Örményország: kolostorok, Jereván és az Ararát
Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.
Hegytetőkre épült ősi kolostorok, rózsaszín tufakőből emelt városok, kőbe vésett keresztek ezrei, a havas Ararát látványa, kristálytiszta hegyi tavak, napsütötte szőlőskertek és vendégszerető emberek, akik egy pohár konyakkal és frissen sült lavassal fogadják az idegent. Örményország a Kaukázus déli részén fekszik, egy kis, hegyvidéki ország, amely a világ egyik legrégebbi kultúrájának őrzője, mégis a magyar utazók számára még szinte felfedezetlen.
Az ország területe kb. Magyarország harmada, lakóinak száma kb. hárommillió fő, közülük minden harmadik a fővárosban, Jerevánban él. Örményország tengerparttal nem rendelkezik, a táj nagy része ezer méter fölötti fennsík és hegyvidék, a legmagasabb csúcs, az Aragac több mint négyezer méter magas. A hivatalos nyelv az örmény, amelynek saját, egyedi ábécéje van, a fizetőeszköz az örmény dram. Az idősebbek szinte mind beszélnek oroszul, a fiatalok között egyre többen angolul.
Az Örményország látnivalók listáján Jereván múzeumai és terei, Ecsmiadzin, az örmény egyház központja, a hegyoldalba vájt Gegard-kolostor, az ókori Garni-templom, a Hor Virap kolostor az Ararát lábánál, a Szevan-tó, a Tatev kolostor és a világ egyik leghosszabb kötélpályája, Noravank vörös sziklái, Dilidzsán erdői és a Lori vidék világörökségi kolostorai is szerepelnek. A rövid távolságok miatt egy hét alatt is sokat lehet látni.
Örményország története több ezer évre nyúlik vissza. Jereván elődjét, Erebuni erődjét az i. e. 8. században alapították, így a város régebbi Rómánál. A hagyomány szerint Örményország volt a világ első állama, amely a kereszténységet államvallássá tette, a 4. század elején. Az 5. század elején Meszrop Mastoc megalkotta az örmény ábécét, amely ma is használatban van. Az évszázadok során perzsák, bizánciak, arabok, mongolok, oszmánok és oroszok uralták a vidéket, az ország 1991-ben nyerte el függetlenségét.
A legjobb utazási időszak tavasszal és ősszel van, amikor a hegyekben virágzik a táj vagy szüretelnek a szőlőskertekben. Örményország olcsó ország, a szállás, az étkezés és a közlekedés kis költségvetésből is jól megoldható és a vendégszeretet itt nem üres szólam, hanem a mindennapok része.
Örményország a kalandvágyó utazóknak, a túrázóknak, a történelem és az építészet kedvelőinek, valamint a jó ételek és borok rajongóinak egyaránt sokat kínál. A tömegturizmus még nem érte el, így a kolostorokban és a hegyekben gyakran egyedül sétálhatunk, a helyiek pedig őszinte kíváncsisággal fogadják az idegeneket.
A főváros: Jereván
Jereván (Երևան) Örményország fővárosa és szinte minden szempontból a központja, egy kb. egymilliós, élénk, zöld város a Hrazdan folyó völgyében. A belváros nagy részét a 20. században építették újjá egységes tervek szerint, a rózsaszín és sárgás tufakőből emelt épületekről kapta a „rózsaszín város” becenevet. Tiszta időben a város fölé magasodik a havas Ararát, amely a határ túloldalán emelkedik, mégis az örmény identitás legfontosabb jelképe.
Jereván biztonságos, könnyen bejárható város, a belvárosban gyalog szinte mindenhová el lehet jutni. Esténként a terek, a parkok és a kávézók megtelnek, a helyiek késő éjszakáig az utcán sétálnak. Nyáron napközben nagy a hőség, ezért a városnézést érdemes kora reggelre és estére időzíteni.
A Köztársaság tér
A város szíve a Köztársaság tér, amelyet monumentális, tufakőből épült kormányzati épületek, köztük a Történeti Múzeum és a Nemzeti Galéria épülete vesz körül. A tér közepén nyáron esténként zenélő szökőkút működik, a fények és a zene ingyenes műsora a helyiek és a turisták kedvenc esti programja.
A Történeti Múzeum az örmény nép történetét mutatja be az őskortól napjainkig, gyűjteményében régészeti leletek, kéziratok, szőnyegek és népviseletek láthatók. Ugyanebben az épületben működik a Nemzeti Galéria, ahol örmény, orosz és európai festők művei mellett Martiros Szarjan és Hovhannesz Ajvazovszkij képei is megtekinthetők.
A tér közelében kezdődik az Északi sugárút, egy széles, gyalogos bevásárlóutca, amely az Operaház felé vezet. Az Operaház körüli parkban a hagyományos jereváni kávézók és a nyári teraszok kellemes pihenőhelyet kínálnak.
A tér körüli épületek a 20. századi örmény építészet jellegzetes példái, a homlokzatokat hagyományos örmény díszítőmotívumok, faragott kőminták és boltívek díszítik. Esténként a kivilágított épületek és a szökőkút fényei különleges hangulatot teremtenek, ilyenkor a téren a helyi családok és a fiatalok is sétálnak.
A Kaszkád és a Szabadság tér
Az Operaház mögött emelkedik a Kaszkád, egy hatalmas, fehér mészkőből épült lépcsősor, amely a belvárost köti össze a fölötte fekvő dombbal. A lépcsőfokok között kertek, szökőkutak és modern szobrok sorakoznak, a lépcsősor belsejében mozgólépcső visz fel a tetejére. A Kaszkád lábánál álló szoborparkban Fernando Botero és más neves művészek alkotásai láthatók.
A Kaszkád épületében működik a Cafesjian Művészeti Központ, amely kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez. A lépcső tetejéről a város legszebb kilátása nyílik Jerevánra és tiszta időben az Ararát két csúcsára, naplementekor különösen szép a látvány.
A Kaszkád lábánál, az Operaház előtt fekszik a Szabadság tér, ahol nyáron koncerteket és fesztiválokat rendeznek. A környező utcákban sok kávézó, bár és étterem működik, ez Jereván egyik legélénkebb negyede.
A Matenadaran
Jereván egyik legfontosabb intézménye a Matenadaran (Մատենադարան), az ősi kéziratok intézete, amely a világ egyik leggazdagabb középkori kéziratgyűjteményét őrzi. A gyűjteményben több mint húszezer kézirat és töredék található, köztük díszes, miniatúrákkal illusztrált evangéliumok, történeti krónikák, orvosi és csillagászati munkák.
A Matenadaran épülete előtt áll Meszrop Mastoc, az örmény ábécé megalkotójának hatalmas szobra. A múzeum kedden és szombat között tart nyitva, a belépő kb. 2000 dram, az idegennyelvű tárlatvezetés kb. 5000 dram, ezt előre foglalni kell. A kiállítás jól bemutatja, milyen fontos szerepet játszott az írásbeliség az örmény nemzet fennmaradásában.
Az örmény ábécé eredetileg harminchat betűből állt, később további betűkkel bővült, a betűk formája évszázadok óta alig változott. Jerevánban szinte mindenhol látni a betűk motívumait, ékszereken, faragásokon és ajándéktárgyakon is, a helyiek pedig büszkén mesélnek arról, hogy ez az írás segített megőrizni a nemzet nyelvét és kultúráját.
Cicernakaberd emlékmű
A város nyugati részén, egy dombtetőn áll a Cicernakaberd (Ծիծեռնակաբերդ) emlékmű, az 1915-ben kezdődött örmény népirtás áldozatainak emlékhelye. Az emlékmű tizenkét, körben álló, befelé hajló bazaltlapból áll, közepén örökláng ég, mellette egy magas, kettéhasított obeliszk emelkedik.
Az emlékmű mellett működő emlékmúzeum dokumentumok, fényképek és személyes tárgyak segítségével mutatja be a történteket, a belépés ingyenes. A látogatás megrendítő élmény, az örmények számára ez az egyik legfontosabb emlékhely, ezért csendesen, tisztelettel viselkedjünk. Az emlékmű körüli parkból szép kilátás nyílik a városra.
Az emlékmű környékét fenyőfák szegélyezik, amelyeket külföldi államfők és látogatók ültettek. Az emléknapon a város lakói hosszú sorokban, virággal a kezükben sétálnak fel a dombra, hogy az örökláng körül elhelyezzék a virágokat.
Erebuni és a régi Jereván
A város déli részén, egy dombon találhatók Erebuni erődjének romjai, amelyet az Urartu királyság alapított az i. e. 8. században. A domb lábánál álló múzeumban az ásatások leletei és az alapítást megörökítő ékírásos kőtábla másolata látható, a dombtetőn pedig a falak és egy palota maradványai, valamint felújított falfestmények tekinthetők meg.
A régi Jerevánból kevés maradt fenn, a 18. századi Kék mecset azonban ma is áll, a város egyetlen működő mecsete, csendes, fákkal árnyékolt udvara a belváros egyik nyugodt pontja. A Hrazdan folyó szurdoka fölé emelkedő domboldalon található az Ararát konyakgyár, ahol tárlatvezetéssel és kóstolóval egybekötött látogatásokat szerveznek, ezt érdemes előre lefoglalni.
Múzeumok és emlékhelyek
Jereván egyik legkülönlegesebb múzeuma a Szergej Paradzsanov Múzeum, a világhírű örmény származású filmrendező emlékháza, ahol a rendező kollázsai, rajzai, babái és különös műtárgyai láthatók. A múzeum a Hrazdan-szurdok peremén, egy hagyományos stílusú házban működik, a teraszáról szép kilátás nyílik a szurdokra.
A Martiros Szarjan-ház a 20. századi örmény festészet legismertebb alakjának élénk színű tájképeit mutatja be. A belváros fölötti Győzelem parkban áll az Anya Örményország hatalmas szobra, amelynek talapzatában hadtörténeti múzeum működik. A parkból szép kilátás nyílik a városra és az Ararátra.
A belvárosban több kisebb múzeum is működik, köztük a modern művészeti múzeum és a népművészeti múzeum, ahol szőnyegeket, faragásokat és hímzéseket mutatnak be. A legtöbb múzeum hétfőn zárva tart, a belépők kb. 1000–3000 dram között vannak.
Vernisszázs és a piacok
Hétvégén a Köztársaság tér közelében, egy hosszú parkban rendezik a Vernisszázs szabadtéri piacot, ahol festmények, kézzel faragott fa- és kőtárgyak, ékszerek, szőnyegek, régiségek és szovjet kori emléktárgyak kaphatók. A piac a legjobb hely a jó minőségű ajándékok megvásárlására, az árakban itt is lehet alkudni.
A belváros fedett csarnokaiban és piacain szárított gyümölcsöket, diót, fűszereket, sajtokat és házi édességeket árulnak. A szárított kajszibarack és a dióval töltött szárított gyümölcsből készült szudzsuh jó ajándék, a piacokon szívesen megkínálják kóstolóval a vásárlókat.
A Vernisszázson a legkeresettebb ajándékok a kézzel faragott fatárgyak, a gránátalma motívumos kerámiák, a kézzel szőtt szőnyegek és a hagyományos hangszer, a duduk kicsinyített másolatai. A duduk mély, melankolikus hangja az örmény zene jellegzetessége, a duduk zenéje az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.
Kávézók és esti élet
Jereván kávézókultúrája élénk, a belváros utcáin sorakoznak a hangulatos kávézók, ahol a hagyományos, kis rézedényben főzött örmény kávé mellett modern kávékülönlegességek is kaphatók. Esténként a borbárok, a jazzklubok és a zenés éttermek telnek meg, Jerevánban az éjszakai élet biztonságos és barátságos.
A borbárokban az örmény borvidékek, főleg Areni borait lehet megkóstolni, a pincérek szívesen ajánlanak helyi fajtákat. A jazz Jerevánban nagy hagyományokkal rendelkezik, több klubban élő koncertek szólnak hetente többször.
A belvárosi parkokban, főleg az Operaház környékén nyáron szabadtéri kávézók működnek, ahol a helyiek késő estig üldögélnek. A Jereván fölötti dombokon és a Hrazdan-szurdok peremén több kilátóponttal rendelkező étterem is található, ahonnan esténként a város fényeire lehet rálátni.
Közlekedés és szállás Jerevánban
A belváros gyalog jól bejárható, a távolabbi helyekre metróval, busszal és taxival lehet eljutni. A jereváni metrónak egy vonala van, a buszokon és a metrón készpénzzel nem lehet fizetni, a jegyet érintéses bankkártyával vagy a helyi fizetési alkalmazással kell megvenni. Egy utazás kb. 150–300 dram, a pontos árat érdemes a helyszínen ellenőrizni.
A taxi Jerevánban olcsó, a legegyszerűbb a GG vagy a Yandex Go alkalmazással rendelni, így előre látjuk az árat. Szállást a belvárosban érdemes választani, a hostelek, a vendégházak és a kis szállodák is kedvező áron kínálnak szobát, egy hostelágy kb. 5000–9000 dram.
Jerevánban a szállás helyét érdemes a belvárosban, a Köztársaság tér, az Operaház vagy a Kaszkád környékén választani, innen gyalog elérhetők a legfontosabb látnivalók, az éttermek és a buszállomások felé induló taxik is olcsók. A szállások többségében a reggeli is benne van az árban.
Magyar kapcsolatok
A magyar-örmény kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza. A 17. század végén és a 18. században sok örmény család telepedett le Erdélyben, ahol kereskedőként és iparosként a gazdasági élet fontos szereplői lettek. Szamosújvár, amelyet örmény városként alapítottak és Erzsébetváros, valamint Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz örmény templomai ma is őrzik az erdélyi örménység emlékét. Az erdélyi örmények idővel elmagyarosodtak, de sokan ma is büszkén vállalják örmény gyökereiket.
Az aradi vértanúk közül Kiss Ernő és Lázár Vilmos is örmény származású volt. Magyarországon ma is él örmény közösség, a két ország között közvetlen légi járat közlekedik és évente harminc örmény diák tanulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken.
Rejtett kincs: A belváros szélén, a Hrazdan-szurdok fölött rejtőzik a Kond negyed, Jereván egyik legrégebbi lakónegyede, ahol a szűk, kanyargós utcák, a régi kőházak és a falakra festett graffitik egészen más arcát mutatják a városnak, mint a tervezett belváros. A negyed csendes utcáin a régi jereváni hétköznapok hangulata él tovább, a helyiek pedig gyakran szóba elegyednek az arra járókkal.
Fővároson túli úti célok
Jerevánon túl Örményország igazi kincsei a hegyek között rejtőző kolostorok, az ókori templomok, a magashegyi tavak és a szurdokok. Az ország kicsi, a legtöbb látnivaló egynapos kirándulással elérhető a fővárosból, a déli hegyvidék és a Lori vidék felfedezéséhez azonban érdemes néhány éjszakát vidéken tölteni.
A kolostorok többsége ingyenesen látogatható, a templomokba vállat és térdet takaró öltözetben lépjünk be, a nők a fejüket is befedhetik egy kendővel. A legtöbb helyre szervezett kisbuszos kirándulással, marsrutkával vagy bérelt autóval lehet eljutni.
Ecsmiadzin és Zvartnoc
Jerevántól kb. húsz kilométerre nyugatra fekszik Ecsmiadzin (Էջմիածին), az örmény apostoli egyház központja és a katolikosz, az egyházfő székhelye. A város szíve az Anyaszékesegyház, amelynek alapjait a hagyomány szerint a 4. század elején rakták le, így a világ egyik legrégebbi székesegyháza. A székesegyház kincstárában értékes egyházi tárgyakat és ereklyéket őriznek.
Ecsmiadzin templomai és a közeli Zvartnoc (Զվարթնոց) romjai együtt az UNESCO világörökség részei. Zvartnoc a 7. században épült, egykor háromszintes, kerek székesegyház volt, amelyet egy földrengés romba döntött. A ma is álló oszlopok, a faragott kőfejezetek és a romkert az Ararát hátterével különösen szép látványt nyújtanak.
Ecsmiadzinban vasárnap délelőtt az ünnepélyes istentiszteleten a papok és a kórus ősi örmény egyházi énekeket adnak elő, ezt érdemes meghallgatni. A városban több kisebb templom is áll, köztük a Szent Hripszime-templom, amely a korai örmény templomépítészet egyik legszebb példája.
Ecsmiadzinba Jerevánból marsrutkával vagy taxival kb. fél óra alatt lehet eljutni, Zvartnoc romjai az út mentén, a repülőtér közelében találhatók, így a kettő egy félnapos kirándulásba is belefér. A székesegyház kertjében és a környező parkban sétálva jól látszik, milyen fontos szerepet tölt be az egyház az örmények életében.
A Garni-templom és a Kövek szimfóniája
Jerevántól kb. harminc kilométerre keletre, egy szurdok peremén áll a Garni-templom (Գառնի), Örményország egyetlen épen maradt görög-római stílusú, oszlopos temploma. Az oszlopos templomot az i. sz. 1. században emelték, egy földrengés után az eredeti köveiből építették újra. A templom mellett egy római kori fürdő mozaikpadlója is megtekinthető, a belépő kis összeg.
A templom alatti szurdokban található a Kövek szimfóniája, egy hatalmas, szabályos hatszögletű bazaltoszlopokból álló sziklafal, amely úgy néz ki, mintha egy óriási orgona sípjai lógnának a völgy fölött. A szurdok aljára gyalog vagy terepjáróval lehet lejutni, a látvány a kora reggeli vagy a késő délutáni fényben a legszebb.
Garni faluban több családi vendégház is fogadja a látogatókat, ahol a házigazdák megmutatják, hogyan sütik a lavast a földbe ásott agyagkemencében, a tonirban. Ez az egyik legjobb alkalom a hagyományos örmény konyha megismerésére.
A Gegard-kolostor
Garnitól néhány kilométerre, egy szűk hegyi völgy végén fekszik a Gegard-kolostor (Գեղարդ), Örményország egyik leglátványosabb műemléke, amely az Azat folyó felső völgyével együtt az UNESCO világörökség része. A kolostor templomainak egy részét a 13. században közvetlenül a sziklába vájták, a félhomályos termekben a mennyezeten nyíló kis ablakokon át szűrődik be a fény.
A kolostor neve lándzsát jelent, a hagyomány szerint itt őrizték azt a lándzsát, amellyel Krisztus oldalát átszúrták. A sziklába vájt kápolnák egyikében különleges akusztika van, ha szerencsénk van, hallhatjuk, ahogy egy kórus vagy egy látogató énekel, a hang betölti a sziklatermet. A belépés ingyenes.
A kolostor körüli sziklafalakba számos kis barlangcellát vájtak, ahol egykor remeték éltek. A kolostor bejáratánál helyi asszonyok gata süteményt és házi édességeket árulnak, a kolostor mögötti patak partján pedig egy rövid sétaút vezet.
Hor Virap és az Ararát
Jerevántól kb. negyven kilométerre délre, közvetlenül a török határ közelében áll a Hor Virap (Խոր Վիրապ) kolostor, ahonnan a legközelebbről látszik az Ararát. A hegy a határ túloldalán emelkedik, csúcsa kb. ötezer méter magas, a hagyomány szerint itt kötött ki Noé bárkája. A kolostor és mögötte a havas hegy az ország legismertebb képe.
A hagyomány szerint a kolostor helyén lévő mély veremben tartották fogva évekig Világosító Szent Gergelyt, aki később megtérítette a királyt és az országot a kereszténységre. A verembe egy meredek létrán le lehet mászni. A legszebb kilátás kora reggel van, amikor a hegy még nem burkolózik felhőbe.
Hor Virap mellett a domboldalon gyakran galambokat árusítanak, amelyeket a látogatók szerencsét kívánva szabadon engednek. A kolostorhoz Jerevánból marsrutkával vagy taxival kb. egy óra alatt lehet eljutni, a látogatás jól összeköthető Areni és Noravank felkeresésével.
Az Aragac és Amberd
Az ország legmagasabb hegye az Aragac (Արագած), amelynek négy csúcsa közül a legmagasabb kb. 4090 méter. A hegy oldalán egy aszfaltút vezet fel kb. 3200 méterig, a Kari-tóig, ahonnan nyáron több túraútvonal indul a csúcsok felé. A hegyen még nyár elején is lehet hó, ezért meleg ruhát vigyünk.
A hegy lejtőjén, kb. 2300 méter magasan áll Amberd középkori erődje és egy kis templom, két szurdok között, egy sziklaszirt tetején. Innen pompás kilátás nyílik a környező hegyekre. Az út Amberdig csak a nyári hónapokban járható biztonságosan.
Az Aragac lábánál, Bjurakanban működik a híres csillagvizsgáló, amelyet a szovjet idők neves örmény csillagásza, Viktor Ambarcumjan alapított. A közeli Ohanavanban egy szurdok peremén álló kolostor található.
Az Aragac lejtőin nyáron jezid pásztorok legeltetik a nyájaikat, a hegyi legelőkön sátraikat is látni. A Kari-tónál egy kis étterem és egy meteorológiai állomás működik, innen a déli csúcs nyári időben, megfelelő felszereléssel és jó kondícióval egy nap alatt megmászható.
A Szevan-tó
Jerevántól kb. hatvan kilométerre északkeletre fekszik a Szevan-tó (Սևան), a Kaukázus legnagyobb tava és a világ egyik legnagyobb magashegyi édesvizű tava, kb. 1900 méter magasan. A tó vize kristálytiszta és nyáron is hideg, de a helyiek szívesen fürdenek benne, a partokon strandok és vendégházak várják a nyaralókat.
A tó északnyugati partján, egy félszigeten áll a 9. századi Szevanavank kolostor, ahonnan pompás kilátás nyílik a kék vízre és a környező hegyekre. A tó partján lévő éttermekben frissen sült halat kínálnak, a Szevan-tó környéke nyáron a jereváni családok kedvelt kirándulóhelye.
A tó nyugati partján, Noratusz falu temetőjében több száz faragott kőkereszt, hacskar áll, ez az ország egyik legnagyobb hacskargyűjteménye. A hacskarfaragás művészete az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.
A tó keleti partján, a Hajravank kolostor egy sziklás hegyfokon áll a víz fölött, a környék csendesebb, mint a Szevanavank körüli rész. A tó partján nyáron vízisport-eszközöket, kajakot és csónakot is lehet bérelni, a part mentén pedig kerékpárral is körbe lehet járni a tó egy részét.
Dilidzsán és az erdők
Dilidzsán (Դիլիջան) az ország erdős északi részén fekvő kisváros, amelyet a helyiek az örmény Svájcnak neveznek. A várost sűrű erdők és zöld hegyek veszik körül, a környék nemzeti park, ahol jelzett túraútvonalak vezetnek a hegyekben. A felújított óvárosban kézműves műhelyek és kis múzeumok működnek.
Dilidzsán közelében, az erdőben rejtőzik a Hagarcin-kolostor és a Gosavank-kolostor, amelyek a 10–13. században épültek. A kolostorok fákkal körülvett, csendes udvarai a környék legszebb helyei, a túraútvonalak összekötik a két kolostort.
A Dilidzsán környéki erdőkben gyakoriak a gombák, a vadvirágok és a madarak, ősszel pedig a lombok színpompás képet festenek a hegyoldalakra. A városban több kényelmes vendégház működik, ez jó kiindulópont a környék felfedezéséhez.
Ccahkadzor és a Kecharisz-kolostor
Jereván és a Szevan-tó között, a hegyek között fekszik Ccahkadzor (Ծաղկաձոր), az ország legismertebb síterepe, amelynek neve a virágok völgyét jelenti. Télen a felvonók és a sípályák a síelőket várják, nyáron pedig a felvonókkal a hegyre lehet utazni, ahonnan túraútvonalak indulnak.
A város szélén áll a 11–13. századi Kecharisz-kolostor, amelynek templomai és hacskarjai az erdős hegyoldal előtt különösen szépek. Ccahkadzor jó megállóhely a Szevan-tó felé vezető úton, a városban több szálloda és vendégház működik.
A Lori vidék kolostorai
Az ország északi részén, a Debed folyó mély szurdokában áll két kolostor, a Hahpat (Հաղպատ) és a Szanahin (Սանահին), amelyek együtt az UNESCO világörökség részei. Mindkettő a 10–13. században épült, a középkori Örményország fontos tudományos és vallási központja volt, kódexmásoló műhelyekkel és könyvtárakkal.
A kolostorok faragott hacskarjai, sötét, oszlopos csarnokai és mohos kőfalai különleges hangulatot árasztanak. A Debed-szurdokban több kisebb kolostor és középkori híd is található, a környék a turistáktól kevésbé zsúfolt, mint a főváros környéki helyek.
A szurdok északi részén áll az Ahtala-kolostor, amelynek templomát a középkori örmény és bizánci festészet hagyományait ötvöző, gazdag freskók díszítik. A Debed-szurdok vidéke a régi bányászat miatt helyenként iparias képet mutat, a kolostorok környéke azonban zöld és nyugodt.
Gjumri
Gjumri (Գյումրի) az ország második legnagyobb városa, amely a 19. századi, fekete és vörös tufakőből épült házairól és a régi kézműves hagyományokról ismert. A város történelmi negyede, a Kumajri ma is megőrizte a régi városkép nagy részét, az utcákon régi kereskedőházak, templomok és műhelyek sorakoznak.
Gjumri híres a humoráról, a helyiek tréfás történeteiről az egész országban beszélnek. A várost a súlyos spitaki földrengés is érintette, ennek nyomai egyes helyeken ma is láthatók, de a belváros nagy részét felújították. Gjumriba vonattal is el lehet jutni Jerevánból.
A város fölötti dombon álló Fekete erőd a 19. századi orosz katonai építészet emléke, a belvárosban pedig több kis múzeum mutatja be a helyi kézművesség és a népművészet hagyományait. Gjumri piacain és kis éttermeiben a helyi konyha ízei olcsón megkóstolhatók.
Areni és Noravank
Jerevántól kb. száztíz kilométerre délkeletre fekszik Areni (Արենի), az örmény bortermelés egyik központja, ahol ősszel borfesztivált rendeznek. A falu közelében található Areni-1 barlang, ahol a régészek a világ egyik legrégebbi ismert bőrcipőjét és egy több ezer éves borkészítő műhely maradványait találták meg.
Arenitől néhány kilométerre, egy vörös sziklafalakkal körülvett szurdok végén áll a 13. századi Noravank (Նորավանք) kolostor. A kétszintes templom, amelynek felső szintjére egy keskeny, korlát nélküli kőlépcső vezet és a faragott kapuk Momik mester remekei. A vörös sziklák és a sárga kőből épült templom együttese naplementekor különösen szép.
Areni falu borászataiban kóstolókat tartanak, ahol a helyi szőlőfajták mellett gyümölcsborokat is meg lehet kóstolni. A falu szélén, az út mentén az asszonyok házi bort és szárított gyümölcsöt árulnak, a szőlőskertek ősszel aranyszínbe borulnak.
Tatev és a kötélpálya
Az ország déli részén, egy mély szurdok peremén áll a 9. századi Tatev (Տաթև) kolostor, amely a középkorban egyetem és kódexmásoló központ volt. A kolostorhoz a Wings of Tatev kötélpálya visz fel, amely a világ egyik leghosszabb kötélpályája, kb. 5,7 kilométer hosszú és a Vorotan-szurdok fölött lebegve kb. negyedóra alatt ér fel.
A kötélpálya jegye oda kb. 6500 dram, oda-vissza kb. 9000 dram, hétfőn nem közlekedik. Nyáron hosszú sorok lehetnek, ezért érdemes előre foglalni. A szurdok alján található az Ördöghíd, egy természetes kőhíd, alatta meleg ásványvizes források törnek fel.
Tatevtől kb. egy órányira, Szisziján városa közelében található Karahundzs (Քարահունջ), egy több ezer éves, álló kövekből álló őskori lelőhely, amelyet a helyiek az örmény Stonehenge-nek neveznek. Egyes kövek tetején átfúrt lyukak vannak, a régészek és a csillagászok ma is vitatják a hely eredeti rendeltetését.
Gorisz és Hndzoreszk
A déli hegyvidék központja Gorisz (Գորիս), egy hangulatos kisváros, amelyet különös alakú, kúpszerű sziklák vesznek körül. A város jó kiindulópont Tatev, Karahundzs és a környék felfedezéséhez, a vendégházakban házi borral és gyümölcspálinkával fogadják a vendégeket.
Goriszhoz közel található az ódon Hndzoreszk, egy elhagyott barlangfalu, ahol a lakók egykor a puha sziklába vájt üregekben éltek. A szurdok fölött egy hosszú függőhíd vezet át a régi faluhoz, a híd lengése bátorságot kíván, de a kilátás kárpótol érte.
Dzsermuk
A déli hegyvidékben, kb. kétezer méter magasan fekszik Dzsermuk (Ջերմուկ) fürdővárosa, amelynek ásványvize az egész volt Szovjetunióban ismert volt. A városban szanatóriumok és fürdők működnek, a promenádon lévő ivócsarnokban különböző hőmérsékletű ásványvizeket lehet kóstolni.
A város mellett egy kb. hetven méter magas vízesés zuhan alá, amelyet a helyiek a sellő hajának neveznek. Dzsermuk télen síterep is, nyáron pedig a környező erdőkben és hegyekben túrázni lehet.
Dzsermukot kevesebb külföldi keresi fel, mint a többi látnivalót, így csendes, nyugodt pihenőhely a déli körutazás közben. A város fölötti hegyekben fenyőerdők és alpesi rétek váltják egymást, a sétautak mentén padok és kilátók vannak.
Rejtett kincs: Jerevántól kb. harminc kilométerre északra, a Kaszah folyó mély szurdokának peremén áll a 13. századi Szagmoszavank (Սաղմոսավանք) kolostor, amelynek neve a zsoltárok kolostorát jelenti. A kolostor a turistáktól szinte érintetlen, a szurdok peremén állva lélegzetelállító kilátás nyílik a mélybe és tiszta időben az Aragac havas csúcsaira. A kolostor körül csend és madárdal fogad, a szurdok peremén rövid sétautak vezetnek.
Gasztronómia
Az örmény konyha a Kaukázus és a Közel-Kelet ízeit ötvözi, egyszerű, friss alapanyagokra épül, a zöldfűszerek, a joghurt, a sajt, a diófélék és a szárított gyümölcsök minden asztalon ott vannak. Az étkezés közösségi esemény, a családok és a barátok egy hosszú asztal körül ülnek, a vendéget pedig addig kínálják, amíg már nem bír többet enni.
Lavas, az örmény kenyér
Az örmény étkezés alapja a lavas, a vékony, puha, lapos kenyér, amelyet a földbe ásott agyagkemence, a tonir falára tapasztva sütnek. A lavas készítése és jelentősége az örmény kultúrában az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A lavast nemcsak kenyérként eszik, hanem ebbe tekerik a húst, a sajtot és a zöldfűszereket is.
A falvakban az asszonyok ma is közösen sütik a lavast, ilyenkor a vendégeket is szívesen beavatják. A szárított lavas hónapokig eláll, fogyasztás előtt vízzel megpermetezve újra megpuhul, ezért régen a hosszú telekre is ezzel készültek.
A tonir nemcsak a kenyérsütés eszköze, a falusi házakban ebben főzik a húst és a zöldségeket is. Sok vendégházban a vendégek kipróbálhatják a lavassütést, ez a legtöbb látogató számára az utazás egyik legemlékezetesebb pillanata.
Horovac, az örmény grill
Az örmény konyha büszkesége a horovac, a faszénen, nyárson sült hús, amely készülhet sertésből, bárányból, borjúból vagy csirkéből. A húst általában csak hagymával, sóval és borssal pácolják és lavassal, nyers hagymával, friss zöldfűszerekkel és grillezett zöldségekkel tálalják. A grillezett padlizsánból, paprikából és paradicsomból készült salátát is horovacnak hívják.
A horovac nemcsak étel, hanem társasági esemény is, hétvégén a családok a hegyekbe és a folyópartokra járnak grillezni. Az éttermekben egy adag horovac kb. 3000–5000 dram, a hús mennyiségét gyakran súlyra kell rendelni.
Tolma és töltött ételek
A tolma darált hússal és rizzsel töltött szőlőlevél vagy káposztalevél, amelyet joghurtos, fokhagymás mártással tálalnak. Ősszel és télen töltött paprikát, paradicsomot és padlizsánt is készítenek, ezt a változatot a helyiek az örmény konyha egyik legjobb ételének tartják.
Az ünnepi asztal különlegessége a ghapama, a rizzsel, aszalt gyümölcsökkel, dióval és mézzel töltött, egészben sült sütőtök, amelyet főleg ősszel és újévkor készítenek. A tökből szeletelt, édes illatú étel a hozzá kapcsolódó népdal miatt is ismert az országban.
Levesek és téli ételek
A tél ünnepi étele a hás, a marhacsülökből egész éjszaka főzött sűrű leves, amelyet hajnalban fokhagymával, sóval és szárított lavassal esznek, gyakran vodkával kísérve. A hás körüli szokások komoly szabályokat követnek, a helyiek szerint csak a hideg hónapokban és csak reggel szabad enni.
A harisza búzából és csirkéből vagy bárányhúsból sokáig főzött, kásaszerű étel, a hagyomány szerint a szegények étele volt. A spas joghurtos, búzás leves, amelyet melegen és hidegen is tálalnak, nyáron frissítő, télen melegítő.
Sajtok, joghurt és zöldfűszerek
Az örmény asztalon mindig van zöldfűszer, a friss tárkony, a menta, a koriander, a bazsalikom és az újhagyma kötegben kerül az asztalra és mindenhez eszik. A sós, fehér sajtok és a házi joghurt, a matszun szintén elengedhetetlen. A tan sós, hígított joghurtital, amely nyáron a legjobb szomjoltó.
A basturma fűszerekkel bevont, szárított marhahús, a szudzsuk fűszeres, szárított kolbász, mindkettő a borok és a konyak mellé kínált előételek között szerepel. A piacokon ezeket kóstolás után súlyra lehet megvásárolni.
Édességek és gyümölcsök
Az örmény sárgabarack az ország jelképe, a zászló narancssárga színét is sokan a barackhoz kötik. Nyáron a piacokon friss barack, szőlő, gránátalma és füge kapható, egész évben pedig szárított gyümölcsök és a dióval töltött, sűrített szőlőlébe mártott szudzsuh.
A gata vajas, édes töltelékkel készült sütemény, amelyet a kolostorok környékén és a piacokon is árulnak, különösen Garni és Gegard környékén. A baklava és a különféle diós sütemények szintén népszerűek, a kávé mellé szinte mindig kínálnak valami édességet.
Utcai falatok és reggeli
Az utcai ételek közül a legnépszerűbb a lahmadzso, egy vékony, darált hússal és fűszerekkel megkent lepény, amelyet citrommal és zöldfűszerekkel tekernek fel. Sok pékségben árulják a sajttal töltött, kemencében sült péksüteményeket és a zöldfűszeres lepényt, amelybe tucatnyi különféle friss zöldfűszert sütnek.
A reggeli általában lavasból, sajtból, paradicsomból, uborkából, zöldfűszerekből, tojásból és házi lekvárból áll, mellé kávét vagy teát isznak. A vendégházakban a reggeli gyakran egy kisebb lakoma, a házigazdák a saját kertjük terményeiből készült ételeket kínálják.
Bor, konyak és kávé
Örményország a világ egyik legrégebbi bortermelő vidéke, a legismertebb őshonos szőlőfajta az areni, amelyből könnyű, gyümölcsös vörösbor készül. Az országban sok kis családi borászat működik, a borbárokban és a borászatokban kóstolókat szerveznek, a gránátalmából és más gyümölcsökből készült borok is népszerűek.
Az örmény konyak világhírű, a legismertebb márka az Ararát, amelyet a jereváni gyárban tárlatvezetéssel és kóstolóval egybekötve lehet megismerni. A gyümölcspálinkák, főleg a barack- és a szederpálinka szintén elterjedtek, a vendéglátók gyakran ezzel köszöntik a vendéget.
Az örmény kávét kis rézedényben, a dzsezvében főzik, sűrű és erős, a zacc a csésze alján marad. Rendeléskor érdemes megmondani, hogy cukorral vagy anélkül kérjük. A kávézás a mindennapok fontos része, az örmények bármikor szívesen meghívják egy kávéra az idegent.
A borkóstolók többsége Jerevánban, a borbárokban vagy Areni borászataiban zajlik, de a borvidékeken szervezett bortúrák is indulnak. A borokat érdemes helyi sajtokkal és szárított gyümölcsökkel párosítani, a házigazdák szívesen mesélnek a borkészítés régi hagyományairól.
Hol együnk és mennyibe kerül
Örményországban olcsón lehet enni, egy egyszerű étteremben egy főétel kb. 2500–5000 dram, egy kávé kb. 500–1500 dram, egy sör kb. 800–1500 dram. A belvárosi, turistáknak szóló éttermekben az árak magasabbak, de még mindig kedvezőek. Sok étteremben a számlához kb. 10 százalékos szervizdíjat számolnak fel, ezért nézzük meg a számlát, mielőtt borravalót hagyunk.
Az éttermekben az adagok nagyok, a helyiek sok fogást rendelnek és közösen esznek, ezért érdemes többen együtt menni és megosztani az ételeket. A vegetáriánusok a saláták, a grillezett zöldségek, a sajtok, a lavas és a böjti ételek közül választhatnak.
Jerevánban az éttermek többsége késő estig nyitva tart, a helyiek gyakran csak este nyolc-kilenc óra körül vacsoráznak. A városban sok kis családi étterem, kávézó és pékség működik, ahol olcsón és finoman lehet enni, ezek a turistaútvonalaktól kicsit távolabb, a lakónegyedekben találhatók.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Közlekedés
Örményország kis ország, a legtöbb látnivaló egy-két órás autóútra van Jerevántól. A városok között marsrutkák, kisbuszok és kevés vonat közlekedik, a kolostorokhoz és a hegyekbe azonban legkényelmesebb szervezett kirándulással, taxival vagy bérelt autóval eljutni.
Budapestről Örményországba: repülő
Budapestről a Wizz Air közvetlen járata repül Jerevánba, a menetidő kb. négy óra. A járatok menetrendje szezononként változik, foglalás előtt érdemes ellenőrizni. A fapados jegyek a szezontól és a poggyásztól függően kb. 40–200 euróba kerülnek.
Egy másik lehetőség Grúzián keresztül utazni. Budapestről Kutaisziba repülve onnan marsrutkával vagy vonattal, Tbiliszin át lehet eljutni Jerevánba, így a két ország egy utazásba is összekapcsolható.
A legolcsóbb jegyeket általában néhány hónappal előre foglalva lehet megvenni, a nyári és az ünnepi időszakokban a jegyárak emelkednek. A kézipoggyász-szabályokat érdemes előre megnézni, mert a nagyobb csomagért külön kell fizetni.
Késett vagy törölték a járatod?
Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.
A jereváni Zvartnoc repülőtérről a 201-es busz kb. 300 dramért, kb. fél óra alatt visz a belvárosba, napközben félóránként indul. Taxival, alkalmazáson keresztül rendelve az út kb. 2000–3000 dram, éjszaka drágább. A repülőtéren a kéretlen taxisok általában többet kérnek.
Vonattal
Örményországban kevés vonat közlekedik, Jerevánból Gjumriba elővárosi vonat jár, ez kényelmes és olcsó. Grúzia felé éjszakai vonat közlekedik Jereván és Tbiliszi között, kétnaponta, a menetidő kb. tíz óra. A jegyár a kocsiosztálytól függően kb. 15 700–30 300 dram, a jegyet a vasúttársaság honlapján lehet megvásárolni.
Az éjszakai vonat hálókocsijai egyszerűek, de tiszták, a határellenőrzés a vonaton történik. Nyáron a vonat Batumiig közlekedik, a jegyeket ilyenkor érdemes jóval előre lefoglalni.
A jereváni pályaudvar a szovjet korszak monumentális épülete, már önmagában is megér egy pillantást. A vonatjegyet a pályaudvaron is meg lehet venni, a pénztár reggeltől késő délutánig van nyitva, bankkártyát és készpénzt is elfogadnak.
Marsrutkák és buszok
A városok között a marsrutkák, a kisbuszok a legolcsóbb közlekedési eszközök, Jerevánból több buszállomásról indulnak a különböző irányokba. A menetrend általában nem kiírt, a buszok akkor indulnak, ha megteltek, ezért érdemes reggel indulni. Egy út a távolságtól függően kb. 500–3000 dram.
A marsrutkák a kolostorok többségéhez nem mennek el, csak a közeli faluig, onnan gyalog vagy taxival lehet továbbmenni. Sok utazó ezért inkább szervezett kisbuszos kirándulással nézi meg a főváros környéki látnivalókat, ezek ára kedvező.
Szervezett kirándulások és túrázás
Jerevánból naponta indulnak szervezett kirándulások a főbb látnivalókhoz, például Garniba és Gegardba, a Szevan-tóhoz és Dilidzsánba, Hor Virapba és Noravankba, valamint Tatevbe. Ezek kényelmesek és kedvező árúak, egy nap alatt több helyszínt is be lehet járni, a jegyeket a belvárosi irodákban és online is meg lehet venni.
Örményország a túrázók számára is ideális, a hegyekben jelzett túraútvonalak vezetnek és a Kaukázuson átívelő távolsági túraút egyes szakaszai is áthaladnak az országon. A hosszabb túrákra helyi vezetővel induljunk, a hegyekben a térerő nem mindenhol megbízható.
A túrázáshoz a legjobb időszak késő tavasztól kora őszig tart. A hegyi falvakban a vendégházak szívesen segítenek helyi vezetőt találni és sokszor a csomag szállítását is megoldják a következő szálláshelyig, így könnyű hátizsákkal is végig lehet járni egy hosszabb útvonalat.
Taxik
A taxi Örményországban olcsó, a legjobb a GG vagy a Yandex Go alkalmazással rendelni, így előre látjuk az árat és nem kell alkudni. Az utcán leintett taxik sokszor többet kérnek, ilyenkor beszállás előtt egyezzünk meg az árban.
Jerevánban a belvárosi rövid utak kb. 600–1500 dram, a város széléig kb. 1500–3000 dram. Az alkalmazásban kiválaszthatjuk az autó kategóriáját is, a fizetés készpénzzel vagy bankkártyával történhet.
Egész napos kirándulásra sofőrös autót is lehet fogadni, ez kis csoportban gyakran nem drágább a szervezett túránál. A sofőrök többsége oroszul beszél, angolul kevesebben, ezért az útvonalat előre egyeztessük.
Autóbérlés és vezetés
Az autóbérlés jó megoldás a kolostorok és a hegyek felfedezéséhez, de az utak minősége változó, sok helyen kátyúsak, a vidéki utak éjszaka kivilágítatlanok. A vezetéshez a magyar jogosítvány mellett nemzetközi jogosítvány ajánlott. A helyi vezetési stílus sokszor agresszív, ezért vezessünk óvatosan.
Télen, novembertől februárig a hegyi utakon hó és jég lehet, egyes hágók ideiglenesen lezárhatók. Az ittas vezetést szigorúan büntetik, a rendőrség gyakran ellenőriz. A kölcsönzők többsége Jerevánban és a repülőtéren működik.
Jerevánban a parkolás a belvárosban fizetős, a díjat általában mobilalkalmazással vagy automatánál lehet kifizetni. A benzinkutak a városokban és a főutak mentén sűrűn megtalálhatók, sok autó gázzal közlekedik, ezért a kutaknál gyakran gázt is tankolnak.
Éjszaka vidéken lehetőleg ne vezessünk és mindig legyen nálunk elég üzemanyag, mert a hegyekben ritkábbak a benzinkutak. Az útvonal tervezésekor vegyük figyelembe a hivatalos utazási tanácsokban kerülendőnek jelölt határ menti szakaszokat.
Közbiztonság
Örményország biztonságos úti cél, a bűnözés szintje alacsony, a helyiek barátságosak és segítőkészek, Jerevánban éjszaka is nyugodtan lehet sétálni. A legnagyobb kockázatot a közlekedés, a hegyi időjárás és a keleti határvidék jelenti, ezért az utazás előtt érdemes elolvasni a hivatalos tanácsokat.
Hivatalos utazási tanácsok
A nemzetközi utazási tanácsok szerint az azerbajdzsáni határ menti öt kilométeres sáv kerülendő a két ország közötti feszültség miatt és nem ajánlott az Idzsevan és Nojemberjan közötti, a határ mentén haladó út használata sem. Az Azerbajdzsán és a Törökország felé vezető határok zárva vannak, ezeken átkelni nem lehet. Az iráni szárazföldi határ nyitva van, de ez rövid időn belül változhat.
Jerevánban és a nagyobb városokban időnként tüntetéseket tartanak, ezek általában békések, de a nagy tömegeket érdemes elkerülni. A terrortámadások veszélye a hivatalos tanácsok szerint nem zárható ki, bár az országban ilyen nem jellemző. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg.
A határ menti területeken taposóaknák is lehetnek, ezért ott ne térjünk le a kijelölt utakról. Ha a kirándulást helyi sofőrrel vagy utazási irodával szervezzük, ők jól ismerik, mely utak használhatók biztonságosan.
A hivatalos tanácsok szerint ha valaki a kerülendő területekre utazik, az utasbiztosítása érvényét vesztheti, ezért az útvonalat ennek figyelembevételével tervezzük meg. A főbb turistahelyek, Jereván, a Szevan-tó, Dilidzsán, Gjumri, Garni, Gegard, Noravank és Tatev nem esnek a kerülendő sávba.
Bűnözés és átverések
Az erőszakos bűncselekmények ritkák, de a zsúfolt helyeken, a piacokon és a tömegközlekedésben előfordul zsebtolvajlás és táskalopás. Az értékeinket tartsuk biztonságos helyen, az útlevél helyett egy másolatot hordjunk magunknál és este a bankautomatáknál legyünk óvatosak.
Az utcán leintett taxik gyakran túlszámláznak, ezért mindig alkalmazáson keresztül rendeljünk. Ritkán előfordult, hogy egyedül utazó nőket taxiban zaklattak, ezért éjszaka érdemes megbízható szolgáltatót választani. Az éjszakai klubokban és a bárokban a számlát mindig nézzük meg fizetés előtt.
Az egyedül utazó nők általában biztonságban érzik magukat Örményországban, de a hagyományos társadalom miatt a feltűnő öltözet kéretlen figyelmet vonhat maga után. Az azonos nemű párok a helyi szokások miatt nyilvános helyen általában visszafogottabban viselkednek.
Törvények és szabályok
Örményország a kábítószerekkel szemben szigorú, a kannabisz és a kannabiszt tartalmazó termékek, például a CBD-olajok birtoklása is tilos, akkor is, ha máshol orvosi rendelvényre kaptuk őket. A csempészésért több év börtön járhat.
A katonai bázisok, a katonai járművek és a katonai létesítmények fényképezése tilos, a hatóságok már több turistát is előállítottak emiatt. A határ menti területeken a fényképezéssel különösen legyünk óvatosak. Az ittas, rendbontó viselkedést a rendőrség nem tűri.
Az örmény társadalom hagyományos, a vallást és az idősebbeket nagy tisztelet övezi. A templomokban csendben viselkedjünk, ne fényképezzünk istentisztelet alatt és a nyilvános helyeken kerüljük a feltűnő viselkedést.
Közlekedés és természeti veszélyek
A legnagyobb veszélyt a közlekedés jelenti, a vezetési stílus gyakran agresszív, az utak rossz állapotúak, különösen novembertől februárig. Gyalogosként is figyeljünk, mert az autósok nem mindig adnak elsőbbséget a zebrán.
Örményország földrengésveszélyes terület, a kisebb rengések nem ritkák. A hegyekben az időjárás gyorsan változhat, a magas hegyekben nyáron is hideg lehet, a túrákra vigyünk meleg ruhát, vizet és térképet és szóljunk valakinek, merre indulunk.
Nyáron a síkságon és Jerevánban a hőség gyakran negyven fok fölé emelkedik, ilyenkor a déli órákban kerüljük a napot, igyunk sok vizet és viseljünk kalapot.
A hegyi utakon gyakran találkozhatunk az úton átkelő állatokkal, tehenekkel, juhokkal és lovakkal, különösen a falvak közelében. Télen a hegyi hágókon hirtelen havazás lehet, ezért indulás előtt mindig nézzük meg az időjárás-előrejelzést.
Egészség
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya Örményországban nem érvényes, ezért az utasbiztosítás elengedhetetlen. Jerevánban jól felszerelt magánklinikák működnek, vidéken azonban az ellátás egyszerűbb. A gyógyszertárak a városokban sűrűn megtalálhatók.
Jerevánban a csapvíz és a város utcáin álló kis ivókutak vize hegyi forrásokból érkezik és általában iható, vidéken azonban biztonságosabb a palackozott víz. Az étkezés általában biztonságos, de a piacokon vásárolt gyümölcsöt evés előtt mossuk meg.
A magas hegyekben, például az Aragac csúcsai felé haladva a magassági betegség is jelentkezhet, ezért lassan haladjunk, igyunk sok vizet és fejfájás vagy szédülés esetén forduljunk vissza.
Segélyhívó számok és konzuli segítség
Az egységes segélyhívó szám a 911, a 112-es szám is hívható. A rendőrség és a mentők angolul nem mindig beszélnek, ilyenkor a szállásadó segíthet.
Örményország a tbiliszi magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 83 Lvovi Street, Szaburtalo, 0160 Tbiliszi, telefon: +995 32 239 90 08. Jerevánban magyar tiszteletbeli konzulátus is működik. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.
Praktikus tippek
Örményország közel van, de sok szempontból egészen más világ, mint Európa. Az alábbi tudnivalók segítenek, hogy az utazás gördülékeny legyen.
Beutazás
Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Örményországba, egy év alatt legfeljebb száznyolcvan napot tölthetnek az országban. A beutazáshoz útlevél szükséges, amelynek a teljes tartózkodás idejére érvényesnek kell lennie.
A vámszabályok szigorúak, a régiségek, a régi szőnyegek és az értékes műtárgyak kiviteléhez engedély kell. Ha a piacon régi tárgyat vásárolunk, kérjük el az eladótól a szükséges igazolást. A gyógyszereket eredeti csomagolásban vigyük.
Grúziából szárazföldön is be lehet lépni Örményországba, a határátkelőkön a beléptetés általában gyors. A két ország bejárása egy utazás alatt kényelmesen megoldható, a Tbiliszi–Jereván útvonalon marsrutkák, megosztott taxik és vonat is közlekedik.
Szállás
Jerevánban hostelek, vendégházak, apartmanok és szállodák széles kínálata várja a vendégeket, egy hostelágy kb. 5000–9000 dram, egy egyszerű kétágyas szoba kb. 15 000–25 000 dram. Vidéken a családi vendégházak a legjobb választás, ahol a házigazdák gyakran házi vacsorát és reggelit is kínálnak.
A Szevan-tó partján és Dilidzsánban nyáron érdemes előre foglalni, mert a jereváni családok is ide utaznak. A déli hegyvidéken, Goriszban és Szisziánban kényelmes kiindulópontot találunk Tatev és Karahundzs felfedezéséhez.
A szállást a legtöbb esetben foglalási oldalakon is le lehet foglalni, vidéken azonban sok vendégház csak telefonon vagy üzenetben érhető el. Érdemes előre megkérdezni, hogy van-e fűtés, mert a hegyekben tavasszal és ősszel is hideg lehet az éjszaka.
Pénzügyek és árak
Örményország fizetőeszköze a dram, egy euró kb. 400–420 dram. Jerevánban a bankkártyát szinte mindenhol elfogadják, a bankautomaták sűrűn megtalálhatók, vidéken, a piacokon és a marsrutkákon azonban készpénz kell. Eurót és dollárt a pénzváltókban jó árfolyamon lehet váltani.
A borravaló nem kötelező, de a kiszolgálásért szokás kerekíteni vagy kb. 5–10 százalékot hagyni, ha a számlán még nem szerepel szervizdíj. A taxisofőröknek általában nem adnak borravalót, a vendégházak házigazdáinak egy kis ajándék vagy egy kedves szó is örömet szerez.
Örményország olcsó ország, egy takarékos utazó napi kb. 15 000–25 000 dramból kijöhet szállással, étkezéssel és helyi közlekedéssel együtt. A kolostorok többsége ingyenes, a múzeumok belépője kb. 1000–3000 dram.
Mobil, internet és nyelv
Örményország nem tartozik az Európai Unióhoz, ezért a roaming drága lehet. A legjobb megoldás egy helyi SIM-kártya, a Team, az Ucom és a Viva csomagjait a repülőtéren és a városi üzletekben is meg lehet venni, a vásárláshoz útlevél kell. A mobilinternet a városokban gyors, a hegyekben a lefedettség gyengébb.
A hivatalos nyelv az örmény, saját, egyedi írással. Az idősebb generáció szinte mind beszél oroszul, a fiatalok közül egyre többen angolul. Néhány örmény szó, például a „barev” jó napot és a „sznorakalucjun” köszönöm sok mosolyt hoz.
A tájékozódáshoz a nemzetközi térképalkalmazások mellett a helyi taxis- és térképalkalmazások is hasznosak, mert ezekben a kisebb utcák és üzletek is pontosabban szerepelnek. A térképeket érdemes letölteni, hogy a hegyekben, internet nélkül is használhatók legyenek.
A szállásokon, a kávézókban és az éttermekben általában ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.
Idő, áram és felszerelés
Örményországban nincs nyári időszámítás, ezért télen három órával, nyáron két órával jár előrébb, mint Magyarország. Az elektromos hálózat 220 voltos, a konnektorok a magyarral megegyeznek, átalakítóra nincs szükség.
A csomagba kényelmes túracipő, réteges öltözet, naptej és kalap kerüljön. A templomokhoz vállat és térdet takaró ruha kell, a nőknek egy kendő is hasznos. A hegyekben nyáron is hűvös lehet az este, ezért egy meleg pulóver mindig legyen nálunk.
A hegyvidéki kirándulásokhoz egy kisebb hátizsák, kulacs, elsősegélycsomag és naptej is jól jön. A fejkendő a templomlátogatásnál hasznos, a kolostorok bejáratánál ritkán adnak kölcsön kendőt vagy szoknyát.
Helyi szokások
Az örmények rendkívül vendégszeretők, gyakran előfordul, hogy egy idegent meghívnak kávéra, ebédre vagy egy pohár házi pálinkára. A közös étkezéseken hosszú pohárköszöntőket mondanak, a vendégtől is elvárják, hogy mondjon néhány szót.
Az örmények büszkék történelmükre és kultúrájukra, szívesen mesélnek róla. A politikai kérdésekről és a szomszéd országokkal kapcsolatos témákról érdemes óvatosan beszélni és inkább meghallgatni a helyiek véleményét.
Az örmény pohárköszöntő szava a „kenac”, vagyis egészségünkre, a koccintás után illik legalább egy kortyot inni. Ha meghívnak egy családhoz, egy kis ajándékot, például édességet, virágot vagy egy üveg bort vigyünk magunkkal, a házigazdák pedig biztosan nem engednek el éhesen.
Az örmények szívesen beszélnek a diaszpóráról, a világ minden táján élő rokonaikról és sokuknak van családtagja Oroszországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban. Ha szóba kerül, érdeklődéssel hallgassuk, a helyiek nagyra értékelik, ha egy külföldi ismeri az örmény történelmet és kultúrát.
Ünnepek és mikor utazzunk
Az örmény apostoli egyház a karácsonyt január 6-án ünnepli, a húsvét az ország egyik legfontosabb ünnepe. Nyáron tartják a vardavart, a vízünnepet, amikor az utcákon mindenki vízzel locsolja a másikat, a turistákat is. A függetlenség napja szeptember 21., április 24-én pedig az egész ország a népirtás áldozataira emlékezik.
A legjobb utazási időszak májustól júniusig, valamint szeptembertől októberig tart, amikor kellemes az idő a városokban és a hegyekben is. Júliusban és augusztusban Jerevánban nagy a hőség, ilyenkor a Szevan-tó és a hegyek hűvösebbek.
A tél hideg és havas, a hegyi utak egy része ilyenkor nehezen járható, Ccahkadzorban viszont síelni lehet. Ősszel a szüret és a lombszíneződés miatt különösen szép az ország, ilyenkor a borvidékeken fesztiválokat is rendeznek.
Tavasszal, áprilisban és májusban a hegyoldalak kizöldülnek, a sárgabarackfák virágba borulnak, a magasabb hegyekben azonban még hó lehet. Szeptember és október a szüret ideje, ilyenkor a falvakban pálinkát főznek, szárítják a gyümölcsöt és készítik a téli tartalékokat.