A Csureito-pagoda és a Fudzsi-hegy

Japán: Tokió, Kiotó, a Fudzsi és a cseresznyevirágzás

Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.

Neonfényben úszó felhőkarcolók és csendes zen kertek, ezeréves templomok és szuperszonikus vonatok, hófödte vulkánok, virágzó cseresznyefák, gőzölgő rámenbárok és udvarias, segítőkész emberek. Japán a Csendes-óceán nyugati részén fekvő szigetország, ahol a hagyomány és a jövő úgy él egymás mellett, ahogy a világon sehol máshol. Aki egyszer járt itt, szinte mindig visszavágyik.

Az ország négy nagy és több ezer kisebb szigetből áll, a legnagyobb a Honsú, északon Hokkaidó, délen Kjúsú és Sikoku, a legdélebbi részen pedig az Okinava-szigetek fekszenek. Japán lakossága kb. 124 millió fő, alkotmányos monarchia, az állam jelképe a császár. A hivatalos nyelv a japán, a fizetőeszköz a jen. Az ország területének nagy része hegyvidék, a lakosság többsége a part menti síkságokon és a nagyvárosokban él.

A Japán látnivalók listáján Tokió nyüzsgő negyedei, Kiotó templomai és gésanegyede, Nara szelíd szarvasai, Oszaka utcai konyhája, Hirosima békeparkja és Mijadzsima tengerben álló kapuja, a Fudzsi és a Hakone hegyei, Nikkó díszes szentélyei, Kanazava kertje, a japán Alpok falvai, Hokkaidó havas tájai és Okinava trópusi strandjai is szerepelnek. Japán egyszerre kínál városnézést, kultúrát, gasztronómiát, túrázást, síelést és tengerpartot.

Japán történelme a korai kultúráktól a császári udvar fénykoráig, a szamurájok és a sógunok uralmáig ível. A 17. század elejétől a Tokugava-sógunátus több mint két és fél évszázadon át szinte teljesen elzárta az országot a külvilágtól. A 19. század második felében, a Meidzsi-restauráció után Japán gyors ütemben modernizálódott, a második világháború után pedig a világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált. A régi hagyományok, a teaszertartás, a kalligráfia és a szentélyek ünnepei ma is a mindennapok részei.

A legjobb utazási időszak tavasszal, a cseresznyevirágzás idején és ősszel, a juharfák vörösbe forduló lombjai között van. Japán nem olcsó ország, de a gyenge jen miatt ma kedvezőbb, mint korábban, a hostelekkel, a vasúti bérletekkel és a kis étkezdékkel pedig takarékosan is bejárható.

Japán az év minden szakában mást mutat. Tavasszal a virágzó cseresznyefák, nyáron a fesztiválok és a tűzijátékok, ősszel a vörös és arany lombok, télen a havas hegyek és a gőzölgő termálfürdők várják az utazókat. Az ország első látogatásra is könnyen bejárható, a pontos vonatok, a tisztaság és a vendégszeretet miatt a kezdő utazók is magabiztosan mozoghatnak.

A főváros: Tokió

Tokió (東京) Japán fővárosa és a világ egyik legnagyobb nagyvárosi térsége, a környező városokkal együtt több mint harmincmillió ember otthona. A város nem egyetlen központ körül épült, hanem sok önálló negyedből áll, amelyek mindegyikének saját karaktere van, a neonfényes szórakozónegyedektől a csendes, hagyományos utcákig. A hatalmas méret ellenére Tokió meglepően tiszta, rendezett és biztonságos.

A várost a világ egyik legjobb tömegközlekedése köti össze, a metró- és a vasútvonalak szinte minden látnivalóhoz elvisznek. Tokióra legalább négy-öt napot érdemes szánni, de hetekig is lehetne felfedezni úgy, hogy mindig újat látunk.

Aszakusza és a Szenszódzsi

A hagyományos Tokió hangulatát legjobban Aszakusza (浅草) negyede őrzi. Itt áll a város legrégebbi temploma, a Szenszódzsi (浅草寺), amelyhez a hatalmas vörös lampionnal díszített Kaminarimon, a Mennydörgés kapuja vezet. A kapu mögötti Nakamise utcán apró boltokban ajándékokat, legyezőket, édességeket és frissen sült rizskekszeket árulnak. A templom látogatása ingyenes.

A templomot kora reggel vagy este érdemes felkeresni, amikor kevesebb a látogató és a kivilágított épületek különösen szépek. A templom előtt álló nagy füstölőnél a hagyomány szerint a füstöt magunkra terelve egészséget kérhetünk. Aszakuszában kimonót is lehet bérelni, a riksás városnéző körutak is innen indulnak.

A Szumida folyó túlpartján emelkedik a Tokyo Skytree, a 634 méter magas tévétorony, Japán legmagasabb építménye. A 350 méter magasan lévő kilátóteraszra a belépő kb. 2000–3000 jen, a hét napjától és a vásárlás módjától függően, a felső kilátóval együtt drágább. Tiszta időben a Fudzsi is látszik.

A templom mellett álló Aszakusza-szentélyben tartják májusban a Szandzsa macurit, Tokió egyik legnagyobb és legzajosabb fesztiválját, amikor hordozható szentélyeket visznek végig az utcákon. A negyed régi utcáiban kis tempurás és szobaéttermek, édességboltok és hagyományos kézműves üzletek sorakoznak.

Sindzsuku és Sibuja

Sindzsuku (新宿) Tokió egyik legforgalmasabb negyede, ahol a világ legforgalmasabb vasútállomása, felhőkarcolók, áruházak és szórakozóhelyek sorakoznak. A Tokiói Fővárosi Kormányzat épületének negyvenötödik emeleti kilátója ingyenes, innen az egész városra rálátni. Este az Omoide Jokocsó szűk sikátorainak apró jakitoribárjai a régi Tokió hangulatát idézik.

A Sindzsuku Gjoen nemzeti park a város egyik legszebb kertje, ahol japán, angol és francia kertrészek váltják egymást, tavasszal a cseresznyefák, ősszel a juharok miatt különösen népszerű. A belépő kb. 500 jen. A kert nyugodt sziget a nagyváros közepén.

Sibuja (渋谷) a fiatalok és a divat negyede, ahol a híres sibujai kereszteződésen egyszerre több ezer ember kel át, amikor a lámpák zöldre váltanak. Az állomás előtt áll Hacsikó, a hűséges kutya szobra, amely évekig várta gazdáját az állomáson. A környező felhőkarcolók tetőteraszairól a kereszteződésre és a városra is szép a kilátás.

Sindzsuku keleti részén a Golden Gai szűk sikátoraiban kétszáznál is több apró bár működik, sokukba csak néhány vendég fér be. Egyes bárok csak törzsvendégeket fogadnak, mások szívesen látják a külföldieket is, de érdemes megnézni az ülőhelydíjat, mielőtt beülünk.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Haradzsuku és a Meidzsi-szentély

A Meidzsi-szentély (明治神宮) Tokió legfontosabb sintó szentélye, amelyet Meidzsi császár és felesége emlékére emeltek. A szentélyhez hatalmas fakapukon át, sűrű erdőben vezet az út, a nagyváros zaja itt szinte teljesen elhalkul. Hétvégenként gyakran láthatunk hagyományos sintó esküvői menetet. A belépés ingyenes.

A szentély szomszédságában fekvő Haradzsuku (原宿) a különc tokiói divat központja, a Takesita utcán színes ruhaboltok, édességárusok és kávézók sorakoznak, a sétálók között sok extravagánsan öltözött fiatal tűnik fel. Az Omotesandó elegáns sugárútján a világ nagy divatházainak modern épületei állnak.

A szentély mellett fekvő Jojogi park a tokióiak kedvelt hétvégi pihenőhelye, ahol piknikeznek, zenélnek, táncolnak és sportolnak. Vasárnaponként a park bejáratánál sokszor rockabilly táncosok és utcazenészek szórakoztatják a járókelőket.

A császári palota és Ginza

A város közepén, vizesárokkal és hatalmas kőfalakkal körülvéve áll a császári palota, a császári család otthona. A palota épületeibe csak különleges alkalmakkor lehet belépni, de a palota keleti kertjei általában ingyenesen látogathatók, itt a régi edói vár bástyáinak maradványai is láthatók. A palota körüli sétaút a helyi futók kedvelt útvonala.

A közeli Ginza Tokió elegáns bevásárlónegyede, ahol áruházak, márkaboltok és drága éttermek sorakoznak. Hétvégén a főutcát lezárják a forgalom elől és gyalogos sétálóutcává alakul. A ginzai áruházak alagsorában lévő élelmiszerosztályokon, a depacsikában különleges ételeket, édességeket és ajándékokat lehet kóstolni és vásárolni.

A palota belső udvarába évente kétszer, újév után és a császár születésnapján is be lehet lépni, ilyenkor a császári család az erkélyről köszönti a látogatókat. A palota körüli vizesárok partján tavasszal a cseresznyefák alatt csónakázni is lehet.

Ginzában áll a Kabukiza színház, a hagyományos japán kabuki színház otthona. Az előadások hosszúak, de egyetlen felvonásra is lehet jegyet venni, így rövidebb idő alatt is megismerhetjük ezt a különleges, sminkkel, jelmezekkel és zenével teli művészetet.

Ueno, múzeumok és Akihabara

Az Ueno park Tokió egyik legnagyobb parkja, ahol múzeumok, templomok, egy állatkert és egy nagy tó található. Itt működik a Tokiói Nemzeti Múzeum, Japán legrégebbi és legnagyobb múzeuma, amely szamurájpáncélokat, kardokat, kimonókat, buddhista szobrokat és fametszeteket mutat be. A belépő kb. 1000 jen. Tavasszal az Ueno park a cseresznyevirágzás egyik legnépszerűbb helyszíne.

Uenótól egy megállóra fekszik Akihabara (秋葉原), az elektronika, az animék és a mangák negyede, ahol többemeletes boltokban számítógépes alkatrészeket, videojátékokat, figurákat és képregényeket árulnak. A negyedben sok játékterem és tematikus kávézó is működik.

Az Ueno állomás és Okacsimacsi között húzódó Amejoko piac nyüzsgő utcáin szárított halat, fűszereket, ruhát, cipőt és olcsó utcai ételeket árulnak. A piac ma is a régi tokiói kereskedés zajos, élénk hangulatát őrzi.

Tokió nyüzsgő utcája felhőkarcolókkal és gyalogátkelővel

Cukidzsi és Odaiba

A régi tokiói halpiac helyén ma is működik a Cukidzsi külső piac (築地), ahol apró standokon friss szusit, tengeri herkentyűket, tamagojakit, vagyis japán omlettet és utcai falatokat lehet kóstolni. A piacot reggel érdemes felkeresni, délutánra sok stand bezár. A nagybani halpiac Tojoszuba költözött, ahol a hajnali tonhalárverést egy kilátóteraszról lehet megnézni.

A Tokiói-öböl mesterséges szigetén fekvő Odaiba modern szórakoztató negyed, ahol bevásárlóközpontok, múzeumok és egy tengerparti sétány várják a látogatókat. A szigetre tartó, vezető nélküli vasút a Szivárvány-hídon át halad, a kilátás a városra este különösen szép.

Az öböl partján több digitális művészeti múzeum is működik, ahol a fényekből, vetítésekből és tükrökből álló interaktív termekben sétálva különleges élményben lehet részünk. A jegyeket érdemes előre, interneten megvenni, mert gyakran elfogynak.

Közlekedés és szállás Tokióban

Tokióban a metró és a JR vasútvonalai a legjobb közlekedési eszközök, a körbe futó Jamanote vonal a legfontosabb negyedeket köti össze. A jegyeket automatákból lehet megvenni, de sokkal egyszerűbb egy feltölthető IC-kártya, például a Suica vagy a PASMO használata. Egy metróút kb. 180–330 jen. A reggeli és esti csúcsidőben a szerelvények rendkívül zsúfoltak.

A szállások ára a negyedtől és a szezontól függ. Egy hostelágy kb. 3000–5000 jen, egy kapszulahotel kb. 4000–7000 jen, egy egyszerű üzleti szálloda szobája kb. 9000–18 000 jen. Aszakusza és Ueno olcsóbb, Sindzsuku és Sibuja központibb, de drágább.

A turisták számára kínált Tokyo Subway Ticket egy, kettő vagy három napig korlátlan metróhasználatot biztosít kb. 800–1500 jenért, ez sok utazás esetén megéri. A térképes alkalmazások pontosan mutatják az átszállásokat és a vágányokat, így a bonyolultnak tűnő hálózatban is könnyű eligazodni.

Egynapos kirándulások Tokióból

Tokióból sok szép hely egy nap alatt is bejárható. A tengerparti Kamakura templomai és Nagy Buddhája, Hakone termálfürdői és hegyi tavai, valamint Nikkó díszes szentélyei vonattal egy-két óra alatt elérhetők. Ezekről a fővároson túli úti célok között részletesen is írunk.

A Tokiótól kb. egy órára fekvő Kavagoe régi kereskedővárosát kis Edónak is nevezik, mert a sötét, vastag falú raktárházak és az édességbolt utca a régi Tokió hangulatát idézik. A városka jó választás, ha egy nyugodtabb, hagyományos helyet keresünk a nagyváros közelében.

Tokió esténként

Tokió este éled fel igazán, a negyedek neonfényben úsznak, az izakajákban és a rámenbárokban hosszú sorok állnak. A karaokebárokban kis szobákat lehet bérelni a baráti társaságoknak, ez a japánok egyik kedvenc esti szórakozása.

Télen a városban sok helyen díszkivilágítást rendeznek, a sétálóutcák fái és a parkok fényárban úsznak. A felhőkarcolók kilátóiról a kivilágított város végtelennek tűnik, ez a látvány önmagában is megéri az esti kirándulást. Tokióban, Jokohamában és Szapporóban német mintájú karácsonyi vásárok is nyílnak, ezekről a tengerentúli karácsonyi vásárokról szóló cikkünkben írunk.

Magyar kapcsolatok

A magyar-japán kapcsolatok 1869-ig nyúlnak vissza, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán barátsági és kereskedelmi szerződést kötött. A két ország 1938-ban kulturális egyezményt írt alá, amelynek nyomán japán diákok érkeztek magyar egyetemekre és Japánban is elindult a magyar nyelv és kultúra oktatása. Tokióban magyar kulturális intézet is működik.

Budapesten a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum őrzi az egyik legjelentősebb hazai japán gyűjteményt, a Kodály-módszer pedig Japánban is ismert és sok japán zenész tanult a budapesti Zeneakadémián. A japán kultúra, a harcművészetek és a japán konyha Magyarországon is egyre népszerűbbek.

A magyar utazók körében Japán az utóbbi években egyre népszerűbb úti cél, sokan a cseresznyevirágzás vagy az őszi lombszínek idejére tervezik az első utazásukat. A japán nyelvet több magyar egyetemen is oktatják, Japánban pedig a magyar zene, a magyar borok és a magyar konyha is egyre több rajongót talál.

Rejtett kincs: Az Ueno park szomszédságában fekszik Janaka (谷中), Tokió egyik legjobban megőrzött régi negyede, amelyet a földrengések és a nagy tűzvészek is nagyrészt megkíméltek. A szűk utcákban apró templomok, régi faházak, kézműves műhelyek és kávézók sorakoznak, a Janaka Ginza kis bevásárlóutcáján pedig utcai falatokat árulnak. A negyedben sok utcai macska él, a helyiek a macskák barátságos negyedének is hívják.

Fővároson túli úti célok

Tokión túl Japán legszebb arca a régi császári városokban, a hegyekben és a vidéken mutatkozik meg. Az első utazás klasszikus útvonala, az úgynevezett aranyút Tokióból a Fudzsi és Hakone érintésével Kiotóba, Narába és Oszakába vezet, majd Hirosimáig és Mijadzsimáig folytatódik. Akinek több ideje van, a japán Alpok falvait, Kanazava kertjeit, az északi Hokkaidót vagy a trópusi Okinavát is felfedezheti.

A sinkanszen, a japán gyorsvonat a nagyvárosok között meglepően gyorsan szállít, Tokióból Kiotóig kb. két és negyed óra az út. Két hét alatt az aranyút kényelmesen bejárható, három hét alatt egy-két távolabbi régió is belefér.

Kiotó, a régi főváros

Kiotó (京都) több mint ezer évig Japán fővárosa és a császári udvar székhelye volt, ma pedig a hagyományos japán kultúra központja. A városban kb. kétezer templom és szentély áll, a régi Kiotó tizenhét műemléke együtt a világörökség része. Kiotó kis utcái, fapadlós teaházai, kertjei és ünnepei a régi Japán hangulatát őrzik.

A város leghíresebb látnivalója az Aranypavilon, a Kinkakudzsi (金閣寺), egy aranyfüsttel borított zen templom, amely a kerti tó tükrében csillog. A belépő kb. 500 jen. A város keleti dombjain áll a Kijomizudera (清水寺), amelynek hatalmas fa teraszát egyetlen szög nélkül építették, innen szép a kilátás a városra. A belépő kb. 400–500 jen.

A város közepén álló Nidzsó vár (二条城) a sógunok kiotói rezidenciája volt, a palota folyosóinak padlója lépéskor csipogó hangot ad, hogy jelezze a betolakodókat, ezért csalogány padlónak nevezik. A belépő a palotával együtt kb. 1300 jen. A Rjóandzsi templom kőkertje a zen kertművészet legismertebb alkotása.

Kiotó keleti részén, a csatorna mentén húzódik a Filozófusok útja, egy kb. két kilométeres sétaút, amelyet tavasszal cseresznyefák, ősszel juharfák szegélyeznek. Az út egyik végén áll az Ezüstpavilon, a Ginkakudzsi, amelynek homokkertje és mohás kertje a zen esztétika szép példája. A belépő kb. 500 jen.

A belváros Nisiki piaca keskeny, fedett utca, ahol savanyúságokat, friss halat, tofut, édességeket és kiotói különlegességeket árulnak, sok standon kóstolni is lehet. A piacot a helyiek Kiotó konyhájának hívják.

Fusimi Inari, Gion és Arasijama

Kiotó déli szélén áll a Fusimi Inari-szentély (伏見稲荷大社), amelynek hegyoldalán több ezer vörös toriikapu alkot kanyargó alagutat. A kapukat cégek és családok adományozták a rizs és a kereskedelem istenének. A szentély éjjel-nappal ingyenesen látogatható, kora reggel vagy este érdemes jönni, amikor kevesebb a turista. A hegy csúcsáig kb. két-három órás a séta.

A Gion (祇園) negyed Kiotó gésanegyede, ahol a fából épült teaházak és éttermek között esténként a gésák és a tanulóik, a maikók sietnek a vendégeikhez. A gésákat ne kövessük és engedély nélkül ne fényképezzük, a negyed egyes magánutcáiba pedig a turisták nem léphetnek be. A közeli Jaszaka-szentély és a Higasijama óvárosának kövezett lejtői különösen hangulatosak.

A város nyugati szélén fekvő Arasijama (嵐山) a bambuszerdejéről híres, ahol a magas bambuszok között árnyas ösvény vezet. A közelben áll a Tenrjúdzsi zen templom szép kertje, a folyó fölött pedig a Holdat átkelő híd ível át. A bambuszerdőt kora reggel érdemes felkeresni, napközben nagyon zsúfolt.

Arasijamában a folyón hagyományos csónakokkal is lehet utazni, a közeli dombon pedig egy majompark található, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. A Szaga negyed régi utcái és kis templomai csendesebbek, mint a bambuszerdő környéke.

Nara, a szarvasok városa

Nara (奈良) a 8. században Japán első állandó fővárosa volt, ma kellemes, nyugodt város, amely Kiotóból vagy Oszakából kb. egy óra alatt elérhető. A városi parkban kb. ezer szelíd szarvas él, amelyek a sintó hagyomány szerint az istenek hírnökei. A parkban árult szarvaskeksszel etethetjük őket, de vigyázzunk, mert a szarvasok néha türelmetlenül lökdösődnek.

A park legfontosabb látnivalója a Tódaidzsi (東大寺), amelynek hatalmas fa csarnokában áll a tizenöt méter magas bronz Buddha-szobor, a Daibucu. A belépő kb. 800 jen. A közeli Kaszuga-taisa szentélyhez több ezer kőlámpással szegélyezett erdei út vezet, az ünnepeken a lámpásokat meggyújtják.

A Kaszuga-taisa kőlámpásait évente két alkalommal, télen és nyáron, a lámpásünnepeken mind meggyújtják, ilyenkor a szentély varázslatos fényben ragyog. Nara régi negyede, a Naramacsi hagyományos kereskedőházaiban kávézók és kézműves boltok működnek.

Oszaka, a konyha fővárosa

Oszaka (大阪) Japán harmadik legnagyobb városa, a gasztronómia és a jókedv fővárosa. A helyiek mottója a kuidaore, vagyis együnk, amíg el nem dőlünk. Az éjszaka neonfényben úszó Dótonbori (道頓堀) csatornaparti utcáin takojaki- és okonomijakiárusok, rámenbárok és szórakozóhelyek sorakoznak, a csatorna fölött pedig a város jelképévé vált reklámtáblák világítanak.

A város történelmi emléke az oszakai vár (大阪城), amelynek felújított tornyában a vár történetét bemutató múzeum működik, a felső emeletről szép a kilátás. A belépő kb. 1200 jen. A vár körüli park tavasszal a cseresznyevirágzás népszerű helyszíne. Oszakában található a Kuromon piac, ahol friss tengeri herkentyűket kóstolhatunk, valamint a régi hangulatú Sinszekai negyed.

Oszakában működik a Universal Studios Japan vidámpark, amely a családok kedvelt célpontja. Az Umeda negyed felhőkarcolóinak tetején lévő kilátókról az egész városra és a környező hegyekre rálátni. Oszaka jó kiindulópont Narához, Kiotóhoz, Kobéhoz és Himedzsihez is.

Himedzsi, a fehér gém vára

Oszakától sinkanszennel kb. harminc percre áll a himedzsi vár (姫路城), Japán legszebb és legjobb állapotban fennmaradt eredeti vára, amely a világörökség része. Hófehér falai és egymás fölé emelkedő tetői miatt fehér gém várának is nevezik. A vár meredek falépcsőin a hatemeletes toronyig lehet felmászni. A nem helyi látogatóknak a belépő kb. 2500 jen.

A vár mellett fekvő Kókoen kert kilenc kisebb, eltérő stílusú japán kertből áll, ahol teaházban macsát és édességet is kóstolhatunk. A vár tavasszal a cseresznyevirágzás idején a legszebb, ilyenkor a fehér falakat rózsaszín virágtenger veszi körül.

Hirosima és Mijadzsima

Hirosima (広島) nevét a világ az atombomba ledobása miatt ismeri, ma azonban élénk, zöld, barátságos város. A Béke Emlékpark a város közepén az áldozatoknak állít emléket, itt áll az Atombomba-dóm, egy a robbanás közelében részben megmaradt épület romja, amely a világörökség része. A park Béke Emlékmúzeuma megrendítő, de fontos élmény, a belépő kb. 200 jen.

Hirosimától kb. egy órára, egy rövid kompút után érjük el Mijadzsima (宮島) szigetét, ahol az Icukusima-szentély (厳島神社) hatalmas vörös toriikapuja dagálykor a tengerben áll, apálykor pedig gyalog is megközelíthető. A szigetre látogatói díj érvényes, kb. 100 jen. A sziget hegyére, a Miszenre kötélpálya visz fel, a csúcsról szép kilátás nyílik a Japán-belső-tenger szigeteire.

A Béke Emlékparkban áll a gyermekek emlékműve is, amelyet egy betegségben elhunyt kislány emlékére állítottak, aki papírdarvak hajtogatásával remélte a gyógyulását. Az emlékművet ma is a világ minden tájáról küldött színes papírdaru-füzérek díszítik.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

A Fudzsi és a Kavagucsi-tó

A Fudzsi (富士山) Japán legmagasabb hegye és jelképe, egy szabályos kúp alakú, 3776 méter magas tűzhányó, amely a világörökség része. A hegyet legjobban a lábánál fekvő öt tó vidékéről lehet látni, különösen a Kavagucsi-tó (河口湖) partjáról, ahová Tokióból busszal kb. két óra az út. A közeli Csúreitó pagoda a Fudzsi egyik leghíresebb fotótémája.

A Fudzsira csak a hivatalos mászási szezonban, július elejétől szeptember közepéig lehet felmenni, a négy ösvényen fejenként kb. 4000 jen díjat kell fizetni. A legnépszerűbb Josida-ösvényen napi létszámkorlát van, ezért előre érdemes foglalni. A túrához megfelelő bakancs, meleg ruha és esőkabát kell, a hegyen éjszaka fagypont körüli hőmérséklet is lehet.

A Fudzsi nyáron gyakran felhőbe burkolózik, a legtisztább kilátás ősszel és télen, a kora reggeli órákban nyílik rá. A sinkanszen ablakából is látható, Tokióból Kiotó felé utazva a jobb oldali ablaknál érdemes ülni.

Hakone és Kamakura

Hakone (箱根) Tokió közeli hegyvidéki üdülőhelye, amely a termálfürdőiről, az onszenekről, a Fudzsira nyíló kilátásról és a vulkanikus Óvakudani völgy kénes gőzeiről ismert. A körutat kalózhajónak öltöztetett sétahajó, kötélpálya és hegyi vasút teszi különlegessé, a Hakone Free Pass bérlettel olcsóbban bejárható. A szabadtéri szoborpark a művészetkedvelők kedvence.

A Tokiótól egy órára fekvő Kamakura (鎌倉) a 12–14. században a sógunok székhelye volt. A város jelképe a szabadban álló tizenegy méteres bronz Nagy Buddha, a belépő kb. 300 jen. A Haszedera templom kertjei, a hegyi túraösvények és a közeli Enosima sziget miatt Kamakura kedvelt egynapos kirándulás.

Hakonéban sok hagyományos rjokan működik saját termálfürdővel, egy éjszaka egy ilyen fogadóban vacsorával és reggelivel együtt a japán vendégszeretet legjobb megismerési módja. A fogadók ára magas, de hétköznap és a szezonon kívül kedvezőbb.

Nikkó

Tokiótól két órára északra fekszik Nikkó (日光), ahol a hegyi erdőkben áll a Tósógú-szentély (東照宮), Tokugava Iejaszu, az első Tokugava-sógun gazdagon díszített mauzóleuma. A színes faragások között a három bölcs majom híres faragványa is látható. A belépő kb. 1300 jen. Nikkó a világörökség része, a környék vízesései, tavai és őszi lombszíne is különlegesek.

A szentélyektől busszal kb. negyven percre fekszik a hegyek között a Csúzendzsi-tó és a közel száz méter magas Kegon-vízesés. Az odavezető kanyargós hegyi út ősszel a színes lombok között vezet, ilyenkor a forgalom is nagy.

Kanazava

A japán tenger partján fekvő Kanazava (金沢) a sógunkorban az egyik leggazdagabb hűbéres tartomány központja volt, ma kulturális város, amely Tokióból sinkanszennel kb. két és fél-három óra alatt érhető el. A város büszkesége a Kenrokuen (兼六園), Japán három legszebb kertjének egyike, ahol a tavak, a hidak és a kőlámpások az évszakok szerint mindig más arcukat mutatják. A belépő kb. 320 jen.

A Higasi Csaja negyed régi teaházai, a szamurájnegyed falai és az aranyfüst-készítő műhelyek a régi Kanazavát idézik. A városban aranyfüsttel díszített fagylaltot is lehet kóstolni. Az Ómicsó piac friss tengeri herkentyűi a halkedvelők kedvencei.

Kanazavában működik a 21. század kortárs művészeti múzeuma, amelynek kör alakú, üvegfalú épülete és játékos installációi, köztük egy medence, amelynek aljáról felfelé nézhetünk, a látogatók kedvencei.

Takajama és Sirakava-gó

A japán Alpokban fekvő Takajama (高山) óvárosának sötét faházai, szakéfőzdéi és reggeli piacai a régi kereskedővárosok hangulatát őrzik. A város tavaszi és őszi fesztiválján díszes kocsikat húznak végig az utcákon. A környék híres a hida marhahúsról is.

Takajamától busszal kb. egy órára fekszik Sirakava-gó (白川郷), a világörökség részét képező falu, amelynek meredek zsúptetős házai összetett kezekre emlékeztetnek. A házak egy része múzeumként és vendégházként működik. Télen a havas falu esti kivilágítása különleges látvány, de erre előzetes foglalás szükséges.

Takajama szélén egy szabadtéri falumúzeum mutatja be a környék régi parasztházait, köztük a zsúptetős házakat is, így aki nem jut el Sirakava-góba, itt is megismerheti ezt a különleges építészetet.

Hokkaidó és Okinava

Japán legészakibb nagy szigete, Hokkaidó (北海道) a vadregényes természet, a hegyek és a havas telek földje. Központja, Szapporo (札幌) februárban rendezi meg a híres hófesztivált, ahol hatalmas hó- és jégszobrok díszítik a várost. A sziget sípályái a világ legjobb porhóját kínálják, nyáron pedig a levendulamezők és a nemzeti parkok vonzzák a látogatókat.

A legdélebbi Okinava (沖縄) szigetei szubtrópusi éghajlatúak, fehér homokos strandjaik és korallzátonyaik miatt a japánok kedvelt nyaralóhelyei. A szigetek egykor önálló királyság voltak, saját kultúrával, zenével és konyhával. Okinava híres akváriumában bálnacápák úszkálnak.

Szapporo közelében fekszik Otaru kikötővárosa, amelynek régi csatornája, üvegfúvó műhelyei és tengeri herkentyűi miatt kedvelt kirándulóhely. Júliusban a Furano környéki levendulamezők virágzanak, ilyenkor a lilába borult dombok az ország egyik legszebb nyári látványát nyújtják.

Kjúsú és Sikoku

Japán déli nagy szigete, Kjúsú a termálfürdők, a vulkánok és a meleg tengerpartok vidéke. Fukuoka városában este a folyóparti utcai étkezőkben, a jataikban helyi rámen kóstolható, Beppu városa pedig a gőzölgő termálforrásairól híres. Nagaszaki a hosszú külkereskedelmi múltja miatt különleges hangulatú város.

A legkisebb nagy sziget, Sikoku a csendes vidéki Japánt mutatja meg. A szigetet körbejáró, nyolcvannyolc templomot érintő zarándokút az ország egyik leghíresebb zarándoklata. A közeli kis szigeteken, például Naosimán szabadtéri kortárs művészeti alkotások és múzeumok várják a látogatókat.

Szűk japán sikátor lampionokkal és kis éttermekkel éjszaka

Rejtett kincs: Oszakától vonattal kb. két órára, erdős hegyek között fekszik Kója-szan (高野山), a japán buddhizmus egyik szent helye, amelyet a 9. században alapított Kúkai szerzetes. A hegyi városkában több mint száz templom áll, közülük sokban vendégek is megszállhatnak, megkóstolhatják a szerzetesek vegetáriánus konyháját és részt vehetnek a hajnali imán. A cédrusok között húzódó Okunoin temető kőlámpásaival és mohás sírjaival felejthetetlen élmény.

Gasztronómia

A japán konyha, a vasoku az UNESCO szellemi kulturális örökségének része és joggal tartják a világ egyik legkifinomultabb konyhájának. Az évszakok friss alapanyagai, a gondos tálalás és az egyszerű, tiszta ízek jellemzik. Japánban a legolcsóbb étkezdétől a legelegánsabb étteremig szinte mindenhol kiváló minőségű ételt kapunk, ezért az evés az utazás egyik legnagyobb élménye.

Szusi és szasimi

A szusi (寿司) ecetes rizsből és nyers vagy főtt halból, tengeri herkentyűkből, zöldségekből készül, a szasimi pedig rizs nélkül tálalt, vékonyra szeletelt nyers hal. Japánban a szusi sokkal változatosabb, mint Európában, a nigiri, vagyis a kézzel formált rizsgombóc a hallal a tetején a legelterjedtebb. A friss hal minősége szinte mindenhol kiváló.

A legolcsóbb és legszórakoztatóbb megoldás a futószalagos szusiétterem, ahol a tányérok a pult előtt keringenek, vagy tabletről rendelünk, egy tányér kb. 120–400 jen. A drága szusiéttermekben a séf választja ki a fogásokat, ezt omakaszénak hívják, egy ilyen vacsora akár több tízezer jen is lehet. A szójaszószba a halat mártsuk, ne a rizst.

Rámen, udon és szoba

A rámen (ラーメン) a japánok kedvenc gyorsétele, gazdag húsleves búzatésztával, sertéshússal, tojással és zöldhagymával. Minden régiónak megvan a saját változata, a sertéscsontból főzött tonkocu, a szójaszószos sójú, a miszós és a sós sió a legismertebbek. Egy tál rámen kb. 1000–1500 jen. Sok rámenbárban az ajtó mellett álló automatából kell jegyet venni, amelyet a pultnál adunk át.

Az udon vastag búzatészta, a szoba pedig hajdinából készült vékony tészta, mindkettőt melegen, levesben vagy hidegen, mártogatóssal is tálalják. A tészta hangos szürcsölése Japánban nem udvariatlanság, hanem azt jelzi, hogy ízlik az étel.

Tempura, tonkacu és jakitori

A tempura könnyű tésztában kisütött zöldség és tengeri herkentyű, a tonkacu panírozott sertésszelet, amelyet káposztasalátával és sűrű szósszal tálalnak. A gjúdon, vagyis a rizsre halmozott párolt marhahús a leggyorsabb és legolcsóbb meleg ebéd, egy tál kb. 500–800 jen a nagy étteremláncoknál.

A jakitori faszénen sült csirkenyárs, a japán kocsmák, az izakaják kedvelt fogása. Az izakajákban a munkából hazatérők sör vagy szaké mellett több kis fogást rendelnek, a hangulat oldott és barátságos. Sok izakajában kis asztali díjat számolnak fel, ehhez egy apró előétel jár.

Oszaka és Hirosima ételei

Oszaka utcai konyhájának két sztárja a takojaki, a polipdarabokkal töltött, kerek tésztagolyó és az okonomijaki, a káposztás, hússal vagy tengeri herkentyűkkel készült sült lepény, amelyet szósszal és majonézzel kennek meg. Hirosimában az okonomijakit rétegesen, tésztával készítik, a két város lakói barátságosan vitatkoznak, melyik az igazi.

Japán minden régiójának megvannak a saját különlegességei, a kobei és a hida marhahús, a hokkaidói tengeri herkentyűk, a kanazavai friss halak vagy az okinavai sertésételek. Az állomásokon árult regionális bentók, az ekiben dobozai jó alkalmat adnak a helyi ízek megkóstolására vonatozás közben.

Vagjú és kaiszeki

A japán marhahús, a vagjú (和牛) márványozott, omlós húsa világhírű, a legismertebb a kobei marha. Egy vagjúvacsora drága, de a nagy áruházak éttermeiben és az ebédmenükben olcsóbban is megkóstolható.

A kaiszeki a japán haute cuisine, sok apró, művészien tálalt fogásból álló vacsora, amely az évszak alapanyagait mutatja be. Kaiszeki vacsorát a hagyományos japán fogadókban, a rjokanokban is felszolgálnak, ahol a vendégek jukatában, könnyű pamutköntösben esznek.

Konbini, bentó és olcsó falatok

A japán kisboltok, a konbinik, például a 7-Eleven, a Lawson és a FamilyMart éjjel-nappal nyitva tartanak és meglepően jó minőségű ételeket árulnak. A rizsháromszög, az onigiri kb. 150–250 jen, egy bentó, vagyis dobozos ebéd kb. 500–900 jen és helyben meg is melegítik. A konbinikban kávé, édesség, szendvics és ital is kapható, a takarékos utazók igazi mentsvára.

A nagy áruházak alagsorában lévő élelmiszerosztályokon este, zárás előtt a friss ételeket gyakran kedvezményesen árulják. A szupermarketekben a kész ételek szintén olcsók és finomak.

A japán reggeli

A hagyományos japán reggeli párolt rizsből, miszólevesből, sült halból, savanyúságokból és tojásból áll, a szállodákban és a rjokanokban gyakran ezt kínálják. A városokban a kávézók és a pékségek európai jellegű reggelit is felszolgálnak, a reggeli menük általában olcsók.

Édességek

A hagyományos japán édességek, a vagasik édes babkrémből, rizslisztből és mocsiból, vagyis ragacsos rizstésztából készülnek és a teaszertartás elengedhetetlen kísérői. A macsa, a porított zöld tea ízét fagylaltban, süteményekben és csokoládéban is megtaláljuk, a kiotói Udzsi környéke a legjobb macsáról híres.

Japánban a kávézókultúra is erős, a régi stílusú kávézókban, a kisszatenekben kézzel főzött kávét és egyszerű süteményeket szolgálnak fel, a nagyvárosokban pedig a különleges teázók és a modern kávézók is népszerűek. A konbinikban és az automatákból a jeges kávé is olcsón kapható.

Tea, szaké és italok

A zöld tea a japán étkezések állandó kísérője, az éttermekben gyakran ingyen kínálják. A szaké (酒), vagyis a rizsből erjesztett bor hidegen vagy melegen is fogyasztható, a szakéfőzdék sok helyen kóstolót tartanak. A japán sör könnyű és friss, a japán whisky pedig az utóbbi évtizedekben világhírű lett.

Japánban mindenhol italautomaták állnak, ahol hideg és meleg italokat, kávét és teát is lehet venni, egy ital kb. 130–200 jen. A csapvíz mindenhol iható.

Társaságban a japánok egymás poharát töltik meg, a saját pohár töltése kevésbé udvarias, koccintáskor pedig a „kanpai” szót mondják. A szaké mellé gyakran apró falatokat, savanyúságot vagy szárított halat szolgálnak fel, a szakéfőzdék kóstolóin a különböző rizsfajtákból és erjesztési módokkal készült italokat hasonlíthatjuk össze.

Hol együnk és mennyibe kerül

Japánban borravalót adni nem szokás, sőt udvariatlanságnak is tűnhet, a számla összegét a pénztárnál fizetjük ki. A kis éttermekben gyakran csak készpénzt fogadnak el, a nagyobb helyeken a kártya is működik. Sok étterem kirakatában az ételek műanyag másolatai láthatók az árakkal, így nyelvtudás nélkül is könnyű rendelni.

Egy takarékos utazó naponta kb. 3000–5000 jenből jól kijöhet az étkezésekkel, ha konbiniben, rámenbárokban és étteremláncokban eszik. A népszerű éttermek előtt hosszú sor állhat, ezért érdemes a csúcsidőn kívül érkezni. Az evőpálcikát ne szúrjuk függőlegesen a rizsbe, mert ez a temetési szertartásra emlékeztet.

Étkezés előtt a japánok az „itadakimaszu” szóval köszönik meg az ételt, a végén pedig a „gocsiszószama” kifejezéssel. Sok étteremben étkezés előtt nedves törlőkendőt, osiborit kapunk a kézmosáshoz.

A vegetáriánusoknak Japánban nem mindig könnyű, mert sok étel, köztük a levesek és a szószok halalaplével, dasival készülnek. A buddhista templomok vegetáriánus konyhája, a sódzsin rjóri viszont teljesen hús- és halmentes és Kiotóban több étteremben is megkóstolható.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Közlekedés

Japán tömegközlekedése a világ egyik legjobbja, a vonatok pontosak, tiszták és gyakran járnak. A nagyvárosok között a sinkanszen, a városokban a metró és a helyi vasutak, vidéken a buszok és a helyi vonatok közlekednek. A feliratok a nagyobb állomásokon angolul is olvashatók, így könnyű eligazodni.

Budapestről Japánba: repülő

Budapestről Japánba nincs közvetlen járat, átszállással, például Varsón, Helsinkin, Isztambulon, Frankfurton vagy közel-keleti csomópontokon keresztül lehet eljutni. Az út az átszállással együtt kb. 14–18 óra, a retúrjegy a szezontól függően kb. 600–1000 euró. Tokióba a Narita és a Haneda repülőtérre, Oszakába a Kanszai repülőtérre érkeznek a nemzetközi járatok.

A Japánból induló járatok jegyárában kb. 3000 jen kiutazási idegenforgalmi adó is szerepel, ezt külön nem kell kifizetni. A tavaszi cseresznyevirágzás és az őszi juharszezon idején a repülőjegyek drágábbak, ezért érdemes jóval előre foglalni.

Késett vagy törölték a járatod?

Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.

A Narita repülőtérről a belvárosba gyorsvonatok és buszok közlekednek, a jegy kb. 1300–3100 jen, a menetidő kb. egy óra. A közelebbi Haneda repülőtérről egyvágányú vasút és helyi vonatok kb. húsz-harminc perc alatt érnek be, a jegy kb. 300–700 jen. A Kanszai repülőtérről Oszakába és Kiotóba gyorsvonatok indulnak.

Sinkanszen és a JR Pass

A sinkanszen (新幹線), a japán gyorsvonat óránként akár háromszáz kilométeres sebességgel szeli át az országot. Tokióból Kiotóba kb. két és negyed óra az út, egy útirányú jegy kb. 14 ezer jen. A vonatokon helyjegyes és szabad helyes kocsik is vannak, a nagyobb poggyászt bizonyos járatokon előre be kell jelenteni a helyfoglaláskor.

A külföldi turisták számára kínált Japan Rail Pass a JR vonalain korlátlan utazást biztosít, a hétnapos bérlet a vásárlás helyétől függően kb. 50–53 ezer jen. A leggyorsabb Nozomi és Mizuho vonatokra külön pótjegy kell. A bérlet az áremelések óta csak sok, hosszú út esetén éri meg, ezért érdemes összeszámolni a jegyárakat, a regionális bérletek gyakran kedvezőbbek.

A sinkanszeneken szabad enni és inni, a japánok kedvelt szokása, hogy az állomáson vásárolt bentót a vonaton fogyasztják el. A kocsikban a mosdók tiszták, a konnektorok pedig a telefonok töltésére is alkalmasak.

A JR Pass csak a JR vasúttársaság vonalain érvényes, a magánvasutakon és a legtöbb metróvonalon külön jegyet kell venni. A helyjegyeket a jegypénztáraknál és az automatáknál is ingyen lehet lefoglalni a bérlettel.

IC-kártyák, metró és buszok

A városi közlekedéshez a feltölthető IC-kártyák, a Suica, a PASMO vagy az ICOCA a legkényelmesebbek, ezekkel a metrón, a vonatokon, a buszokon, sőt a konbinikban és az automatáknál is fizethetünk. A turistáknak szóló Welcome Suica kártyát a tokiói repülőtereken is meg lehet venni, a mobilalkalmazás változata pedig a telefonon is használható.

Kiotóban a buszok a fő közlekedési eszközök, egy út a belvárosban kb. 230 jen, de a turisták miatt sokszor nagyon zsúfoltak, ezért a metró és a vonatok sokszor gyorsabbak. A nagy állomásokon a csomagmegőrző szekrények is IC-kártyával fizethetők.

Kiotóban és más kisebb városokban kerékpárt is bérelhetünk, ez a templomok közötti közlekedés kellemes és olcsó módja. A kerékpárt csak kijelölt helyen szabad leparkolni, a tilosban hagyott kerékpárokat elszállítják.

Taxik

A taxik tiszták és megbízhatóak, de drágák, Tokióban az alapdíj kb. 500 jen, egy hosszabb út könnyen több ezer jen lehet. A taxik hátsó ajtaja automatikusan nyílik és záródik, ezért ne nyúljunk hozzá. A taxit telefonos alkalmazással is lehet rendelni, a sofőrök ritkán beszélnek angolul, ezért a címet érdemes japánul is megmutatni.

A nagyobb állomásokon és a repülőtereken taxiállomások vannak, ahol rendezett sorban várakoznak az utasok. A taxiban fizethetünk készpénzzel, bankkártyával és sok helyen IC-kártyával is.

Éjszaka, amikor a vonatok már nem járnak, a taxi az egyetlen lehetőség, ezért a nagyvárosokban figyeljünk az utolsó vonat indulására, amely általában éjfél körül van.

Távolsági buszok és belföldi repülés

A sinkanszen olcsóbb alternatívái a távolsági buszok, köztük az éjszakai buszok, amelyekkel Tokióból Kiotóba vagy Oszakába a vonatjegy töredékéért lehet eljutni és egy éjszakányi szállást is megspórolunk. A nagyobb távolságokra, például Hokkaidóra és Okinavára a fapados belföldi járatok is jó megoldást kínálnak.

Csomagszállítás

Japánban a nagy bőröndöket érdemes csomagszállító szolgáltatással, a takkjúbinnal előre küldeni a következő szállásra vagy a repülőtérre. A szolgáltatást a szállodák recepcióján és a konbinikban is meg lehet rendelni, egy bőrönd kb. 2000–3000 jen és általában másnapra megérkezik. Így a zsúfolt vonatokon és az állomások lépcsőin könnyebben közlekedünk.

Autóbérlés és vezetés

Japánban bal oldalon kell közlekedni, a vezetéshez a magyar jogosítvány mellett az 1949-es genfi egyezmény szerinti nemzetközi jogosítvány is kell. A nagyvárosokban autóval közlekedni drága és felesleges, Hokkaidón, Okinaván és a vidéki hegyvidékeken viszont az autó nagy szabadságot ad. Az autópályák fizetősek és drágák, a kölcsönzőkben érdemes ETC kártyát kérni az útdíjakhoz.

A japán szabályok szigorúak, az alkohol fogyasztása vezetés előtt gyakorlatilag tilos, a büntetések nagyon súlyosak. A városokban a parkolás drága és csak kijelölt helyen lehetséges. A közlekedési táblák többsége angolul is olvasható, a navigáció angol nyelvre is átállítható.

Közbiztonság

Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa, az utcai bűnözés nagyon ritka, az elhagyott tárgyakat a becsületes megtalálók szinte mindig leadják a rendőrségen. A legnagyobb veszélyt a természeti csapások, a földrengések, a tájfunok és a nyári hőség jelentik, a nagyvárosok szórakozónegyedeiben pedig néhány átveréssel érdemes számolni.

Hivatalos utazási tanácsok

A nemzetközi utazási tanácsok szerint Japánban a terrortámadások veszélye nem zárható ki, bár az országban nincs ilyen közelmúltbeli előzmény. A tüntetések ritkák és általában békések. Észak-Korea időnként rakétakísérleteket hajt végre a Japán körüli tengerek térségében, ilyenkor a japán hatóságok riasztást adhatnak ki a telefonokra és a hangosbemondókon, ezeket az utasításokat kövessük.

A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg és utazás közben is kövessük a japán meteorológiai hivatal és az NHK World híreit.

Földrengés, cunami és tájfun

Japán a világ egyik leginkább földrengésveszélyes területe, kisebb rengések szinte naponta előfordulnak, ezeket a helyiek fel sem veszik. Az épületek földrengésbiztosak, a vonatok erős rengés esetén automatikusan megállnak. Nagyobb rengésnél bújjunk asztal alá, távolodjunk el az ablakoktól, a tengerparton pedig cunamiriasztás esetén azonnal menjünk magasabb helyre. A szállodák menekülési útvonalait érdemes megnézni érkezéskor.

A tájfunszezon júniustól decemberig tart, a csúcsidőszak júliustól szeptemberig van, leginkább a déli szigeteket érinti. Tájfun idején a vonatok és a repülőjáratok leállhatnak, ilyenkor maradjunk a szálláson. Japánban több aktív vulkán is van, ezek környékén figyeljük a hatósági figyelmeztetéseket. A hegyvidéki túrákon a medvékkel is számolni kell, ezért csengőt érdemes vinni és a kijelölt ösvényeken maradni.

Természeti katasztrófa esetén a Japan Visitor Hotline angol nyelvű forródrótja éjjel-nappal segít, a +81 50 3816 2787 számon. Érdemes letölteni a japán turisztikai hivatal Safety Tips alkalmazását is, amely angolul küld riasztásokat.

A nyári hónapokban a hőség is komoly kockázat, a meteorológiai hivatal hőségriasztásokat ad ki, ilyenkor a déli órákban kerüljük a hosszú gyalogtúrákat. Télen a hegyekben és Hokkaidón a havazás és a jeges utak okozhatnak fennakadásokat.

Szórakozónegyedek és átverések

Tokió szórakozónegyedeiben, különösen Kabukicsóban, Roppongiban, Sibuján és Ikebukuróban előfordul, hogy az utcai beszervezők bárokba csalják a turistákat, ahol kábítószert kevernek az italba vagy hatalmas számlát állítanak ki. Ne kövessük az utcai beszervezőket, ne fogadjunk el italt idegenektől és belépés előtt nézzük meg az árakat.

A zsúfolt reggeli vonatokon előfordul a tolakodó fogdosás, a nőknek fenntartott kocsik csúcsidőben segíthetnek. Ha ilyesmi történik, szóljunk hangosan és kérjünk segítséget a többi utastól vagy a vasúti személyzettől.

Az elveszett tárgyakat Japánban szinte mindig megtalálják, az állomások és a rendőrőrsök talált tárgyak osztályán érdemes érdeklődni. A zsebtolvajlás ritka, de a zsúfolt helyeken és a fesztiválokon azért figyeljünk az értékeinkre.

Törvények és szabályok

Japán a kábítószerekkel szemben zéró toleranciát alkalmaz, a büntetések nagyon szigorúak. Egyes Európában szabadon kapható gyógyszerek, például bizonyos pszeudoefedrint tartalmazó megfázás elleni szerek és egyes ADHD-gyógyszerek Japánban tilosak. A gyógyszereket eredeti csomagolásban vigyük, az egyhavi adagot meghaladó mennyiséghez előzetes engedély szükséges.

Az útlevelet mindig tartsuk magunknál, a rendőrség ellenőrizheti, a hiánya őrizetbe vételt is eredményezhet. Japánban kisebb szabálysértés miatt is hosszabb időre őrizetbe vehetnek valakit. Sok városban az utcán dohányozni tilos, csak a kijelölt dohányzóhelyeken lehet.

Egészség

A japán egészségügy kiváló, de drága és az Európai Egészségbiztosítási Kártya itt nem érvényes, ezért a betegségre is kiterjedő utasbiztosítás elengedhetetlen. A nagyobb városokban vannak angolul beszélő orvosok és kórházak. Nyáron a hőség és a magas páratartalom miatt a hőguta veszélye nagy, igyunk sok vizet és pihenjünk az árnyékban. A csapvíz iható.

A gyógyszertárakban sok vény nélküli gyógyszer kapható, de a japán gyógyszerek összetétele és adagolása eltérhet a megszokottól, ezért a rendszeresen szedett gyógyszereinket vigyük magunkkal. Az esős évszakban és a tájfunok után a hegyekben földcsuszamlás is előfordulhat, ezért ilyenkor kövessük a helyi figyelmeztetéseket.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

A rendőrség a 110-es, a mentők és a tűzoltók a 119-es számon érhetők el. A nagyvárosokban sűrűn találunk kis rendőrőrsöket, a kóbanokat, ahol útbaigazítást is kérhetünk.

Japán a tokiói magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 2-17-14 Mita, Minato-ku, Tokió 108-0073, telefon: +81 3 5730 7120. Jokohamában és Nagojában magyar tiszteletbeli konzul is működik. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Praktikus tippek

Japán jól szervezett, könnyen bejárható ország, de sok helyi szokás és szabály eltér az európaitól. Néhány tudnivalóval elkerülhetjük a kellemetlenségeket és a helyiek is szívesebben fogadnak.

Beutazás

Magyar állampolgárok vízum nélkül, legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak Japánban turisztikai céllal. Az útlevélnek a tartózkodás teljes idejére érvényesnek kell lennie. Érkezéskor ujjlenyomatot és fényképet vesznek, a bevándorlási és vámnyilatkozatot pedig a Visit Japan Web oldalon előre is kitölthetjük, így a repülőtéren QR-kóddal gyorsabban átjutunk.

Japán a jövőben elektronikus előzetes utazási engedélyt vezet be a vízummentesen érkezők számára, ennek pontos kezdete még nem ismert, ezért utazás előtt érdemes tájékozódni.

Japánba a dohányáru és az alkohol csak korlátozott mennyiségben vihető be vámmentesen, a húsáruk és a friss gyümölcsök behozatalát pedig szigorúan ellenőrzik. A repülőtéren a kutyák is ellenőrzik a csomagokat.

Szállás

A szállások között a hostelektől a kapszulahotelekig, az üzleti szállodáktól a hagyományos fogadókig mindent megtalálunk. A rjokanokban, a hagyományos japán fogadókban tatamis szobákban, futonon alszunk, a vacsora és a reggeli gyakran benne van az árban és sok helyen termálfürdő is van. A családi vendégházak, a minsukuk olcsóbbak és otthonosabbak.

Több városban szállásadót kell fizetni, Kiotóban a szoba árától függően fejenként és éjszakánként kb. 200–10 000 jen. A cseresznyevirágzás, a Golden Week és az őszi juharszezon idején a szállásokat hónapokkal előre érdemes lefoglalni.

A kapszulahotelekben kis, ágy méretű fekvőfülkékben alszunk, a csomagokat szekrényben tartjuk, a fürdő és a mosdó közös. Sok kapszulahotel csak férfiakat fogad, vagy külön emelet van a nőknek. A kijelentkezés általában délelőtt tíz-tizenegy óra között van.

Pénzügyek és árak

Japán fizetőeszköze a jen, egy euró kb. 175–180 jen. A bankkártyát a nagyobb üzletekben, szállodákban és éttermekben elfogadják, de a kis éttermekben, templomokban és vidéken gyakran csak készpénzzel lehet fizetni. A 7-Eleven boltok és a postahivatalok bankautomatái a külföldi kártyákat is elfogadják.

A külföldi turisták adómentesen vásárolhatnak, ha egy üzletben egy napon legalább 5000 jen értékben vásárolnak. Az új rendszerben az árat a forgalmi adóval együtt fizetjük ki, az adót pedig kiutazáskor, a repülőtéren a vámnál vagy a Visit Japan Web oldalon elvégzett eljárás után kapjuk vissza. Egy takarékos utazó napi kb. 9000–15 000 jenből kijöhet szállással, étkezéssel és helyi közlekedéssel együtt.

Mobil, internet és nyelv

Japán nem tartozik az Európai Unióhoz, ezért a roaming drága lehet. A legjobb megoldás egy turistáknak szóló eSIM vagy adatkártya, amelyet már indulás előtt meg lehet venni, de a repülőtéren zsebwifi is bérelhető. Az állomásokon, a konbinikban és sok kávézóban ingyenes wifi is van.

A hivatalos nyelv a japán, angolul kevesen beszélnek folyékonyan, de a feliratok a nagyobb helyeken angolul is olvashatók, a fordítóalkalmazások pedig sokat segítenek. Néhány japán szó, például a „konnicsiva” köszönés, az „arigató” köszönöm és a „szumimaszen” elnézést sok mosolyt hoz.

Az útvonaltervező alkalmazások Japánban rendkívül pontosak, a vonatok indulási vágányát és a kijárat számát is megmutatják. A nagy állomásoknak sok kijárata van, ezért érdemes előre megnézni, melyiken kell kimenni.

A szállásokon és a kávézókban a wifi általában gyors és megbízható. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

Idő, áram és felszerelés

Japán nem használ nyári időszámítást, ezért télen nyolc órával, nyáron hét órával jár előrébb Magyarországnál. Az elektromos hálózat 100 voltos, a konnektorok kétlapos csatlakozójúak, ezért átalakítóra szükség van. A legtöbb telefon- és laptoptöltő ezt a feszültséget is kezeli, de a hajszárítók és egyéb háztartási eszközök nem mindig.

A csomagba kényelmes, könnyen levehető cipő kerüljön, mert sok helyen le kell venni a lábbelit. Hasznos egy kis zsebkendő és egy zacskó a szemétnek, mert a nyilvános helyeken kevés a szemetes.

A hosszú repülőút és a nagy időeltolódás miatt az első napokban érdemes könnyebb programot tervezni, hogy a szervezetünk alkalmazkodni tudjon. A legtöbb járat reggel vagy délután érkezik, így az első napon egy városi séta és egy korai lefekvés segít a legjobban.

Helyi szokások

A japánok udvariasak és a rendre sokat adnak. A templomokba, a rjokanokba és sok étterembe belépve le kell venni a cipőt, a vonatokon pedig halkan beszélgessünk és ne telefonáljunk. Az utcán sétálva enni nem illik, a vásárolt ételt az üzlet előtt vagy a kijelölt helyen fogyasszuk el. A szemetet vigyük magunkkal és szelektíven dobjuk ki.

A termálfürdőkben, az onszenekben meztelenül, nemek szerint elkülönítve fürdenek, a medencébe lépés előtt alaposan meg kell mosakodni. Sok fürdőbe tetoválással nem lehet belépni, ezért ezt előre érdemes megkérdezni, vagy privát fürdőt választani.

A japánok meghajlással köszönnek, a külföldiektől nem várják el a pontos szabályok ismeretét, egy enyhe főhajtás mindig udvarias. Ha valakit meglátogatunk, illik kis ajándékot vinni, a japánok pedig utazásaikról mindig helyi édességet visznek haza a kollégáiknak és a családjuknak.

Ünnepek és mikor utazzunk

A legjobb utazási időszak a tavasz és az ősz. A cseresznyevirágzás Tokióban és Kiotóban általában március végén és április elején van, ilyenkor az egész ország virágzó fák alatt piknikezik. Az őszi juharszezon november közepétől december elejéig tart, a hegyekben korábban kezdődik.

Júniusban és július elején az esős évszak, nyáron pedig fülledt hőség jellemző, gyakran 35 fok fölötti hőmérséklettel. A tél száraz és napos, Hokkaidón és a hegyekben bőséges hóval. A Golden Week április végétől május elejéig, az obon ünnep augusztus közepén és az újév idején a japánok is utaznak, ilyenkor a vonatok és a szállások zsúfoltak és drágák.

Nyáron országszerte fesztiválok és tűzijátékok követik egymást. Kiotóban júliusban rendezik a Gion macurit, Japán egyik leghíresebb fesztiválját, amikor hatalmas díszkocsikat húznak végig a város utcáin. A nyári tűzijátékokra a japánok jukatában, könnyű nyári kimonóban érkeznek.