Palau: Medúza-tó, Rock Islands és korallfalak

Palau: Medúza-tó, Rock Islands és korallfalak

Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.

A Csendes-óceán nyugati medencéjében, a Fülöp-szigetektől kb. 800 kilométerre keletre fekvő Palau azoknak az utazóknak szól, akik a tenger alatti világot legalább annyira szeretnék felfedezni, mint a szárazföldet. A kb. 340 szigetből álló országban alig húszezer ember él, a szigetek túlnyomó része lakatlan. A mészkőből felépült, dzsungellel borított kis szigetek gombafejként emelkednek ki a türkiz lagúnából, a víz alatt korallfalak, cápák, manták és második világháborús roncsok várnak. A szárazföldön esőerdő, vízesések, ősi kőoszlopok és a palaui hagyományos kultúra közösségi házai teszik változatossá a napokat. Aki utazást tervez Palauba, egy olyan országot ismer meg, amely a természet védelmét a beutazás első percétől komolyan veszi. A Palau utazás egyszerre kínál pihenést a fehér homokpadokon, kalandot a mélyben és betekintést egy kevéssé ismert, büszke csendes-óceáni kultúrába, amely a szigeteken ma is a mindennapok része.

Az első lakók kb. háromezer évvel ezelőtt érkeztek a szigetekre és egy bonyolult, anyai ágon öröklődő rangokra épülő társadalmat hoztak létre. A spanyol, majd a német uralom után 1914-ben Japán vette át a szigetek irányítását, a japán korszak nyomai ma is ott vannak a nyelvben, a konyhában és a városképben. 1944-ben Peleliu szigetén a csendes-óceáni háború egyik legvéresebb csatáját vívták. A háború után az Egyesült Államok igazgatta a térséget az ENSZ megbízásából, Palau 1994-ben lett független, szabad társulási szerződéssel az Egyesült Államokhoz kötve. Ezért fizetünk itt dollárral, ezért jobb oldali a közlekedés és ezért hallunk mindenhol angol szót a palaui nyelv mellett.

A legtöbb látogató Kororban száll meg, ez az ország gazdasági és turisztikai központja, innen indulnak a hajók a Rock Islands lagúnájába, a búvárhelyekre és a híres Medúza-tóhoz. Az északi nagy sziget, Babeldaob vízeséseket, ősi kőfaragványokat és a hivatalos fővárost kínálja, délen pedig Peleliu és Angaur őrzi a háború emlékeit. A Palau látnivalók sora hosszú, de az ország nem olcsó, a szállás, a hajótúrák és a merülések jelentős tételt jelentenek. Érkezéskor minden utazó aláírja a Palau Pledge nevű környezetvédelmi fogadalmat, amelyet az útlevelébe pecsételnek. Az alábbi útikalauz a fővárostól a távoli atollokig végigvezet az országon és minden gyakorlati tudnivalót összegyűjt, ami egy palaui utazáshoz kell.

A főváros: Ngerulmud

Palau hivatalos fővárosa a Babeldaob szigetén, Melekeok államban fekvő Ngerulmud, ahová a kormányzat 2006-ban költözött át Kororból. Ngerulmud valójában nem város, hanem egy dombtetőn álló kormányzati negyed, lakói alig vannak, ezért a látogatók szinte mind Kororban szállnak meg és onnan teszik meg a kb. egyórás autóutat északra. Ebben a részben ezért a hivatalos fővárost és a gyakorlati központot, Korort is bemutatjuk, utóbbi kapja a nagyobb figyelmet. A két hely jól kiegészíti egymást, Ngerulmud a modern állam szimbóluma, Koror pedig az a város, ahol az ország mindennapi élete zajlik.

Ngerulmud és a Capitolium

A kormányzati negyed központja a Palaui Nemzeti Kongresszus és az elnöki hivatal épületegyüttese, amelyet fehér oszlopsora és kupolája miatt sokan a washingtoni Capitoliumhoz hasonlítanak. Az épületet messziről látni, ahogy a zöld dombok fölé emelkedik, a környék csendes, rendezett és szinte néptelen. Hétköznap a parkolóból és a lépcsőkről szabadon fényképezhetünk, az épületekbe azonban csak hivatalos ügyben lehet belépni. A látogatás rövid, de érdemes összekötni a közeli Melekeok falu felkeresésével, ahol a hagyományos közösségi ház, a bai egyik szép példája áll, valamint a part menti mangroveerdőkkel.

Melekeok a hagyományos palaui hatalmi rendszerben is fontos szerepet játszott, itt székelt a sziget keleti részének egyik főnöke. A part közelében régi kőfalak és kőből rakott utak maradványai láthatók, amelyek a gyarmatosítás előtti falvak szerkezetét őrzik. A környék tökéletes arra, hogy egy Babeldaob-körút részeként megálljunk egy órára, de önálló úti célként kevés programot kínál. Aki autót bérel, reggel induljon Kororból, mert a délutáni zápor gyakori és a sziget belsejében a földutak esőben csúszóssá válnak.

A Ngerulmudba vezető út maga is élmény, a Compact Road dombok, sűrű esőerdő és mangrovés öblök között kanyarog, útközben kis falvak, templomok és taróföldek mellett haladunk el. Érdemes megállni a Melekeok melletti kilátópontoknál, ahonnan a keleti part korallzátonyaira látni, a hullámtörés fehér vonala jól kirajzolja a lagúna szélét. A kormányzati negyed közelében kevés a szolgáltatás, étterem és bolt alig van, ezért vizet és harapnivalót vigyünk magunkkal Kororból. A látogatást jól összeköthetjük a sziget északi látnivalóival, a vízeséssel és a kőoszlopokkal, így egy teljes napos Babeldaob-körút áll össze.

Koror, az ország szíve

Koror a kormányzat elköltözése után is megmaradt Palau legnagyobb településének, itt él a lakosság nagyjából fele. A város több kisebb szigetre terül szét, amelyeket gátak és hidak kötnek össze, a főutca mentén szállodák, éttermek, búvárközpontok, boltok és irodák sorakoznak. A japán korszakban Koror volt a japán csendes-óceáni gyarmatok igazgatási központja, akkoriban sok ezer japán telepes élt itt. Ebből az időből néhány betonépület, lépcső és sírkert maradt, de a város képét ma inkább a lapos tetős, színes házak és a trópusi kertek határozzák meg. Koror kicsi, a központ gyalog is bejárható, a távolabbi szigetrészekre taxival jutunk el.

A Babeldaob felé vezető Japán–Palau Barátság Híd Koror és a nagy sziget között ível át és a környék egyik legszebb kilátópontja. Az eredeti híd 1996-ban összeomlott, a mostani szerkezetet japán támogatással építették újjá. Napnyugtakor sok helyi jön ide sétálni és horgászni, a víz ilyenkor aranyszínben csillog a mangrovék között. A híd mellett kis park és parkoló van, autóval vagy taxival könnyen megközelíthető. Innen jól látszik, mennyire összefonódik a szárazföld és a tenger ebben az országban, a lagúna szinte mindenhonnan visszatükrözi az eget.

Múzeumok és a palaui kultúra

A Belau Nemzeti Múzeum Mikronézia legrégebbi múzeuma és a Koror látnivalók között az első, amit érdemes felkeresni. A kiállítás bemutatja a szigetek őstörténetét, a hagyományos hajóépítést, a halászatot, a palaui pénzt jelentő agyag- és üveggyöngyöket, valamint a gyarmati korszakokat és a háborút. A múzeum kertjében egy díszesen faragott és festett bai, vagyis hagyományos férfi közösségi ház másolata áll, amelynek gerendáin a palaui legendák jelenetei láthatók. A belépő kb. 10–15 dollár, a nyitvatartást érdemes előre ellenőrizni, mert hétvégén és ünnepnapokon eltérhet.

Az Etpison Múzeum magángyűjteményből nőtt ki és a palaui kultúra mellett a szomszédos mikronéziai szigetek tárgyait is bemutatja. A gyűjtemény a yapi kőpénz történetét is bemutatja, a hatalmas kőkorongokat hagyományosan Palau mészkőszigeteiről bányászták, majd kenukkal vitték Yap szigetére. A múzeum boltjában helyi kézművesek fafaragásait, úgynevezett történetdeszkáit is megvásárolhatjuk, ezek a bai gerendáinak jeleneteit idézik kisebb méretben. A történetdeszka a legjellegzetesebb palaui ajándék, érdemes megkérdezni, melyik legendát ábrázolja, mert az eladók szívesen elmesélik.

A Palaui Nemzetközi Korallzátony Központ akváriuma kiváló bevezetés a víz alatti világba, különösen azoknak, akik még nem merültek. A tartályokban a lagúna, a mangrovék, a külső zátonyfal és a mélytenger élővilága látható, köztük óriáskagylók, cápák és színes zátonyhalak. A központ kutatóintézetként is működik, a palaui korallzátonyok egészségét figyeli és sokat tesz azért, hogy a látogatók megértsék, miért ilyen szigorúak a környezetvédelmi szabályok. A belépő kb. 10–15 dollár, gyerekeknek kedvezményes. Az akvárium ideális esős délutáni program, amikor a hajótúrák elmaradnak.

Malakal, Arakabesang és a kikötők

Koror délnyugati csücskén, Malakal szigetén van a kereskedelmi kikötő és több búvárközpont, innen indulnak reggelente a hajók a Rock Islands felé. A sziget legmagasabb pontjára rövid, meredek ösvény vezet, a tetőről szép kilátás nyílik a lagúnára és a gombaszerű szigetekre. A kikötő körül halárusok és kis éttermek várják a hazatérő horgászokat, délután itt érdemes friss tonhalat vagy sashimit enni. A japán korszakból itt is maradtak bunkerek és ágyúállások, de ezekhez helyi kísérővel menjünk, mert a növényzet sűrű és az ösvények nincsenek kijelölve.

Arakabesang szigete Koror nyugati része, itt áll néhány nagyobb üdülőszálloda, valamint a japán haditengerészet egykori hidroplán-bázisának maradványai. A part mentén kis homokos öblök és mangroves szakaszok váltakoznak, a szállodák vendégei innen kajakkal is kievezhetnek a közeli szigetekhez. A sziget csendesebb, mint a központ, éjszaka a tücskök és a trópusi madarak hangja tölti be a levegőt. Ha kényelmes, strandos szállást keresünk, ez a környék jó választás, a belvárosba taxival kb. 10–15 perc alatt jutunk be.

Koror esti élete visszafogott, de barátságos. A főutca éttermeiben japán, koreai, fülöp-szigeteki és amerikai ételeket kínálnak, a kikötőkben a naplemente idején a teraszok megtelnek búvárokkal, akik a napi merülésekről mesélnek. Néhány bárban élőzene szól, hétvégén helyi zenekarok játszanak csendes-óceáni popzenét. Fontos tudni, hogy az alkoholfogyasztás korhatára 21 év és közterületen inni tilos, ezért a sört a bárokban vagy a szálláson igyuk meg. A város biztonságos, este is nyugodtan sétálhatunk a főutcán, de a sötét, járda nélküli szakaszokon inkább taxit hívjunk.

Egy nap Kororban

Ha egy napot csak Kororra szánunk, kezdjük reggel a Belau Nemzeti Múzeummal, amikor még kellemes a hőmérséklet, majd sétáljunk végig a főutcán a kézműves boltok és kávézók között. Ebédre a kikötő környékén friss sashimit vagy bentót ehetünk, délután pedig az akvárium és a Malakal-dombi kilátó következhet. Napnyugtára menjünk a Barátság Hídhoz, este pedig egy kikötői teraszon vacsorázzunk. Ez a nap jó pihenő a hajós túrák között és segít megérteni azt a kultúrát, amely a lagúna szépsége mögött áll. A szálláshoz közeli helyekre gyalog is eljutunk, a távolabbiakhoz taxit hívhatunk.

Rejtett kincs: a Koror északkeleti partján fekvő Nikko-öböl a Rock Islands kicsinyített változata, amelyet a legtöbb turista kihagy. A szűk, mangrovékkal szegélyezett öbölben gombafejű szigetecskék emelkednek ki a nyugodt vízből, kajakkal egy-két óra alatt körbe lehet járni és gyakran egyedül evezhetünk. Az öböl fölötti dombon az egykori Nikko Hotel romjai állnak, a környék helyiek által szervezett túrán ismerhető meg. Kajakot több kororai búvárközpont és szálloda kölcsönöz kb. 30–50 dollárért naponta. Reggel érdemes indulni, amikor a víz tükörsima és a madarak a legaktívabbak.

Fővároson túli úti célok

Palau igazi kincsei a fővároson és Kororon túl, a lagúnában, a korallfalak mentén és a távolabbi szigeteken várnak. A legtöbb program hajóhoz kötődik, a búvár- és sznorkeltúrák reggel indulnak Kororból és késő délután térnek vissza, közben ebéd egy lakatlan sziget homokos partján. A nagy sziget, Babeldaob autóval járható be, délen Peleliu és Angaur hajóval vagy kisrepülővel érhető el, északon a Kayangel-atoll egész napos kirándulást kíván. Érdemes legalább öt-hat napot szánni az országra, hogy jusson idő a víz alatti világra, a szárazföldi túrákra és egy-egy pihenőnapra is, mert a sok hajózás és merülés fárasztó.

A Rock Islands déli lagúnája

A Koror és Peleliu között húzódó Rock Islands déli lagúnája 2012 óta az UNESCO vegyes, természeti és kulturális világörökségének része. A több száz mészkősziget a tenger erodáló hatására vette fel jellegzetes gombaformáját, a víz a sziget tövét alulról kimarta, így a dzsungellel borított tetők szinte lebegnek a türkiz víz fölött. A szigetek között védett öblök, homokpadok, tengeri barlangok és sós vizű tavak rejtőznek, amelyekben a világ más részén ismeretlen élőlények fejlődtek ki. A területen régészeti lelőhelyek is vannak, egykori falvak és sziklarajzok, amelyek a szigetek több ezer éves lakottságáról tanúskodnak.

A lagúnába csak engedéllyel léphetünk be, ezt a túraszervezők általában a túra árában intézik. A Rock Islands engedély kb. 50 dollár és több napig érvényes, a Medúza-tavat is tartalmazó engedély kb. 100 dollár. A díjakat Koror állam szabja meg és időnként módosítják, ezért foglaláskor kérdezzük meg, mi van benne a túra árában. Egy egész napos sznorkeltúra ebéddel kb. 100–150 dollár, a kajaktúrák hasonló árban mozognak. A hajók reggel nyolc és kilenc óra között indulnak és délután négy-öt óra körül érnek vissza, a vízen erős a napsütés, ezért sapka, hosszú ujjú, UV-szűrős póló és korallbarát naptej kötelező kellék.

A Medúza-tó

Az Eil Malk szigetén fekvő Medúza-tó (Ongeim'l Tketau) Palau leghíresebb látnivalója. A tó egykor összeköttetésben állt a tengerrel, de évezredekkel ezelőtt elszigetelődött és az itt rekedt aranymedúzák elvesztették csípőképességük nagy részét. A medúzák a nap járását követve naponta átvándorolnak a tavon, mert testükben moszatok élnek, amelyeknek fényre van szükségük. A tóban sznorkellel úszva több ezer lüktető, áttetsző medúza vesz körül, ez a világon szinte sehol máshol nem tapasztalható élmény. A tóhoz egy rövid, meredek ösvény vezet a hajókikötőtől, a sziklás szakaszon kapaszkodó kötél segít.

A medúzapopuláció az időjárástól függően erősen ingadozik, aszályos években a számuk drasztikusan lecsökkenhet, ilyenkor a tavat ideiglenesen le is zárhatják. Ezért indulás előtt mindig érdeklődjünk a túraszervezőnél, hogy a tó látogatható-e és mekkora a medúzák állománya. A tóban búvárpalackkal merülni tilos, mert a mélyebb rétegekben mérgező kénhidrogén gyűlik össze és a buborékok is károsíthatják a medúzákat. Uszonyt csak óvatosan használjunk, a medúzákat ne fogjuk meg és ne emeljük ki a vízből. A tó vize langyos, a part menti mangrovék között apró halak és tengeri csillagok is élnek.

Merülőhelyek, a világ élvonalában

Palau a búvárok körében a világ egyik legjobb úti célja, a Blue Corner a legtöbb toplistán az első helyek között szerepel. Ez egy zátonyfal sarka, ahol az erős áramlatok tápanyagot hoznak a mélyből, ezért szürke zátonycápák, fehérfoltú cápák, sasráják, barrakudarajok és teknősök gyűlnek itt össze. A búvárok egy speciális zátonykampóval rögzítik magukat a fal pereméhez és onnan nézik a cápák vonulását. A Blue Corner és a közeli Blue Holes barlangrendszere gyakran egy napon szerepel, a barlangok tetején négy nyíláson át árad be a fény, ami bent kék fénysávokká válik.

A German Channel egy mesterséges csatorna, amelyet a német korszakban vágtak a zátonyba, ma a manták egyik kedvelt tisztítóállomása. A mantarájok lassan körözve várják, hogy a tisztogató halak megszabadítsák őket az élősködőktől, a búvárok a homokos fenéken térdelve figyelhetik őket. Az Ulong-csatorna erős áramlású sodródó merülés, ahol a korallkertek fölött cápák és nagy halrajok kísérnek, a közeli Ulong-sziget pedig ősi sziklarajzairól és fehér homokos partjáról ismert. Kororhoz közel a Chandelier-barlang egyszerűbb, de látványos merülés, a víz alatti járatok légbuborékos kamrákba vezetnek, ahol cseppkövek lógnak a mennyezetről.

Két merülés egy napon kb. 180–250 dollár, a felszerelés bérlése külön kb. 30–50 dollár. A palaui merülőhelyek egy része erős áramlatok miatt csak tapasztalt búvároknak való, ezért a búvárközpontok kérik a minősítést és a merülési naplót. Aki most tanulna búvárkodni, a lagúna nyugodt, sekély részein megszerezheti az alapfokú minősítést, ennek ára kb. 500–700 dollár. Sok búvárközpont kínál többnapos csomagot, ami olcsóbb, mint az egyenként foglalt merülések. Fontos, hogy a repülés előtti utolsó 18–24 órában ne merüljünk, ezt a hazautazás tervezésénél vegyük figyelembe.

Roncsok és sekély zátonyok

Palau lagúnája a második világháború egyik nagy víz alatti múzeuma is, a japán flotta több tucat hajója és repülőgépe nyugszik a mélyben. A legismertebb a Jake hidroplán roncsa Koror közelében, amely olyan sekély vízben fekszik, hogy sznorkellel is jól látható, a szárnyak és a motor korallal benőve pihennek a homokos fenéken. A tapasztaltabb búvárok a Iro Maru tartályhajó roncsához is lemerülhetnek, amelynek fedélzetét korallok és halrajok népesítik be. A roncsokban tilos bármit elmozdítani vagy elvinni, ezek háborús sírhelyek is, ezért tisztelettel közelítsünk hozzájuk.

A sznorkelezőknek a Clam City nevű öböl kínál különleges látványt, itt a homokos fenéken több tucat hatalmas óriáskagyló pihen, amelyek egy része egy méternél is nagyobb. A Ngemelis-fal, más néven Big Drop-off, a világ egyik legszebb zátonyfala, a felszín közelében is gazdag a korall, így sznorkellel is élvezhető, a fal pedig a mélybe több száz méterre zuhan alá. A zátony peremén lebegve alattunk sötétkék mélység, mellettünk színes halrajok, ez Palau egyik legemlékezetesebb pillanata. A sekély helyekre a kezdők is bátran mehetnek, mentőmellényben és vezetővel.

A Milky Way és a homokpadok

A Milky Way egy védett öböl a Rock Islands között, amelynek a fenekét fehér, finom mészkőiszap borítja. A hajósok a mélyből vödörrel vagy kézzel hozzák fel az iszapot, a látogatók pedig bekenik vele a bőrüket, ami a helyiek szerint bőrápoló hatású. A fehér iszaptól világítóan türkiz lesz a víz színe, innen ered az öböl neve. Az iszapot a vízben mossuk le és csak annyit használjunk, amennyit a vezető ad, mert az öböl ökoszisztémája érzékeny. A Milky Way szinte minden sznorkeltúra része, általában egy rövid fürdőzéssel és fotózással egybekötve.

Apálykor a lagúnában hosszú, hófehér homokpadok bukkannak elő, a legismertebb a Long Beach, amely két sziget között kígyózik a türkiz vízben. A homokpadon sétálva mindkét oldalon a lagúna csillog, a víz bokáig vagy térdig ér és a legtöbb túra itt tart ebédszünetet. A homokpad csak apálykor látható, ezért a túraszervezők a dagály rendjéhez igazítják a programot. A közeli szigeteken piknikhelyek, padok és egyszerű mosdók vannak, ezeket a Koror állam rangerei tartják rendben. A szemetet mindig vigyük vissza a hajóra, a lakatlan szigeteken nincs hulladékgyűjtés.

A lagúnában a kajakozás is népszerű, egynapos vagy többnapos vezetett túrák indulnak, amelyek a hajós túráknál lassabb, csendesebb tempóban mutatják meg a szigeteket. A kajakkal be lehet evezni a szűk tengeri barlangokba és a mangrovés öblökbe, ahol a motoros hajók nem férnek el. Néhány szervező kempingtúrát is kínál, ilyenkor egy lakatlan sziget partján töltjük az éjszakát, sátorban, a csillagos ég alatt. A kempingezéshez külön engedély kell, ezt a szervező intézi. Ez a program kb. 150–250 dollár naponta és a Palau látnivalók között az egyik legemlékezetesebb élmény lehet.

Babeldaob, a nagy sziget

Babeldaob Palau legnagyobb szigete és Mikronéziában is a nagyobbak közé tartozik. A vulkanikus eredetű sziget dombos, erdős, folyók szelik át, a partokon mangrovék és kis falvak váltják egymást. A szigetet körbeölelő aszfaltút, a Compact Road jó állapotú, autóval egy nap alatt körbe lehet járni, közben megállva a legszebb pontoknál. A tömegközlekedés gyakorlatilag hiányzik, ezért bérelt autóval vagy szervezett túrával érdemes felfedezni. A sziget lakói barátságosak, a falvakban köszönjünk és mielőtt egy magánterületre lépnénk, kérjünk engedélyt.

A sziget legnépszerűbb kirándulóhelye a Ngardmau-vízesés, Mikronézia legnagyobb vízesése. A parkolótól egy esőerdei ösvény vezet le a völgybe, útközben egy régi japán bányavasút nyomvonalát is követjük és több kisebb patakon kelünk át. Az út oda-vissza kb. másfél-két óra, a terep csúszós lehet, ezért zárt, jó tapadású cipőt vagy vízicipőt vigyünk. A vízesés alatt fürödni is lehet, a hűvös víz kellemes felfrissülés a párás dzsungel után. A belépő kb. 10–15 dollár, a pénztárnál kapunk térképet is. Hétvégén több a helyi kiránduló, hétköznap csendesebb.

A sziget északi csücskén, Ngarchelong államban állnak a Badrulchau kőoszlopok, több tucat hatalmas bazalttömb, amelyek egy dombon két sorban sorakoznak. A régészek szerint egy hatalmas, mára elpusztult bai alapjait tartották, a legenda szerint azonban isteni lények emelték őket egyetlen éjszaka alatt. A kőoszlopok közül néhány arcot formázó faragást is visel, a domb tetejéről szép kilátás nyílik az óceánra. A helyszín belépője kb. 5–10 dollár, egy kis információs pavilon mutatja be a legendákat. A Badrulchau a palaui történelem egyik legrejtélyesebb emléke és ritkán van itt tömeg.

A sziget déli részén, Airai államban áll Palau egyik legrégebbi, épen maradt bai épülete, egy hagyományos férfiház, amelynek háromszög alakú homlokzatát festett legendaábrázolások díszítik. Az épület a falu közösségi életének helyszíne volt, a vének itt hoztak döntéseket, a fiatal férfiak itt tanulták meg a hagyományokat. A belépő kb. 5–10 dollár, a helyi gondnok rövid magyarázatot is ad. A bai előtt álló kőplatformok és a környező kőutak a régi falu szerkezetét őrzik. Airai közel van a repülőtérhez, így akár az érkezés vagy az indulás napján is beiktathatjuk a látogatást.

Babeldaob keleti partján, Ngaraard és Ngiwal államok környékén csendes falvak, homokos öblök és a hagyományos kőutak maradványai várják a felfedezőket. A falvakban egyszerű, családi vendégházak is működnek, ahol a helyiek ételeit kóstolhatjuk és bepillanthatunk a szigetlakók mindennapjaiba. A mangroveerdők között kajakkal vagy vezetett hajóval is túrázhatunk, a sűrű gyökérzet között rákok, halivadékok és jégmadarak élnek. A sziget belsejében a Ngardok-tó, Mikronézia legnagyobb édesvizű tava, természetvédelmi terület, ahol a madárvilág kiemelkedően gazdag. A tóhoz rövid ösvény vezet, a belépőt a helyszínen fizetjük.

Peleliu és Angaur, a háború emlékei

Peleliu a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb helyszíne, 1944 őszén az amerikai tengerészgyalogság és a japán helyőrség hónapokig tartó harcot vívott a kis sziget birtoklásáért. A szigeten ma is ott állnak a harckocsik, repülőgéproncsok, ágyúállások és bunkerek, a dzsungel lassan visszafoglalja őket. A leghíresebb helyszínek a Bloody Nose Ridge sziklagerinc, az Orange Beach partraszállási pontja és a japán parancsnokság egykori barlangrendszere. A szigeten kis múzeum mutatja be a csata történetét és emlékművek őrzik mindkét oldal halottainak emlékét.

Peleliura Kororból állami komppal vagy szervezett hajós túrával jutunk el, az út kb. egy-két óra. A szigeten helyi vezetővel érdemes bejárni a háborús helyszíneket, mert a barlangok és ösvények nincsenek kijelölve és a dzsungelben fel nem robbant lőszer is előfordulhat. Fém tárgyakhoz soha ne nyúljunk és ne térjünk le a járt ösvényről. A sziget csendes, néhány vendégház és kis bolt van, aki marad éjszakára, egy lassú, nyugodt Palaut ismer meg. A part mentén korallos öblök és búvárhelyek is vannak, a Peleliu-fal a déli lagúna egyik legszebb merülőhelye.

A még délebbre fekvő Angaur szigete a foszfátbányászat és a háború emlékeit őrzi és arról is ismert, hogy itt él Mikronézia egyetlen majompopulációja, a német korszakban betelepített makákók leszármazottai. A sziget egy órás kerékpártúrával is bejárható, a part mentén világítótorony, egy japán kori kikötő maradványai és vad, hullámos partszakaszok várnak. Angaurra kisrepülővel vagy ritkábban közlekedő állami komppal juthatunk el, a menetrendet érdemes előre egyeztetni. A szigeten kevés a szolgáltatás, ezért készpénzt, vizet és napvédelmet mindenképp vigyünk.

Rejtett kincs: Palau legészakibb pontján fekvő Kayangel-atoll a lagúnák és a fehér homokos partok világát mutatja meg, tömeg nélkül. A négy kis szigetből álló atoll egy hatalmas, kör alakú zátony belsejében fekszik, a víz hihetetlenül tiszta, a part pálmafás és szinte érintetlen. A fő szigeten egy kis falu él a halászatból és a taróból, a látogatók egyszerű vendégházban vagy kempingben szállhatnak meg. Kayangelre Babeldaob északi kikötőjéből vagy Kororból hajóval, szervezett túrán juthatunk el, a hajóút kb. másfél-két óra. A látogatáshoz állami belépő kell, ezt a szervező intézi.

Gasztronómia

A palaui konyha a szigetek hagyományos ételeit, a japán korszak örökségét és az amerikai hatást ötvözi és ehhez az utóbbi évtizedekben a Fülöp-szigeteki, koreai és tajvani vendégmunkások konyhája is hozzáadódott. A hagyományos étrend alapja a taró, a tápióka és a hal, a lakomákon ezek mellé kókusztejes ételek, rák és sertéshús kerül. A japán befolyás miatt a sashimi, a misoleves és a rizs mindennapos, a boltokban pedig sok amerikai konzerv és nassolnivaló kapható. Az étkezés Palauban nem olcsó, mert a legtöbb alapanyagot importálni kell, de a friss tengeri halak és a helyi gyümölcsök kiválóak.

A taró és a hagyományos lakomák

A palaui társadalomban a taró, palauiul kukau, nem csupán étel, hanem a női munka és a család tekintélyének jelképe. A mocsaras taróföldeket hagyományosan a nők művelik, a jó termés a család gazdagságát mutatja. A taró gumóját főzik, pürésítik, kókusztejjel ízesítik, vagy levelét spenóthoz hasonlóan főzelékként készítik el. Ünnepeken, születések, temetések és házavatók alkalmával nagy lakomát rendeznek, ilyenkor a rokonok ételt és pénzt hoznak és a hagyományos csereajándékok rendje is érvényesül. Ha egy helyi család meghív egy ilyen eseményre, az nagy megtiszteltetés, illik egy kisebb ajándékkal érkezni.

A tápióka, vagyis a maniókagyökér szintén alapétel, főzve, sütve vagy kókuszkrémmel édesítve kerül az asztalra. A banánlevélbe csomagolt, kókusztejes tápiókás és tarós ételek a piacokon is kaphatók és kiváló uzsonnát adnak egy hosszabb túra előtt. A helyi gyümölcsök közül a mangó, a papaja, a banán, a kenyérgyümölcs és a soursop a legkedveltebb, utóbbiból frissítő turmixot is készítenek. A kókuszdióból szinte mindent felhasználnak, a friss kókuszvíz a legjobb szomjoltó a trópusi melegben.

Halak, rákok és tenger gyümölcsei

A tenger Palau éléskamrája, a kororai éttermekben és a kikötői halárusoknál friss tonhal, makréla, napfénylazac és zátonyhalak kaphatók. A legnépszerűbb fogás a sashimi, amelyet japán módra szójaszósszal és wasabival, de helyi módra limelével, chilivel és hagymával is tálalnak. A grillezett halat gyakran egészben szolgálják fel, rizzsel és főzött zöldséggel. Kóstoljuk meg a helyi mangroverákot is, amelyet fokhagymával, gyömbérrel vagy kókusztejjel készítenek, a húsa édes és zamatos. A rák évszaktól és mérettől függően drága lehet, egy adag kb. 25–45 dollár.

A kókuszrák a világ legnagyobb szárazföldi ízeltlábúja és Palauban hagyományos csemege. A védelem érdekében a fogását szabályozzák, a kis méretű és a tojásos példányok gyűjtése tilos, ezért csak engedélyezett forrásból származó rákot együnk. Az óriáskagyló húsát sashimiként vagy salátában kínálják, a palaui óriáskagylókat tenyésztik is, ami csökkenti a vadon élő állományra nehezedő nyomást. A hagyományos konyha egyik különlegessége a gyümölcsdenevér-leves, amelyet néhány étterem még kínál, de a turisták körében inkább kuriózumnak számít. Aki ódzkodik az ilyen fogásoktól, nyugodtan kérjen inkább halat.

Japán, amerikai és ázsiai hatások

A japán korszak öröksége a palaui konyhában ma is erős, a bento dobozos ebéd, a misoleves, a tempura és a ramen a mindennapi étrend része. A boltokban és a benzinkutaknál reggel bentót árulnak rizzsel, sült hallal vagy csirkével, ez a helyiek kedvelt munkahelyi ebédje és a hajós túrákra is gyakran ilyet visznek. Az amerikai hatás a hamburgerekben, a sült csirkében, a konzervhúsban és a hatalmas adagokban érződik. Kororban koreai grillétterem, tajvani bubble tea, Fülöp-szigeteki lechon és thai curry is kapható, így a választék egy ilyen kis városhoz képest meglepően széles.

Egy egyszerű ebéd egy helyi büfében kb. 8–15 dollár, egy vacsora egy közepes étteremben ital nélkül kb. 20–40 dollár, a szállodai éttermekben ennél többet fizetünk. A kenyér, a tejtermékek és a zöldség a boltokban drága, mert importált, a helyi gyümölcs és hal olcsóbb. Ha önellátóak vagyunk, a nagyobb kororai szupermarketekben jól felszerelt kínálatot találunk, de az árak az amerikai árszínvonalat idézik. A borravaló az éttermekben nem kötelező, de a jó kiszolgálásért kb. 10 százalékot szokás hagyni, ha a számla nem tartalmaz szervizdíjat.

A vegetáriánusok és a különleges étrendet követők számára Kororban is van választék, a japán és ázsiai éttermekben tofus, zöldséges és rizses ételek kaphatók, a szupermarketekben pedig importált gluténmentes termékeket is találunk. Vidéken és a távoli szigeteken azonban egyszerűbb a kínálat, ezért ilyenkor vigyünk magunkkal harapnivalót. A hajós túrák ebédjét általában a szervező biztosítja, foglaláskor jelezzük, ha nem eszünk halat vagy húst. A helyi piacokon reggel friss gyümölcs, kókuszos sütemény és házi készítésű tápiókás finomságok kaphatók, ezek olcsóbbak és ízletesebbek, mint a bolti termékek.

Italok és a bétel

Kororban helyi sört is főznek, de a legtöbb boltban és bárban amerikai, japán és ausztrál sörök kaphatók, egy üveg kb. 4–7 dollár. A koktélok a szállodai bárokban drágák, a kókuszvizes és trópusi gyümölcsös italok viszont mindenhol frissítőek. Az alkoholfogyasztás korhatára 21 év és közterületen, például a strandon vagy az utcán, tilos inni, csak az erre engedélyt kapott helyeken. A csapvíz Kororban a legtöbb helyen kezelt, de sokan inkább palackozott vagy szűrt vizet isznak, vidéken mindenképp ezt válasszuk. A hosszú hajós napokon legalább két-három liter vizet vigyünk magunkkal.

Az utcán gyakran látunk embereket, akik vörösre festett szájjal rágnak valamit, ez a bételdió, palauiul buuch. A diót bétellevélbe tekerik, mészporral szórják meg és néha dohányt is tesznek bele, enyhe élénkítő hatása van. A bételrágás a palaui társas élet része, a barátok között megkínálják egymást, a vörös nyálat pedig a földre köpik. Turistaként nem kell kipróbálnunk, de ha megkínálnak, udvariasan elutasíthatjuk. Fontos tudni, hogy a bételrágás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal jár és sok középületben tilos.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Közlekedés

Palauba eljutni hosszú utazás, de a repülés a kalandhoz tartozik. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere Babeldaob déli részén, Airai államban van, Kororból kb. 15–20 perc autóval. A szigeteken belül a közlekedés legfontosabb eszközei az autó, a taxi és a hajó, tömegközlekedés gyakorlatilag nincs. A távolabbi szigetekre, például Peleliura, Angaurra és Kayangelre állami kompok, magánhajók és kisrepülők járnak, ezeket a menetrend ritkasága miatt érdemes előre megszervezni. A legtöbb túra a szállodáknál indul, a szervezők általában ingyenes transzfert biztosítanak a kikötőbe.

Budapestről Palauba

Budapestről nincs közvetlen járat Palauba, legalább két átszállással érdemes számolni. A leggyakoribb útvonal Ázsián keresztül vezet, például Tajpejen át a China Airlines járatával, vagy Tokión, Manilán és Guamon keresztül a United járataival. Szezonálisan Szöulból, Hongkongból és Makaóból is indulnak charterjáratok, Ausztráliából pedig Brisbane-en át lehet eljutni. Az út átszállásokkal együtt kb. 22–35 óra, a retúr repülőjegy kb. 600 ezer–1,1 millió forint, a szezontól és a foglalás idejétől függően. A járatok ritkák, ezért a csatlakozásoknál hagyjunk elég időt és érdemes egyetlen jeggyel foglalni a teljes útvonalat.

A Palauba tartó járatok sokszor éjszaka érkeznek és indulnak, ezért a szállást az érkezési időponthoz igazítva foglaljuk. A Pristine Paradise környezetvédelmi díj, amely kb. 100 dollár, a nemzetközi repülőjegy árában szerepel, ezt külön nem kell fizetni a reptéren. A visszaúton ellenőrizzük, hogy az utolsó merülés és a felszállás között eltelt-e legalább 18–24 óra. Ha a járatunk késik vagy elmarad és emiatt lekéssük a csatlakozást, utasként jogaink vannak, az uniós szabályok bizonyos esetekben kártérítést is biztosítanak.

Késett vagy törölték a járatod?

Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.

Érkezés és reptéri transzfer

A Roman Tmetuchl Nemzetközi Repülőtér kicsi és áttekinthető, az útlevél-ellenőrzés és a csomagkiadás után az érkezési csarnokban vár a legtöbb szálloda transzfere. Sok szálloda ingyenes vagy kedvezményes reptéri transzfert kínál, ezt foglaláskor jelezzük, különösen éjszakai érkezésnél. Taxi is vár a repülőtér előtt, Kororba kb. 20–30 dollár, de éjjel kevés taxi áll rendelkezésre, ezért biztonságosabb előre intézni. A reptéren pénzváltó és bankautomata is van, de a nyitvatartás az érkező járatokhoz igazodik, ezért vigyünk magunkkal valamennyi dollárt.

Autóbérlés és utak

Babeldaob felfedezéséhez az autóbérlés a legkényelmesebb megoldás, Kororban több helyi és nemzetközi kölcsönző működik, egy kisautó kb. 50–80 dollár naponta. Palauban jobb oldali a közlekedés, de sok autó Japánból importált, ezért a kormány gyakran a jobb oldalon van, ehhez az első órákban hozzá kell szokni. A saját, érvényes jogosítványunkkal rövid ideig vezethetünk, hosszabb tartózkodás esetén helyi engedély kell, a nemzetközi jogosítvány kiváltása ajánlott. A sebességhatár alacsony, a táblák amerikai módra mérföldben jelzik, ezt a kölcsönzők átadáskor külön elmondják.

Az utak Kororban és a Babeldaob-körúton jó állapotúak, a mellékutak azonban keskenyek, kivilágítatlanok és esőben csúszósak. Az előzés tilos, mégis gyakran előfordul, ezért legyünk óvatosak. Éjszaka lehetőleg ne vezessünk, mert az utak sötétek és a gyalogosokat, kutyákat nehéz észrevenni. Az ittas vezetés sajnos gyakori balesetforrás, hétvégén este különösen figyeljünk. A benzinkutak főleg Kororban és a nagyobb falvakban vannak, Babeldaob északi részén ritkábbak, ezért a körút előtt tankoljunk tele.

Koror központja gyalog is bejárható, a főutca mentén járda vezet és a legtöbb étterem, bolt és búvárközpont egymástól néhány percre van. A déli melegben azonban a séta fárasztó, a páratartalom magas, ezért a hosszabb távokat inkább reggel vagy késő délután tegyük meg. Este a kivilágított főutcán kellemes a séta, de a mellékutakon kevés a világítás és nincs járda. A gyalogosoknak nincs mindenhol kijelölt átkelőhely, ezért az úton átkelve figyeljünk az autókra, amelyek a helyi szokás szerint néha gyorsan hajtanak. A szállásunk kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, mennyire van közel a kikötőhöz és a központhoz.

Szervezett túrák és búvárhajók

Palauban a legtöbb utazó szervezett túrákkal fedezi fel a lagúnát, mert a Rock Islands területére csak engedéllyel és helyismerettel érdemes behajózni. A búvárközpontok és túraszervezők reggel a szállodáknál veszik fel a vendégeket, a kikötőből gyors motoros hajókkal indulnak, egy-egy hajón kb. 6–15 utassal. A napi program két merülést vagy több sznorkelhelyet, ebédet egy lakatlan szigeten és egy-két rövid fürdőzést tartalmaz. Foglaljunk legalább néhány nappal előre, főszezonban akár hetekkel, mert a jobb szervezők hajói gyorsan megtelnek. A túrák jellemzően esőben is indulnak, csak viharos időben maradnak el.

Akik hosszabb időt töltenének a vízen, választhatnak búvárszafarit is, ilyenkor egy hajón laknak egy hétig és naponta három-négy merülést tesznek a legszebb helyeken. Ez drága, de a távoli merülőhelyekre így jutunk el a legkönnyebben és a hajón töltött esték is emlékezetesek. A szárazföldi napokra érdemes egy-egy helyi vezetővel túrát foglalni Babeldaobra vagy Peleliura, akik a legendákat és a háborús történeteket is elmesélik. A vezetett túrák ára kb. 80–150 dollár naponta, ez általában a szállítást és a belépőket is tartalmazza.

Taxi, hajó és kisrepülő

Kororban a taxi a legegyszerűbb közlekedési eszköz, a városon belüli utak kb. 5–15 dollárba kerülnek. A taxiknak általában nincs órája, ezért beszállás előtt egyeztessük az árat. A sofőrök sokszor a helyi élet legjobb ismerői, szívesen adnak tanácsot éttermekhez és túrákhoz. A szállodák jó része ingyenes transzfert ad a belvárosba vagy a kikötőkbe, érdemes kihasználni. Kerékpárt is bérelhetünk, de a meleg, a páratartalom és a keskeny utak miatt csak rövid távokra kényelmes.

A szigetek közötti közlekedés legfontosabb eszköze a hajó. Az állami kompok Kororból Peleliura és Angaurra hetente néhány alkalommal közlekednek, a menetrend időjárásfüggő, ezért mindig érdeklődjünk előre. A jegyár olcsó, de a hajó lassú és egyszerű, a viharos időben pedig elmaradhat. Gyorsabb és kényelmesebb a szervezett túrák magánhajója vagy egy bérelt motorcsónak, utóbbi ára a távolságtól függően kb. 300–800 dollár egy napra. Angaurra és Peleliura időnként kisrepülő is jár, ez drágább, de sok időt spórol, a járatokat előre érdemes egyeztetni. A hajókon mindig vegyük fel a mentőmellényt, ha a vezető kéri.

Közbiztonság

Palau a Csendes-óceán egyik legbiztonságosabb úti célja, a brit külügy egyetlen területére sem javasolja az utazás kerülését. A bűnözés szintje alacsony, erőszakos bűncselekmény ritkán éri a turistákat, a leggyakoribb probléma a felügyelet nélkül hagyott tárgyak eltűnése. A Palau közbiztonság szempontjából a nagyobb kockázatot a természet, a víz és a közlekedés jelenti, nem az emberek. A helyiek barátságosak és segítőkészek, egy kis óvatossággal és a helyi szabályok betartásával az utazás nyugodt és gondtalan lehet. Az alábbiakban a legfontosabb kockázatokat és szabályokat foglaljuk össze.

Lopás, kártyacsalás és digitális biztonság

A strandon, a hajón vagy az autóban hagyott értékek könnyen eltűnhetnek, ezért a pénzt, a telefont és az útlevelet tartsuk magunknál vagy a szállás széfjében. Az autóban ne hagyjunk látható helyen táskát, még rövid megállónál sem. Előfordul a bankkártyás csalás is, a bankautomatákra szerelt leolvasó eszközök és a kártyaadatok másolása, ezért lehetőleg bankfiókban vagy szállodában lévő automatát használjunk és a PIN-kód beütésekor takarjuk el a billentyűzetet. Rendszeresen ellenőrizzük a számlánkat és ha gyanús tételt látunk, azonnal tiltsuk le a kártyát.

A szállodák, kávézók és a repülőtér nyilvános wifihálózatai gyakran jelszó nélküliek vagy közösen használt jelszóval működnek, ezért banki ügyeket és jelszavas belépéseket ezeken ne intézzünk titkosítás nélkül. Egy megbízható VPN-szolgáltatás titkosítja az adatforgalmat, így a nyilvános hálózaton is biztonságosabban netezhetünk. A VPN használata Palauban nem tilos.

Kororban este is nyugodtan sétálhatunk, de a kivilágítatlan mellékutakon és a part menti szakaszokon inkább taxit hívjunk. A szórakozóhelyek környékén hétvégén előfordulnak ittas veszekedések, ezeket kerüljük el. Nőként egyedül utazva is biztonságos az ország, de a szokásos óvatosság itt is ajánlott, éjszaka ne fogadjunk el ismeretlenektől fuvart. A szállás kiválasztásakor nézzük meg, van-e széf a szobában és a hajós túrákra csak annyi készpénzt vigyünk, amennyire szükség lehet. A vízálló táska a telefon és az iratok védelmére a hajón elengedhetetlen.

Víz, merülés és a háború öröksége

Palau legtöbb balesete a vízhez kötődik. A külső zátonyfalakon erős, változó irányú áramlatok vannak, a több mint hatvan függőleges fal egy része csak tapasztalt búvároknak való. Mindig ellenőrizzük a búvárközpont minősítését, biztosítását és azt, hogy a hajón van-e oxigénpalack és elsősegély-felszerelés. Az ország egyetlen dekompressziós kamrája a kororai Belau Nemzeti Kórházban működik, ezért a biztosításunk mindenképp fedezze a búvárbaleseteket és a légi mentést is. A sznorkelezéshez is használjunk mentőmellényt vagy úszóbóját, ha nem vagyunk gyakorlott úszók és sose ússzunk egyedül a lagúnában.

A sziklákról a vízbe ugrás népszerű a fiatalok körében, de a víz mélysége és a sziklák a vízfelszín alatt nem mindig láthatók, ezért csak a helyiek tanácsa alapján ugorjunk. A lagúnában előfordulnak sósvízi krokodilok is, bár ritkák, a mangrovés, iszapos öblökben ne ússzunk. A második világháborúból fel nem robbant bombák és lőszerek maradtak a szigeteken, különösen Peleliun és Angauron. Ha a dzsungelben vagy a parton fémtárgyat találunk, ne nyúljunk hozzá és jelezzük a hatóságoknak. A háborús helyszíneket helyi vezetővel járjuk be.

Időjárás és természeti kockázatok

Palau a trópusi ciklonok fő útvonalától délre fekszik, így erős tájfun ritkán sújtja, de előfordul és a heves esőzések árvizet, földcsuszamlást okozhatnak. Az esős időszak kb. áprilistól novemberig tart, a legtöbb csapadék júliusban és augusztusban hullik. Ilyenkor a hajós túrák elmaradhatnak, a földutak járhatatlanná válhatnak, ezért tervezzünk tartalék napokat. Kövessük az időjárás-előrejelzést és a helyi hatóságok utasításait. A trópusi nap nagyon erős, a hajón és a homokpadokon egy óra alatt is leéghetünk, ezért gyakran kenjük újra magunkat korallbarát naptejjel és viseljünk kalapot, napszemüveget.

Törvények és szabályok

Palau a világ egyik első országa, amely betiltotta a korallzátonyokra mérgező naptejek árusítását és használatát. Csak olyan ásványi naptej használható, amelynek hatóanyaga cink-oxid vagy titán-dioxid és nem tartalmaz bizonyos tartósítószereket. A tilos naptejet a vámnál elkobozhatják, ezért már otthon vásároljunk megfelelőt, vagy helyben, a boltokban kapható engedélyezett termékeket. A kábítószerrel kapcsolatos büntetések szigorúak, kis mennyiség birtoklása is pénzbírsággal vagy börtönnel járhat. Az alkoholfogyasztás korhatára 21 év, közterületen tilos inni, csak engedéllyel rendelkező helyeken.

A palaui környezetvédelmi szabályok az élővilág védelmét szolgálják és szigorúan betartatják őket. Tilos korallt, kagylót, homokot vagy élő állatot gyűjteni és kivinni az országból, a cápák bántalmazása és a cápauszony-kereskedelem is tilos, Palau ugyanis cápa-menedékterület. A hajóról nem szabad szemetet a vízbe dobni és a halakat sem szabad etetni. A Palau Pledge aláírásával megígérjük, hogy tiszteletben tartjuk a természetet és a helyi hagyományokat. A szabályok megszegése komoly bírsággal járhat.

Egészségügy és konzuli segítség

Palauban a segélyhívó szám a 911, ezen rendőrség, mentő és tűzoltóság is elérhető. A Belau Nemzeti Kórház Kororban az ország fő egészségügyi intézménye, alapellátást és sürgősségi ellátást is nyújt, de súlyosabb esetekben a betegeket a Fülöp-szigetekre, Tajvanra vagy Guamra szállítják. Az európai egészségbiztosítási kártya itt nem érvényes, ezért utasbiztosítás nélkül ne induljunk el és ellenőrizzük, hogy a biztosítás a búvárkodást és a légi mentést is fedezi. A dengue-láz előfordul, ezért használjunk szúnyogriasztót, főleg esős időszakban. A gyógyszereinket vigyük magunkkal, mert a patikák választéka szűk.

Palau a manilai magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 8th Floor, DelRosarioLaw Centre, 21st Drive corner 20th Drive, Bonifacio Global City, Taguig, Manila, telefon: +63 2 8816 7383. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36. A manilai nagykövetség Palaura akkreditált nagykövete a kétoldalú kapcsolatokat is ápolja, Magyarország és Palau között barátságos a viszony. Útlevelünkről készítsünk másolatot és tartsuk külön az eredetitől, mert az ország kis mérete miatt egy elveszett útlevél pótlása hosszadalmas lehet.

Praktikus tippek

Palau kis ország, de az utazás alapos előkészületet kíván, mert a járatok ritkák, a szolgáltatások drágák és a környezetvédelmi szabályok szigorúak. Az alábbi tippek segítenek abban, hogy a pénzügyeket, a beutazást, a díjakat és a mindennapi élet apró részleteit gördülékenyen intézzük. A Palau árak magasak, ezért érdemes előre kiszámolni a költségvetést és a túrákat, merüléseket a foglalás előtt összehasonlítani.

Pénz és árak

Palau hivatalos pénzneme az amerikai dollár, a bankkártyát (Visa, Mastercard, JCB) a szállodák, éttermek, búvárközpontok és nagyobb boltok elfogadják, a kisebb üzletekben, a piacokon és a távoli szigeteken azonban csak készpénzzel fizethetünk. Bankautomaták Kororban és a repülőtéren vannak, Babeldaob nagy részén és a déli szigeteken nincsenek, ezért mindig legyen nálunk készpénz. A költségek magasak, egy egyszerű vendégház kb. 80–120 dollár, egy középkategóriás szálloda kb. 120–220 dollár éjszakánként, egy hajós túra kb. 100–150 dollár, két merülés kb. 180–250 dollár. A legtöbb termékre és szolgáltatásra 10 százalékos forgalmi adó rakódik, az árak ezt nem mindig tartalmazzák.

Beutazás és a Palau Pledge

A magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Palauba, érkezéskor 30 napos turistavízumot kapunk, amely két alkalommal, alkalmanként kb. 50 dollárért meghosszabbítható, legfeljebb 90 napig. Az útlevélnek az érkezéstől számítva legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie és legalább két üres oldal kell benne. A határon kérhetik a továbbutazó vagy visszautazó jegyet. Érkezés előtt 72 órán belül ki kell tölteni az online belépési űrlapot, a reptéren pedig a Palau Pledge fogadalmat aláírjuk, amelyet az útlevelünkbe pecsételnek. Indulás előtt érdemes a Konzuli Szolgálat oldalán is ellenőrizni a beutazási feltételeket.

A vámnál be kell jelenteni a 400 dollárnál értékesebb személyes tárgyakat, valamint a 10 000 dollár vagy annál nagyobb összegű készpénzt. Élelmiszert, növényt és állati eredetű terméket csak korlátozottan lehet bevinni, a mezőgazdasági ellenőrzés szigorú, ezért a gyümölcsöt és a szendvicset a repülőn együk meg. A korallkárosító naptejet a vámnál elkobozzák. Gyógyszereinket eredeti csomagolásban, receptmásolattal vigyük. Az átszállásos útvonalaknál ellenőrizzük a tranzitországok szabályait is, Guam esetében például az amerikai beutazási előírások érvényesek.

Díjak és engedélyek

Palauban a környezetvédelmet díjakból is finanszírozzák. A Pristine Paradise környezetvédelmi díj, kb. 100 dollár, a nemzetközi repülőjegy árában szerepel. A Rock Islands lagúnájába kb. 50 dolláros, több napig érvényes engedély kell, a Medúza-tavat is tartalmazó engedély kb. 100 dollár. Ezeket a kororai ranger irodában vagy a túraszervezőknél lehet megváltani, a túrák árában gyakran benne vannak. Peleliu, Angaur, Kayangel és Babeldaob egyes látnivalói saját állami belépőt kérnek, ezek kb. 5–30 dollár között mozognak. A díjakat az államok időnként módosítják, ezért utazás előtt ellenőrizzük az aktuális összegeket.

Szállás Palauban

A szállások szinte mind Kororban és a közeli szigetrészeken vannak, Babeldaobon és a déli szigeteken csak néhány vendégház és kis üdülő működik. A választék a családi vendégházaktól a középkategóriás szállodákon át a luxus üdülőkig terjed, hostel gyakorlatilag nincs. A búvárok gyakran a búvárközpontok saját szállodáit választják, ahol a merülés és a szállás csomagban olcsóbb. Főszezonban, különösen karácsony és újév környékén, foglaljunk hónapokkal előre, mert a szobák száma korlátozott. Ellenőrizzük, hogy a szállás biztosít-e reptéri transzfert, mert az éjszakai érkezésnél ez sokat számít.

Mobil, internet és wifi

A helyi mobilszolgáltató a repülőtéren és Kororban kínál feltöltős SIM-kártyát, a lefedettség Kororban és a nagyobb falvakban jó, a lagúnában és a távoli szigeteken gyenge vagy nincs. A magyar mobilszolgáltatók roamingdíja Palauban nagyon magas, ezért a hazai SIM-en kapcsoljuk ki az adatforgalmat, vagy használjunk utazási eSIM-et. Az eSIM-et már otthon telepíthetjük és a leszállás után azonnal internetezhetünk, ami az éjszakai érkezésnél különösen hasznos. A szállodák többségében van wifi, de a sebesség változó, videóhívásra nem mindig alkalmas.

Áram, időeltolódás és nyelv

Palauban amerikai típusú, lapos csatlakozós konnektorok vannak, a feszültség 120 volt, ezért átalakító kell és ellenőrizzük, hogy töltőink bírják-e az alacsonyabb feszültséget. Az időeltolódás Magyarországhoz képest télen +8, nyáron +7 óra, Palauban nincs nyári időszámítás. A hivatalos nyelv a palaui és az angol, az angolt szinte mindenki beszéli, a szállodákban és a túráknál gond nélkül kommunikálhatunk. Néhány szó palauiul sokat jelent, az alii a köszönés, a sulang a köszönöm. Az idősebbek között még sokan tudnak japánul is, ez a gyarmati korszak öröksége.

Etikett, öltözködés és szokások

A palaui társadalom hagyománytisztelő és udvarias, a rangok és a családi kötelékek fontosak. A falvakban és a templomokban öltözködjünk szerényen, a vállat és a térdet takaró ruha illik, a fürdőruhát csak a strandon és a hajón viseljük. A fényképezés előtt kérjünk engedélyt, különösen az idősebbektől és a szertartásokon. Vasárnap sok helyen csendesebb a város, a templomokban misét tartanak, a helyiek a családdal töltik a napot. A borravaló a túravezetőknek és a hajósoknak elfogadott, egy jó nap után kb. 10–20 dollár személyenként. A szigetek többsége magántulajdon vagy állami terület, ezért engedély nélkül ne lépjünk partra.

Fenntartható utazás

Palau a fenntartható turizmus egyik úttörője és a látogatóktól is elvárja, hogy kíméljék a természetet. A korallbarát naptej mellett vigyünk saját kulacsot, mert sok szálloda és túraszervező ingyen tölti újra, így kevesebb műanyag palack keletkezik. A sznorkelezés közben ne álljunk a korallokra, ne érjünk a teknősökhöz és a cápákhoz és tartsunk távolságot a mantáktól. Válasszunk olyan szervezőket, akik a hajókat bójához kötik és nem dobnak horgonyt a zátonyra. A helyi termékek, a kézműves tárgyak és a családi vendégházak választásával közvetlenül a palaui közösségeket támogatjuk.

Mikor utazzunk Palauba

A legjobb időszak a száraz évszak, kb. decembertől áprilisig, ilyenkor a tenger nyugodtabb, a látótávolság a víz alatt kiváló és a hajós túrák ritkán maradnak el. Ez egyben a főszezon is, a karácsonyi és újévi időszakban a szállások és a járatok drágábbak, ezért előre foglaljunk. Az esős évszakban is lehet utazni, a zápor gyakran rövid, a víz alatti élővilág ilyenkor is gazdag és az árak alacsonyabbak lehetnek. A hőmérséklet egész évben 25 és 32 fok között mozog, a víz hőmérséklete kb. 27–30 fok, így vékony búvárruha is elég.

Palau nem a legolcsóbb és nem a legkönnyebben elérhető úti cél, de aki egyszer úszott a medúzák között, vagy a Blue Corner peremén nézte a cápák vonulását, sosem felejti el. Aki tisztelettel érkezik, a szigetek csendje, a lagúna színei és a palaui emberek vendégszeretete hazatérés után is sokáig vele marad.