napra, nyugati fele a holdsarlóra emlékeztet. A tó partján templomok, pagodák és kerékpárutak sorakoznak, a tavon hajók járnak a partmenti falvak között.
A tó körül kb. 30 kilométeres kerékpárút vezet, amelynek egyes szakaszai a víz fölött futnak. A Ce-en-pagodából szép kilátás nyílik a tóra, egy drótkötélpálya pedig a közeli őslakos kulturális parkba visz. A tó partján élnek a thao nép tagjai, Tajvan egyik legkisebb őslakos közösségének tagjai. A tó a nagysebességű vasút Tajcsung állomásáról busszal kb. másfél óra alatt érhető el.
Alisan, a teaültetvények hegye
A középső hegyvidéken fekvő Alisan (阿里山) Tajvan egyik legnépszerűbb hegyi úti célja. Az ősi ciprusfák erdeje, a felhők fölötti napfelkelte és a hegyoldalak teaültetvényei teszik különlegessé. A tavaszi cseresznyevirágzás idején a hegy a helyiek egyik kedvenc úti célja.
A hegyre a japán korszakban épített Alisani Erdei Vasút kanyarog fel, amelyet eredetileg a fakitermeléshez építettek. A kisvasút Csiaji városából indul és a trópusi síkságtól a hegyi erdőkig vezet, a jegyeket érdemes előre megvenni. A hegyen éjszakázók hajnalban kisvonattal mehetnek fel a napfelkelte-kilátóhoz, ahonnan a felhőtenger fölött kel fel a nap.
Alisan környékén termesztik a híres magashegyi oolong teát. A hegyi falvakban családi teaültetvények fogadják a látogatókat, ahol a teaszedéstől a pörkölésig megismerhető a teakészítés. A falvakban egyszerű vendégházakban is meg lehet szállni.
Tajcsung és Lukang
A sziget középső nyugati részén fekvő Tajcsung (臺中) Tajvan második legnépesebb városa, kellemes éghajlatú, zöld parkokkal teli nagyváros. Itt áll a hullámzó falairól ismert Nemzeti Operaház és a helyiek szerint ebben a városban találták fel a buborékteát. A város szélén fekszik a Szivárvány falu, ahol egy idős veterán színes festményekkel borította be a házakat.
Tajcsungtól nem messze fekszik a régi kikötőváros, Lukang (鹿港), amely a 18. és 19. században Tajvan egyik legfontosabb kereskedővárosa volt. Szűk, vörös téglás sikátorai, régi templomai és kézműves műhelyei megőrizték a régi idők hangulatát. A város híres Matszu-temploma a tengerészek védőistennőjének szentélye.
Hszincsu és a hakka vidék
Tajpejtől délnyugatra fekszik Hszincsu (新竹), a szeles városként emlegetett technológiai központ, amely a vékony rizstésztájáról és a húsgombócairól is híres. A város környéki dombokon élnek a hakka közösségek, akiknek saját nyelvük, konyhájuk és építészetük van.
A hakka falvak közül Pejpu régi utcája és a Nejvan-mellékvonal végállomásán fekvő falu a legnépszerűbb. Itt meg lehet kóstolni a lejcsa nevű, mozsárban tört magokból, gabonákból és tealevelekből készülő teát, amelyet a látogatók maguk is elkészíthetnek. A hakka kézműves boltokban virágmintás textileket és papírernyőket árulnak.
Tajnan, a régi főváros
A délnyugati Tajnan (臺南) Tajvan legrégebbi városa és egykori fővárosa, a hagyományos kultúra és a gasztronómia központja. A városban több száz templom áll, a legrégebbiek a 17. századig nyúlnak vissza. A Konfuciusz-templom a sziget első konfuciánus iskolája volt, a Csihkan-torony pedig egy holland erőd helyén épült.
Az Anping negyedben a hollandok által épített Zeelandia-erőd maradványai állnak, a közelben pedig egy egykori kereskedőház romjait egy hatalmas banjanfa gyökerei nőtték be. Tajnant sokan a tajvani konyha fővárosának tartják, a reggeli marhahúsleves, a garnélás rizs és a koporsókenyérnek nevezett, töltött pirítós a helyi különlegességek közé tartozik.
Kaohsziung, a déli kikötőváros
A sziget déli részén fekvő Kaohsziung (高雄) Tajvan legnagyobb kikötővárosa és harmadik legnépesebb városa. Az egykori ipari város kulturális központtá alakult, a kikötő régi raktárépületeiben kialakított Pier-2 Művészeti Központban kiállítások, szobrok és kávézók várják a látogatókat.
A város északi részén fekvő Lótusz-tó partján színes pagodák állnak, köztük a sárkány és a tigris alakú tornyok, ahol a hagyomány szerint a sárkány torkán kell belépni és a tigris száján kilépni. A városból komp visz át a Csicsin-félszigetre, ahol tengerparti sétány és tenger gyümölcseit kínáló éttermek várnak. A Formosa sugárút metróállomás színes üvegkupolája is megér egy kitérőt.
Kenting és a déli part
A sziget legdélibb csücskén fekszik a Kenting Nemzeti Park, Tajvan legnépszerűbb tengerparti üdülőhelye. A trópusi éghajlatú vidéken homokos strandok, korallzátonyok, szélfútta sziklafokok és trópusi erdők váltják egymást. A part menti vizekben búvárkodni és sznorkelezni is lehet.
A park déli csücskében álló fehér Eluanpi világítótorony a sziget egyik jelképe. Kenting főutcáján esténként éjszakai piac várja a látogatókat. A nyári hónapokban és a hosszú hétvégéken a strandok zsúfoltak, ezért ha lehet, hétköznap látogassunk ide.
Ilan és az északkeleti part
Tajpejtől egy hosszú alagúton át kb. egy óra alatt érhető el az északkeleti Ilan (宜蘭) megye, ahol rizsföldek, melegforrások és tengerpartok váltják egymást. Csiaosi fürdővárosában a város közepén nyilvános lábfürdők működnek, Lotung éjszakai piaca pedig a környék legkedveltebb vacsorahelye.
A Toucseng kikötőjéből induló hajókkal a vulkáni Kuejsan-sziget (龜山島) környékére lehet kirándulni, a nyári hónapokban bálnákat és delfineket is meg lehet figyelni. Ilan megyében működik a nemzetközi díjakat nyert tajvani whisky egyik lepárlója is, amely látogatható.
Penghu és a szigetek
A sziget nyugati partjai előtt fekszik a Penghu-szigetcsoport (澎湖), ahol bazaltoszlopos sziklák, homokos strandok, régi korallkő házak és halászfalvak várják a látogatókat. A szigetekre Tajvan nagyvárosaiból repülővel és hajóval is el lehet jutni, a nyári hónapokban a tűzijáték-fesztivál vonz sok látogatót.
A keleti partok előtt fekvő vulkáni szigetek közül a Zöld-sziget a sós vizű melegforrásairól és a búvárhelyeiről ismert. Az olyan szigetek, mint a Hsziaoliucsiu, a tengeri teknősökről híresek, amelyek a parthoz közel úszkálnak. A szigetekre tartó hajók rossz időben gyakran nem indulnak, ezért érdemes tartalék napot tervezni.
Túrázás és a hegyek
Tajvan kétharmadát hegyek borítják, a legmagasabb csúcs a közel négyezer méteres Jü-san (玉山), Északkelet-Ázsia egyik legmagasabb hegye. A csúcsra több napos túrával lehet feljutni, a menedékházakat és a túraengedélyt jóval előre kell foglalni. A Hohuan-hegy könnyebben elérhető, autóúton közel lehet jutni a háromezer méteres csúcsokhoz.
A könnyebb túrák kedvelőinek is sok lehetőség van. A városok környéki dombokon jól kiépített lépcsős ösvények vezetnek, a nemzeti parkokban pedig a hegyi túraútvonalak és a vízesésekhez vezető ösvények várják a kirándulókat. Tajvanon sok helyen találkozhatunk majmokkal, lepkékkel és ritka madarakkal.
Kerékpárral Tajvan körül
Tajvan a kerékpárosok paradicsoma, a sziget a világ egyik legnagyobb kerékpárgyártó cégének otthona. A helyiek egyik kedvenc kihívása a sziget körbekerekezése, a közel ezer kilométeres 1-es kerékpárút kijelölt útvonalon vezet körbe a szigeten, útközben a vasútállomásokon és a kisboltokban pihenőpontok és szerviz is található.
A kevésbé edzettek a keleti parti völgyben, a Nap-Hold-tó körül vagy a városok folyóparti kerékpárútjain tekerhetnek. Kerékpárt a nagyobb városokban és a turistahelyeken is lehet bérelni, a vonatok egy részén pedig a kerékpár is szállítható.
Melegforrások és fürdők
Tajvan vulkáni eredetű sziget, ezért rengeteg helyen törnek fel melegforrások. Pejtou mellett a Tajpejtől délre fekvő Vulaj, az északkeleti Csiaosi és a keleti parti Csihpen is népszerű fürdőhely. Sok fürdőben a hagyományos japán fürdőkultúra szabályai érvényesek, a medencébe csak alapos zuhanyozás után szabad belépni.
A Vulaj fürdőfaluban az atajal őslakos nép kultúrájával is meg lehet ismerkedni, a falu felett egy magas vízesés zuhog alá, egy kisvasút pedig a völgyben visz végig. A melegforrásos fürdők télen a legkellemesebbek, nyáron a hőség miatt kevesebben látogatják őket.
Őslakos kultúra
Tajvanon tizenhat hivatalosan elismert őslakos nép él, akik a sziget lakóinak kb. két-három százalékát alkotják. Nyelveik az ausztronéz nyelvcsaládba tartoznak, rokonságban állnak a Fülöp-szigetek és a csendes-óceáni szigetek nyelveivel. Hagyományaikat zenében, táncban, szövésben és fafaragásban őrzik.
A keleti part falvaiban nyáron az ami nép aratóünnepeit tartják, ahol a látogatók is részt vehetnek a táncokban, ha tisztelettel viselkednek. Az őslakos kultúrát bemutató múzeumok és falvak közül a Tajpejben, a Nemzeti Palotamúzeum szomszédságában működő Formosai Őslakosok Múzeuma ad jó áttekintést.
Rejtett kincs: A sziget délkeleti partjai előtt, Tajtungtól kb. hetven kilométerre fekszik Lanjü (蘭嶼), az Orchidea-sziget, ahol a tao nép él. A vulkáni szigeten a tao halászok ma is faragott, színesre festett csónakjaikkal járnak ki a tengerre, a part menti falvakban pedig a hagyományos, félig a föld alá épített házak is láthatók. A szigetet robogóval egy nap alatt körbe lehet járni, a part menti sziklák, a korallzátonyok és a tiszta víz búvároknak és sznorkelezőknek is felejthetetlen élményt nyújtanak. A szigetre Tajtungból kisrepülővel és hajóval lehet eljutni, a helyi szokásokat, köztük a csónakok és a házak fényképezésére vonatkozó kéréseket mindig tartsuk tiszteletben.
Gasztronómia
A tajvani konyha a kínai szárazföld különböző tájegységeinek, a japán korszak és a helyi hokkien, hakka és őslakos hagyományok keveréke. Az étkezés a tajvani élet középpontja, a helyiek az ételek körül szervezik a napjaikat és szívesen utaznak órákat egy-egy híres étkezde kedvéért. Egy tajvani utazás legalább annyira szól az evésről, mint a látnivalókról.
Marhahúsleves és tésztaételek
A nemzeti étel a marhahúsos tésztaleves, a niuroumian (牛肉麵), amelyben puha marhahús, vastag búzatészta és sűrű, fűszeres lé kerül a tálba. Szinte minden városnak megvan a maga kedvenc étkezdéje, Tajpejben évente versenyt is rendeznek a legjobb leves címéért. A levest csípős savanyított mustárlevéllel szokás ízesíteni.
Népszerű a szezámos tészta, az olajos, zöldhagymás palacsinta és a disznóhúsos, savanyított zöldséges tészta is. Tajnanban a vékony tésztás, garnélás danzai tésztalevest ajánlják kis tálkákban, Tajcsung környékén pedig a hakka konyha lapos rizstésztája is kedvelt.
Gombócok és rizses ételek
A hsziaolungpao (小籠包), a vékony tésztájú, gőzölt, levessel töltött gombóc Tajvan egyik legismertebb étele, amelyet a világhírű tajvani étteremláncok tettek ismertté. Óvatosan kell enni, mert a belsejében forró leves van. Először kis lyukat kell harapni rajta és kanálra téve kiszívni a levét.
A legegyszerűbb tajvani étel a lujoufan (滷肉飯), apróra vágott, szójaszószban és fűszerekben párolt disznóhús rizzsel, amely szinte minden étkezdében kapható és csak néhány tucat tajvani dollárba kerül. A kuapao, a párolt hússal töltött puha zsemle is népszerű utcai falat, a hagyományos reggelin pedig a szójatej, a sült tésztarúd és a tojásos palacsinta a kedvelt.
Hakka és őslakos ízek
A hakka konyha egyszerű, laktató ételeiről ismert, a savanyított mustárlevéllel párolt disznóhús, a gyömbéres pirított belsőség és a tömött tofu a jellegzetes fogások közé tartozik. A hakka éttermekben a rizsből készült süteményeket és a fűszeres, sós ízeket kedvelik.
Az őslakos falvakban a bambuszcsőben főtt rizs, a vaddisznókolbász, a köles és a kölesből erjesztett ital a legjellegzetesebb ételek. A keleti part piacain vadon termő hegyi zöldségeket és a tenger gyümölcseit is árulnak, ezeket érdemes megkóstolni.
Az éjszakai piacok ételei
Az éjszakai piacokon a büdös tofu a legjellegzetesebb falat, amelynek erjesztett illata már messziről érződik, az íze azonban sokkal enyhébb, mint a szaga. Népszerű az osztrigás omlett, amelyet édes-csípős szósszal tálalnak, a hatalmas, ropogósra sült csirkeszelet és a sült bors ízű zsemle, amelyet agyagkemence falán sütnek.
A bátrabbak a disznóvéres rizssüteményt, a szárított tintahalat és a fűszeres pörkölt csirkebelsőségeket is megkóstolhatják. A grillezett tengeri gyümölcsök, a sült édesburgonya golyók és a különféle nyársak is az éjszakai piacok kínálatához tartoznak.
Buborék tea, tea és italok
A buborékos tea Tajvanról indult világhódító útjára, az édes, tejes teában tápiókagolyók úsznak, amelyeket vastag szívószállal kell felszívni. Az italboltokban az édesség és a jég mennyisége is kérhető, a kínálat a gyümölcsteáktól a barnacukros tejig terjed.
Tajvan híres a teáiról, különösen a magashegyi oolong teákról, amelyek az Alisan és a Li-san lejtőin teremnek. A Tung-ting oolong, a keleti szépségnek nevezett, rovarok által megcsípett levelekből készülő tea és a Nap-Hold-tó vörös teája is különlegesség. A teaházakban a hagyományos teaszertartás szerint kis csészékben, többször felöntve szolgálják fel a teát.
A sörök közül a helyi Taiwan Beer a legelterjedtebb, a szupermarketekben gyümölcsös változatai is kaphatók. Tajvan whiskyje nemzetközi díjakat nyert, a lepárlók egy része látogatható. A boltokban és az éttermekben az alkohol fogyasztása szabad, de a helyiek mértékkel isznak.
Desszertek és gyümölcsök
A legnépszerűbb desszert a jégkása, a finomra reszelt jég, amelyre friss mangót, sűrített tejet, édes babot vagy tápiókát tesznek. A mangós változat a nyári hónapokban, a mangószezonban a legfinomabb. A hagyományos desszertek közé tartozik a tofupuding és a forró, édes gyömbéres leves is.
A ananászos sütemény Tajvan legnépszerűbb ajándéka, a vajas tésztában édes ananászkrém van. A szubtrópusi éghajlatnak köszönhetően a gyümölcsök kínálata bőséges, a mangó, a papaja, a guava, a licsi, a sárkánygyümölcs és a cukorkaalma is kapható a piacokon. A tajvani ananász édes és alig savanyú.
Hol együnk és mennyibe kerül
A legolcsóbb és legjobb ételek a kis étkezdékben és az éjszakai piacokon találhatók. Egy tál leves vagy rizses étel kb. 80–200 TWD, egy éjszakai piaci falat kb. 50–150 TWD. Egy középkategóriás étteremben kb. 300–700 TWD-be kerül egy étkezés. A boltláncok kisboltjaiban éjjel-nappal kapható meleg étel, rizsgombóc és tea tojás is.
A legtöbb étkezdében az étlapot kitöltős lapon kell bejelölni, a nagyobb helyeken angol nyelvű étlap is van. A borravaló nem szokás, a jobb éttermekben a számla általában tíz százalék szervizdíjat tartalmaz. A vegetáriánusok könnyen boldogulnak, mert a buddhista hagyományok miatt sok vegetáriánus étterem működik, ezeket a 素 jel jelzi.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Közlekedés
Tajvan közlekedése Ázsia egyik legjobbja. A nyugati parton a nagysebességű vasút köti össze a nagyvárosokat, a sziget körül hagyományos vasútvonal fut, a városokban metró és sűrű buszhálózat működik. A tömegközlekedés tiszta, pontos és angol nyelvű feliratokkal is jól követhető.
Budapestről Tajvanra: repülő
Budapestről nincs közvetlen járat Tajvanra, átszállással, például Bécsen, Isztambulon vagy egy közel-keleti repülőtéren keresztül lehet eljutni. Bécsből és Prágából tajvani légitársaságok közvetlen járatai is indulnak Tajpejbe, így Bécsből vonattal kiutazva is kényelmes az odajutás. Az út átszállással kb. 15–20 óra, a retúr jegy ára a szezontól függően kb. 700–1200 euró.
A legtöbb nemzetközi járat a Tajpejtől kb. 40 kilométerre fekvő Taojüan nemzetközi repülőtérre érkezik. A repülőtérről a reptéri metró kb. 40 perc alatt viszi be az utasokat Tajpej főpályaudvarára, a jegy kb. 150–160 TWD. Kaohsziung és Tajcsung repülőterére is érkeznek nemzetközi járatok, főleg Ázsia más városaiból.
Késett vagy törölték a járatod?
Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.
Nagysebességű vasút
A Tajvani Nagysebességű Vasút a nyugati parton Tajpejtől Kaohsziungig közlekedik, a teljes utat kb. másfél-két óra alatt teszi meg. Egy jegy Tajpejből Kaohsziungba kb. 1500–1750 TWD. A jegyeket a pályaudvarokon, a kisboltokban és online is meg lehet venni, a nem helyfoglalásos kocsikba olcsóbb a jegy.
A nagysebességű vasút állomásai néhány városban a belvárostól távolabb épültek, ilyenkor helyi vonat, metró vagy busz viszi tovább az utasokat. Külföldiek számára időnként kedvezményes többnapos bérletek is elérhetők, ezeket érdemes az utazás előtt ellenőrizni.
Hagyományos vasút
A Tajvani Vasút vonalai az egész sziget körül futnak, így a keleti partra, Hualienbe és Tajtungba is vonattal lehet eljutni. A gyorsvonatokra helyjegyet kell váltani, ezek hétvégén és az ünnepek idején gyorsan elfogynak. A helyi személyvonatokra az EasyCard kártyával is fel lehet szállni.
A vasúti jegyek ára mérsékelt, Tajpejből Hualienbe egy gyorsvonatjegy kb. 350–450 TWD. A keleti parti vonatút a hegyek és a tenger között húzódó pálya miatt különösen szép. A mellékvonalak, köztük a Pinghszi és a Csicsi vonal, kis falvakon és völgyeken át vezetnek és egynapos kirándulásra is alkalmasak.
A vonatjegyeket a pályaudvarok pénztáraiban, automatáiban, a kisboltokban és a vasúttársaság alkalmazásában is meg lehet venni. Az állomásokon a peronokon színes jelölések mutatják, hol áll meg az adott kocsi, a vonatokon pedig a megállókat angolul is bemondják. A hosszabb utakon a pályaudvarokon árult, rizses-húsos vasúti ebédcsomag a tajvani utazás egyik kedvelt hagyománya.
Busz, metró és helyi közlekedés
A városok között távolsági buszok közlekednek, amelyek olcsóbbak a vonatnál, a kényelmes, széles üléses buszok éjszaka is járnak. Tajpejben és Kaohsziungban metró működik, Tajcsungban is van metróvonal, a kisebb városokban buszok járnak.
A taxik sárgák, taxióra alapján fizetünk és a taxirendelő alkalmazások is működnek. A sofőrök többsége nem beszél angolul, ezért a célállomás címét érdemes kínai írással is megmutatni. A városokban a YouBike kerékpárkölcsönző rendszer kiválóan használható rövid távolságokra.
Belföldi repülés és hajók
A szigetekre, Penghura, a Zöld-szigetre és Lanjüre belföldi járatok és hajók közlekednek. A kisrepülőgépek jegyei gyorsan elfogynak, a hajók pedig rossz időben, tájfun idején nem indulnak. A Tajpej városközpontjában fekvő Szungsan repülőtérről belföldi járatok indulnak.
A Penghura tartó hajók a nyugati parti Csiaji környéki kikötőkből és Kaohsziungból indulnak, a Zöld-szigetre és Lanjüre pedig Tajtung kikötőjéből. A tengeren a hullámzás gyakran erős, ezért a tengeribetegségre hajlamosak vigyenek magukkal gyógyszert. A jegyeket nyáron és a hosszú hétvégéken érdemes előre megvenni.
Robogó- és autóbérlés
Tajvanon autót és robogót bérelni a hivatalos nemzetközi jogosítvánnyal, az otthoni jogosítvánnyal, útlevéllel és hitelkártyával lehet. A kölcsönzők a nemzetközi jogosítványt a kiállító ország alapján fogadják el, ezért a foglalás előtt érdemes megkérdezni, hogy a magyar nemzetközi jogosítvány elegendő-e. Tajvanon jobb oldali a közlekedés.
A nagyvárosokban nem érdemes autót bérelni, a keleti parton, a hegyekben és Kentingben azonban kényelmes lehet. A városi forgalomban a robogók tömegei cikáznak, ezért vezetéskor különösen figyelni kell. A hegyi utakon a földcsuszamlások és a tájfunok miatt útlezárásokra is számítani kell, az ittas vezetés szabályai pedig nagyon szigorúak.
Közbiztonság
Tajvan a világ egyik legbiztonságosabb úti célja. Az erőszakos bűncselekmények ritkák, éjszaka is nyugodtan lehet sétálni a városokban, az elveszett tárgyak pedig gyakran visszakerülnek a gazdájukhoz. A legnagyobb kockázatot a természeti jelenségek, a tájfunok, a földrengések és a hegyi utak jelentik.
Hivatalos utazási tanácsok
A brit utazási tanács Tajvanra nem tartalmaz utazási korlátozást, a bűnözési arányt rendkívül alacsonynak nevezi, de a szokásos óvatosságot ajánlja. A sziget nemzetközi státusza vitatott, a Tajvani-szoros két partja közötti viszony időnként feszült, ezért érdemes figyelni a helyi híreket és a hatóságok tájékoztatását. A hétköznapi utazókat ez általában nem érinti. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg.
Az utazás alatt az útlevelünket vagy annak másolatát mindig tartsuk magunknál, mert a rendőrség kérheti a személyazonosság igazolását. A szállodák és a hostelek bejelentkezéskor az útlevelet is elkérik.
A hatóságok időnként polgári védelmi gyakorlatokat tartanak, amelyek idején rövid ideig korlátozhatják a forgalmat és a szabadtéri tartózkodást, ilyenkor szirénák szólnak és a telefonokra is figyelmeztető üzenetek érkeznek. Ezek a gyakorlatok előre bejelentettek, ilyenkor kövessük a helyi utasításokat. A telefonokra érkező katasztrófavédelmi riasztásokat, például a földrengés- és tájfunriasztásokat mindig vegyük komolyan.
Bűnözés és átverések
A zsebtolvajlás ritka, de a zsúfolt éjszakai piacokon, a fesztiválokon és a tömegközlekedésen érdemes figyelni az értékeinkre. A taxisok általában becsületesek, a taxióra mindig működik. Az interneten és telefonon terjedő csalások Tajvanon is előfordulnak, ezért ismeretlen hívásokra és üzenetekre ne adjunk ki személyes adatokat.
A szórakozóhelyeken a italunkat ne hagyjuk őrizetlenül és ismeretlenektől ne fogadjunk el italt. A magányos nők is biztonságban utazhatnak Tajvanon, de a szokásos óvatosság itt is ajánlott, különösen éjszaka és a kevésbé forgalmas helyeken.
Törvények és szabályok
A kábítószerekkel kapcsolatos törvények nagyon szigorúak, a kannabisz is tiltott. A birtoklásért, a fogyasztásért és a csempészetért súlyos börtönbüntetés, csempészet esetén akár halálbüntetés is kiszabható, ez a repülőtéri átszállásra is vonatkozik. Az elektronikus cigaretta behozatala és használata tilos, a hevítéses dohánytermékekre is szigorú szabályok vonatkoznak, ezért ezeket ne vigyük magunkkal.
A behozatali szabályok a húskészítményekre is szigorúak, a sertéshúsból készült termékek, például a kolbász és a szalámi behozatala tilos, a szabálysértésért nagyon magas bírságot szabnak ki. A dohányzás a középületekben, a tömegközlekedésen és sok utcai helyszínen tilos, az utcán szemetelni és a metrón enni-inni sem szabad.
Tajvan Ázsia egyik legnyitottabb társadalma, az LMBTQ utazók biztonságban érezhetik magukat, Tajpej őszi felvonulása a térség egyik legnagyobb ilyen rendezvénye. Az azonos nemű párok házassága is engedélyezett.
Tájfunok és földrengések
A tájfunszezon májustól novemberig tart, a legtöbb tájfun júliustól szeptemberig éri el a szigetet. Tájfun idején a repülőjáratok, a vonatok és a hajók késhetnek vagy elmaradhatnak, a hegyekben földcsuszamlások zárhatják le az utakat. Ilyenkor kövessük a helyi hatóságok utasításait és ne induljunk el a hegyekbe vagy a tengerpartra.
Tajvan földrengésveszélyes terület, a kisebb rengések gyakoriak. A szállodákban érdemes megnézni a vészkijáratokat, földrengés esetén pedig a falak mellett, asztal alatt kell menedéket keresni. A tajvani hatóságok angol nyelven is elérhető katasztrófavédelmi kézikönyvet adtak ki, amely hasznos tanácsokat tartalmaz a vészhelyzetekre.
Közlekedés, hegyek és tenger
A gyalogosoknak a zebrán is figyelni kell, mert a robogók és az autók nem mindig állnak meg. A hegyi túrákon induljunk korán, vigyünk elég vizet és esőkabátot és mindig nézzük meg az időjárás-előrejelzést. A magashegyi túrákhoz engedély és megfelelő felszerelés szükséges.
A tengerparton az erős áramlatok veszélyesek lehetnek, különösen tájfun előtt és után, ezért csak a kijelölt, felügyelt strandokon fürödjünk. A keleti parton a hullámok gyakran erősek, a sziklás partokon pedig ne menjünk közel a vízhez viharos időben.
Egészség
Tajvanon az egészségügyi ellátás magas színvonalú, de a külföldiek számára költséges lehet, ezért a teljes útra érvényes utasbiztosítás elengedhetetlen. A gyógyszertárak könnyen felismerhetők, de az ott dolgozók nem mindig beszélnek angolul, ezért a saját gyógyszereinket érdemes eredeti csomagolásban magunkkal vinni.
A nyári hónapokban a dengue-láz főleg a déli városokban fordulhat elő, ezért szúnyogriasztót használjunk. A csapvíz a legtöbb helyen forralás után iható, a helyiek szinte mindig forralt vagy szűrt vizet isznak. Sok középületben ingyen lehet forró és hideg vizet tölteni a kulacsba. A nyári hőség és a magas páratartalom megterhelő, ezért fogyasszunk sok folyadékot.
A nagyobb városokban vannak olyan kórházak, ahol angolul beszélő orvosok is dolgoznak, a kisebb panaszokkal a gyógyszertárakat és a magánrendelőket is fel lehet keresni. A kezelésért a helyszínen kell fizetni, ezért a számlákat és az orvosi papírokat őrizzük meg a biztosító számára. A hegyekben és a szigeteken az orvosi ellátás korlátozott.
Segélyhívó számok és konzuli segítség
A rendőrség segélyhívó száma 110, a mentőké és a tűzoltóké 119, a parti őrségé 118. A külföldieknek szóló információs vonal ingyenesen hívható, angolul is, telefon: 0800 024 111. A rendőrségen és a nagyobb kórházakban általában van angolul beszélő munkatárs.
Tajvanon a tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda lát el konzuli feladatokat, címe 3F, No. 97 Jingye 1st Road, Zhongshan District, Tajpej, telefon: +886 2 8501 1200. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.
Praktikus tippek
Tajvan utazásra kiválóan felkészült, a feliratok sok helyen angolul is olvashatók, a tömegközlekedés pontos és a helyiek segítőkészek. Néhány praktikus tudnivaló ismeretében az első ázsiai utazásra is kiváló választás.
Beutazás
A magyar állampolgárok vízum nélkül, legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Tajvanon turisztikai céllal. A 90 nap nem hosszabbítható meg. Az útlevélnek a belépéstől számítva legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie és a határon a továbbutazást vagy hazautazást igazoló repülőjegyet is kérhetik.
Az érkezés előtti napokban a Bevándorlási Hivatal honlapján ki kell tölteni az online érkezési kártyát. A kitöltés ingyenes, csak a hivatalos oldalt használjuk és a pontos határidőt az utazás előtt ellenőrizzük. A vámszabályok szerint a nagyobb összegű készpénzt, kb. 100 ezer tajvani dollár vagy tízezer amerikai dollár felett, be kell jelenteni.
Szállás
A szállások széles skálán mozognak, a hostelektől a családi vendégházakon át a luxusszállodákig. A vendégházak, helyi nevükön minszu, különösen vidéken és a keleti parton népszerűek, ezekben a házigazdák gyakran segítenek a programok szervezésében és a közlekedésben is.
Hétvégén, a holdújév idején és a hosszú hétvégéken a szállások gyorsan betelnek és az árak is megemelkednek, ezért ilyenkor érdemes jóval előre foglalni. A hegyvidéken, Alisanon és a Nap-Hold-tónál különösen kevés a szállás, itt a korai foglalás elengedhetetlen.
Útitervjavaslat
Egy kéthetes körút során a sziget legszebb részei kényelmesen bejárhatók. Az első napokat érdemes Tajpejben és környékén tölteni, Csiufennel, Pejtouval és a Jangmingsan Nemzeti Parkkal. Innen vonattal a keleti partra, Hualienbe lehet utazni a Taroko-szurdok miatt, majd a parti úton Tajtungig.
Tajtungból vonattal a sziget déli csücskén át Kaohsziungba és Tajnanba érdemes továbbmenni, innen a nagysebességű vasúttal Tajcsungba, ahonnan a Nap-Hold-tó és Alisan is elérhető. Rövidebb, egyhetes út esetén Tajpej, a Taroko-szurdok és a Nap-Hold-tó vagy Tajnan a legjobb választás.
Pénzügyek és árak
Tajvan fizetőeszköze az új tajvani dollár (TWD vagy NT$), egy euró kb. 37 TWD. A bankautomaták mindenütt megtalálhatók, a kisboltok automatái a külföldi kártyákat is elfogadják. A nagyobb boltokban, szállodákban és éttermekben bankkártyával is lehet fizetni, a piacokon és a kis étkezdékben azonban gyakran csak készpénzt fogadnak el.
Tajvan árai magasabbak, mint Délkelet-Ázsiában, de alacsonyabbak, mint Japánban. Egy takarékos utazó napi kb. 2000–3000 TWD-ből kijöhet szállással, étkezéssel és közlekedéssel együtt. Az alkudozás a piacokon sem szokás, az árak általában rögzítettek. A boltokban a borravaló nem jellemző.
Ajándékok és vásárlás
A legnépszerűbb ajándékok az ananászos sütemény, a magashegyi oolong tea, a tajvani whisky, a nugát és a szárított gyümölcsök. A Tihua utcán és a hagyományos piacokon jó minőségű teát és szárított ételeket lehet venni, a design boltokban pedig tajvani tervezők termékei kaphatók.
A nagyobb boltokban a külföldi turisták visszaigényelhetik a vásárlások forgalmi adóját, ha az üzlet részt vesz a programban. Ehhez az útlevelet kell bemutatni és a vásárlás után az erre szolgáló pultnál kell intézni a visszatérítést.
Mobil, internet és nyelv
Tajvan nem tartozik az Európai Unióhoz, ezért a roaming drága lehet. A legjobb megoldás egy helyi SIM-kártya, amelyet a Taojüan repülőtér érkezési csarnokában a nagy szolgáltatók pultjainál útlevéllel lehet megvenni, korlátlan adatforgalmú turistacsomagokkal. Az eSIM is jó megoldás, a térerő a városokban és a fő útvonalakon kiváló.
A hivatalos nyelv a mandarin kínai, amelyet hagyományos kínai írásjegyekkel írnak. A fiatalok közül sokan beszélnek angolul, a feliratok a nagyvárosokban és a közlekedésben angolul is olvashatók, vidéken azonban kevesebben beszélnek angolul. A „ni hao” köszönés és a „hszie hszie” köszönöm mindig mosolyt csal a helyiek arcára.
Egy fordítóalkalmazás és egy kínai írásjegyeket felismerő kamerás fordító sokat segít az étlapok és a feliratok értelmezésében. A szállás címét érdemes kínai írással is elmenteni a telefonra, hogy a taxisnak meg tudjuk mutatni.
Tajvanon ingyenes nyilvános wifihálózat is működik, a szállásokon, a kávézókban és a pályaudvarokon is van wifi. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük, a VPN használata Tajvanon legális.
Idő, áram és felszerelés
Tajvan télen hét órával, nyáron hat órával jár előrébb Magyarországnál, mert ott nincs nyári időszámítás. Az elektromos hálózat 110 voltos, a konnektorok az amerikai, lapos érintkezős típusúak, ezért a magyar csatlakozóhoz átalakító kell. A legtöbb telefon- és laptoptöltő mindkét feszültséggel működik, de ezt az eszközön érdemes ellenőrizni.
A csomagba könnyű, szellős ruha, esőkabát vagy esernyő, kényelmes cipő, naptej és szúnyogriasztó kerüljön. A légkondicionált metrón, vonatokon és boltokban hűvös lehet, ezért egy vékony pulóver is jól jön. A hegyekbe, Alisanra és a magashegyi túrákra meleg ruhát is vigyünk, mert ott még nyáron is hideg lehet hajnalban.
Helyi szokások
A tajvaniak udvariasak és segítőkészek, a hangos viselkedés és a türelmetlenség nem illik. A mozgólépcsőn a jobb oldalon kell állni, a metrón a kijelölt elsőbbségi üléseket szabadon kell hagyni és a sorban állás szigorúan betartott szabály. A templomokban halkan viselkedjünk és ne álljunk a hívek és az oltár közé.
Ha valaki ajándékot ad, két kézzel illik átvenni. Az evőpálcikákat ne szúrjuk függőlegesen a rizsbe, mert ez a halotti szertartásokra emlékeztet. Az órát ajándékként kerüljük, mert a kínai kultúrában a halálra utal, a négyes szám pedig a halál szóhoz való hasonlósága miatt balszerencsésnek számít.
A szemétgyűjtés rendje különleges, az utcákon kevés a szemetes, a háztartások a zenélő szemétszállító autókhoz viszik ki a hulladékot. Az utazók a kisboltokban és a pályaudvarokon találnak szemeteseket, a szelektív gyűjtést itt is tartsuk be.
Felelős utazás
A felelős utazás Tajvanon is fontos. A nemzeti parkokban maradjunk a kijelölt ösvényeken, ne etessük a majmokat és vigyük magunkkal a szemetünket. A tengerparton és a szigeteken a korallokhoz és a teknősökhöz ne nyúljunk és csak korallbarát naptejet használjunk.
Az őslakos falvakban viselkedjünk tisztelettel, fényképezés előtt kérjünk engedélyt és lehetőség szerint helyi vezetőt, helyi vendégházat és helyi kézművesek termékeit válasszuk. A többször használható kulacs és bevásárlótáska sokat segít a hulladék csökkentésében.
Ünnepek és mikor utazzunk
Tajvan legnagyobb ünnepe a holdújév, amely január végére vagy február elejére esik. Ilyenkor a helyiek tömegesen utaznak haza a családjukhoz, a közlekedés zsúfolt, sok bolt és étkezde pedig napokig zárva tart. A holdújév utáni lampionfesztivál idején a városokat színes lampionok díszítik, Pinghsziben pedig ezrével engedik az égbe a papírlámpásokat.
A nyári sárkányhajó-ünnep idején a folyókon sárkányhajó-versenyeket rendeznek, a holdhónap szerinti hetedik hónapban a szellemek hónapját tartják, ősszel pedig a holdünnep idején a családok holdsüteményt esznek és a szabadban grilleznek. Október 10-én a nemzeti ünnepet tartják.
A legjobb utazási időszak októbertől decemberig és márciustól májusig tart, ilyenkor kellemes az idő és kevesebb az eső. A nyár forró és párás, ilyenkor tájfunokkal is számolni kell, a május végi és júniusi szilvaesős időszakban pedig sok csapadék hullik. A tél északon hűvös és esős, délen viszont kellemes, napsütéses, ezért télen a sziget déli része a jobb választás.