A Sydney-i Operaház és a Harbour Bridge felülről

Ausztrália: Korallzátony, outback és kenguruk földje

Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.

Vörös sivatag a végtelen égbolt alatt, türkizkék lagúnák korallzátonyokkal, esőerdők, ahol a dinoszauruszok korából maradt páfrányok nőnek, nyüzsgő tengerparti nagyvárosok és kenguruk, amelyek naplementekor kiugrálnak az út szélére. Ausztrália egyszerre ország és kontinens, a déli félteke egyik legnépszerűbb úti célja, ahová a magyar utazók is egyre többen indulnak, akár egy nagy körutazásra, akár egy hosszabb munkás-utazós kalandra.

Ausztrália a világ hatodik legnagyobb országa, területe közel akkora, mint Európa, lakóinak száma viszont csak kb. 27 millió. A lakosság nagy része a keleti és a délkeleti part városaiban él, a kontinens belsejét, az outbacket szinte lakatlan, száraz vidék borítja. Az ország szövetségi állam, hat államból és két szárazföldi területből áll, államfője a brit uralkodó, a mindennapi kormányzás azonban teljesen önálló. A hivatalos nyelv gyakorlatilag az angol, a fizetőeszköz az ausztrál dollár.

Az Ausztrália látnivalók listáján Canberra parlamentje és múzeumai, Sydney operaháza és kikötője, Melbourne kávézói és utcai művészete, a Great Ocean Road sziklái, a Nagy-korallzátony, Queensland esőerdői, az Uluru vörös sziklája, Tasmánia vadona, valamint Perth és Adelaide környékének borvidékei és szigetei is szerepelnek. A távolságok óriásiak, ezért a legtöbben két-három régiót választanak ki egy utazásra.

A kontinens történelme az őslakosokkal kezdődött, akik a kutatások szerint legalább hatvanezer éve élnek itt, így kultúrájuk a világ legrégebbi, folyamatosan fennmaradt kultúrái közé tartozik. A brit gyarmatosítás 1788-ban, Sydney mellett egy fegyencteleppel indult, a 19. században az aranyláz és a bevándorlás formálta az országot. A hat gyarmat 1901-ben egyesült Ausztrál Államszövetséggé, a második világháború után pedig Európából, később Ázsiából érkező bevándorlók tették Ausztráliát a világ egyik legsokszínűbb társadalmává.

Az ország a déli féltekén fekszik, ezért az évszakok fordítva követik egymást, a karácsony a nyár közepére esik. Ausztrália drága úti cél, de jól szervezett, biztonságos és a hostelek, a kombik és a nemzeti parkok kempingjei miatt a takarékos utazók számára is bejárható. A legnagyobb kihívást a távolságok, a természeti veszélyek és a szigorú beutazási szabályok jelentik, ezekről a cikk végén részletesen írunk.

Ausztrália a hátizsákos utazók egyik kedvenc országa, a hostelek, a kombik és a jól kiépített turistaútvonalak miatt egyedül is könnyű bejárni. Sok fiatal magyar a munkás-utazós vízumot választja, amellyel egy évig dolgozhat és utazhat az országban, mások egy két-háromhetes körutazás alatt ismerkednek meg a kontinens legszebb tájaival.

A főváros: Canberra

Sokan meglepődnek, hogy Ausztrália fővárosa nem Sydney vagy Melbourne, hanem a kb. négyszázezer lakosú Canberra. A város a két nagy rivális közötti kompromisszum eredménye, egy semleges területen, a Fővárosi Területen (Australian Capital Territory) épült fel, tervezett városként. Canberra csendesebb és zöldebb, mint a tengerparti metropoliszok, de a nemzeti múzeumok, a parlament és a galériák miatt egy-két napot mindenképpen megér.

A város kb. háromórás autóútra fekszik Sydneytől, a hegyek lábánál, kb. hatszáz méter magasan. Ennek köszönhetően az éghajlata szárazabb és szélsőségesebb, mint a parton, a nyarak forrók, a téli éjszakák pedig fagyosak lehetnek.

Egy tervezett város születése

Az alkotmány előírta, hogy a főváros Új-Dél-Wales államban, de Sydneytől távolabb, egy külön szövetségi területen épüljön fel. A helyszínt a 20. század elején egy birkalegelőkkel borított völgyben jelölték ki, a név az őslakosok nyelvén a hagyomány szerint találkozóhelyet jelent. A városterv megalkotására nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyet a chicagói Walter Burley Griffin és felesége, Marion Mahony Griffin nyert meg.

Griffin kertvárost álmodott, ahol a széles sugárutakat parkok és tavak választják el, a fontos épületek pedig tengelyekre fűzve, egymással szemben állnak. A város alapkövét 1913-ban rakták le, a parlament 1927-ben költözött ide. A zöldterületek aránya ma is olyan nagy, hogy Canberrát a helyiek tréfásan bozótfővárosnak nevezik.

A városszerkezet közepén a Parlamenti Háromszög fekszik, ez a terület a tó két partján és a két sugárút között húzódik. Itt áll a parlament, a legfelsőbb bíróság, a Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Galéria és több nemzeti intézmény, így a látnivalók nagy része gyalog vagy kerékpárral is bejárható.

A parlament és a demokrácia múzeuma

A Capital Hill dombjába épült Parlamentház (Parliament House) a város jelképe, tetején egy hatalmas zászlórúddal. Az épület különlegessége, hogy a domb belsejébe süllyesztették, a tetejét fű borítja, így a látogatók szó szerint a politikusok feje fölött sétálhatnak, ami a nép és a választottak viszonyát jelképezi. A belépés ingyenes, a biztonsági ellenőrzés után a nagy csarnokok és az ülésterem karzata is látogatható, ülésnapokon a vitákat is meg lehet hallgatni.

A tóhoz közelebb álló, fehér Régi Parlamentház ma az Ausztrál Demokrácia Múzeumaként működik. A kiállítások a választójog, a tüntetések és a politikai élet történetét mutatják be, az egykori üléstermek és a miniszterelnöki dolgozószoba is megtekinthetők. Az épület előtt állnak az őslakosok Sátras Nagykövetségének sátrai, amely a földjogokért folytatott küzdelem régóta működő jelképe.

A parlamentben a látogatók szabadon fotózhatnak a nyilvános terekben, az ülésteremben azonban szigorú szabályok vannak. Érdemes ingyenes vezetett sétára csatlakozni, amely bemutatja az épület művészeti gyűjteményét és az őslakos motívumokat a díszítésben.

Az ülésnapokon a kérdések órája, a Question Time a legizgalmasabb, ilyenkor a kormány tagjainak az ellenzék kérdéseire kell válaszolniuk. A karzatra szóló ingyenes jegyeket a helyszínen lehet kérni, a népszerű napokon érdemes korán érkezni.

Múzeumok és galériák

Canberra a nemzeti gyűjtemények városa és a legtöbb állandó kiállítás ingyenesen látogatható. A Nemzeti Galéria (National Gallery of Australia) a világ egyik legnagyobb őslakos művészeti gyűjteményét őrzi, köztük a kétszáz díszített fatörzsből álló Aboriginal Memorialt, de európai és amerikai modern festmények is láthatók itt.

A tó egyik félszigetén álló Ausztrál Nemzeti Múzeum az ország történetét mutatja be az őslakosok kultúrájától a gyarmatosításon át napjainkig, színes, kísérletező épülete önmagában is látványos. A Nemzeti Arcképcsarnokban az ausztrál történelem és kultúra ismert alakjainak portréi láthatók, a Questacon pedig a gyerekek kedvenc interaktív tudományos központja.

A Nemzeti Könyvtár kiállításain régi térképek, felfedezők naplói és különleges kéziratok láthatók, a könyvtár kávézója pedig a tópartra néz. Aki egy esős napra keres programot, Canberrában könnyen kitölthet egy egész napot a múzeumokkal.

Fesztiválok és események

Canberra a csendes hétköznapok ellenére élénk fesztiválváros. Márciusban rendezik az Enlighten fényfesztivált, amikor a nemzeti intézmények homlokzatait fényfestések díszítik, a parkokban pedig éjszakai piacok és koncertek várják a látogatókat. Ugyanekkor szállnak fel a hőlégballonok is, amelyek kora reggel a tó és a parlament fölött lebegnek.

Tavasszal a Floriade virágfesztivál, nyáron a szabadtéri mozik és a tóparti koncertek, télen pedig a hegyvidéki síterepek közelsége ad programot. A város környéki borászatok hétvégén kóstolókat tartanak, a hűvösebb éghajlat miatt itt elsősorban könnyedebb fehérborok és pinot noir készülnek.

Az Ausztrál Háborús Emlékmű

A tóval szemben, egy hosszú sugárút végén áll az Ausztrál Háborús Emlékmű (Australian War Memorial), amely egyszerre múzeum, levéltár és emlékhely. A kiállítások a világháborúktól a későbbi békefenntartó missziókig mutatják be az ausztrál katonák történetét, a gyűjteményben repülőgépek, harckocsik és személyes tárgyak is láthatók. A belépés ingyenes.

Az emlékmű udvarán minden nap, a zárás előtt rövid megemlékezést tartanak, amelyen egy-egy elesett katona történetét mesélik el, a végén pedig trombitaszó szól. A ceremónia csendes, méltóságteljes esemény, a látogatók is részt vehetnek rajta.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

A Burley Griffin-tó és a kilátók

A város közepén terül el a mesterséges Burley Griffin-tó, amelyet a Molonglo folyó felduzzasztásával hoztak létre. A tavat kerékpárutak és sétányok veszik körül, a teljes kört egy nap alatt kényelmesen be lehet járni bérelt kerékpárral. A tóból magasra törő szökőkút James Cook kapitány emlékét őrzi, a partján álló harangjáték tornyát Nagy-Britannia ajándékozta a városnak.

A legszebb kilátás a város fölé emelkedő Mount Ainslie csúcsáról nyílik, ahonnan a parlament, a tó és a háborús emlékmű egy tengelyben látszik, pontosan úgy, ahogy Griffin megtervezte. A Black Mountain tetején álló távközlési torony kilátója szintén népszerű, a hegy oldalán pedig a Nemzeti Botanikus Kert ösvényei vezetnek az ausztrál növényvilág ritkaságai között.

Tavasszal, szeptember közepétől október közepéig rendezik a Floriade virágfesztivált, ilyenkor a tóparti parkokban több százezer virághagyma virágzik és koncertek, piacok várják a látogatókat.

Kanyargó tengerparti út sziklafal mentén felülről

Közlekedés és szállás Canberrában

Canberrába Sydneyből busszal kb. három, autóval kb. három, vonattal kb. négy óra alatt lehet eljutni, Melbourne-ből busszal vagy belföldi járattal érdemes érkezni. A városban buszok és egy villamosvonal közlekednek, de a nagy távolságok miatt sokan kerékpárt vagy autót bérelnek. A repülőtér a belvárostól kb. tíz kilométerre van.

Hétköznap a parlament és a minisztériumok miatt sok az üzleti utazó, ezért hétvégén gyakran olcsóbbak a szállodák. Canberrában kevesebb a hostel, mint a nagyvárosokban, a takarékos utazók számára a belvárosi ifjúsági szálló vagy egy apartman a legjobb választás.

Kirándulások Canberra környékén

A várostól délnyugatra kezdődik a Namadgi Nemzeti Park, ahol a gránitsziklák között túraútvonalak és őslakos sziklarajzok várják a túrázókat. A közeli Tidbinbilla természetvédelmi területen kenguruk, emuk és koalák élnek természetes környezetükben, a kacsacsőrű emlőst is meg lehet figyelni a patakparti tavakban.

Télen a fővárostól kb. két-három órára fekvő Havas-hegység (Snowy Mountains) síterepei népszerűek, itt emelkedik a kontinens legmagasabb csúcsa, a Kosciuszko-hegy is. Nyáron a Kosciuszko Nemzeti Park túraútvonalai és a Canberrától keletre fekvő tengerpart homokos öblei kínálnak kirándulást.

Magyar kapcsolatok

Ausztráliában jelentős magyar közösség él. A legutóbbi népszámlálás szerint kb. 81 ezer ausztrál vallotta magát magyar származásúnak, közülük kb. 16 ezren születtek Magyarországon. A második világháború után kb. tizenötezer magyar menekült érkezett az országba, 1956 után pedig további kb. tizennégyezer.

A magyar közösség központjai Sydneyben, Melbourne-ben, Adelaide-ben és Perthben vannak, ezekben a városokban magyar egyházközségek, klubok és hétvégi iskolák is működnek. A canberrai magyar nagykövetség mellett Sydneyben és Melbourne-ben konzuli iroda is segíti az ott élő és az oda utazó magyarokat.

Rejtett kincs: A belvárostól néhány percre, egy kopár dombon épült fel a Nemzeti Arborétum (National Arboretum Canberra), ahol a világ különböző tájairól származó fák több tucat kis erdőt alkotnak. A dombtetőn álló kilátópavilonból az egész városra rálátni, a bonszaigyűjtemény és a játszótér is ingyenesen látogatható, napnyugtakor pedig a fény a tavat és a hegyeket is aranyszínűre festi.

Fővároson túli úti célok

Canberrán túl Ausztrália legszebb arcát a nagyvárosok, a tengerpartok és a végtelen természet mutatja. A keleti parton Sydney, Brisbane és a trópusi Queensland, délen Melbourne és a Great Ocean Road, a kontinens közepén az Uluru, nyugaton Perth, a déli tengeren pedig Tasmánia várja az utazókat. A távolságok miatt a legtöbben repülővel ugranak egyik régióból a másikba és a helyszínen bérelnek autót vagy kombit.

Egy kéthetes első utazásba általában Sydney, a Kék-hegység, Melbourne és a Great Ocean Road, valamint a Nagy-korallzátony vagy az Uluru fér bele. Aki több időt tölt az országban, például egy munkás-utazós évben, a keleti part teljes hosszát vagy a nyugati part vadonát is bejárhatja.

Sydney, a kikötőváros

Sydney Ausztrália legnagyobb és leghíresebb városa, amely egy hatalmas, öblökkel tagolt természetes kikötő partján épült. A város jelképe a vitorlákra emlékeztető Sydney-i Operaház, a 20. századi építészet egyik remeke, amely az UNESCO világörökség része. Az épületet a dán Jørn Utzon tervezte, az építkezés évekig tartó viták és költségtúllépések után 1973-ban fejeződött be. Az operaházban naponta több nyelven, köztük angolul, németül és franciául tartanak egyórás vezetett túrákat, de a lépcsőiről és a körülötte húzódó sétányról ingyen is lenyűgöző a látvány.

Az operaházzal szemben ível át a Sydney Harbour Bridge, a város másik jelképe. A híd gyalogos járdáján ingyenesen át lehet sétálni, a déli pillérben működő kilátóból jól látszik az öböl, a bátrabbak pedig szervezett hídmászáson a hídív tetejéig is feljuthatnak. A híd lábánál fekszik a The Rocks, a város legrégebbi negyede, ahol a gyarmati kori raktárakban ma kocsmák, galériák és hétvégi piacok működnek.

A Circular Quay kikötőjéből induló kompok a város legolcsóbb sétahajói. A Manly felé tartó komp kb. fél óra alatt viszi át az utasokat az öblön, közben a fedélzetről jól látszik az operaház, a híd és a kikötő villái. Manlyben a hosszú strand és a sétány mellett kellemes éttermek és kávézók várják a látogatókat.

A belváros nyugati oldalán fekvő Darling Harbour sétányain éttermek, múzeumok és egy nagy akvárium várja a látogatókat, innen kompok indulnak a kikötő más részeire is. A Circular Quayről kb. negyedórás kompúttal érhető el a Taronga Állatkert, amely a kikötő északi partjának dombján fekszik, kifutóiból pedig az Operaházra és a hídra nyílik kilátás. Itt kenguruk, koalák, vombatok és kacsacsőrű emlősök is láthatók, a kompjegy és a belépő kombinált jegyként is megvásárolható.

Bondi és a tengerparti sétány

A város keleti részén fekszik a Bondi Beach, Ausztrália talán leghíresebb strandja, ahol hajnaltól estig szörfösök lovagolják meg a hullámokat. A strand fölötti sziklán működik a tengervizes Icebergs uszoda, amelynek medencéjébe a nagy hullámok időnként átcsapnak.

Bonditól délre indul a kb. hat kilométeres tengerparti sétány, amely Tamarama és Bronte öblein át Coogee-ig vezet, útközben sziklás fokok, kis strandok és tengervizes medencék váltják egymást. A sétát reggel vagy késő délután érdemes megtenni, amikor kevésbé erős a napsütés. Tavasszal a sétány mentén szabadtéri szoborkiállítást is rendeznek.

A Kék-hegység

Sydneytől kb. két órányira, vonattal is elérhető a Kék-hegység (Blue Mountains), amely az UNESCO világörökség része. A nevét az eukaliptuszfák párájáról kapta, amely a távolban kékes fátyolként lebeg a völgyek fölött. A legismertebb kilátópont Katoomba mellett van, ahonnan a Három Nővér (Three Sisters) homokkő sziklatornyai látszanak, az őslakos legenda szerint ezek kővé változott nővérek.

A hegységben számtalan túraútvonal vezet vízesésekhez, szakadékok peremén és esőerdős völgyekbe. A Scenic World meredek siklóval és kötélpályákkal viszi le a látogatókat a völgybe, ahol egy régi szénbánya nyomai mellett esőerdei sétány vezet. A Kék-hegységben egy éjszakát is érdemes tölteni, Leura és Blackheath kis falvaiban hangulatos vendégházak és kávézók várják a túrázókat.

A Hunter-völgy és Port Stephens

Sydneytől kb. két-három órányira északra fekszik a Hunter-völgy, Ausztrália egyik legrégebbi borvidéke, ahol a pincészetek a semillon fehérborukról és a shirazukról híresek. Hétvégén a borászatok kóstolókat, piacokat és koncerteket tartanak, a szállást a népszerű időszakokban érdemes előre lefoglalni.

A közeli Port Stephens öblében egész évben delfinek élnek, a hajós túrák szinte mindig találkoznak velük, télen pedig a vonuló bálnák is megjelennek a part közelében. A Stockton-strand mögött a déli félteke legnagyobb mozgó homokdűnéi húzódnak, amelyeken terepjárós túrákat és homokszánkózást szerveznek.

Melbourne, a kulturális főváros

Melbourne Victoria állam fővárosa, Ausztrália második legnagyobb városa, amelyet sokan az ország kulturális fővárosának tartanak. A belváros szűk mellékutcáiban, a laneway-kben kávézók, bárok és butikok sorakoznak, a falakat pedig utcai művészek festményei borítják, a legismertebb a Hosier Lane.

Melbourne a sport városa is, itt áll a hatalmas Melbourne Cricket Ground stadion, itt rendezik minden januárban az Australian Open teniszbajnokságot és a Forma–1 ausztrál nagydíját. A belváros villamoshálózatának közepén ingyenes villamoszóna működik, ahol jegy nélkül lehet utazni, a régi, bordó városnéző villamos pedig ingyenesen körbejárja a belvárost.

A Queen Victoria Market a város nagy fedett piaca, ahol friss ételeket, ajándéktárgyakat és utcai ételeket árulnak, nyári estéken pedig éjszakai piacot is tartanak. A város kertjei, a Királyi Botanikus Kert és a Fitzroy Gardens a pihenés kedvelt helyei, a St Kilda negyed tengerparti mólójáról pedig naplementekor törpepingvinek figyelhetők meg.

Melbourne-ből egy napos kirándulással a Yarra-völgy borászataiba és a Dandenong-hegység erdeibe is el lehet jutni. A hegyekben a régi Puffing Billy gőzmozdony vonatai kanyarognak a páfrányfás erdők között, a gyerekek és a felnőttek kedvenc programja, hogy a kocsik ablakában ülve lógatják ki a lábukat.

A Great Ocean Road

Melbourne-től délnyugatra kezdődik a Great Ocean Road, a világ egyik legszebb tengerparti útja, amely kb. 240 kilométer hosszan kanyarog a sziklás part mentén. Az utat az első világháború után hazatérő katonák építették kézi erővel, így egyben a háború áldozatainak állított emlékmű is. Az építők előtt az Eastern View-nál álló emlékkapu tiszteleg.

Az út legismertebb látnivalója a Tizenkét Apostol (Twelve Apostles), a tengerből kiemelkedő mészkőoszlopok csoportja, amelyek napfelkeltekor és napnyugtakor a legszebbek. A közelben a Loch Ard-szurdok és a Londoni Ív sziklái is megérnek egy megállót. Az út mentén Lorne és Apollo Bay kedves tengerparti városok, a Great Otway Nemzeti Parkban esőerdők, vízesések és vadon élő koalák várják a látogatókat.

A Great Ocean Road egy napos körutazással is bejárható Melbourne-ből, de érdemes két-három napot szánni rá, mert a legszebb pontok a déli órákban zsúfoltak. Az út kanyargós és keskeny, ezért vezessünk lassan és csak a kijelölt helyeken álljunk meg.

Melbourne-től délkeletre fekszik a Phillip-sziget, ahol minden este a pingvinparádé a fő látványosság. Napnyugta után a kis pingvinek csapatokban jönnek ki a tengerből és vonulnak a fészkeikhez a dűnékben. A parádét a lelátókról lehet nézni, a pingvinek védelme miatt fényképezni tilos.

Brisbane és a Gold Coast

Queensland fővárosa, Brisbane napos, laza város, amelyet egy kanyargó folyó szel át. A folyóparton a South Bank parkjai, múzeumai és ingyenes, homokos lagúnája várják a látogatókat, a CityCat kompok olcsón és gyorsan viszik az utasokat a folyó mentén. Brisbane egy későbbi nyári olimpia rendezőjeként is gyorsan fejlődik.

A várostól kb. egyórányira délre kezdődik a Gold Coast, a felhőkarcolókkal szegélyezett tengerpart, ahol a Surfers Paradise strandja, a vidámparkok és az éjszakai élet vonzza a fiatalokat. A part mögötti hegyekben, a Lamington és a Springbrook Nemzeti Park esőerdeiben vízesések és szentjánosbogár-barlangok rejtőznek.

Brisbane-től északra fekszik a Sunshine Coast, ahol Noosa nemzeti parkjának sétányairól delfineket és koalákat is láthatunk, a part előtt pedig a világ legnagyobb homokszigete, K'gari (korábbi nevén Fraser-sziget) terül el. A szigeten édesvizű tavak, esőerdők és hosszú homokos part várják a terepjáróval érkezőket, a dingókat azonban szigorúan tilos etetni.

A Nagy-korallzátony

Queensland északi partja előtt húzódik a Nagy-korallzátony (Great Barrier Reef), a világ legnagyobb korallzátony-rendszere, amely az UNESCO világörökség része. A zátony több mint kétezer kilométer hosszan, ezernyi önálló zátonyból és szigetből áll, ahol színes halak, teknősök, cápák és ráják élnek. A legtöbben Cairnsből vagy Port Douglasből indulnak búvár- és sznorkeltúrára.

A zátonyra induló hajós túrák árában benne van a természetvédelmi díj, amely egész napos túránál fejenként kb. 8,50 ausztrál dollár. Aki nem merül, üvegfenekű hajóról vagy félig víz alatti hajóról is megcsodálhatja a korallokat. A búvártanfolyamok Cairnsben viszonylag olcsók, sokan itt teszik le az első búvárvizsgájukat.

A zátony déli részén fekvő Whitsunday-szigetek a vitorlázók paradicsoma. A Whitehaven Beach szinte hófehér, tiszta kvarchomokja a világ egyik legszebb strandja, a Hill Inlet kilátójáról pedig a homok és a türkizkék víz örvénylő mintája látszik. A szigetekre Airlie Beach kikötőjéből indulnak a hajók.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Esőerdők és a trópusi észak

Cairnstől északra a Daintree esőerdő a világ egyik legrégebbi trópusi esőerdeje, amely a Queenslandi Nedves Trópusok világörökségi terület része. Itt az esőerdő közvetlenül a korallzátonyos tengerpartig ér, a Cape Tribulation partján a két világörökség találkozik. A folyókon hajós túrán krokodilokat figyelhetünk meg, az erdőben pedig a ritka kazuár is felbukkanhat.

A Cairns fölötti Atherton-fennsíkra a régi Kuranda vasút és a Skyrail kötélpálya visz fel, amelynek kabinjaiból az esőerdő lombkoronája fölött suhanhatunk. Az Északi Területen, Darwin közelében fekszik a Kakadu Nemzeti Park, ahol vízesések, mocsarak és több ezer éves őslakos sziklarajzok várják a látogatókat. A park a száraz évszakban, nagyjából május és október között a legjobban látogatható.

Cairnstől kb. egyórás autóútra északra fekszik Port Douglas, egy nyugodt üdülőváros hosszú homokos stranddal, ahonnan a zátony külső részeire induló hajók is elérhetők. A városból egynapos túrákon el lehet jutni a Daintree esőerdőbe és a Cape Tribulation partjára, ahol az esőerdő egészen a tengerpartig ér. A folyókban élő krokodilok miatt a figyelmeztető táblákat mindig vegyük komolyan.

Az Uluru és a vörös közép

A kontinens közepén, a sivatag közepén emelkedik az Uluru, a kb. 350 méter magas vörös homokkőszikla, amely az ország egyik jelképe. Az Uluru és a közeli Kata Tjuta kupolái az UNESCO világörökség részei, a környék az őslakos anangu nép szent földje. A sziklára mászni tilos, a hagyományos tulajdonosok kérésére a mászást végleg betiltották.

A szikla körül kb. tíz kilométeres körút vezet, útközben vízmosások, barlangok és sziklarajzok láthatók, a kulturális központban pedig az anangu nép hagyományait ismerhetjük meg. A nemzeti park belépője felnőtteknek kb. 38 ausztrál dollár, három napig érvényes és online is megvásárolható. Az Uluru napkeltekor és napnyugtakor a legszebb, amikor a szikla színe percek alatt változik vörösből bíborba.

Az Uluruhoz a legközelebbi repülőtér Yulara üdülőfaluja mellett van, Alice Springsből autóval kb. öt óra az út. A közeli Kings Canyon szurdokpereme mentén vezető túra is a környék legszebb túrái közé tartozik. Nyáron a hőség miatt a túrákat kora reggel kell elkezdeni és bőséges vizet kell vinni.

Alice Springs és a MacDonnell-hegység

A kontinens közepén fekvő Alice Springs a vörös közép kapuja, egy kis sivatagi város, ahol az őslakos művészeti galériák a legjobb helyek a hiteles őslakos festmények vásárlására. A városban működik a Repülő Orvosszolgálat látogatóközpontja is, amely bemutatja, hogyan jutnak el az orvosok repülővel a távoli tanyákra.

A várostól nyugatra húzódik a MacDonnell-hegység, ahol szurdokok, vízlyukak és vörös sziklafalak között rövid és többnapos túrákat lehet tenni. A Larapinta-ösvény Ausztrália egyik legszebb hosszú túraútvonala, a Simpsons Gap és a Standley Chasm szurdokai rövid sétával is elérhetők.

Az Uluru vörös sziklája a sivatagban

Tasmánia

A kontinenstől délre fekvő Tasmánia szigete hűvösebb éghajlatával, vadonjával és tiszta levegőjével egészen más arcát mutatja Ausztráliának. Fővárosa, Hobart, egy hegy lábánál fekvő hangulatos kikötőváros, ahol a régi homokkő raktárakban kávézók és galériák működnek, a szombati Salamanca piacon pedig helyi termékeket árulnak. A város mellett működő MONA múzeum különleges, provokatív kortárs művészeti gyűjteménye miatt a sziget egyik legnépszerűbb látnivalója.

A sziget nyugati részét a tasmániai vadon borítja, amely az UNESCO világörökség része. A Cradle Mountain túraútvonalai tükörsima tavak és csipkés hegyek között vezetnek, itt indul a többnapos Overland Track is. A keleti parton a Freycinet Nemzeti Park Wineglass-öble a sziget egyik legszebb strandja. Tasmániában a tasmán ördög is él, amelyet vadasparkokban figyelhetünk meg.

Tasmániát a legjobb bérelt autóval bejárni, mert a tömegközlekedés a városokon kívül ritka. Egy egyhetes körút alatt kényelmesen el lehet jutni Hobartból a keleti partra, a Cradle Mountainhez és vissza, az utak kanyargósak, ezért a menetidőt bőven számoljuk.

Perth és a nyugati part

A kontinens nyugati partján fekszik Perth, a világ egyik legelszigeteltebb nagyvárosa. A városban hatalmas park, a Kings Park emelkedik a folyó fölé, ahonnan szép kilátás nyílik a felhőkarcolókra. A közeli Fremantle régi kikötőváros, ahol a fegyencbörtön az UNESCO világörökség része, a hétvégi piacon pedig helyi ételeket és kézműves termékeket árulnak.

Perth előtt fekszik a Rottnest-sziget, ahol a kis, mosolygós arcú erszényes, a quokka él. A szigeten nem járnak magánautók, ezért kerékpárral lehet bejárni az öblöket és a strandokat. A quokkákat tilos etetni és megérinteni. Perthtől délre a Margaret River borvidéke és a szörfös strandok, északra a Pinnacles-sivatag mészkőoszlopai várják az utazókat.

Adelaide és Kangaroo Island

Dél-Ausztrália fővárosa, Adelaide nyugodt, parkokkal körülvett város, amely a fesztiváljairól és a közeli borvidékeiről híres. A Barossa-völgy és a McLaren Vale pincészetei a világ legismertebb ausztrál borait, köztük a testes shirazt készítik, a pincészetekben borkóstolókon is részt vehetünk.

Adelaide-től délre fekszik a Kangaroo Island, ahol a vadon élő kenguruk, koalák, fókák és oroszlánfókák természetes környezetükben figyelhetők meg. A sziget nyugati részén a Remarkable Rocks szélfútta gránitsziklái és az Admirals Arch sziklaíve alatt pihenő fókák a legszebb látnivalók. A szigetre komppal vagy kisrepülővel lehet eljutni.

Rejtett kincs: Melbourne-től kb. három órányira nyugatra fekszik a Grampians Nemzeti Park (Gariwerd), amelyet kevesebb külföldi turista ismer, mint a Great Ocean Roadot. A homokkő hegyvonulatok között vízesések, kilátók és őslakos sziklarajzok várják a túrázókat, a völgyekben pedig este kenguruk legelnek. A Pinnacle kilátóhoz vezető túra és a MacKenzie-vízesés a park legszebb pontjai, a Halls Gap kis faluban pedig kempingek és vendégházak várják a látogatókat.

Gasztronómia

Az ausztrál konyha a brit hagyományok, a bevándorlók konyhái és a kiváló helyi alapanyagok találkozása. A nagyvárosokban az olasz, a görög, a vietnami, a thai, a kínai és a libanoni éttermek legalább annyira hozzátartoznak a mindennapokhoz, mint a hagyományos húsospite vagy a grillezett hús. Az ausztrálok a friss, egyszerű, szezonális ételeket kedvelik, a reggeli és a hétvégi brunch pedig valóságos kultusz.

Vegemite és a reggeli kultúra

Kevés étel kötődik annyira egy nemzet identitásához, mint a Vegemite. Ezt a sötétbarna, sós krémet sörélesztőből készítik és a 20. század elején találták ki Melbourne-ben. Az íze intenzív, sós és kissé kesernyés, ezért nagyon vékonyan, vastag vajra kenve eszik pirítóson. A külföldiek első kóstolása gyakran vicces jelenet, az ausztrálok viszont gyerekkoruk óta rajonganak érte.

Az ausztrál kávézókban a reggeli bőséges és kreatív. Az avokádós pirítós, a buggyantott tojás, a bundáskenyér gyümölccsel és a granolás joghurt minden kávézó étlapján szerepel. Egy reggeli kávéval kb. 20–30 ausztrál dollár, a hétvégi brunch pedig a társasági élet egyik fő eseménye.

Kávékultúra

Ausztrália a világ egyik legfejlettebb kávékultúrájú országa, amelyet az olasz bevándorlók alapoztak meg. A nagy kávézóláncok itt sosem tudtak igazán gyökeret verni, mert az ausztrálok a helyi, kis kávézókat részesítik előnyben. A legkedveltebb ital a flat white, egy erős eszpresszó kevés, selymes tejhabbal, amelyet az ausztrálok saját találmányuknak tartanak.

Egy kávé kb. 5–6 ausztrál dollárba kerül. Melbourne-ben a kávézás valóságos sport, a belvárosi mellékutcákban szinte minden sarkon egy specialty kávézó működik, ahol a baristák a pörkölés eredetét is részletesen elmagyarázzák.

Grillezés és hús

Az ausztrál közösségi élet egyik alapja a barbecue, amelyet a helyiek röviden barbie-nak hívnak. Szinte minden parkban és tengerparton ingyenesen használható elektromos grillsütők állnak, amelyeket bárki használhat, a helyiek hétvégén családostul piknikeznek mellettük. A grillezés után illik letakarítani a sütőlapot a következő család számára.

A barkácsáruházak és iskolák előtt gyakran tartanak sausage sizzle akciót, ahol egy grillezett kolbász kenyérbe csavarva, hagymával és szósszal kerül a vendégek kezébe, a bevételt pedig jótékony célra fordítják. A húsospite, a meat pie a futballmeccsek és a benzinkutak klasszikus gyorsétele.

A szupermarketekben és az éttermekben a kenguruhús is kapható, amely sovány, vöröshúsú, a vadhúshoz hasonló ízű. Kenguruból általában steak vagy hamburger készül. Az outback éttermeiben emu- és teveburgert is kóstolhatunk, a trópusi északon pedig krokodilhúst is felszolgálnak.

Tenger gyümölcsei

A hosszú tengerpart miatt a halak és tenger gyümölcsei kiválóak. A barramundi az ausztrál konyha legkedveltebb hala, amelyet grillezve vagy sütve tálalnak. A sydney-i osztriga, a nagy garnélarákok és a Moreton Bay bug, egy lapos, homárszerű rák a tengerparti éttermek specialitásai. Karácsonykor sok család garnélarákot és hideg tenger gyümölcseit tesz az ünnepi asztalra.

A legklasszikusabb tengerparti ebéd a fish and chips, amelyet papírba csomagolva, a parton ülve eszik. Sydney halpiacán a frissen fogott halakat helyben elkészítik és az öböl partján fogyaszthatjuk el. Egy halas ebéd egy egyszerű helyen kb. 20–30 ausztrál dollár.

Őslakos alapanyagok

Az ausztrál konyha egyre több őslakos alapanyagot használ, amelyeket az őslakosok évezredek óta gyűjtenek. A makadámdió eredetileg ausztrál növény, a citromos illatú citrommirtusz, a pörkölt akácmag, a kaviárszerű gyöngyökkel teli ujjlime és a vitaminban gazdag kakadu-szilva ma már a modern éttermek étlapján is gyakran megjelenik.

A nagyvárosokban több étterem és túra is bemutatja a bozótban gyűjthető ételeket, a bush tuckert, ezeket őslakos vezetők tartják és közben a növények gyógyhatásáról és a hagyományos gyűjtögetésről is mesélnek.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Édességek

Az ausztrál édességek közül a lamington a legismertebb, egy csokoládéba mártott, kókuszreszelékbe forgatott piskótakocka, amelyet gyakran lekvárral töltenek. A pavlova, a ropogós habcsókalap tejszínhabbal és friss gyümölccsel, karácsonykor szinte minden asztalon ott van, bár eredetéről Ausztrália és Új-Zéland régóta vitatkozik.

A Tim Tam csokoládés keksz az ausztrálok kedvenc édessége. A hagyomány szerint a keksz két ellentétes végét leharapják és szívószálként forró kávét vagy teát szívnak fel rajta, amitől a belseje megolvad. Az ANZAC keksz zabból és kókuszból készül és a háborúban szolgáló katonáknak küldött csomagok jellegzetes édessége volt.

Bor és sör

Ausztrália a világ egyik jelentős bortermelő országa. A legismertebb borvidékek a Barossa-völgy és a McLaren Vale Dél-Ausztráliában, a Hunter-völgy Új-Dél-Wales államban, a Yarra-völgy Victoriában és a Margaret River Nyugat-Ausztráliában. A testes shiraz, a cabernet sauvignon és a chardonnay a leghíresebb fajták, a pincészetekben borkóstolókon vehetünk részt.

A sört a kocsmákban jellemzően korsóban vagy kisebb pohárban mérik, a pohárméretek neve államonként eltér. Egy sör egy kocsmában kb. 10–14 ausztrál dollár. Az ausztrál kocsmák, a pubok a közösségi élet központjai, ahol sportközvetítéseket néznek és olcsó ebédet kínálnak. Az alkoholt csak engedéllyel rendelkező üzletekben, a bottle shopokban lehet megvenni, a szupermarketekben nem.

Hol együnk és mennyibe kerül

Ausztráliában az étkezés drága, de vannak jó megoldások a spórolásra. A szupermarketekben, a Coles, a Woolworths és az Aldi üzleteiben bevásárolva és a hostel konyhájában főzve a legolcsóbb, a parkok ingyenes grillsütői pedig kiváló lehetőséget adnak egy olcsó vacsorára. Egy étteremben egy főétel kb. 25–40 ausztrál dollár, egy kocsmai ebéd kb. 20–30 ausztrál dollár.

Sok éttermi BYO rendszerben működik, vagyis a vendégek saját bort vihetnek magukkal, ilyenkor csak kis dugópénzt kell fizetni. A borravaló nem kötelező, a felszolgálók tisztességes bért kapnak, a kiemelkedő kiszolgálásért elég a számlát kerekíteni. Hétvégén és ünnepnapokon az éttermek felárat számolhatnak fel, ezt az étlapon jelezniük kell.

A nagyvárosok ázsiai negyedeiben és food courtjaiban, vagyis a bevásárlóközpontok ételudvaraiban olcsón és finoman lehet enni, egy tál tészta vagy egy curry kb. 15–20 ausztrál dollár. A piacokon friss gyümölcsöt, sajtot és pékárut vásárolva egy strandpiknik is könnyen összeállítható.

Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.

Közlekedés

Ausztrália hatalmas ország, ezért a közlekedést jól meg kell tervezni. A nagyvárosok között a belföldi repülés a leggyorsabb, a part mentén buszok és vonatok is járnak, a nemzeti parkokba és az outbackbe azonban szinte csak autóval vagy szervezett túrával lehet eljutni. A városokban kiváló a tömegközlekedés.

Budapestről Ausztráliába: repülő

Budapestről Ausztráliába nincs közvetlen járat, egy vagy két átszállással lehet eljutni. A legkényelmesebb útvonalak a közel-keleti csomópontokon, Dohán, Dubajon vagy Abu-Dzabin, illetve ázsiai repülőtereken, például Szingapúron át vezetnek. Az utazás az átszállásokkal együtt kb. 22–30 óra, a nagy időeltolódás miatt az első napokban erős lehet a fáradtság.

A retúr repülőjegy kb. 900–1600 euró, a legdrágább az ausztrál nyár, december és február között, a legolcsóbb általában a késő ősz és a tél. Érdemes több hónappal előre foglalni és rugalmasan kezelni az utazás dátumát. Sokan a hosszú utat egy ázsiai megállóval kombinálják, például Szingapúrban vagy Bangkokban töltenek pár napot.

Késett vagy törölték a járatod?

Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.

A sydney-i repülőtérről a reptéri vasút kb. negyedóra alatt ér a belvárosba, de a jegy árához kb. 18,60 ausztrál dolláros repülőtéri díj adódik, ezért többen a busszal kombinált utat választják. Melbourne-ben a SkyBus reptéri busz, Brisbane-ben a reptéri vasút viszi a belvárosba az utasokat.

Belföldi repülés

A nagy távolságok miatt a városok között a belföldi repülés a legjobb megoldás. A Qantas, a Virgin Australia és a fapados Jetstar sűrűn közlekedik a keleti part városai között, előre foglalva a jegyek kedvezőek. Sydneyből Melbourne-be kb. másfél, Cairnsbe kb. három, Perthbe kb. öt óra a repülés.

Az Uluruhoz, Alice Springsbe és a kisebb városokba ritkábban járnak a gépek, a jegyek drágábbak, ezért ezeket érdemes jóval előre lefoglalni. A fapados járatoknál a feladott poggyászért külön kell fizetni és a kézipoggyász súlyát is ellenőrzik.

Belföldi járatokon nem kell útlevél, elég egy fényképes igazolvány, a biztonsági ellenőrzés gyors, ezért általában elég egy órával az indulás előtt kiérni a repülőtérre. A nagyvárosok repülőterein a belföldi és a nemzetközi terminál gyakran külön épületben van, Sydneyben például vonattal vagy busszal kell átjutni közöttük, ezt átszállásnál számoljuk bele az időbe. Az egyes államok között a Nyugat-Ausztráliába, Tasmániába és Dél-Ausztráliába érkezőknél a gyümölcsöket és zöldségeket is ellenőrizhetik, mert ezek az államok a saját mezőgazdaságukat is védik a kártevőktől.

Vonatok és távolsági buszok

A városok között a vonat ritkább és lassabb, mint Európában, de néhány útvonal maga az élmény. A The Ghan Adelaide és Darwin között szeli át a kontinenst, az Indian Pacific pedig Sydneyt köti össze Perthtel, mindkettő többnapos, prémium kategóriás utazás. A keleti parton Sydney és Brisbane, illetve Sydney és Melbourne között is járnak vonatok.

A távolsági buszok közül a Greyhound Australia hálózata a legnagyobb, a keleti parton a hátizsákos utazók kedvelt közlekedési eszköze. A buszbérletekkel a part mentén tetszés szerint meg lehet állni, Sydneytől Cairnsig. Egy hosszabb buszút kb. 80–150 ausztrál dollár, az éjszakai járatokkal a szállásköltség is megspórolható.

Városi közlekedés

A nagyvárosokban a tömegközlekedés tiszta és megbízható. Sydneyben az Opal kártya vagy egyszerűen az érintéses bankkártya használható a vonatokon, buszokon, kompokon és villamosokon. A napi kiadásnak felső határa van, hétfőtől csütörtökig kb. 19,30, péntektől vasárnapig és ünnepnapokon kb. 9,65 ausztrál dollár, egy hétre pedig kb. 50 ausztrál dollár.

A kártyát minden fel- és leszálláskor érvényesíteni kell, különben a rendszer a legmagasabb díjat vonja le. Melbourne-ben a myki kártyát kell használni, de a belvárosi villamoszónában ingyenes az utazás. A kisebb városokban buszok járnak, a ritkább menetrend miatt az autó gyakran kényelmesebb.

A nagyvárosokban egyre több a kerékpársáv, Melbourne-ben és Brisbane-ben elektromos rollereket és kerékpárokat is lehet bérelni applikáción keresztül. Ausztráliában a kerékpáros sisak viselése kötelező, enélkül bírságot szabhatnak ki. Perth és Adelaide sík belvárosa különösen kényelmes biciklivel, a part menti kerékpárutak hosszú, kellemes tekerést kínálnak.

Autóbérlés és kombi

A nemzeti parkok és a part menti utak bejárásához az autóbérlés a legjobb megoldás. Ausztráliában bal oldalon kell közlekedni, a bérautók többsége automata váltós. A magyar jogosítvány mellé nemzetközi jogosítvány vagy hiteles angol fordítás ajánlott. A sebességhatár lakott területen általában 50, országúton 100–110 kilométer óránként, a traffipaxok sűrűek és a bírságok magasak.

A hátizsákos utazók körében a kombi és a lakóautó a legnépszerűbb, ezekben aludni is lehet és a kempingekben vagy a kijelölt pihenőhelyeken lehet megállni. A visszaszállítási ajánlatoknál a kölcsönzők nagyon olcsón, jelképes napidíjért adják ki az autót, ha azt egy másik városba kell visszavinni.

Vidéken hajnalban, alkonyatkor és éjszaka a kenguruk és más vadállatok gyakran kiugranak az útra, ezért ilyenkor kerüljük a vezetést. Sok kölcsönző nem engedi a földutakon való közlekedést és az éjszakai vezetést az outbackben. A távoli vidékeken a benzinkutak között több száz kilométer is lehet, ezért mindig tankoljunk tele és vigyünk bőséges vizet.

Közbiztonság

Ausztrália biztonságos úti cél, a súlyos bűncselekmények ritkák, a rendőrség megbízható és segítőkész. Az utazókra a legnagyobb veszélyt nem az emberek, hanem a természet jelenti, a tűző nap, a tenger áramlatai, a bozóttüzek, a hatalmas távolságok és néhány veszélyes állatfaj. Néhány egyszerű szabállyal azonban ezek a kockázatok jól kezelhetők.

Hivatalos utazási tanácsok

A nemzetközi utazási tanácsok szerint Ausztráliában a terrortámadások veszélye nem zárható ki, a nagy rendezvényeken és a turisták által látogatott helyeken legyünk figyelmesek. Sydneyben is történt halálos áldozatokkal járó támadás, a hatóságok ezért fokozott készenlétben vannak. Az ország egyetlen régiójára sincs utazást korlátozó tanács.

A nagyvárosok forgalmas turistahelyein zsebtolvajlás előfordulhat, ezért a táskánkat ne hagyjuk őrizetlenül, az útlevelet tartsuk a szállás széfjében. A leggyakoribb csalások az interneten fordulnak elő, hamis szállásajánlatok, munkaajánlatok és randevúoldalas csalások formájában. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt érdemes megnézni.

Bozóttüzek, áradások és ciklonok

Ausztrália nyarán, nagyjából novembertől februárig a bozóttüzek veszélye a legnagyobb, a tüzek a városok közelében is kitörhetnek és gyorsan terjedhetnek. A füst a tűztől távol is ronthatja a levegő minőségét. Ilyenkor kövessük a helyi hatóságok utasításait és a hivatalos vészhelyzeti alkalmazásokat, a tűzgyújtási tilalmakat pedig minden körülmények között tartsuk be.

Az északi trópusi területeken, Queenslandben, az Északi Területen és Nyugat-Ausztrália északi részén novembertől áprilisig tart a ciklonszezon. A heves esőzések áradásokat okozhatnak, az utak órák alatt víz alá kerülhetnek. Elárasztott úton soha ne próbáljunk átkelni és a hatóságok kitelepítési utasítását mindig kövessük.

Strand és tenger

Az ausztrál strandok legnagyobb veszélyét a visszaáramlások (rip currents) jelentik, amelyek a legjobb úszókat is a nyílt tenger felé sodorhatják. A felügyelt strandokon a biztonságos fürdőzésre kijelölt szakaszt piros és sárga zászlók jelzik, mindig ezek között ússzunk és kövessük a vízimentők utasításait. Ha mégis elsodor az áramlat, ne ússzunk vele szemben, hanem a parttal párhuzamosan próbáljunk kijutni belőle, vagy emeljük fel a kezünket segítséget kérve.

A trópusi északon, nagyjából októbertől májusig a veszélyes medúzák szezonja van. Ilyenkor csak a hálóval védett öblökben vagy egész testet takaró, vékony fürdőruhában, úgynevezett stinger suitban szabad fürödni. A folyótorkolatoknál és a mangrovés partokon a krokodilokra figyelmeztető táblák a fürdés tilalmát jelentik, ezeket mindig vegyük komolyan.

Veszélyes állatok, a valóság

Ausztrália hírneve a mérges kígyók és pókok miatt ijesztő, a statisztikák azonban mást mutatnak. A legtöbb állattal kapcsolatos halálesetet a lovak és a szarvasmarhák okozzák, főleg baleseteken keresztül, utánuk a méhek és darazsak csípése következik az allergiás reakciók miatt. A pókmarások miatt az ellenméreg bevezetése óta nem halt meg ember.

A barna kígyó és a tigriskígyó mérge veszélyes, de a kígyók általában elkerülik az embert. Túrázáskor viseljünk zárt cipőt és hosszú nadrágot, kerüljük a magas füvet és ne nyúljunk be sziklarepedésekbe. Kígyómarás esetén a sérült maradjon nyugodtan, a végtagot széles rugalmas pólyával szorosan be kell pólyálni és rögzíteni, a sebet nem szabad kivágni vagy kiszívni és azonnal hívjunk segítséget.

A kenguruk, a kazuárok és a dingók is sérülést okozhatnak, ha az ember túl közel megy hozzájuk vagy etetni próbálja őket. A vadon élő állatokat soha ne etessük és tartsunk tőlük tisztes távolságot.

Az outback

A belső területeken, az outbackben a települések között több száz kilométer is lehet, a mentés órákig tarthat. Indulás előtt mindig közöljük valakivel az útvonalunkat, vigyünk bőséges vizet, két pótkereket és megfelelő térképet vagy navigációt. A mobiltelefon sok helyen nem működik, ezért a távoli vidékeken műholdas segélyhívó eszköz is hasznos lehet.

Ha az autó elakad vagy elromlik, soha ne hagyjuk el, maradjunk mellette, mert az autót a mentők könnyebben megtalálják, mint egy gyalogost. A földutakon a hirtelen esőzés után a homok és az agyag járhatatlanná válhat, ezért indulás előtt mindig nézzük meg az útviszonyokat.

Közlekedési szabályok

Ausztráliában a megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, a kezdő vezetőknek nulla és az utakon gyakran tartanak szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést. A vezetés közbeni telefonhasználatot kamerák is figyelik, a bírság nagyon magas. Az iskolák környékén tanítási időben alacsonyabb sebességhatár érvényes, ezt táblák jelzik.

Egészség és napvédelem

Ausztráliában a napsugárzás rendkívül erős, a napégés felhős időben is percek alatt bekövetkezhet. Használjunk magas faktorszámú naptejet, viseljünk kalapot és napszemüveget és a déli órákban keressük az árnyékot. A sivatagban és a nyári hőségben a kiszáradás komoly veszély, ezért igyunk sokat.

Az egészségügyi ellátás kiváló, de nagyon drága és a magyar egészségbiztosítás nem fedezi, ezért az utasbiztosítás elengedhetetlen. A gyógyszertárak, a chemistek a városokban sűrűn megtalálhatók, a vényköteles gyógyszereinket eredeti csomagolásban, orvosi igazolással vigyük magunkkal.

Segélyhívó számok és konzuli segítség

Ausztráliában az általános segélyhívó szám a 000 (Triple Zero), mobiltelefonról a 112-es szám is működik.

Ausztrália a canberrai magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 17 Beale Crescent, Deakin, ACT 2600, telefon: +61 2 6282 3226. Sydneyben és Melbourne-ben konzuli iroda is működik, Brisbane-ben, Perthben és Cairnsben pedig időnként mozgó konzuli napot tartanak. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.

Praktikus tippek

Ausztrália jól szervezett, angol nyelvű ország, ahol az utazás kényelmes, de a beutazási és vámszabályok szigorúak és a távolságok miatt a tervezés is fontosabb, mint Európában.

Beutazás és vízum

Magyar állampolgároknak turistaútra az ingyenes, online igényelhető eVisitor (subclass 651) engedély kell. Ez a kiállítástól számítva egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosít, egy-egy alkalommal legfeljebb három hónapig lehet az országban maradni, munkát vállalni nem szabad. A kérelmet érdemes jóval az indulás előtt beadni és hasznos csatolni az utazási tervet és az anyagi fedezet igazolását is.

A 18 és 30 év közötti magyarok a Work and Holiday (subclass 462) vízummal egy évig utazhatnak és dolgozhatnak Ausztráliában. A kérelemhez többek között kb. 5000 ausztrál dollárnyi anyagi fedezetet és a hazautazásra elegendő pénzt kell igazolni, a pontos feltételeket a kérelem előtt az ausztrál bevándorlási hivatal oldalán ellenőrizzük.

Vám és biológiai határvédelem

Ausztrália a világ egyik legszigorúbb biobiztonsági szabályozását alkalmazza, hogy megvédje a kontinens különleges élővilágát. Friss gyümölcsöt, zöldséget, húst, tojást, tejterméket, magvakat, növényeket és fából készült tárgyakat nem szabad bevinni, vagy érkezéskor be kell jelenteni őket. Az érkezési nyilatkozaton minden élelmiszert jelöljünk meg, mert a be nem jelentett termékekért magas bírság jár, a bejelentett, de nem behozható árut pedig egyszerűen elkobozzák.

A repülőtéren a csomagokat szigorúan ellenőrzik, kutyák is szaglásznak. A túrabakancsot és a sátrat érdemes tisztán, földtől mentesen bepakolni, mert ezeket is megvizsgálhatják.

Szállás

Ausztráliában a szállás drága, a takarékos utazók a hostelek hálótermeit választják, egy ágy kb. 35–60 ausztrál dollár éjszakánként. A nemzeti parkok kempingjei olcsók és gyönyörű helyeken vannak, a helyeket gyakran online kell előre lefoglalni. Kombival utazva a fizetős kempingek mellett ingyenes, kijelölt pihenőhelyek is vannak.

A munkás-utazós vízummal érkezők sokszor hosszabb időre kiadó szobát keresnek, ezeket helyi hirdetési oldalakon találhatjuk meg. A népszerű helyeken, az iskolai szünetekben és az ünnepek alatt a szállást hetekkel előre érdemes lefoglalni.

Munka és munkás-utazás

A munkás-utazós vízummal érkezők leggyakrabban a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a gyümölcsszedésben és az építőiparban találnak munkát. Munkavállalás előtt adószámot, tax file numbert kell igényelni online és egy ausztrál bankszámlát is érdemes nyitni.

Bizonyos vidéki munkák után a vízum egy második évvel is meghosszabbítható, a pontos feltételeket a bevándorlási hivatal oldalán érdemes ellenőrizni. A munkaadók között sajnos tisztességtelenek is akadnak, ezért mindig kérjünk írásos szerződést és bérjegyzéket és ismerjük meg a minimálbér szabályait.

Pénzügyek és árak

Ausztrália fizetőeszköze az ausztrál dollár, egy euró kb. 1,7–1,8 ausztrál dollár. Az ország szinte teljesen készpénzmentes, a bankkártyás és a telefonos fizetés mindenhol elfogadott, még a piaci standokon és a kis kávézókban is. A kártyás fizetésnél egyes helyeken kis felárat számolnak fel.

Ausztrália drága ország, egy takarékos utazó napi kb. 100–150 ausztrál dollárból kijöhet, ha hostelben alszik és nagyrészt maga főz. A nemzeti parkok, a strandok, a nagyvárosi múzeumok jelentős része és a parkok grillsütői ingyenesek, ezekkel sokat lehet spórolni. Az ausztrál turisták adó-visszatérítési rendszerével a repülőtéren visszaigényelhető a forgalmi adó, ha egy üzletben legalább 300 ausztrál dollár értékben vásároltunk a hazautazás előtti hatvan napban.

Mobil, internet és nyelv

A magyar mobilszolgáltatók roamingja Ausztráliában drága, ezért érdemes helyi SIM-kártyát vagy eSIM-et venni. A Telstra hálózata a vidéki és az outback területeken is a legjobb lefedettséget nyújtja, az Optus és a Vodafone a városokban olcsóbb lehet. A SIM-kártyákat a repülőtéren és a szupermarketekben is meg lehet vásárolni.

A hostelekben, a kávézókban és a könyvtárakban általában ingyenes wifi van. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.

A nyelv az angol, de az ausztrál angol tele van rövidítésekkel és szlenggel. A „G'day, mate” jó napot, barátom jelentésű köszönés, a „How are ya?” csak üdvözlés, nem valódi kérdés az egészségünkről, a „brekkie” a reggeli, az „arvo” a délután rövidítése.

Idő, áram és felszerelés

Ausztráliában több időzóna van. A keleti parton, Sydneyben és Melbourne-ben az évszaktól függően 8–10 órával, Perthben 6–7 órával több van, mint Magyarországon. Az elektromos hálózat 230 voltos, a konnektorok ausztrál, I típusúak, ezért átalakító kell.

A csomagba könnyű nyári ruha, fürdőruha, magas faktorszámú naptej, kalap, napszemüveg és kényelmes túracipő kerüljön. A déli városokban és Tasmániában télen, júniustól augusztusig hideg is lehet, ilyenkor meleg pulóver és esőkabát is kell.

Helyi szokások

Az ausztrálok közvetlenek, barátságosak és lazák, a tegeződés és a keresztnév használata általános. Az öltözködés is kötetlen, a rövidnadrág és a papucs, amelyet itt thongsnak hívnak, szinte mindenhol elfogadott. Az ausztrálok szeretik a humort, a sportot és a szabadtéri életet, a hétvégéket a strandon, a parkban vagy a kocsmában töltik.

Az őslakosok kultúráját és szent helyeit tisztelettel kell kezelni. Sok helyen tábla kéri, hogy ne fényképezzünk bizonyos sziklarajzokat vagy szent helyeket, ezeket a kéréseket mindig tartsuk be. A nyilvános rendezvények elején gyakran elhangzik a hagyományos tulajdonosok előtti tisztelgés, amely a földhöz fűződő kapcsolatukat ismeri el.

Az április 25-i Anzac-nap az ország egyik legfontosabb emléknapja, amikor hajnali megemlékezéseket és felvonulásokat tartanak a háborúkban szolgált katonák tiszteletére. Ilyenkor sok üzlet délelőtt zárva tart.

Mikor utazzunk

A legjobb utazási időszak a régiótól függ. A déli városokba, Sydneybe, Melbourne-be és Tasmániába tavasszal és ősszel, szeptembertől novemberig és márciustól májusig a legkellemesebb utazni, a nyár itt meleg, de a strandok miatt népszerű. A trópusi északra és az outbackbe a száraz évszakban, nagyjából májustól októberig érdemes menni, amikor elviselhető a hőség és nincsenek ciklonok.

Az Uluruhoz a téli hónapok a legjobbak, nappal kellemes a meleg, az éjszakák azonban hidegek. A Nagy-korallzátonyon júniustól novemberig a legtisztább a víz, a medúzaszezon előtt. Ausztrál nyáron, decemberben és januárban az iskolai szünet miatt a népszerű helyek zsúfoltak és a szállások drágábbak.