Palesztina: Betlehem, Jerikó és a ciszjordániai dombok

Betlehem harangjai, Jerikó évezredes romjai, a ramallahi kávézók nyüzsgése, olajfaligetek a dombokon, kardamomos kávé illata a piacokon és a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa. A Palesztinai Állam a Közel-Kelet szívében, a Jordán folyó és a Földközi-tenger között fekvő terület, amely a három nagy világvallás történetének számos kiemelkedő helyszínét őrzi.

A palesztin területek két, egymástól különálló részből, a Jordán folyótól nyugatra fekvő Ciszjordániából és a tengerparti Gázai övezetből állnak. Ciszjordánia területe kb. 5600 négyzetkilométer, a palesztin lakosság száma mintegy 5,5 millió fő. A hivatalos nyelv az arab, a mindennapokban az izraeli sékellel fizetnek, a turisztikai helyeken az angol nyelvvel is jól boldogulunk.

A Palesztina látnivalók listáján Betlehem és a Születés temploma, Jerikó ősi romjai és Hisám-palotája, Hebron óvárosa, Nablusz szappanfőzdéi és édességboltjai, Battír teraszai, a Wadi Qelt szurdokában álló kolostorok, valamint a közigazgatási központ, Ramallah élénk kulturális élete szerepel. Az országban hat helyszín szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A terület az ókorban a kánaáni városállamok, majd számos birodalom része volt, a római és a bizánci korban a kereszténység egyik központja lett, a 7. századtól pedig az iszlám világhoz tartozott. 1516-tól az első világháborúig az Oszmán Birodalom, azt követően brit mandátum alatt állt. Az 1948-as háború után Ciszjordánia Jordániához, a Gázai övezet egyiptomi igazgatás alá került, az 1967-es hatnapos háborúban pedig mindkét területet Izrael foglalta el.

A Palesztinai Felszabadítási Szervezet 1988-ban kiáltotta ki a Palesztinai Államot, amelyet Magyarország még abban az évben elismert. Az 1990-es évek oslói megállapodásai alapján jött létre a Palesztin Hatóság, amely Ciszjordánia egyes területeit igazgatja. Palesztina 2012 óta az ENSZ megfigyelő állama. A térség biztonsági helyzete jelenleg feszült, ezért az utazás csak egyes területekre ajánlott, erről a Közbiztonság részben írunk részletesen.

Ciszjordánia tája meglepően változatos, a hűvös, olajfákkal borított szamáriai és júdeai dombokat kopár sivatagi szurdokok, a Jordán-völgy pálmaligetei és a Holt-tenger partvidéke váltják. A dombos városokban télen hideg és esős az idő, a tengerszint alatt fekvő Jerikóban viszont egész évben meleg van.

Ebben az útikalauzban bemutatjuk Ramallah legfontosabb látnivalóit, Betlehem, Jerikó, Hebron, Nablusz és a ciszjordániai vidék kincseit, a helyi konyha jellegzetes ételeit, a közlekedés lehetőségeit és a gyakorlati tudnivalókat. A helyneveket a magyarban bevett alakjukban adjuk meg, első előfordulásnál zárójelben az eredeti arab írásmóddal, ahol ez segíti a tájékozódást.

Ramallah (رام الله) a Jeruzsálemtől kb. tíz kilométerre északra, kb. 870 méter magasan fekvő város, a Palesztin Hatóság tényleges közigazgatási központja. Itt működik az elnöki hivatal, a törvényhozás és a minisztériumok többsége, a város a palesztin politikai, gazdasági és kulturális élet központja.

A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik fővárosuknak, a kormányzat azonban Ramallahban működik. A testvérvárosával, Al-Bírével (البيرة) összenőtt Ramallah a ciszjordániai városok közül a legnyitottabb és legmodernebb, ahol a kávézók, a galériák, a koncerttermek és az éttermek fiatalos, élénk hangulatot teremtenek.

A város története

A hagyomány szerint Ramallahot a 16. század elején a Haddadín nevű arab keresztény nemzetség alapította. Egy 1596-os oszmán összeírás szerint a faluban 71 keresztény és 9 muszlim család élt és a város a 20. század közepéig keresztény többségű maradt.

A 19. század végén a kvékerek iskolákat alapítottak a városban, amelyek ma is működnek, a hűvös hegyi éghajlat pedig a 20. század elején kedvelt nyaralóhellyé tette Ramallahot. Ma a lakosság többsége muszlim, de a keresztény közösség is jelentős.

A 20. század második felében a város népessége gyorsan megnőtt, sokan a környező falvakból és a menekültek közül telepedtek le itt. Az 1990-es évektől, a Palesztin Hatóság megalakulása után Ramallah a palesztin közigazgatás központja lett, ami új irodaházak, szállodák, éttermek és kulturális intézmények építését hozta. A városnak ma kb. negyvenezer lakosa van, a testvérvárossal együtt ennél jóval több.

Az Al-Manara tér és a Rukab utca

A város szíve az Al-Manara tér, egy oroszlánszobrokkal díszített körforgalom, ahonnan a főbb bevásárlóutcák indulnak. A tér környékén üzletek, pékségek, kávézók és utcai árusok sorakoznak, napközben itt a legnagyobb a nyüzsgés.

A térről induló főutcát a helyiek a híres fagylaltozóról Rukab utcának nevezik. Az 1941-ben nyílt Rukab fagylaltozó a város legismertebb családi vállalkozása, amelynek nyújtható, rugalmas állagú, hagyományos arab fagylaltja, a búza, minden látogató kötelező programja. A klasszikus rendelés ötféle ízt tartalmaz, a tejes, a citromos, az epres, az ananászos és a csokoládés gombócot.

A tér környéke esténként is élénk, a pékségek friss kenyeret és süteményeket árulnak, az utcai árusok kávét, kukoricát és sült gesztenyét kínálnak. A belváros utcáin sétálva a modern üzletek mellett régi kőházak, kis műhelyek és hagyományos kávézók is feltűnnek, ahol a helyiek vízipipáznak és táblajátékot játszanak.

A Rukab utcán és a környező mellékutcákban ruhaboltok, ékszerüzletek, édességboltok és kávépörkölők sorakoznak, a kávépörkölők illata messziről csalogatja a járókelőket. A frissen pörkölt, kardamommal kevert kávé jó ajándék lehet.

A Jasszer Arafat Múzeum és Mauzóleum

A Muqáta kormányzati negyedben álló Jasszer Arafat Múzeum 2016-ban nyílt meg a palesztin vezető mauzóleuma mellett. A kiállítás a palesztin nemzeti mozgalom történetét mutatja be Arafat életén keresztül, a múzeum részeként pedig azok a szobák is megtekinthetők, ahol Arafat élete utolsó éveit töltötte.

A múzeumba nincs rögzített belépődíj, jelképes adományt, kb. 1 jordán dinárt kérnek. A múzeum általában hétfőn és pénteken zárva tart, a nyitvatartás évszakonként változhat, ezért látogatás előtt érdemes érdeklődni. A mauzóleumnál díszőrség áll, ahol tisztelettudó viselkedést várnak el.

A kiállítás időrendben mutatja be a 20. századi palesztin történelmet, korabeli fényképekkel, dokumentumokkal, filmekkel és személyes tárgyakkal. A múzeum épülete modern, letisztult stílusú, a mauzóleumot vízmedence veszi körül, amely a palesztin politikai történelem egyik legfontosabb emlékhelye.

A múzeumba érkezve a biztonsági ellenőrzés után léphetünk be, a nagyobb táskákat a bejáratnál kell hagyni. A kiállítás feliratai arab és angol nyelvűek, az angol nyelvű audiovezetőért is adományt kérnek.

A Mahmúd Darvís Múzeum

Az Al-Bíre kulturális parkjában álló Mahmúd Darvís Múzeum a legismertebb palesztin költő emlékét őrzi, akinek a sírja is itt található. A múzeumban a költő személyes tárgyai, fényképei és kéziratai láthatók, a parkban kertek, medencék és szabadtéri színpad várja a látogatókat.

Darvís verseit számos nyelvre lefordították, költészete a palesztin identitás egyik legfontosabb kifejezőjévé vált. A múzeum nyitvatartásáról és belépődíjáról a látogatás előtt érdeklődjünk, a csendes park a város forgatagában is nyugodt pihenőhelyet kínál.

A múzeum épületét a palesztin építészeti hagyományokat idéző, letisztult mészkőfalak és vízmedencék jellemzik, a költő sírja egy csendes kertben áll. A múzeumban rendszeresen tartanak irodalmi esteket, felolvasásokat és kiállításokat, amelyek a palesztin irodalom élő központjává teszik a helyet.

A Palesztin Múzeum

A Ramallahtól kb. hét kilométerre északra, Birzeitben álló Palesztin Múzeum 2016-ban nyílt meg egy modern, teraszos kertekkel körülvett épületben. A múzeum a palesztin történelemmel, kultúrával és kortárs művészettel foglalkozó időszaki kiállításokat rendez, a teraszos kertekben pedig a helyi növényeket is megismerhetjük.

A múzeum vasárnaptól csütörtökig délelőtt tíztől délután ötig, szombaton délután négyig tart nyitva, pénteken zárva van. A belépődíjról a múzeum honlapján tájékozódjunk.

A múzeum épületét az ír Heneghan Peng építésziroda tervezte, a dombra épített, mészkőburkolatú épületet a hagyományos palesztin teraszos földművelés ihlette kertek veszik körül. A kertekben a helyi növények, gyógynövények és gyümölcsfák láthatók, a teraszokról szép kilátás nyílik a környező dombokra és a Földközi-tenger felé.

A múzeum közelében működik a Birzeiti Egyetem, a térség egyik legismertebb felsőoktatási intézménye, amely egy 1924-ben alapított iskolából nőtt ki. Birzeit óvárosának régi kőházait az utóbbi években felújították, a szűk sikátorok között sétálva a palesztin falusi építészet hagyományait ismerhetjük meg.

Az óváros és Al-Bíre

Ramallah óvárosa, a Haddadín negyed kőházai és szűk sikátorai a város keresztény múltját őrzik. Az óváros egyik restaurált épülete, az oszmán kori bíróság egykor lakóház és kvéker klinika volt, ma gyerekkönyvtárként és ifjúsági műhelyként működik.

A szomszédos Al-Bíre a 12. században épült keresztes kori templom és zarándokszállás romjait, valamint a mellette álló, Umar kalifáról elnevezett ajjúbida kori mecsetet őrzi. A két város ma szinte teljesen összenőtt, a határukat a látogató észre sem veszi.

A keresztény örökség és a kvéker iskolák

Ramallah keresztény múltját ma is több templom őrzi, a város görögkeleti, katolikus, anglikán és evangélikus közösségei aktívak, a karácsonyt és a húsvétot az egész város ünnepli. Az óváros templomaiba vasárnap a mise idején illő öltözetben, csendben léphetünk be.

A 19. század végén alapított kvéker iskolák ma is a város legrangosabb oktatási intézményei közé tartoznak és jelentős szerepet játszottak Ramallah fejlődésében. Az iskolák épületei és kertjei az óváros közelében állnak, a mandátum kori és oszmán kori épületek a város egykori hangulatát idézik.

Kulturális élet és kávézók

Ramallah a palesztin kulturális élet központja, a városban színházak, koncerttermek, galériák és kulturális központok működnek. Az 1996-ban alapított Halíl Szakákíni Kulturális Központ egy restaurált, 20. század eleji épületben kapott helyet, ahol kiállításokat, koncerteket és irodalmi esteket rendeznek és amelyben egykor Mahmúd Darvís irodája is működött.

A város kávézói és éttermei esténként megtelnek fiatalokkal, a ciszjordániai városok közül itt a legélénkebb az esti élet és itt a legkönnyebb alkoholt is kapni. Egy cappuccino kb. 15 sékel, egy korsó sör kb. 30 sékel, a kávézók és a bárok kínálata gyakran változik, ezért a helyiektől érdemes ajánlást kérni.

A város legnagyobb kulturális intézménye a Ramallahi Kulturális Palota, ahol koncerteket, színházi előadásokat és fesztiválokat rendeznek. A városban számos galéria és művészeti központ mutatja be a kortárs palesztin művészetet, a programokról a helyi kulturális központok honlapjain és a kávézók hirdetőtábláin tájékozódhatunk.

Rejtett kincs: A Ramallahtól északkeletre fekvő Tajjibe (الطيبة) keresztény falu a Közel-Kelet egyik első kézműves sörfőzdéjének otthona, amelynek söreit ma már számos országban ismerik. Az 1994-ben alapított családi sörfőzde hétfőtől szombatig reggel nyolctól délután négyig fogad látogatókat, a túra végén ingyenes kóstoló is van, a látogatás előtt érdemes telefonon bejelentkezni. A faluban borászat is működik. Az utazás előtt a Közbiztonság részben ismertetett utazási tanácsokat is ellenőrizzük.

Ciszjordánia kis terület, a városok közötti távolságok rövidek, Ramallahból Betlehembe vagy Jerikóba egy-másfél óra alatt eljuthatunk, az ellenőrzőpontok azonban az utazási időt jelentősen megnövelhetik. A tájat olajfaligetekkel borított dombok, sziklás szurdokok, sivatagos völgyek és a Jordán-völgy pálmaligetei uralják.

A látogatók többsége Betlehemet és Jerikót keresi fel, amelyek a jelenlegi utazási tanácsok szerint is látogathatók. Hebron és Nablusz a térség legérdekesebb történelmi városai közé tartoznak, az ide tervezett utazás előtt azonban mindig ellenőrizzük az aktuális utazási tanácsokat.

Betlehem és a Születés temploma

Betlehem (بيت لحم) a keresztény hagyomány szerint Jézus születésének helye, a világ egyik legfontosabb zarándokvárosa, amely Jeruzsálemtől alig tíz kilométerre délre fekszik. A város központja a Jászol tér, ahol a Születés temploma, a város mecsete és a karácsonyi ünnepségek színhelye is található.

A Születés temploma a világ egyik legrégebbi, ma is használt keresztény temploma, amelynek első változatát a 4. században építették, mai formája nagyrészt a 6. századból származik. A templom és a betlehemi zarándokút 2012 óta az UNESCO világörökség része. A templom alatti barlangban egy ezüstcsillag jelöli a hagyomány szerinti születési helyet.

A templom nyáron reggel fél héttől este fél nyolcig, télen reggel fél hattól este hatig tart nyitva, a belépés ingyenes. A barlang látogatása karbantartás és a szertartások miatt időnként korlátozott, ezért a pontos időpontokról helyben érdeklődjünk. A templomot gyakran zsúfolt zarándokcsoportok keresik fel, kora reggel a legnyugodtabb.

A templomba a híres Alázat kapuján lépünk be, egy alacsony, mindössze kb. 1,2 méter magas ajtón, amelyet a hagyomány szerint azért szűkítettek le, hogy a lovasok ne léphessenek be a templomba. A templom belsejében a bizánci kori padlómozaikok és oszlopsorok is megtekinthetők.

A Jászol térről induló Csillag utca, a zarándokút óvárosi szakasza régi kőházak, kis üzletek és kézműves műhelyek között vezet. Betlehem híres az olajfából faragott kegytárgyairól és a gyöngyház berakásos tárgyairól, amelyeket a helyi keresztény családok generációk óta készítenek.

Betlehemben a legtöbb szállás a Jászol tér és a Csillag utca környékén, valamint a szomszédos Bét Dzsálában és Bét Száhúrban található. A városban hostelek, családi vendégházak és szállodák is működnek, a keresztény zarándokházak egyszerű, de tiszta és olcsó szállást kínálnak.

A Tejbarlang és a Pásztorok mezeje

A Születés templomától néhány percnyi sétára található a Tejbarlang, egy fehér sziklába vájt barlangkápolna, ahol a hagyomány szerint a Szent Család megpihent az Egyiptomba menekülés előtt. A legenda szerint a barlang sziklája attól lett fehér, hogy Mária szoptatás közben egy csepp tejet ejtett rá, ezért a helyet ma is sok anya és gyermekre váró pár keresi fel. A kápolna hétfőtől szombatig délelőtt és délután, vasárnap rövidebb ideig látogatható.

A szomszédos Bét Száhúrban (بيت ساحور) található a Pásztorok mezeje, ahol a hagyomány szerint az angyal hírül adta a pásztoroknak Jézus születését. A területen egy ferences és egy görögkeleti zarándokhely is áll, a kertekben barlangok és bizánci kori romok láthatók.

A Pásztorok mezeje különösen karácsony idején népszerű, amikor a zarándokok a környék templomaiban és barlangjaiban gyűlnek össze. A Bét Száhúr környéki dombokról szép kilátás nyílik a Júdeai-sivatagra, a városka csendes utcái pedig kellemes sétát kínálnak.

A fal művészete és a Walled Off Hotel

Betlehem északi részén az elválasztó fal betonfelületét graffitik, falfestmények és politikai üzenetek borítják, amelyek a város egyik legtöbbet fotózott látványosságává váltak. A falon és a környező házfalakon több ismert street art művész alkotása is látható, köztük Banksy munkái, amelyek közül néhány ma is megtekinthető.

A fal mellett álló, Banksy által tervezett Walled Off Hotel különleges művészeti szálloda, amely hosszabb szünet után ismét fogad vendégeket. A szálloda kilenc szobáját a művész és más alkotók tervezték, a látogatók számára is nyitott részeinek nyitvatartásáról helyben érdeklődjünk.

A fal menti street art a világ minden tájáról érkező művészek alkotásaival folyamatosan változik, a falfestmények között sétálva a helyiek mindennapjairól és reményeiről is képet kaphatunk. A falat és a környező utcákat helyi idegenvezetővel érdemes bejárni, aki a művek történetét is elmeséli.

Hérodion és Mar Szaba

A Betlehemtől kb. öt kilométerre délkeletre emelkedő Hérodion Nagy Heródes király erődített palotája volt, amelyet egy mesterségesen formált, kúp alakú domb tetejére építtetett. A dombtetőről a Júdeai-sivatagra és Betlehemre nyílik kilátás, a régészeti parkot az izraeli természetvédelmi hatóság kezeli, a felnőtt belépő kb. 31 sékel.

A Kidron-völgy sziklafalába épült Mar Szaba kolostor az 5. században alapított görögkeleti kolostor, a világ egyik legrégebben folyamatosan lakott kolostora. A kolostorba csak férfiak léphetnek be, a nők a közeli toronyból tekinthetik meg, szerdán és pénteken zárva tart. A kolostor sivatagi látványa az odavezető út minden fáradságát megéri.

Hérodion a Betlehemből induló félnapos kirándulásokkal jól összeköthető, a dombtetőre rövid, meredek ösvény vezet, a domb belsejében pedig ciszternák és alagutak is bejárhatók. A sivatagi utakra vigyünk bőséges ivóvizet, kalapot és napkrémet, mert a terepen alig van árnyék.

A Mar Szaba kolostorhoz vezető út a Betlehem keleti szélén fekvő falvakon át a sivatagba visz, a kolostor fölötti szikláról a Kidron-völgy szurdokára és a kolostor kék kupoláira nyílik a legszebb kilátás. A látogatást érdemes taxival vagy helyi idegenvezetővel szervezni.

Battír teraszai

A Betlehemtől kb. hat kilométerre nyugatra fekvő Battír (بتير) falu ősi, kőfalakkal megtámasztott mezőgazdasági teraszai 2014 óta az UNESCO világörökség részei. A teraszokat egy római kori forrás vize öntözi, amelyet a falu családjai évszázadok óta közösen, hagyományos rendszer szerint osztanak el egymás között.

A faluban kis ökomúzeum és jelzett túraútvonalak várják a látogatókat, a teraszok között sétálva a palesztin vidék hagyományos gazdálkodását ismerhetjük meg. Battír híres a padlizsánjáról, a falu kis vendéglőiben a helyi ételeket is megkóstolhatjuk.

A Battírból induló túraútvonalak a teraszok között, a forrásoktól a régi vasútvonal mentén vezetnek, az egész napos túrák során a falu vendéglátói helyi ebédet is kínálnak. A falu közelében a római kori fürdő és a forrás medencéje is megtekinthető.

Salamon medencéi

A Betlehemtől délre, Artász falu közelében található Salamon medencéi három nagy, kőből épült víztározó, amelyek a római korban Jeruzsálem vízellátását szolgálták. A medencék mellett egy oszmán kori erőd áll, a környező völgy pedig a helyiek kedvelt kirándulóhelye.

A medencék látogathatósága az utóbbi időben változó volt, ezért a látogatás előtt érdeklődjünk helyben. A közeli Artász falu kolostora és völgye a Palesztin Örökség Ösvény egyik végpontja.

Artász falu egy szűk völgyben fekszik, amelynek forrásai évszázadok óta öntözik a gyümölcsösöket és a kerteket. A falu fölött álló katolikus kolostor kertje és a völgy csendes ösvényei kellemes kirándulást kínálnak Betlehem közelében.

Jerikó

A Jordán-völgyben, kb. 250 méterrel a tengerszint alatt fekvő Jerikó (أريحا) a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa és a Föld legmélyebben fekvő városa. A pálmaligetekkel, banánültetvényekkel és gyümölcsösökkel körülvett oázisváros télen is meleg, nyáron azonban a hőség rendkívül erős.

A város északi szélén található Tell esz-Szultán, az ősi Jerikó romdombja, amely 2023 óta az UNESCO világörökség része. A dombon a több mint tízezer éves település maradványai, köztük egy újkőkori kőtorony láthatók, amely a világ egyik legrégebbi ismert építménye. A domb lábánál fakad az Elizeus-forrás, amely évezredek óta táplálja az oázist és a hagyomány szerint a bibliai próféta tette ihatóvá a vizét.

A Jerikótól északra álló Hisám-palota a 8. századi omajjád kalifák téli rezidenciája volt, amelynek fürdőcsarnokában a világ egyik legnagyobb, egybefüggő mozaikpadlója látható. A több mint nyolcszáz négyzetméteres mozaikot védőtető alatt mutatják be, a palota egyik legszebb részlete az életfát és oroszlánt ábrázoló mozaik.

Jerikó a datolya és a banán hazája, a város piacain és az út menti standokon friss gyümölcsöt, datolyát és gyümölcsleveket árulnak. A Holt-tenger északi partja Jerikótól kb. húsz percre fekszik, a strandokat azonban izraeli üzemeltetők működtetik, a hozzáférés szabályairól és a belépődíjakról helyben érdeklődjünk.

Jerikó belvárosában a Zákeus fája, egy öreg szikomorfa a hagyomány szerint az a fa, amelyre a bibliai vámszedő felmászott, hogy lássa Jézust. A város a Jordán-völgy téli üdülőhelye, ahová a hideg hónapokban a környező hegyvidéki városok lakói is szívesen ellátogatnak.

Jerikó a Ramallahból, Betlehemből és Jeruzsálemből induló egynapos kirándulások kedvelt célpontja, a látnivalók között taxival közlekedhetünk, a sofőrök egész napos városnéző körutat is vállalnak. A város éttermeiben a Jordán-völgy friss zöldségeiből készült ételeket kóstolhatjuk meg.

A Kísértés hegye és a Wadi Qelt

Jerikó fölött emelkedik a Kísértés hegye, ahol a hagyomány szerint Jézus negyven napot böjtölt. A hegyoldalba épült görögkeleti kolostorhoz kötélpálya vezet, amely a tengerszint alatti kötélpályák között a világ leghosszabbja. A kötélpálya működéséről és a jegyárakról helyben érdeklődjünk, a kolostor szombattól csütörtökig látogatható.

A Jerikó és Jeruzsálem között húzódó Wadi Qelt szurdokában, a sziklafalba épült Szent György kolostor az 5. században alapított görögkeleti kolostor. A kolostorhoz vezető közút jelenleg le van zárva, ezért csak gyalog, a szurdok kb. három kilométeres ösvényén lehet megközelíteni, a túrához bőséges ivóvíz és napvédelem szükséges.

A Wadi Qelt szurdok a Júdeai-sivatag egyik legszebb túraútvonala, ahol forrásvizes medencék, ősi vízvezetékek és sziklafalba vájt remetebarlangok láthatók. A túrát a nyári hőség miatt ősszel, télen vagy tavasszal, kora reggel érdemes megtenni, helyi idegenvezetővel.

Hebron

A Betlehemtől délre fekvő Hebron (الخليل) Ciszjordánia legnagyobb városa, amelynek óvárosa 2017 óta az UNESCO világörökség része. A város a hagyomány szerint Ábrahám, Izsák és Jákob, valamint feleségeik temetkezési helye, ezért a zsidó, a keresztény és a muszlim hagyomány számára is szent hely.

A pátriárkák sírja fölé épült Ibrahimi-mecset megosztott épület, egyik része mecsetként, másik része zsinagógaként működik. A látogatás lehetősége gyakran változik, a hozzáférés korlátozott, időnként le is zárják, ezért helyi idegenvezetővel érdemes felkeresni.

Hebron a hagyományos üveg- és kerámiakészítés központja, a város északi bejáratánál működő családi üveggyárban megnézhetjük az üvegfúvók munkáját és kézzel készült kék üvegtárgyakat, festett kerámiákat vásárolhatunk. Az ide tervezett utazás előtt mindig ellenőrizzük az aktuális utazási tanácsokat.

Hebron óvárosa szűk sikátorokkal, fedett piacokkal és mameluk kori kőházakkal teli, a hangulatát azonban a megosztott városrészek és az ellenőrzőpontok erősen meghatározzák. Az óvárost helyi idegenvezetővel érdemes bejárni, aki a városrészek szabályait és a biztonságos útvonalakat is ismeri.

Hebron a palesztin gazdaság egyik központja, a város környékének szőlőjéből készült mazsola, a dibsz nevű szőlőszirup és a helyi kerámiák egész Ciszjordániában ismertek. A város határában álló üveggyárban az üvegfúvás több évszázados mesterségét a kemencék mellett állva is megfigyelhetjük.

Hebronba Betlehemből megosztott kisbusszal kb. fél óra alatt eljuthatunk, a városban a buszállomásról taxival vagy gyalog közlekedhetünk. A város forgalmas, zsúfolt, a piacokon és az utcákon a helyiek kíváncsian és barátságosan fogadják a ritka külföldi látogatókat.

Nablusz és Szebasztia

A két hegy között fekvő Nablusz (نابلس) a térség egyik legrégebbi kereskedővárosa, amelynek óvárosa piacokkal, oszmán kori hammamokkal, szappanfőzdékkel és édességboltokkal teli. A város a knafeh, a sajtos-szirupos édesség hazája és az olívaolajos szappanáról is híres, amelynek készítése az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján szerepel.

A város fölé emelkedő Garizim-hegyen él a szamaritánus közösség, a világ egyik legkisebb vallási közössége, amelynek tagjai a hegyen ma is megtartják ősi húsvéti szertartásukat. A város szélén álló görögkeleti templom alatt található Jákob kútja, amelyhez a Biblia egyik ismert története kapcsolódik.

A Nablusztól északnyugatra fekvő Szebasztia (سبسطية) falu az ókori Szamária városának romjait őrzi, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szent János sírja is található. A római kori oszlopsorok, a színház és az akropolisz maradványai a térség legújabb világörökségi helyszínét alkotják. Nablusz és Szebasztia látogatása előtt mindig ellenőrizzük az aktuális utazási tanácsokat.

Nablusz szappanfőzdéi évszázadok óta olívaolajból készítik a híres szappant, a Tukán család szappanfőzdéje 1872 óta működik. A régi szappanfőzdékben a szappan készítésének hagyományos módját, a magas szappantornyokban szárított szappanokat is megnézhetjük.

Nablusz óvárosában ma is működik néhány oszmán kori hammam, vagyis gőzfürdő, ahol a helyiek hagyományos módon fürdenek és pihennek. A fürdők külön időpontokban fogadják a férfiakat és a nőket, a látogatás előtt érdeklődjünk a nyitvatartásról.

A szamaritánusok a mózesi hagyományt követő ősi vallási közösség, amelynek kevesebb mint ezer tagja él, egy részük a Garizim-hegyen, másik részük Izraelben. A hegyen kis múzeum mutatja be a közösség történetét és szokásait.

A Palesztin Örökség Ösvény

Ciszjordánián kb. 550 kilométer hosszú távolsági túraútvonal húzódik végig, amely északról délre falvakon, olajfaligeteken, szurdokokon és sivatagon át vezet. Az ösvény korábban Ábrahám ösvénye néven volt ismert, szakaszai egy-egy napos túrákként is bejárhatók.

Az ösvény egyes szakaszai olyan területeken haladnak, ahová a hivatalos utazási tanácsok szerint nem ajánlott utazni, ezért csak a biztonságos szakaszokat válasszuk és helyi szervezővel induljunk. A Betlehem és Jerikó környéki szakaszok a sivatagi táj legszebb részeit mutatják be.

Az ösvény mentén a falvakban családi szállások és vendégházak fogadják a túrázókat, ahol a házigazdák vacsorát és reggelit is kínálnak. A túrázás a tavaszi hónapokban a legszebb, amikor a dombokat virágok és zöld fű borítja, a nyári hőségben viszont csak a kora reggeli órákban ajánlott.

Rejtett kincs: A Betlehem melletti Bét Dzsála (بيت جالا) dombjain álló Cremisan kolostor és borászat a 19. század végén épült és a palesztin bortermelés egyik központja. A szaléziánus szerzetesek által vezetett borászat ma a helyi, őshonos szőlőfajtákat is újjáéleszti, a teraszos szőlőkertek között sétálva szép kilátás nyílik a környező völgyekre. A látogatás időpontjáról előre érdeklődjünk.

A palesztin konyha a levantei konyha része, alapja az olívaolaj, a friss kenyér, a csicseriborsó, a zöldségek, a joghurt, a bárány- és csirkehús, valamint az illatos fűszerek, a zatar, a szömörce és a kardamom. Az ételek többsége egyszerű, friss és laktató, a vendégszeretet pedig a közös étkezés elmaradhatatlan része.

A helyiek a reggelit és az ebédet gyakran utcai büfékben, pékségekben és kis hummuszozókban fogyasztják, az ünnepi ételeket pedig a családi asztalnál. A városokban az éttermek választéka bőséges, Ramallahban és Betlehemben a nemzetközi konyha is jelen van.

Muszahhan és makluba

A palesztin konyha legismertebb étele a muszahhan, a kemencében sült taboon kenyér, amelyet olívaolajjal, szömörcés párolt hagymával és sült csirkével raknak meg. Az ételt a helyiek gyakran nemzeti ételként emlegetik és különösen az olívaszüret idején, az új olaj megérkezésekor készítik.

A makluba, vagyis a fordított étel rizsből, sült zöldségekből, például padlizsánból, karfiolból és burgonyából, valamint csirke- vagy bárányhúsból készül, amelyet egy nagy edényben főznek meg, majd tálaláskor egy mozdulattal a tálra borítanak. A fordítás pillanata a családi ebédek ünnepélyes része.

A családi ebédek másik kedvelt étele a töltött zöldség, a mahsi, amelyhez cukkinit, padlizsánt, paprikát vagy szőlőlevelet töltenek meg fűszeres rizzsel és darált hússal. A töltött ételeket gyakran joghurttal vagy paradicsomos szósszal tálalják és a pénteki családi ebédek elmaradhatatlan részei.

Falafel, hummusz és a palesztin reggeli

A palesztin reggeli alapja a hummusz, a ful, vagyis a főtt babkrém, a falafel, a friss pita és a zatar, a kakukkfűből, szezámmagból és szömörcéből készült fűszerkeverék, amelyet olívaolajba mártott kenyérrel esznek. Egy hummuszos-fulos reggeli teával kb. 15–35 sékel, egy falafeles szendvics kb. 5–12 sékel.

A taboon kenyér a hagyományos agyagkemencében sült lepény, amely szinte minden étkezés része. A pékségekben zataros, sajtos és spenótos lepényeket is árulnak, amelyek olcsó, gyors reggelit vagy ebédet kínálnak.

A reggeli asztalra gyakran kerül labneh, a sűrű, sós joghurtkrém, olívabogyó, paradicsom, uborka és kemény tojás is, a teát pedig mentával vagy zsályával ízesítik. Az utcai árusok szezámos, hosszúkás kenyérkarikát, a kaakot is árulják, amelyet zatarral és főtt tojással esznek.

Regionális ételek

Hebron környékén a manszaf, a szárított joghurtszószban főtt bárányhús rizzsel a legfontosabb ünnepi étel, amelyet nagy tálon, közösen fogyasztanak. A maftul a kézzel sodort bulgur- és lisztgombócokból készült kuszkuszszerű étel, amelyet csirkével és csicseriborsóval tálalnak.

Nablusz a knafeh nabulszijje hazája, amely a helyi fehér sajt rétegéből, búzadarás vagy cérnametélt tésztából és cukorszirupból készül és melegen tálalják. Egy szelet knafeh kb. 5–18 sékel, a nabluszi édességboltok előtt gyakran sorban állnak a vásárlók.

A Jordán-völgyben, Jerikó környékén a friss zöldségekből, a datolyából és a banánból készült ételek a jellegzetesek, a tengerparti Gázai övezet konyhája pedig a halételeiről és a csípős fűszerezéséről ismert. Betlehem környékén a karácsonyi időszak édességei, a mamul, vagyis a datolyával vagy dióval töltött omlós sütemény a legnépszerűbbek.

Olívaolaj és fűszerek

Az olívaolaj a palesztin konyha és kultúra központi eleme, az olajfák a családok generációkon átívelő kincsei. Az olívaszüret ősszel, októbertől novemberig tart, ilyenkor a falvakban a családok együtt szedik az olajbogyót és az új olaj a piacokon is megjelenik.

A piacokon a zatar, a szömörce, a kardamom és a különféle fűszerkeverékek jó ajándékok, a helyi olívaolaj és az olívaolajos szappan pedig a legnépszerűbb emléktárgyak közé tartozik. A fűszereket és az olajat jól zárható csomagolásban vigyük haza.

Az olívaszüret idején egyes szervezetek önkéntes programokat is kínálnak, amelyeken a látogatók a családokkal együtt szedhetik az olajbogyót. Az ilyen programokon való részvétel előtt azonban mindig tájékozódjunk a biztonsági helyzetről.

Kávé, tea és helyi italok

A kardamomos arab kávé a vendégszeretet jelképe, amelyet kis csészékben kínálnak, a zsályás tea, a maramijje pedig a hideg napok kedvelt itala. A nyári hőségben a dzsallab, a datolyaszirupos, mazsolás ital és a tamarindlé frissít fel, különösen ramadán idején.

Ciszjordániában alkoholt főként a keresztény városokban és Ramallahban lehet kapni. A Tajjibében főzött sör és a Cremisan kolostor borai a helyi italkultúra büszkeségei, egy korsó sör Ramallahban kb. 30 sékel. A muszlim többségű városokban, például Hebronban és Nabluszban alkoholt alig találunk.

A kávét gyakran a vendég érkezésekor azonnal felkínálják és illik legalább egy csészét elfogadni. A kávéházakban a kardamomos arab kávé mellett a török kávé és a modern eszpresszó is kapható, egy csésze kb. 5–12 sékel.

Hol együnk és mennyibe kerül

A legolcsóbban az óvárosok és a főterek környékén működő utcai büfékben, hummuszozókban és pékségekben lehet enni. Egy shawarma kb. 12–30 sékel, egy hummusztányér kb. 18–25 sékel, egy muszahhan vagy makluba adag kb. 35–55 sékel, egy éttermi főétel kb. 50–90 sékel.

A helyiek gyakran meghívják a látogatókat egy kávéra vagy teára, ezt illik elfogadni. Ramadán idején napközben sok étterem zárva tart, este, a böjt megtörése után azonban az utcák megtelnek élettel és ilyenkor különleges ételeket is kóstolhatunk.

A vegetáriánusok könnyen boldogulnak, mert a hummusz, a falafel, a saláták, a töltött zöldségek és a pékáruk szinte mindenhol kaphatók. A zöldség- és gyümölcspiacokon olcsón vásárolhatunk friss terményt, a szezonális gyümölcsök, a füge, a szőlő és a gránátalma különösen ízletesek.

A palesztin területekre nincs közvetlen nemzetközi bejutás, a látogatók Izraelen vagy Jordánián keresztül érkeznek. Ciszjordánián belül a megosztott kisbuszok, a taxik és a bérelt sofőrök jelentik a fő közlekedési eszközöket, az utazás idejét azonban az ellenőrzőpontok jelentősen befolyásolják.

Budapestről Palesztinába: repülő

Budapestről közvetlen járatok indulnak a tel-avivi Ben Gurion repülőtérre, a Wizz Air mellett izraeli légitársaságok is közlekednek az útvonalon, a repülési idő kb. három-három és fél óra. A másik lehetőség a jordániai Ammán, ahová szintén közlekedik közvetlen járat, onnan az Allenby-hídon át lehet Ciszjordániába jutni.

A térség feszült biztonsági helyzete miatt a légteret időnként lezárhatják, a járatokat rövid idővel indulás előtt is törölhetik, ezért rugalmas jeggyel és tartalék napokkal tervezzünk. Az izraeli beutazáshoz elektronikus utazási engedély szükséges, erről a Beutazás részben írunk.

Ammánba a Wizz Air heti néhány közvetlen járattal közlekedik, a repülési idő kb. három és fél óra. Ammánból az Allenby-hídig kb. egy óra az út taxival vagy megosztott busszal, a híd átkelése és az ellenőrzések azonban több órát is igénybe vehetnek.

A repülőjegyek ára a szezontól és a biztonsági helyzettől függően erősen változik, a karácsonyi és a húsvéti időszakban a betlehemi zarándokok miatt a járatok hamar megtelnek. Érdemes jóval előre foglalni és olyan jegyet választani, amely módosítható.

A Ben Gurion repülőtérről vonattal vagy megosztott kisbusszal, a sheruttal jutunk el Jeruzsálembe, ahonnan a palesztin városokba induló buszok indulnak. Szombaton, a sabbat idején a vonatok és a legtöbb izraeli tömegközlekedési eszköz nem jár, ezért ilyenkor taxival kell számolnunk.

Jeruzsálemből a palesztin városokba

Kelet-Jeruzsálemből, a Damaszkuszi kapu melletti arab buszpályaudvarról indulnak a Betlehembe tartó buszok, a 231-es Bét Dzsálán át, a 234-es a betlehemi ellenőrzőpontig közlekedik, a jegy kb. 5–8 sékel. Ramallahba a Nablusz úti pályaudvarról induló 218-as busz visz, amely a kalandijai ellenőrzőponton halad át.

A Jeruzsálembe visszafelé tartó buszokon az ellenőrzőpontoknál gyakran le kell szállni és gyalog, útlevél-ellenőrzésen kell áthaladni, ezért az útlevelünket és az izraeli belépési kártyát mindig tartsuk magunknál. Hebronba Betlehemen, Jerikóba Al-Ezarijján át, Nabluszba pedig Ramallahon át lehet eljutni.

A jeruzsálemi Jichak Navon pályaudvarról villamossal érhető el a Damaszkuszi kapu környéke, ahonnan az arab buszok indulnak. Az arab buszok a késő esti órákban ritkábban járnak, ezért a visszautat napközbenre tervezzük.

A visszaúton Jeruzsálembe érdemes kora délután elindulni, mert a délutáni csúcsidőben az ellenőrzőpontoknál hosszú sorok alakulhatnak ki. Az ellenőrzőpontokon az útlevelet és a belépési kártyát mindig kéznél tartsuk.

Megosztott kisbuszok és taxik

A városok között a szervísz, vagyis a sárga, megosztott kisbusz a legolcsóbb közlekedési eszköz, amely akkor indul, amikor megtelik. A viteldíjak rögzítettek, Ramallahból Nabluszba vagy Jerikóba kb. 18–20, Betlehembe kb. 21, Hebronba kb. 27 sékel.

A városokon belül sárga taxik közlekednek, amelyeknek nincs taxaórájuk, ezért az árat indulás előtt egyeztessük. Egész napos kirándulásokhoz érdemes helyi sofőrt fogadni, aki az ellenőrzőpontok és az útvonalak aktuális helyzetét is ismeri.

A szervísz kisbuszok a városok központi buszállomásairól indulnak, a sofőrök a célállomást kiabálva hirdetik. A viteldíjat az utazás közben adjuk át, a hátsó ülésekről az utasok egymásnak adják előre a pénzt és a visszajárót. A kisbuszok sötétedés után ritkábban járnak, ezért az esti utazásokat előre tervezzük meg.

A szervísz kisbuszok mellett a nagyobb városok között helyi buszok is közlekednek, ezek olcsóbbak, de lassabbak és ritkábban járnak. A péntek délután és a vallási ünnepek idején kevesebb jármű közlekedik, ezért ilyenkor hosszabb várakozással számoljunk.

A sárga taxisofőrök gyakran szívesen vállalnak egész napos kirándulást is, ilyenkor az árat előre, a teljes útvonalra és a várakozási időre egyeztessük. Az ellenőrzőpontokon a taxisofőrök általában jól ismerik a gyorsabb útvonalakat és a várható várakozási időt.

Autóbérlés és vezetés

Az izraeli autókölcsönzők biztosítása gyakran nem érvényes Ciszjordániára, ezért aki autóval szeretne közlekedni, inkább kelet-jeruzsálemi kölcsönzőt válasszon, amelynek biztosítása a palesztin területekre is kiterjed. A vezetéshez nemzetközi jogosítvány ajánlott.

A palesztin rendszámú autók nem léphetnek be Izraelbe és Jeruzsálembe, az izraeli rendszámú autók viszont egyes palesztin területekre nem ajánlottak, ezért a bérautó kiválasztásakor az útvonalat is vegyük figyelembe. Az utakon a jelzőtáblák gyakran csak héberül és arabul olvashatók.

Az utakon gyakoriak az ellenőrzőpontok és az útzárak, az útvonalak rövid idővel is megváltozhatnak, ezért a navigációs alkalmazások sem mindig megbízhatók. Kezdő utazóknak a helyi sofőr vagy a szervezett túra biztonságosabb megoldás, mint az önálló vezetés.

Reptéri transzfer

A Ben Gurion repülőtérről Betlehembe vagy Ramallahba előre megrendelt transzferrel is eljuthatunk, ilyenkor a sofőr az ellenőrzőpontokon is segít. A palesztin szállások többsége szívesen szervez transzfert, az árat előre egyeztessük.

Az Allenby-hídon érkezők számára a híd palesztin oldaláról megosztott taxik indulnak Jerikóba és Jeruzsálembe, a hídon pedig külön buszjárat szállítja az utasokat a két ország határállomása között, amelyért, valamint a csomagokért is külön díjat kell fizetni. A hídon a jordániai és az izraeli kilépési illetéket is meg kell fizetni.

Az izraeli taxik általában nem mennek be a palesztin városokba, ezért gyakran az ellenőrzőpontnál kell átszállni egy palesztin taxira. Az utazás idejét az ellenőrzőpontokon várható várakozás miatt bőven tervezzük meg.

A palesztin területek biztonsági helyzete jelenleg rendkívül feszült és gyorsan változik. A Gázai övezetben a háború pusztítása után törékeny tűzszünet van érvényben, Ciszjordániában pedig rendszeresek az erőszakos események. A látogatók számára elsősorban Betlehem, Jerikó és Ramallah városa ajánlható, a többi területre csak alapos tájékozódás után induljunk.

Hivatalos utazási tanácsok

A brit külügyminisztérium a Gázai övezetbe, a gázai határtól számított ötszáz méteres sávba, valamint Dzsenín, Tulkarm és Túbász kormányzóságba minden utazást ellenez. Ciszjordánia többi részére csak a feltétlenül szükséges utazásokat javasolja, kivéve Kelet-Jeruzsálemet, a betlehemi kormányzóságot, Ramallah városát, valamint Jerikót és a tőle délre fekvő területeket. Ebből következik, hogy Hebron és Nablusz a nem ajánlott területek közé tartozik.

Az Egyesült Államok Ciszjordániára a harmadik szintű, az utazás újragondolását kérő, a Gázai övezetre a legmagasabb, negyedik szintű figyelmeztetést adta ki. Kanada a palesztin területek egészére minden utazás elkerülését javasolja. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg és regisztráljunk a konzuli nyilvántartásban.

Fontos tudni, hogy sok utasbiztosítás nem érvényes azokra a területekre, ahová a hivatalos tanácsok szerint nem ajánlott utazni. A biztosítás megkötése előtt ezért olvassuk el a feltételeket és kérdezzük meg a biztosítót a pontos területi érvényességről.

A Gázai övezet

A Gázai övezetben a több mint kétéves háború hatalmas pusztítást okozott, a tűzszünet ellenére a légicsapások és a halálos áldozatokkal járó incidensek továbbra is szinte naponta előfordulnak. Az övezet nagy része izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, az újjáépítés nemzetközi felügyelettel zajlik.

A Gázai övezetbe turisták nem utazhatnak be, a határátkelők a civilek számára gyakorlatilag zárva vannak, a nemzetközi sajtó is csak korlátozottan juthat be. A gázai határ közelében fekvő izraeli területekre sem ajánlott utazni.

A Gázai övezetben a humanitárius helyzet súlyos, az ellátás, a víz, az áram és az egészségügyi szolgáltatások jelentős része hiányzik, a lakosság nagy része elhagyni kényszerült otthonát. A segélyszervezetek munkája továbbra is nehéz körülmények között zajlik.

Ciszjordánia biztonsági helyzete

Ciszjordániában gyakoriak az izraeli katonai műveletek, különösen az északi városokban és a menekülttáborokban, a dzsenini, tulkarmi és Núr Sams-i táborokból több tízezer lakót telepítettek ki. A telepesek palesztin falvak elleni támadásai az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak, különösen az olívaszüret idején Nablusz, Ramallah és Szalfít környékén.

A tüntetések rövid idő alatt erőszakossá válhatnak, különösen a pénteki ima után, csütörtök és szombat este, valamint a vallási ünnepeken. A tüntetéseket, a tömegrendezvényeket, a menekülttáborokat és a telepek környékét mindig kerüljük el és kövessük a helyi híreket. A stoppolás nem biztonságos.

A térség feszültségét a regionális konfliktusok is fokozzák, Izrael és Irán között többször is fegyveres összecsapásra került sor, amelyek miatt a légteret hetekre lezárták. Az ilyen helyzetekben a hatóságok utasításait azonnal kövessük és tájékozódjunk a legközelebbi óvóhelyről.

A légiriadó esetén a hatóságok és a szállásadók utasításait kövessük és menjünk a legközelebbi védett helyiségbe vagy óvóhelyre. A szálláson érkezéskor érdeklődjünk, hol található a legközelebbi védett hely és tartsuk a telefonunkat feltöltve.

Ellenőrzőpontok és zónák

Ciszjordániában a mozgást az izraeli hadsereg ellenőrzőpontjai szabályozzák, amelyeket előzetes értesítés nélkül is lezárhatnak, a zsidó ünnepek idején pedig gyakran napokra bezárják őket. Az ellenőrzőpontokon maradjunk nyugodtak, válaszoljunk röviden, kövessük az utasításokat és az útlevelünket, valamint az izraeli belépési kártyát mindig tartsuk magunknál.

Az oslói megállapodások alapján Ciszjordánia A, B és C zónára oszlik. Az A zóna, amelyhez a nagyobb palesztin városok tartoznak, palesztin polgári és biztonsági igazgatás alatt áll, ide az izraeli állampolgárok nem léphetnek be, ez a kettős, magyar és izraeli állampolgárságú utazókra is vonatkozik. A külföldi turisták beléphetnek.

Katonákat, rendőröket, ellenőrzőpontokat és katonai létesítményeket soha ne fényképezzünk és ne filmezzünk, az emberek, különösen a nők fényképezése előtt pedig mindig kérjünk engedélyt.

Az ellenőrzőpontokon a katonák kérdéseire udvariasan, röviden válaszoljunk és ne vitatkozzunk, még akkor sem, ha a várakozás hosszúra nyúlik. Az ellenőrzésnél a csomagjainkat és a telefonunkat is átvizsgálhatják.

Egészség

Az egészségügyi ellátás nem ingyenes, a kórházak a számla kifizetéséig vissza is tarthatják a beteget, ezért mindenképpen kössünk olyan utasbiztosítást, amely a betegszállítást is fedezi. A nagyobb kórházak Ramallahban és Betlehemben működnek, súlyosabb esetben a jeruzsálemi kórházakba szállítják a betegeket. A városokban sok gyógyszertár működik, ahol a gyakori gyógyszerek recept nélkül is kaphatók, a rendszeresen szedett gyógyszereinkből azonban hozzunk magunkkal elegendő mennyiséget.

A csapvíz helyett inkább palackozott vizet igyunk, különösen a falvakban és a menekülttáborok környékén, ahol gyakori a vízhiány. Jerikóban nyáron rendkívül nagy a hőség, ezért napközben kerüljük a hosszú gyaloglást és igyunk sok folyadékot.

A sivatagi túrákon és a nyári hőségben gyakori a kiszáradás és a napszúrás, ezért mindig legyen nálunk elegendő víz, kalap és napkrém. A vállat és térdet takaró, könnyű, világos ruha a nap ellen is jó védelmet nyújt.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

Ciszjordániában a rendőrség a 100-as, a mentők a 101-es, a tűzoltók a 102-es számon hívhatók, a mentőszolgálatot a Palesztin Vörös Félhold működteti. Izraelben ugyanezek a számok érvényesek.

A palesztin területek a ramallahi Magyar Képviseleti Iroda konzuli kerületéhez tartoznak, címe Al Watania Tower Building, Al-Bíre, Ramallah, telefon: +972 2 240 7676. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Az útlevél elvesztése vagy ellopása esetén először a helyi rendőrségen tegyünk feljelentést, majd vegyük fel a kapcsolatot a ramallahi irodával. Az útlevelünkről és az izraeli belépési kártyáról érdemes másolatot tartani a telefonunkon és papíron is.

A palesztin területekre utazás alapos előkészítést igényel, a beutazási szabályoktól a pénzügyeken át a helyi szokásokig sok mindenre érdemes előre felkészülni. Az alábbi tudnivalók segítenek abban, hogy a látogatás zökkenőmentes legyen.

Beutazás

A palesztin területekre nincs külön vízum, a be- és kiutazást Izrael ellenőrzi, a Ben Gurion repülőtéren vagy a jordániai Allenby-hídon. A magyar állampolgároknak az izraeli beutazás előtt elektronikus utazási engedélyt kell igényelniük, amelynek díja kb. 25 sékel, két évig érvényes és látogatásonként legfeljebb kilencven napos tartózkodásra jogosít. Az engedélyt csak a hivatalos izraeli felületen igényeljük, legalább három nappal az indulás előtt.

Az útlevél érvényességére vonatkozó előírásokat az utazás előtt ellenőrizzük, a biztonság kedvéért legalább hat hónapos érvényesség ajánlott. Az izraeli határon útlevélpecsét helyett belépési kártyát adnak, amelyet a tartózkodás végéig meg kell őrizni.

A határon és a repülőtéren gyakori a hosszú kikérdezés és a csomagátvizsgálás, a biztonsági szolgálat a telefon és a közösségi média megtekintését is kérheti. A kérdésekre válaszoljunk őszintén, a ciszjordániai utazási tervünket se titkoljuk el. Hazautazáskor legalább három órával az indulás előtt érkezzünk a repülőtérre.

A jordániai útvonalon fontos tudni, hogy az Allenby-hídon jordániai vízumot nem adnak ki, ezért azt előre, például az ammáni repülőtéren vagy a Jordan Pass megvásárlásával kell beszerezni. A híd nyitvatartása gyakran változik és előfordul, hogy hosszabb időre lezárják, ezért az átkelés napján mindig ellenőrizzük.

A Jordániából érkezők számára a Jordan Pass jó választás lehet, amely a jordániai vízum díját és számos jordániai látnivaló, például Petra belépőjét is tartalmazza, ha legalább néhány éjszakát Jordániában töltünk. A jordániai kilépéskor a szárazföldi határon kb. tíz jordániai dinár illetéket kell fizetni.

Pénzügyek és árak

A mindennapokban az izraeli új sékellel fizetünk, a nagyobb kiadásokat, például a lakbért és egyes szállodák árát gyakran jordániai dinárban vagy amerikai dollárban adják meg. Betlehemben és Ramallahban több bankautomata is elfogadja a külföldi kártyákat, de nem mindegyik.

A palesztin és az izraeli bankok közötti kapcsolatokban az utóbbi időben fennakadások voltak, ezért érdemes elegendő készpénzzel, sékellel, euróval vagy dollárral érkezni, vagy még Jeruzsálemben pénzt felvenni. A bankkártyát a nagyobb szállodákban és éttermekben fogadják el, a piacokon és a kis büfékben csak készpénz használható.

A pénzváltók a városközpontokban működnek, árfolyamuk általában jobb, mint a szállodáké, a váltásról mindig kérjünk nyugtát. A sékelt kisebb címletekben tartsuk magunknál, mert a szervísz kisbuszokon, a piacokon és a büfékben a nagy címletekből gyakran nem tudnak visszaadni.

A szálláshelyek egy része csak készpénzt fogad el, ezért foglaláskor érdemes rákérdezni a fizetési módra. A borravaló a vendéglátásban szokás, az éttermekben a számla kb. tíz százaléka elegendő.

Ciszjordánia olcsóbb, mint Izrael. Betlehemben egy hostelágy kb. 70–130 sékel, egy szoba a vendégházakban kb. 200–250 sékel éjszakánként. Egy takarékos utazó, aki utcai büfékben eszik és megosztott kisbusszal közlekedik, napi kb. 200–300 sékellel számolhat.

Mobil, internet és nyelv

A palesztin mobilszolgáltatók a Jawwal és az Ooredoo Palestine, amelyek egyelőre főként 3G hálózaton működnek. Az izraeli SIM-kártyák és eSIM-ek Ciszjordánia nagy részén szintén használhatók, az uniós roamingszabályok azonban itt nem érvényesek. Az országhívószám +970, az izraeli hálózatokon +972.

A helyi SIM-kártyát a szolgáltatók városi üzleteiben útlevél bemutatásával vásárolhatjuk meg, az adatcsomagok olcsók. Az izraeli és a palesztin hálózatok közötti váltás a határ menti területeken automatikusan megtörténhet, ezért a roamingot érdemes kikapcsolni.

A szállásokon és a kávézókban általában van wifi, a sebesség azonban változó. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

A hivatalos nyelv az arab, a turisztikai helyeken, különösen Betlehemben és Ramallahban az angol nyelvvel is jól boldogulunk. Néhány arab kifejezés, például a marhaba (szia) és a sukran (köszönöm) megtanulása sok mosolyt hoz.

Idő, áram és felszerelés

A palesztin területek a magyar időnél egy órával járnak előrébb, a nyári időszámítás kezdete és vége azonban néhány nappal eltérhet az izraelitől. A hálózati feszültség 230 volt, az aljzatok izraeli típusúak, a vékony, kétpólusú csatlakozók illeszkednek, a vastagabb magyar csatlakozókhoz azonban adapter szükséges.

A csomagba kényelmes túracipő, napkrém, kalap, kendő és a vallási helyekre illő, vállat és térdet takaró ruha kerüljön. Télen a dombos városokban, Betlehemben és Ramallahban hideg és esős lehet az idő, ezért meleg ruhát is vigyünk.

A vallási helyek látogatásához a nőknek kendő, a férfiaknak hosszú nadrág szükséges, rövid nadrágban és ujjatlan felsőben a templomokba és a mecsetekbe nem lehet belépni. Egy kis hátizsák, kulacs és zseblámpa a mindennapi kirándulásokon is jól jön.

Helyi szokások

A palesztinok rendkívül vendégszeretők, a látogatókat gyakran meghívják egy kávéra, teára vagy akár egy családi ebédre. A muszlim városokban a péntek, a keresztény közösségekben a vasárnap a pihenőnap, ilyenkor sok üzlet zárva tart.

A vallási helyeken és a konzervatívabb városokban, például Hebronban és Nabluszban öltözzünk visszafogottan, a nők a mecsetek látogatásához vigyenek magukkal kendőt. Ramadán idején napközben nyilvánosan ne együnk, ne igyunk és ne dohányozzunk, a politikai vitákat pedig kerüljük.

A beszélgetések során a helyiek gyakran mesélnek a családjukról, a falujukról és a mindennapjaikról, ezt érdemes figyelmesen és tisztelettel meghallgatni. Ha egy családhoz vagyunk hivatalosak, egy kis édesség vagy gyümölcs ajándékként mindig szívesen fogadott.

Ünnepek és mikor utazzunk

Betlehemben a karácsony háromszor is ünnep, a katolikusok december 24-én és 25-én, a görögkeletiek január 7-én, az örmények január 19-én ünnepelnek. Szenteste a Jászol téren felvonulást és ünnepséget tartanak, éjfélkor pedig a Szent Katalin-templomban misét celebrálnak.

A muszlim ünnepek, a ramadán és a két nagy iszlám ünnep időpontja a holdnaptár szerint évről évre változik. A zsidó ünnepek idején az ellenőrzőpontokat gyakran lezárják, ezért az utazás tervezésekor ezeket is vegyük figyelembe.

A legjobb utazási időszak a tavasz, márciustól májusig és az ősz, szeptembertől novemberig. Nyáron rendkívül meleg van, különösen a tengerszint alatt fekvő Jerikóban, télen pedig a dombos városokban hideg, esős idő, ritkán havazás is előfordul.

A betlehemi karácsony a város legnagyobb eseménye, ilyenkor a szállások hamar megtelnek, ezért jóval előre foglaljunk. Az olívaszüret idején, októberben és novemberben a falvakban élénk az élet, de ilyenkor gyakoribbak a feszültségek is.