Egyiptom: piramisok, fáraók és a Vörös-tenger
Az oldalon partnerlinkek is vannak. Ha ezeken keresztül vásárolsz, jutalékot kaphatok, neked ez nem kerül többe.
Sivatagból kiemelkedő piramisok, ezeréves templomok a Nílus partján, fehér vitorlás feluccák a naplementében, nyüzsgő bazárok és korallzátonyok a Vörös-tenger kristálytiszta vizében. Egyiptom az emberi civilizáció egyik bölcsője, ahol a fáraók öröksége, az iszlám Kairó középkori negyedei és a modern tengerparti üdülők egyetlen utazáson belül is megférnek egymás mellett.
Az ország Afrika északkeleti sarkában fekszik, a Sínai-félszigettel Ázsiába is átnyúlik. Területe kb. egymillió négyzetkilométer, ennek nagy része sivatag, a lakosság túlnyomó többsége a Nílus keskeny völgyében és deltájában él. Egyiptomban kb. 109 millió ember él, ezzel a térség legnépesebb országa. A hivatalos nyelv az arab, a fizetőeszköz az egyiptomi font, az ország 27 kormányzóságra oszlik.
Az Egyiptom látnivalók listáján a gízai piramisok és a Szfinx, a Nagy Egyiptomi Múzeum, Kairó iszlám negyedei, Luxor templomai és a Királyok völgye, Asszuán és Abu-Szimbel, a nílusi hajóutak, Alexandria, a Vörös-tenger búvárparadicsomai, a Sínai-hegy és a nyugati sivatag oázisai is szerepelnek. Az ország egyszerre kínál kulturális körutat és tengerparti pihenést.
A Nílus völgyének településeit i. e. 3100 körül egyesítették egyetlen királysággá, ezzel kezdődött a fáraók csaknem háromezer éves korszaka. Az Óbirodalom idején épültek a piramisok, az Újbirodalom fáraói pedig Théba, a mai Luxor templomait és sírjait emelték. Nagy Sándor i. e. 332-ben foglalta el az országot, ezután a Ptolemaioszok, majd a rómaiak uralkodtak. A 7. században az arabok hódították meg Egyiptomot, Kairót 969-ben alapították a Fátimidák. A mamelukok, majd az oszmánok uralma után a 19. században a Szuezi-csatorna megnyitásával az ország a világpolitika középpontjába került. Egyiptom 1922-ben vált függetlenné, 1953-ban pedig köztársaság lett.
A magyar kapcsolatok is gazdagok. A magyar egyiptológusok évtizedek óta ásatnak Luxor nyugati partján, a Líbiai-sivatag felfedezésében pedig Almásy László nevét a világ is ismeri.
A legjobb utazási időszak októbertől áprilisig tart, ilyenkor a nappalok kellemesen melegek, a Vörös-tenger partján pedig télen is lehet fürödni. Nyáron Luxorban és Asszuánban a hőmérséklet a negyven fokot is meghaladja, ilyenkor a templomokat csak kora reggel érdemes felkeresni. Az egyiptomi font árfolyama erősen ingadozik, ezért az árakat fontban és tájékoztató jelleggel adjuk meg.
Ebben az útikalauzban bemutatjuk Kairó legfontosabb látnivalóit, a Nílus-völgy templomait, a tengerpartot, a sivatagot, az egyiptomi konyha jellegzetes ételeit, a közlekedés lehetőségeit és a gyakorlati tudnivalókat. A helyneveket a bevett magyar alakjukban vagy magyar átírásban adjuk meg, első előfordulásnál zárójelben az arab írásmóddal.
A főváros: Kairó
Kairó (القاهرة) a Nílus partján, a delta csúcsánál fekszik, a nagyvárosi agglomerációban több mint húszmillió ember él, ezzel Afrika és az arab világ egyik legnagyobb városa. Az első benyomás sokakat megriaszt, a dudáló autók, a por és a tömeg elsőre fárasztó lehet. A város azonban tele van elképesztő látnivalókkal, a középkori mecsetek, a fáraók kincsei és a Nílus-parti esték hamar elfeledtetik a kezdeti zűrzavart.
A történelmi iszlám városrész az UNESCO világörökség része, a nyugati parton fekvő Gíza a piramisok városa. A turisták többsége a belvárosban, a Nílus-szigeten fekvő Zamálekben vagy a piramisok közelében száll meg.
A Nagy Egyiptomi Múzeum
A gízai piramisok közelében nyílt meg a Nagy Egyiptomi Múzeum, a Grand Egyptian Museum, amelyet a világ legnagyobb, egyetlen civilizációnak szentelt múzeumaként emlegetnek. A hatalmas épület bejáratánál II. Ramszesz monumentális szobra fogadja a látogatókat, a lépcsőcsarnokban pedig fáraószobrok sorakoznak, a felső szintről a piramisokra nyílik kilátás.
A múzeum fő vonzereje a Tutanhamon-galéria, ahol 1922-es felfedezése óta először látható együtt a fiatal fáraó sírjának teljes, több mint ötezer tárgyból álló kincse, köztük az aranymaszk is. Külön csarnokban mutatják be Hufu fáraó napbárkáját, a mellette álló második bárka összeszerelését a látogatók szeme előtt végzik a restaurátorok.
A jegyeket csak online, a múzeum hivatalos oldalán lehet megvenni, időpontra szólnak és nem lehet visszaváltani őket. A belépő külföldi felnőtteknek kb. 1600–1850 egyiptomi font, a diákoknak kb. a fele. A múzeum hosszú látogatást igényel, legalább fél napot érdemes rászánni. Metróval nem érhető el, a belvárosból taxival vagy Uberrel lehet kijutni.
A galériák általában reggel kilenctől este hat óráig, szerdán és szombaton este kilenc óráig tartanak nyitva, az utolsó belépés egy órával zárás előtt van. A hatalmas épületben étterem és kávézó is működik, ahonnan a piramisokra látni, ezért a látogatást kényelmesen össze lehet kötni a gízai fennsíkkal. Aki mélyebben érdeklődik, vezetett túrával vagy audioguide-dal ismerheti meg a kiállítást, a teljes gyűjtemény bejárásához egy nap is kevés.
Az Egyiptomi Múzeum a Tahrír téren
A belvárosi Tahrír tér rózsaszín épületében működik a több mint száz éves Egyiptomi Múzeum. Bár a Tutanhamon-kincs és a múmiák nagy része új helyre költözött, a régi múzeum ma is mintegy 170 ezer tárgyat őriz, a szobrok, szarkofágok és papiruszok sűrű, kissé poros rendje sajátos hangulatot ad a látogatásnak.
A belépő kb. 550 font, a diákoknak a fele. A múzeum zsúfolt termei között a kevesebb turistának köszönhetően nyugodtabban lehet nézelődni, mint az új múzeumban. Érdemes időt szánni a fáraókori szobrokra, a festett koporsókra, a papiruszokra és a mindennapi élet tárgyaira.
A gízai piramisok és a Szfinx
A Kairó nyugati szélén, a sivatag peremén álló gízai piramisok az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, amely ma is áll. A legnagyobb, Hufu (Kheopsz) piramisa csaknem 4500 éve épült, mellette Hafré és Menkauré piramisa, valamint a királynék kisebb piramisai állnak. A fennsík szélén fekszik a Szfinx, az oroszlántestű, emberfejű szobor.
A fennsík belépője kb. 700 font, a diákoknak a fele, ez a Szfinxet is magában foglalja. A Nagy Piramis belsejébe külön jegy kell, kb. 1500 font, a napi jegyszám korlátozott. A kisebb piramisokba olcsóbban, kb. 200–300 fontért lehet bemenni, a nyitvatartásuk azonban változó. A piramisok belseje szűk, meredek, fülledt folyosókból áll, aki klausztrofóbiás, az inkább kívülről csodálja meg őket.
A fennsíkot új látogatóközponttal és bejárattal alakították át. A főbejárat a Kairó és Fajjúm közötti út felől nyílik, a fennsíkra magánautók és turistabuszok már nem hajthatnak fel, a látnivalók között elektromos buszok közlekednek. A buszok a Panoráma kilátópontnál is megállnak, ahonnan mindhárom nagy piramis egy képen fényképezhető.
A fennsíkon sok tevés, lovas és kocsis kínálja szolgáltatásait, egyesek igen erőszakosan. Ha tevegelni szeretnénk, a teljes árat és az időtartamot előre, egyértelműen beszéljük meg. A piramisokat legjobb a nyitás után azonnal felkeresni, amikor még kevesebb a turista és enyhébb a hőség.
A fennsík általában reggel nyolc órától délután négy óráig tart nyitva. Esténként fény- és hangjáték is van a Szfinx előtt, ahol a piramisokat kivilágítják és elmesélik az építésük történetét. A fennsíkon kevés az árnyék, ezért vigyünk magunkkal elég vizet, kalapot és naptejet, nyáron pedig csak kora reggel érdemes nekiindulni.
Szakkára és Dahsúr
Gízától délre, a sivatag szélén fekszik Szakkára (سقارة), az ókori Memphisz egykori temetője. Itt áll Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, a világ legrégebbi kőépítményeinek egyike, amelyet Imhotep építész tervezett. A környéken festett sírkamrák és a Szerapeum hatalmas, gránitszarkofágokkal teli föld alatti folyosói is megtekinthetők.
A szakkárai belépő kb. 600 font, a Szerapeum külön jeggyel látogatható. A közeli Dahsúr (دهشور) két különleges piramisa, a Tört piramis és a Vörös piramis jóval kevesebb látogatót vonz, a belépő kb. 200 font. A Vörös piramis belsejébe is le lehet menni, itt gyakran egyedül járhatunk az ősi folyosókon. Szakkárát és Dahsúrt a legkényelmesebb egy bérelt sofőrrel vagy szervezett félnapos kirándulással felkeresni.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Az iszlám Kairó és a Hán el-Halíli
A középkori iszlám Kairó mecsetek, minaretek, kúttemplomok és karavánszerájok sűrű szövevénye, a negyed az UNESCO világörökség része. A fő utcája, a Muizz utca a Fátimida-kori városkapuktól vezet a bazárnegyedig, a mameluk kori épületek egy részét jeggyel lehet megtekinteni, a belépő kb. 220 font.
A negyed szívében terül el a Hán el-Halíli, Kairó leghíresebb bazárja, ahol fűszereket, réz lámpásokat, ezüstékszereket, illatszereket és ajándéktárgyakat árulnak. Az árakban alkudni kell és érdemes több üzletben is körülnézni. A bazár mellett működik a Fishawi kávéház, ahol tükrös falak között mentateát vagy erős kávét ihatunk.
A bazárral szemben áll az Azhar-mecset, a 10. században alapított mecset és egyetem, az iszlám világ egyik legrégebbi felsőoktatási intézménye. A Bab Zuwejla városkapu tornyaiból az óváros háztetőire látni. A negyedben szerényen öltözzünk, a mecsetekbe a cipőt levéve, a nők fejkendővel léphetnek be.
A Muizz utcát esténként kivilágítják, ilyenkor a helyi családok is itt sétálnak, a hangulat sokkal barátságosabb, mint a déli forróságban. A negyed szűk sikátoraiban könnyű eltévedni, de éppen ez a varázsa, a mellékutcákban rézművesek, kárpitosok és fűszerkereskedők műhelyei bújnak meg.
Szaladin citadellája
A város fölé magasodó Citadella a 12. században épült Szaladin szultán parancsára, évszázadokon át ez volt Egyiptom uralkodóinak székhelye. A falak között áll a Mohamed Ali-mecset, a hatalmas kupolás, karcsú minaretes épület Kairó egyik jelképe, az oszmán stílusú alabástrom mecsetként is ismerik.
A citadella belépője kb. 550 font, ez a falakon belüli műemlékeket és múzeumokat is magában foglalja. A teraszokról tiszta időben a piramisokig is ellátni. A citadella lábánál álló Szultán Haszan-mecset és a Rifáí-mecset a mameluk építészet csúcsai, a közös belépő kb. 220 font.
Kopt Kairó
A város déli részén fekvő Kopt Kairó a keresztény Egyiptom központja, a római kori Babilon-erőd falai között templomok, kolostorok és egy zsinagóga találhatók. A Függő templom az erőd kapuja fölé épült, innen kapta a nevét. A közelben áll a Ben Ezra zsinagóga és a Szent Szergiusz-templom, amely a hagyomány szerint a Szent Család menekülésének egyik állomása volt.
A Kopt Múzeum a korai keresztény Egyiptom művészetét mutatja be, a belépő kb. 280 font. A negyed csendes, árnyas utcái kellemes pihenőt jelentenek a város zajában. A koptok Egyiptom lakosságának jelentős kisebbségét alkotják, a templomokban ma is az ősi kopt liturgiát tartják.
Kopt Kairóba a legkönnyebben metróval juthatunk el, az 1-es vonal Mar Girgis megállója a negyed bejáratánál van. A templomokba a vállat és a térdet takaró ruhában lépjünk be, a szertartások alatt pedig maradjunk csendben.
A Nemzeti Egyiptomi Civilizáció Múzeuma
Az óváros szélén, egy tó partján áll a Nemzeti Egyiptomi Civilizáció Múzeuma, angol rövidítéssel NMEC. Itt látható a Királyi Múmiák Csarnoka, ahol az Újbirodalom fáraóinak és királynéinak múmiái nyugszanak, köztük II. Ramszeszé és Hatsepszuté. A múmiákat ünnepélyes, látványos felvonulással szállították át ide a régi múzeumból.
A belépő kb. 550 font, a külföldi diákoknak kb. 300 font. A múzeum az egyiptomi civilizáció történetét az őskortól napjainkig mutatja be, a múmiacsarnokban halk, félhomályos környezet és csend fogadja a látogatót. A jegyárak emelését már jóváhagyták, ezért érdemes az aktuális árat ellenőrizni.
Az Azhar park és a Nílus
Az iszlám negyed szélén, egy egykori szeméttelep helyén épült Azhar park Kairó egyik legszebb zöld területe. A park dombjáról a minaretekre és a citadellára nyílik kilátás, a naplemente itt különösen szép. Az építkezés során a 12. századi ajjúbida városfal egy szakaszát is feltárták. A park reggeltől késő estig tart nyitva.
A Nílus-parti esték legjobb programja egy felucca hajókázás, a hagyományos vitorlás hajókat a Corniche-on, a Garden City és Zamálek partján lehet bérelni. Az árat és az időtartamot beszállás előtt egyértelműen beszéljük meg, egy rövid közös hajózás kb. 10–30 dollárnak megfelelő fontba kerül, egy saját hajó ennél többe. A kapitánynak szokás kb. 50–100 font borravalót adni.
Zamálek és a kairói esték
A Nílus egyik szigetén fekvő Zamálek Kairó elegáns, zöldebb negyede, ahol a követségek, galériák, kávézók és bárok sorakoznak. A sziget déli részén áll a Kairói Torony, amelynek kilátóteraszáról az egész várost belátni, tiszta időben a piramisokat is.
Kairó éjszaka is nyüzsög, a kávéházakban a helyiek vízipipáznak és tavlit játszanak, a belvárosi utcák boltjai késő estig nyitva tartanak. A Hán el-Halíli környékén este a legélénkebb a hangulat. A belvárosi Talaat Harb utca és környéke a 19. századi európai stílusú épületeivel szintén megér egy esti sétát.
Szállás Kairóban
A legolcsóbb szállások a belvárosban, a Tahrír tér és a Talaat Harb utca környékén találhatók, a régi bérházak felső emeletein működő hostelekben kb. 7–10 dollárnak megfelelő összegért kapunk ágyat egy közös hálóteremben. A belváros jól megközelíthető metróval és gyalog is sok látnivaló elérhető.
Zamálek csendesebb, zöldebb és biztonságosabb érzetű, a szállások itt kicsit drágábbak. Aki elsősorban a piramisok és a Nagy Egyiptomi Múzeum miatt érkezik, annak a gízai fennsík közelében érdemes szállást keresnie, több vendégház teraszáról közvetlenül a piramisokra látni. A forgalom miatt a városrészek közötti utazás hosszú lehet, ezért a szállás helyét a tervezett programokhoz igazítsuk.
Rejtett kincs: A turisták többsége kihagyja a 9. századi Ibn Túlún-mecsetet, Kairó egyik legrégebbi és legnagyobb mecsetét. A hatalmas, csendes udvar és a különleges, külső csigalépcsős minaret felejthetetlen látvány, a minaret tetejéről az óváros háztetőire nyílik kilátás. A mecset mellett áll a Gayer-Anderson Múzeum, egy 17. századi kairói lakóház, amelyet egy angol őrnagy rendezett be keleti műkincsekkel. A ház termeiben a James Bond-filmek egyikének jeleneteit is forgatták.
Fővároson túli úti célok
Kairón túl Egyiptom két nagy arcát mutatja meg. A Nílus völgyében, Luxor és Asszuán környékén az ókori templomok és sírok a legnagyobb látványosságok, a Vörös-tenger partján és a Sínai-félszigeten pedig a korallzátonyok, a búvárkodás és a tengerparti pihenés várja az utazókat. A nyugati sivatag oázisai és homokdűnéi a kalandvágyóbbaknak kínálnak felejthetetlen élményt.
A klasszikus kéthetes körút Kairóból indul, vonattal vagy repülővel Luxorba és Asszuánba vezet, közben egy nílusi hajóúttal, a végén pedig néhány nap pihenéssel a Vörös-tenger partján. A távolságok nagyok, ezért érdemes jól átgondolni az útvonalat.
Luxor keleti partja
Luxor (الأقصر) az ókori Théba helyén fekszik, amely az Újbirodalom idején Egyiptom fővárosa volt. A várost gyakran a világ legnagyobb szabadtéri múzeumának nevezik, a Nílus keleti partján a templomok, a nyugati parton a sírok és a halotti templomok sorakoznak.
A keleti part legnagyobb látványossága a Karnaki templomegyüttes, az ókori világ egyik legnagyobb vallási központja. A hatalmas oszlopcsarnok 134 óriási, hieroglifákkal borított oszlopa között járva elképzelhetjük, milyen lehetett itt az élet háromezer évvel ezelőtt. A belépő kb. 600 font, a diákoknak a fele.
A város közepén áll a Luxori templom, amelyet Karnakkal egy kilométereken át húzódó, szfinxekkel szegélyezett út köt össze. A templom este kivilágítva a legszebb, a belépő kb. 500 font. A Luxor Múzeum kis, de nagyon igényes gyűjteménye is megér egy látogatást, a Nílus-parti Corniche-on pedig este sétálni és feluccázni lehet.
Aki sok templomot és sírt szeretne megnézni, annak a Luxor Pass és a Cairo Pass nevű többnapos bérlet is megérheti, ezek több látnivaló belépőjét is tartalmazzák. A bérleteket készpénzben, ropogós dollár- vagy eurobankjegyekkel és egy útlevélképpel lehet megvásárolni, a Nagy Egyiptomi Múzeum belépőjét azonban nem tartalmazzák. A pontos feltételeket és az árakat indulás előtt érdemes ellenőrizni.
A Királyok völgye és a nyugati part
A Nílus nyugati partján, a sivatagi hegyek között fekszik a Királyok völgye, az Újbirodalom fáraóinak temetkezési helye. A sziklába vájt sírok falát színes festmények és hieroglifák borítják. Az alapjegy kb. 750 font, ez három, időszakonként változó sír megtekintésére jogosít. Tutanhamon sírjába külön jegy kell, kb. 700 font, a gyönyörűen festett I. Széthi-sír külön jegye kb. 2000 font.
A völgytől nem messze, egy sziklafal előtt áll Hatsepszut királynő halotti temploma, a teraszos, oszlopos épület az ókori Egyiptom egyik legkülönlegesebb építménye. A belépő kb. 440 font, a parkolótól egy kis elektromos vonat visz a templomhoz. A közelben a Ramesszeum és a Medinet Habu temploma is megtekinthető, mindkettő belépője kb. 220 font.
A nyugati part bejáratánál, a mezők közepén állnak a Memnón-kolosszusok, III. Amenhotep fáraó két hatalmas ülő szobra, amelyek ingyen, bármikor megnézhetők. A Királynék völgyében található Nefertari sírja, amelyet Egyiptom legszebb sírjaként tartanak számon, de időnként hosszabb ideig zárva tart, a látogathatóságát előre ellenőrizzük. A nyugati partra komppal vagy hídon át taxival lehet átjutni.
Hőlégballon Luxor felett
Luxor egyik legnépszerűbb élménye a napfelkeltés hőlégballonozás a nyugati part felett. A ballonból a templomokra, a Nílusra, a zöld mezőkre és a sivatagra nyílik kilátás. Egy repülés a szezontól és a szolgáltatótól függően kb. 60–100 dollár, a szállodából való transzferrel együtt.
A szolgáltatót gondosan válasszuk ki, mert a biztonsági előírások betartása nem mindenhol egyforma, egyes európai utazási irodák nem is értékesítenek ballonozást. Érdemes a friss értékeléseket elolvasni és a szálláson is tanácsot kérni.
Nílusi hajóút, Edfu és Kom Ombo
Luxor és Asszuán között a legkényelmesebb utazás a nílusi hajóút, amely általában három-négy éjszakás. A hajók útközben megállnak Edfu (إدفو) Hórusz-templománál, Egyiptom egyik legépebben megmaradt templománál, valamint Kom Ombo (كوم أمبو) kettős templománál, amelyet Szobek krokodilistennek és Hórusznak szenteltek.
A nagy, ötcsillagos hajókon a háromnapos út kb. 300–500 euró személyenként, a hagyományos, kisebb vitorlás dahabíja hajókon drágább, de sokkal hangulatosabb. A legolcsóbb megoldás a felucca, néhány napos vitorlázással Asszuánból indulva, a fedélzeten alva. A hajók minőségében nagy különbségek vannak, ezért érdemes megbízható irodánál foglalni.
Asszuán és Philae
Asszuán (أسوان) Egyiptom legdélibb nagyvárosa, ahol a Nílus gránitsziklák és zöld szigetek között folyik. A város nyugodtabb, mint Luxor, a Núbia felől érkező hatás a házakon, a zenében és az ételeken is érződik. A naplementében a sziklák között vitorlázó feluccák látványa Egyiptom egyik legszebb képe.
A város közelében, egy szigeten áll Philae temploma, Ízisz istennő szentélye, amelyet az asszuáni gát építésekor darabokra szedtek és egy magasabban fekvő szigeten építettek újra. A belépő kb. 550 font, a szigetre motorcsónakkal lehet átjutni. Az Elephantiné-szigetre néhány fontért komp visz, itt núbiai falvak és ókori romok találhatók.
A Nílus nyugati partján fekvő színes núbiai falvak kedvelt kirándulóhelyek, a vendégházakban núbiai ételeket kóstolhatunk és a helyiek életébe is bepillanthatunk. A Núbiai Múzeum a térség történetét mutatja be, a belépő kb. 400 font.
Asszuán további látnivalója a gránitbányában fekvő befejezetlen obeliszk, amely ha elkészült volna, minden idők legnagyobb obeliszkje lenne. A sziklán ma is látszanak az ókori kőfaragók munkájának nyomai. A várostól délre épült Asszuáni-gát hozta létre a hatalmas Nasszer-tavat, a gát tetejéről a tóra és a Nílusra is kilátás nyílik.
Abu-Szimbel
Asszuántól kb. 280 kilométerre délre, a Nasszer-tó partján állnak Abu-Szimbel (أبو سمبل) templomai, amelyeket II. Ramszesz építtetett. A nagy templom homlokzatán a fáraó négy, húsz méternél magasabb szobra ül. A templomokat a gát építésekor az UNESCO irányításával darabokra vágták és magasabb helyre költöztették, ez a 20. század egyik legnagyobb mérnöki bravúrja volt.
A belépő kb. 750–850 font. Évente kétszer, februárban és októberben a felkelő nap sugarai a templom belsejéig hatolnak és megvilágítják a szentély szobrait, ilyenkor a jegy drágább és rengeteg a látogató. Asszuánból hajnalban induló szervezett vagy közösségi kisbusszal, illetve repülővel lehet eljutni Abu-Szimbelbe, az út a sivatagon át kb. három óra.
Alexandria
Alexandria (الإسكندرية) Egyiptom második legnagyobb városa a Földközi-tenger partján, amelyet Nagy Sándor alapított. Az ókorban itt állt a világ hét csodájának egyike, a világítótorony és az ókor leghíresebb könyvtára. A város ma is őrzi mediterrán, kozmopolita hangulatát, a tengerparti Corniche kávéházai és haléttermei kellemes kikapcsolódást kínálnak.
A modern Bibliotheca Alexandrina az ókori könyvtár emlékére épült, a lenyűgöző ferde tetős épületben múzeumok és kiállítások is működnek, a kombinált belépő kb. 300 font. A világítótorony helyén áll a Kait Báj-erőd, a belépő kb. 200 font. A Kom es-Sukafa katakombái a római kori temetkezések különleges emlékei.
Kairóból vonattal kb. két és fél óra az út Alexandriába, ezért akár egynapos kirándulásként is megoldható.
A város keleti szélén terül el a Montaza-palota hatalmas, tengerparti parkja, az egykori királyi nyári rezidencia kertjében a helyiek pihennek és piknikeznek. Alexandria a tengeri halételeiről is híres, a kikötő környéki halas éttermekben a jégen kiállított halak közül mi magunk választhatunk. A villamosok közül a régi, kék-sárga szerelvények a város jellegzetes látványai.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Hurghada és el-Gúna
A Vörös-tenger partján fekvő Hurghada (الغردقة) Egyiptom legnagyobb tengerparti üdülővárosa, a magyar utazók egyik kedvenc célpontja. A városban sok all inclusive szálloda, búvárközpont és étterem működik, a tengerben pedig színes korallzátonyok és trópusi halak várnak. A közeli szigetekre, például a Giftun-szigetre hajós sznorkeltúrák indulnak.
Hurghadától északra fekszik el-Gúna (الجونة), egy lagúnák köré épült, elegáns üdülőváros, csatornákkal, kikötővel és kitesurf-központokkal. A Vörös-tenger partja egész évben fürdőzésre alkalmas, a víz télen is kb. 22–23 fokos.
Hurghada régi negyede, ed-Dahar a helyiek mindennapi életét mutatja meg, piacokkal, olcsó éttermekkel és kis üzletekkel. A modern kikötőben, a marinán éttermek és kávézók sorakoznak, innen indulnak a hajós kirándulások is. Sok szálloda saját korallzátonnyal rendelkezik, ahol a strandról besétálva lehet sznorkelezni.
A hajós kirándulásokat a szállodában, helyi irodákban vagy közvetlenül a kikötőben lehet lefoglalni, az árak között nagy különbségek vannak. Érdemes a friss értékeléseket megnézni és csak engedéllyel rendelkező szolgáltatót választani.
Sarm es-Sejk és a Rász Muhammad Nemzeti Park
A Sínai-félsziget déli csücskében fekszik Sarm es-Sejk (شرم الشيخ), a búvárok és a pihenni vágyók kedvelt üdülővárosa. A Naama-öböl sétánya, az óváros piaca és a szállodák saját strandjai mellett a búvárkodás a fő program.
A város közelében terül el a Rász Muhammad Nemzeti Park (رأس محمد), a Vörös-tenger egyik leghíresebb búvárhelye, ahol függőleges korallfalak, cápák és teknősök is láthatók. A Tiráni-szoros zátonyai és a második világháborúban elsüllyedt Thistlegorm hajóroncs a búvárok kedvencei. A nemzeti parkba hajóval és szárazföldön is el lehet jutni.
Marsza Alam és a tengeri tehenek
A Vörös-tenger déli partján fekvő Marsza Alam (مرسى علم) csendesebb, kevésbé beépített üdülővidék, ahol a korallzátonyok közvetlenül a partnál kezdődnek. A térség legismertebb helye az Abu Dabbab-öböl, ahol tengeri teknősök legelésznek a tengerfenéken, szerencsével pedig a ritka dugongot, a tengeri tehenet is megláthatjuk.
A környéken a delfinekről híres Szatájah-zátony és több távoli, érintetlen búvárhely is található. A Vörös-tenger egyiptomi partvidéke védett terület, a korallok érintése, letörése vagy a zátonyon való állás tilos, a szabályszegőket kitilthatják a programból.
Dahab és a Kék-lyuk
A Sínai-félsziget keleti partján fekvő Dahab (دهب) a hátizsákos utazók kedvenc tengerparti városa. A laza hangulatú sétányon olcsó éttermek, búvárközpontok és jógastúdiók sorakoznak, a szállások pedig jóval olcsóbbak, mint a nagy üdülővárosokban.
A város közelében található a híres Kék-lyuk, egy kb. száz méternél mélyebb tengeri víznyelő, a korallfal mellett sznorkelezni is lehet. A belépő és az ellenőrzőpont díja együtt kb. 25 dollárnak megfelelő összeg, készpénzben. A Kék-lyuk alján nyíló, a nyílt tengerre vezető boltív sok tapasztalt búvár életét követelte, ezért ide csak megfelelő képesítéssel szabad lemerülni.
A Sínai-hegy és a Szent Katalin-kolostor
A Sínai-félsziget gránithegyei között áll a Sínai-hegy, arab nevén Dzsebel Músza (جبل موسى), ahol a hagyomány szerint Mózes megkapta a Tízparancsolatot. A zarándokok és a turisták éjszaka indulnak a csúcsra, hogy onnan nézzék a napfelkeltét, a felfelé vezető út kb. két-három óra.
A hegy lábánál áll a Szent Katalin-kolostor, a világ egyik legrégebbi folyamatosan működő keresztény kolostora, amelynek könyvtára rendkívül értékes kéziratokat őriz. A kolostor csak a délelőtti órákban látogatható, egyes napokon és az ortodox ünnepeken zárva tart. A térségben a helyzet változékony, ezért az utazás előtt a hivatalos utazási tanácsokat is nézzük meg.
A Szíva-oázis és a Fehér-sivatag
A líbiai határ közelében, a nyugati sivatagban fekszik a Szíva-oázis (سيوة), pálmaligetekkel, sós tavakkal és egy vályogból épült, romos óvárossal. A helyiek saját berber nyelvet beszélnek és a hagyományaikat is megőrizték. Kairóból esti busszal kb. 10–12 óra az út, útközben katonai ellenőrzőpontokon kell áthaladni.
A Bahríja-oázistól délre terül el a Fehér-sivatag, ahol a szél által formált krétasziklák gombákra és jéghegyre emlékeztető formákat öltenek. A sivatagban egy éjszakás táborozás a csillagos ég alatt felejthetetlen élmény. A sivatagi utakra a szabályok gyakran változnak, ezért csak engedéllyel rendelkező, helyi túraszervezővel induljunk.
Fajjúm és a Bálnák völgye
Kairótól délnyugatra fekszik a Fajjúm-oázis (الفيوم), a Karun-tóval, vízesésekkel és fazekasfalvával, Tunisszal. Az oázis egynapos kirándulásként is felkereshető a fővárosból.
Fajjúmtól nyugatra, a sivatagban található a Vádi el-Hítán, a Bálnák völgye, az UNESCO világörökség része. Itt több mint negyvenmillió éves ősbálnák megkövesedett csontvázai láthatók a sivatagi homokban, egy kiépített ösvény mentén. A völgybe vezető út utolsó szakasza homokos földút, ezért terepjáróval érdemes menni.
Magyar nyomok Egyiptomban
A magyar egyiptológusok több mint egy évszázada dolgoznak Egyiptomban. Luxor nyugati partján az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia régészei az 1980-as évek óta tárnak fel nemesi sírokat, köztük Thotmesz sírját, kutatásaikat Kákosy László, Bács Tamás és Fábián Zoltán Imre neve fémjelzi. A Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének egy része a 20. század eleji magyar ásatásokból származik.
A Líbiai-sivatag kutatásában Almásy László neve vált világhírűvé. A magyar felfedező az 1930-as években az elveszett Zarzura-oázist kereste és felfedezte az Úszók barlangját a Gilf el-Kebír fennsíkon. Alakja ihlette Az angol beteg című regény és film főszereplőjét. A Gilf el-Kebír ma nehezen és csak különleges engedéllyel közelíthető meg.
Rejtett kincs: Luxortól kb. hatvan kilométerre északra áll Dendera (دندرة) temploma, amelyet Hathor istennőnek szenteltek. A Ptolemaiosz-kori templom Egyiptom egyik legépebben megmaradt szentélye, a mennyezetén élénk színű csillagászati ábrázolások, a tetőn kis kápolnák és a falakon Kleopátra domborműve is látható. Kevesebb turista jár ide, mint a luxori templomokba, ezért nyugodtan lehet nézelődni. Dendera Abüdosszal együtt egy egynapos kirándulásként is felkereshető Luxorból.
Gasztronómia
Az egyiptomi konyha egyszerű, laktató és olcsó, alapjai a hüvelyesek, a rizs, a kenyér és a friss zöldségek. Sok étel évezredes múltra tekint vissza, a babot és a lencsét már a fáraók korában is ették. A konyhára az arab, a török és a mediterrán hatás is rányomta a bélyegét, az utcai ételek pedig a mindennapi élet részei.
Kosári, a nemzeti eledel
Egyiptom nemzeti étele a kosári, a rizsből, lencséből, makaróniból és csicseriborsóból összeállított tál, amelyet fűszeres paradicsomszósszal, fokhagymás ecettel és ropogósra sült hagymával tálalnak. A kosárizók egész nap nyitva tartanak, egy adag a mérettől függően kb. 25–80 font.
Kairó leghíresebb kosárizója az Abou Tarek a belvárosban, ahol egy adag kb. 60 font. A kosárit a helyiek gyorsan, nagy tálakból eszik, a csípős szószt és az ecetet mindenki a saját ízlése szerint adagolja. Vegetáriánus étel, ezért a húst nem fogyasztóknak is jó választás.
Fúl és tamíja
Az egyiptomi reggeli alapja a fúl medames, a lassan főzött, olajjal, köménnyel és citrommal ízesített babfőzelék, amelyet lapos kenyérrel esznek. Mellé gyakran tamíja kerül, az egyiptomi falafel, amely csicseriborsó helyett lóbabból készül, ezért belül zöld színű és puhább.
A fúl és a tamíja a legolcsóbb ételek közé tartozik, egy adag kb. 10–60 font. A reggeli büfékben savanyúságot, szezámkrémet, sült padlizsánt és főtt tojást is adnak mellé. A legjobb fúlt reggel, a helyiek által látogatott kis kifőzdékben ehetjük.
Kenyér és mártogatósok
Az egyiptomi étkezések elmaradhatatlan része az aes baladi, a teljes kiőrlésű lapos kenyér, amelyet a pékségekben egész nap frissen sütnek. A kenyérrel a különféle mártogatósokat, a szezámkrémből készült tahínát, a sült padlizsánból készült baba ganúst és a joghurtos salátákat esszük. A kenyér az egyiptomi nyelvben az életet is jelenti, ezért nagy becsben tartják.
Molohíja, mahsi és fatta
A molohíja egy zöld, sűrű leves, amely jutalevélből készül fokhagymával és korianderrel, csirkével vagy nyúllal, rizzsel tálalva. Állaga eleinte szokatlan lehet, de az egyiptomiak egyik kedvenc otthoni étele.
A mahsi rizzsel és fűszernövényekkel töltött zöldség, cukkini, padlizsán, paprika vagy szőlőlevél. A fatta ünnepi étel, ropogós kenyér, rizs és bárány- vagy marhahús rétegeiből áll, fokhagymás-ecetes paradicsomszósszal. A grillezett húsok, a kebab és a kofta a vendéglők állandó fogásai.
Havavsi és fetír
A havavsi fűszeres darált hússal töltött, kemencében sült kenyér, az egyiptomi hamburger. Egy darab kb. 60–180 font. A fetír mesaltet vékony, réteges, vajas tészta, amelyet sósan sajttal és hússal vagy édesen mézzel, cukorral és tejszínnel is esznek, a fetírsütők a kemence előtt dolgozó pékmesterek mutatványairól is híresek.
A tengerparton és Alexandriában a friss hal és a tenger gyümölcsei a legnépszerűbbek. A halas éttermekben a vendég maga választja ki a jégen kiállított halat, amelyet grillezve vagy sütve szolgálnak fel rizzsel és salátákkal.
Édességek és italok
Az egyiptomi édességek nagyon édesek. Az omm Ali leveles tésztából, tejből, diófélékből és mazsolából sütött meleg puding, a basbúsza szirupos búzadarás sütemény, a kunáfa pedig vékony tésztaszálakból készül sajttal vagy krémmel töltve. Ramadán idején az édességboltok kirakatai különösen gazdagok.
A legnépszerűbb ital az erős, édes fekete tea, gyakran mentával. Az utcai standokon frissen préselt cukornádlevet és mangólevet árulnak, a karkadé hibiszkuszvirágból készült hideg vagy meleg ital. A kávét az egyiptomiak törökösen, sűrűn főzve isszák.
Alkoholt elsősorban a szállodákban, az engedéllyel rendelkező bárokban és a Drinkies nevű üzletláncban lehet kapni. A helyi sör a Stella, egy fél literes kb. 60–80 font. Az utcán és nyilvános helyen alkoholt fogyasztani nem illik, ramadán idején pedig az alkohol árusítása korlátozott lehet.
Hol együnk és mennyibe kerül
Egyiptomban nagyon olcsón lehet enni, ha a helyiek által látogatott helyeket választjuk. Egy utcai étkezés kb. 30–120 font, egy egyszerű helyi étteremben kb. 150–500 font fejenként. A turistáknak szóló középkategóriás éttermekben kb. 500–1200 fontot kell számolni egy vacsoráért.
A gyomor kímélése érdekében az első napokban válasszunk forgalmas, frissen főző helyeket és kerüljük a nyers salátát, a hámozatlan gyümölcsöt és a jeget a kisebb helyeken. A csapvíz helyett palackozott vizet igyunk. Az éttermekben a számlához gyakran szervizdíjat is felszámítanak, a felszolgálónak ezen felül is szokás kis borravalót adni.
A szállodai all inclusive ellátás kényelmes, de aki igazán megismerné az egyiptomi konyhát, az legalább néhány alkalommal egyen a városban. A vegetáriánusok könnyen boldogulnak, a kosári, a fúl, a tamíja és a mahsi is hús nélkül készül.
Kairóban és a nagyobb városokban a házhoz szállítás is népszerű, a Talabat alkalmazással a szállásra is rendelhetünk ételt. A szupermarketekben palackozott vizet, gyümölcsöt, kekszet és üdítőt olcsón vehetünk, egy nagy palack víz néhány font.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.
Közlekedés
Egyiptomban a távolságok nagyok, a közlekedés pedig sokszor kaotikus. A Nílus völgyében vonatok és buszok kötik össze a városokat, a nagyobb távolságokat belföldi járatokkal lehet gyorsan áthidalni, a városokban pedig az Uber és a taxi a legkényelmesebb megoldás. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lehetőségeket.
Budapestről Egyiptomba: repülő
Budapestről a Wizz Air közvetlen járatokat üzemeltet Hurghadára és Sarm es-Sejkbe, valamint Marsza Alamba is, a repülési idő kb. négy-öt óra. Kairóba az EgyptAir közlekedtet közvetlen járatot, a repülési idő kb. három és fél óra. A téli főszezonban és az iskolai szünetekben a jegyárak jelentősen megemelkednek, ezért érdemes jó előre foglalni.
Több magyar utazási iroda is kínál csomagutakat a Vörös-tenger partjára. Átszállással, például Isztambulon, Bécsen vagy Athénon keresztül Luxorba és Asszuánba is el lehet jutni.
Késett vagy törölték a járatod?
Ha legalább 3 órás késéssel érkeztél meg, törölték a járatodat vagy túlfoglalás miatt nem szállhattál fel, az uniós szabályok szerint akár 600 euró kártérítés is járhat neked. A Compensair helyetted intézi az ügyet a légitársasággal, jutalékot pedig csak akkor fizetsz, ha sikerrel jár. Én is őket használom, ha késik a járatom.
Ha a körutat Kairóban kezdjük és a tengerparton fejezzük be, érdemes Kairóba érkezni és Hurghadáról vagy Sarm es-Sejkből hazarepülni, így nem kell visszautazni a fővárosba. A belföldi szakaszokra az EgyptAir és más egyiptomi légitársaságok járatai is rendelkezésre állnak.
Vonattal a Nílus mentén
A Kairó, Luxor és Asszuán közötti utazás klasszikus módja a vonat. A külföldieknek a külföldi tarifájú jegyet kell megvenniük, amelyet a kairói Ramszesz pályaudvar külföldieknek szóló pénztárában vagy online jegyközvetítőknél lehet megvásárolni. Egy első osztályú jegy Kairóból Luxorba kb. 70–95 dollárnak megfelelő összeg, az út kb. 8–11 óra.
A kényelmesebb megoldás az éjszakai hálókocsi, amely Kairóból indul Luxorba és Asszuánba. Az ár vacsorát és reggelit is tartalmaz, egy ágy kétágyas fülkében kb. 90–130 dollár. Az éjszakai vonattal egy szállásköltséget is megspórolunk és reggel kipihenten érkezünk.
Kairóból Alexandriába gyakran közlekednek gyorsvonatok, az út kb. két és fél óra. A vonatok nem mindig pontosak, a késés sem ritka, ezért szoros csatlakozást ne tervezzünk.
A vonatjegyeket érdemes néhány nappal előre megvenni, főleg a téli főszezonban. Az első osztályú kocsik légkondicionáltak, az ülések kényelmesek, a második osztály olcsóbb, de zsúfoltabb. Az út közben a Nílus-parti falvak, a pálmaligetek és a zöld mezők sora mellett haladunk el, a vonatból Egyiptom vidéki arcát is megismerhetjük.
Buszok és belföldi repülés
A távolsági buszok kényelmesek és olcsók, a legnagyobb társaságok a Go Bus, a Super Jet és a Golden Horse. Kairóból Hurghadára a buszút kb. 6–8 óra, a jegy osztálytól függően kb. 8–25 dollárnak megfelelő összeg. Busszal lehet eljutni Dahabba, Sarm es-Sejkbe, Szívába és a nyugati oázisokba is. Hosszabb utaknál útlevél kell, mert a katonai ellenőrzőpontokon ellenőrzik.
A nagy távolságok miatt a belföldi repülés sok időt spórol. Kairóból Luxorba, Asszuánba, Hurghadára és Sarm es-Sejkbe is közlekednek járatok, Asszuánból pedig Abu-Szimbelbe, egy Asszuán és Abu-Szimbel közötti retúrjegy kb. 5500–8000 font. A belföldi járatok ára erősen függ a foglalás idejétől.
A buszjegyeket a társaságok honlapján, alkalmazásában vagy a buszállomásokon lehet megvenni, a főszezonban érdemes egy-két nappal előre foglalni. Hurghadáról Luxorba is rendszeresen közlekednek buszok, így a tengerparti pihenést könnyen össze lehet kötni egy templomlátogatással. A buszokon a légkondicionálás gyakran erős, ezért egy pulóvert is vigyünk magunkkal.
Közlekedés Kairóban
Kairó forgalma hírhedt, a dugók óraszámra is megbéníthatják a várost. A metró a leggyorsabb és legolcsóbb közlekedési eszköz, a jegy a megállók számától függően kb. 10–20 font. A metró reggeltől éjfél utánig közlekedik, a szerelvények negyedik és ötödik kocsija csak nőknek van fenntartva, de a nők bármelyik kocsiban utazhatnak.
A városban az Uber és a Careem alkalmazás a legegyszerűbb megoldás, hiszen az ár előre ismert és nem kell alkudni. A fehér taxikban elvileg taxióra van, de a sofőrök gyakran nem kapcsolják be, ezért az árat beszállás előtt beszéljük meg. A piramisokhoz és a Nagy Egyiptomi Múzeumhoz metró nem jár, ide Uberrel vagy taxival érdemes menni.
A kisbuszok és a mikrobuszok olcsók, de útvonalaik helyi ismeretek nélkül nehezen követhetők. Luxorban és Asszuánban rövidebb távon a lovaskocsi is közlekedési eszköz, az árat itt is előre kell egyeztetni.
Autóbérlés és vezetés
Egyiptomban az autóbérlés nem ajánlott a turistáknak. A közlekedési szabályokat kevesen tartják be, a balesetek gyakoriak, a városon kívüli utakon pedig sötétedés után kifejezetten veszélyes vezetni. Az utakon gyakoriak a rendőrségi és katonai ellenőrzőpontok, ahol az iratokat be kell mutatni.
Sokkal kényelmesebb és biztonságosabb egy sofőrrel bérelt autó, amelyet a szálláson, egy helyi utazási irodában vagy online lehet megrendelni. Egy egész napos kirándulás Kairó környékén vagy Luxor nyugati partján így nem sokkal drágább, mint egy bérelt autó és a sofőr a helyi viszonyokat is ismeri.
Reptéri transzfer és taxi
A kairói nemzetközi repülőtér kb. húsz kilométerre fekszik a belvárostól. Uberrel a belvárosba kb. 150–300 font az út, a taxisofőrök ennél gyakran többet kérnek. A legolcsóbb megoldás a reptéri ingyenes transzferbusszal a buszállomásra menni, onnan helyi busszal juthatunk tovább.
A hurghadai, Sarm es-Sejk-i és Marsza Alam-i repülőtérről a szállodák többsége transzfert biztosít, a csomagutak ára általában ezt is tartalmazza. Egyénileg érkezve taxival vagy előre foglalt transzferrel juthatunk el a szállásra.
A reptéri taxisofőrök és az ügynökök gyakran nyomulósak, ezért ne fogadjunk el ajánlatot az első embertől, aki a kijáratnál megszólít. Az előre lefoglalt transzfer vagy az Uber a legkényelmesebb és legátláthatóbb megoldás.
Közbiztonság
Egyiptom fő turistahelyei, Kairó, a Nílus völgye és a Vörös-tenger üdülővárosai általában biztonságosak, évente milliók utaznak ide gond nélkül. A hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek a turisták védelmére, a látnivalóknál és a szállodáknál erős a rendőri jelenlét. Az ország egyes határ menti és sivatagi területei azonban veszélyesek, ezért az útvonal megtervezése előtt mindenképpen érdemes a hivatalos utazási tanácsokat elolvasni.
Hivatalos utazási tanácsok
A nemzetközi utazási tanácsok egybehangzóan kerülendőnek tartják a Sínai-félsziget északi részét, a líbiai határ menti sávot és a szudáni határ vidékét. A brit külügyminisztérium a nyugati sivatag nagy részére is óvatosságot javasol, kivéve a Nílus-völgy látnivalóit, Szívát, a Bahríja és Farafra oázist és a Fehér-sivatagot. A Sínai-félsziget déli partja, Sarm es-Sejk, Dahab és a Vörös-tenger üdülőhelyei nem tartoznak a kerülendő területek közé.
A térség feszült helyzete miatt a Gázai övezettel határos Rafah átkelő zárva van, a Tabánál lévő izraeli határátkelő pedig rövid időn belül is lezárható. A hivatalos tanácsokkal ellentétes utazás érvénytelenítheti az utasbiztosítást. A magyar Konzuli Szolgálat aktuális utazási tanácsát az utazás előtt mindenképpen nézzük meg.
Terrorizmus és ellenőrzőpontok
Egyiptomban a terrortámadások veszélye nem zárható ki, a lehetséges célpontok között a biztonsági erők, a vallási helyek, a nagy rendezvények és a turisták által látogatott helyek is szerepelnek. A szállodák, a múzeumok és a nagyobb látnivalók bejáratánál biztonsági kapukon kell áthaladni.
Az utakon gyakoriak a rendőrségi és katonai ellenőrzőpontok, ezért az útlevelet vagy annak másolatát mindig tartsuk magunknál. Egyes útvonalakon, például Asszuán és Abu-Szimbel között a turisták csak a hatóságok által felügyelt módon utazhatnak. A tüntetéseket és a politikai rendezvényeket kerüljük el, a kormány bírálata, akár a közösségi médiában is, komoly következményekkel járhat.
Átverések és zaklatás
A turistahelyeken a legnagyobb bosszúságot a nyomulós árusok, a tevések, a lovasok és a magukat idegenvezetőnek kiadó emberek okozzák. Gyakori trükk, hogy valaki közli, a látnivaló zárva van és egy másik helyre, általában egy üzletbe próbál elvinni. A kéretlen segítséget udvariasan, de határozottan utasítsuk vissza és mindig a hivatalos jegypénztárban vegyük meg a belépőt.
A nőknek egyedül utazva különösen figyelniük kell. Az esti taxizásnál érdemes az Ubert használni és a sofőr adatait megosztani egy ismerőssel. A szerényebb öltözködés csökkenti a kéretlen figyelmet. A bejelentett szexuális zaklatások többsége a tengerparti üdülőhelyeken, a szállodák és a kirándulásszervezők személyzete részéről történt.
A piacokon és a bazárokban az árakat mindig alkudjuk le, az első ajánlat gyakran a többszöröse a valódi árnak. A taxikban és a lovaskocsikon az árat beszállás előtt egyeztessük és lehetőleg pontos összeggel fizessünk, mert a visszajáró pénz gyakran elfogy. A papiruszboltokba és az illatszerüzletekbe vezető ingyenes túrák általában vásárlási kényszerrel járnak.
Fényképezés és drónok
A katonai létesítmények és azok környékének fényképezése tilos, ide tartozik a Szuezi-csatorna is. A követségek, a kormányzati épületek és a rendőrök fényképezése szintén problémát okozhat, a hivatalos személyeket csak engedéllyel fényképezzük. Egyes látnivalóknál, például a sírokban és a múzeumok bizonyos termeiben a fényképezés tilos vagy külön díjhoz kötött.
A drón behozatalához és használatához a védelmi minisztérium előzetes engedélye szükséges. Engedély nélkül a drónt a reptéren elkobozzák és a büntetés pénzbírság vagy szabadságvesztés is lehet, ezért drónt ne vigyünk Egyiptomba.
A Vörös-tenger biztonsága
A Vörös-tenger búvárhelyei világszínvonalúak, de a búvárkodáshoz és a hajós kirándulásokhoz megbízható, engedéllyel rendelkező szolgáltatót válasszunk. A cápatámadások ritkák, de előfordultak a Vörös-tenger üdülőhelyei közelében, ezért mindig a kijelölt fürdőhelyeken ússzunk és tartsuk be a helyi tilalmakat.
Búvárkodásnál ne merüljünk mélyebbre, mint amit a biztosításunk fedez. A korallzátonyokon ne álljunk és ne érjünk a korallokhoz, ez a védett területen tilos, ráadásul a korall éles szélei könnyen sérülést okoznak.
Egészség
Az utazás előtt érdemes a háziorvossal vagy egy utazási orvossal konzultálni a javasolt védőoltásokról, legalább néhány héttel indulás előtt. A leggyakoribb egészségügyi probléma a gyomorrontás, ezért igyunk palackozott vizet és mossunk gyakran kezet. A nyári hőség komoly kockázat, a napszúrás és a kiszáradás ellen kalap, naptej és sok folyadék véd.
A nagyobb városokban magánkórházak és jól felszerelt klinikák működnek, a gyógyszertárak sűrűn megtalálhatók. A szállodai orvosok gyakran sokat kérnek, a városi gyógyszertárakban és rendelőkben olcsóbban jutunk ellátáshoz. Mindenképpen kössünk olyan utasbiztosítást, amely az egészségügyi ellátást és a hazaszállítást is fedezi.
Segélyhívó számok és konzuli segítség
A rendőrség száma 122, mobilról a 112 is hívható, a mentőké 123, a turistarendőrségé 126, a tűzoltóké 180. A turistarendőrség kifejezetten a külföldi látogatók panaszaival és problémáival foglalkozik, a nagyobb látnivalóknál irodájuk is működik.
Egyiptom a kairói magyar nagykövetség konzuli kerületéhez tartozik, címe 29 Mohamed Mazhar Street, Zamálek, Kairó, telefon: +20 2 2735 8634. Bajba jutott magyar állampolgárok a Konzuli Szolgálat éjjel-nappal hívható, ingyenes számán is segítséget kérhetnek, telefon: +36 80 36 80 36.
Praktikus tippek
Egyiptom kiszámíthatatlan és izgalmas ország, ahol egy kis előzetes tervezés sok pénzt, időt és bosszúságot spórolhat meg. Az alábbi tippek segítenek, hogy az utazás zökkenőmentes legyen.
Beutazás
A magyar állampolgároknak Egyiptomba vízum szükséges, amelyet érkezéskor a repülőtéren is meg lehet venni, ára kb. 30 dollár, készpénzben fizetendő. A kairói repülőtéren digitális, kártyával fizethető vízum is vásárolható, kicsit drágábban. Kényelmesebb megoldás az e-vízum, amelyet az egyiptomi kormány hivatalos oldalán indulás előtt lehet igényelni, egyszeri belépésre kb. 30 dollár.
A repülőtéren sokan kínálnak vízumot az ügynökök közül, de ők gyakran a hivatalosnál többet kérnek. Az útlevélnek az érkezéstől számítva legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie és legalább egy üres oldallal kell rendelkeznie.
Aki repülővel érkezik Sarm es-Sejkbe és csak a Sínai-félsziget déli üdülőhelyein, Sarm es-Sejkben, Dahabban, Nuveibában vagy Tabában tartózkodik legfeljebb tizenöt napig, az ingyenes Sínai-pecséttel is beléphet. Ha a félszigetről máshová, például Kairóba vagy Luxorba is ellátogatnánk, rendes vízumra van szükség. Az országba legfeljebb kb. 5000 egyiptomi fontot szabad be- és kivinni, a tízezer dollárt meghaladó valutát be kell jelenteni.
Pénzügyek és árak
Egyiptom fizetőeszköze az egyiptomi font, az árfolyama az utóbbi években jelentősen gyengült és ma is ingadozik. Egy euró kb. 60 font, de az aktuális árfolyamot indulás előtt ellenőrizzük. A dollárt és az eurót sok helyen elfogadják, de fontban fizetve általában olcsóbban jövünk ki.
A nagyobb látnivalóknál, például a piramisoknál és a múzeumokban egyre több helyen csak bankkártyával lehet jegyet venni, a Nagy Egyiptomi Múzeumba pedig csak online. A piacokon, a kisebb éttermekben, a taxiban és a borravalókhoz viszont készpénz kell. A bankautomaták a városokban sűrűn megtalálhatók, a kisebb oázisokban azonban kevés van, ezért induljunk elegendő készpénzzel.
A bakszis, vagyis a borravaló az egyiptomi mindennapok része. Kis összeget szokás adni a felszolgálóknak, a sofőröknek, a hordároknak, a mosdók gondozóinak és azoknak, akik útbaigazítanak vagy segítenek. Érdemes mindig kis címletű bankjegyeket tartani magunknál.
Egyiptom olcsó ország, egy hostelben kb. 7–10 dollárnak megfelelő összegért kapunk ágyat egy közös hálóteremben, Luxorban és Dahabban az egyszerű szobák is olcsók. Egy takarékos utazó napi kb. 30–50 dollárból kijöhet, a belépők viszont jelentősen megnövelhetik a költségeket, ezért ezekkel külön számoljunk.
Mobil, internet és nyelv
A legegyszerűbb, ha a repülőtéren vásárolunk egy helyi SIM-kártyát, a legnagyobb szolgáltatók a Vodafone, az Orange, az Etisalat és a WE. A vásárláshoz útlevél kell és a SIM-kártyát a telefon azonosítójához, az IMEI-számhoz rögzítik. Egy turistacsomag, például 30 GB adat egy hónapra, kb. 500 font. Az eSIM is jó megoldás, ha a telefonunk támogatja.
Egyiptomban a behozott mobiltelefonokra vámot vetnek ki, a turisták azonban 90 napig mentességet élveznek, a külföldi SIM-kártyával roamingot használó telefonokra pedig a szabály nem vonatkozik. Az uniós roamingszabályok Egyiptomban nem érvényesek, ezért a magyar mobilnet itt nagyon drága lehet.
Az ország hivatalos nyelve az arab, a turistahelyeken sokan beszélnek angolul, a tengerparti üdülővárosokban néhol oroszul és németül is. Néhány arab szó, például a „salam alejkum” köszönés, a „sukran” köszönöm és a „la, sukran”, vagyis nem, köszönöm sokat segít, különösen az árusokkal szemben.
A szállodákban és a kávézókban általában van wifi, a sebessége azonban változó. A nyilvános wifihálózatokon a banki és személyes adatokat csak VPN használatával kezeljük.
Idő, áram és felszerelés
Egyiptom általában egy órával jár előttünk, de az ország nyári időszámítása nem mindig a magyarral egy időben kezdődik és ér véget, ezért ősszel és tavasszal néhány napig két óra is lehet a különbség. Az elektromos hálózat 230 voltos, a konnektorok a magyarral megegyeznek, átalakítóra nincs szükség.
A csomagba könnyű, hosszú ujjú ruha, kalap, napszemüveg és erős naptej kerüljön. A templomokhoz és a sírokhoz kényelmes, zárt cipő kell, a sivatagi éjszakákra pedig egy meleg pulóver, mert ott a hőmérséklet erősen lehűl. Télen Kairóban és este a Nílus völgyében is hűvös lehet.
Öltözködés és helyi szokások
Egyiptom muszlim többségű ország, ezért a városokban és a vallási helyeken szerény öltözködés javasolt, a vállat és a térdet takarjuk el. A mecsetekbe cipő nélkül, a nők fejkendővel léphetnek be. A tengerparti üdülővárosokban és a szállodák strandjain a fürdőruha természetes, de a városban ne sétáljunk fürdőruhában.
A ramadán, a muszlimok böjti hónapja minden évben kb. tizenegy nappal korábban kezdődik. Ilyenkor napközben a helyiek nem esznek és nem isznak, a turisták számára az éttermek nyitva tartanak, de nyilvános helyen illik tapintatosnak lenni. Naplemente után a városok megélénkülnek, az utcákat lampionok díszítik. A pénteki nap az imádság napja, ilyenkor egyes hivatalok és üzletek zárva tartanak.
Az egyiptomiak vendégszeretők és barátságosak. Az alkudozás a piacokon természetes, de mindig udvariasan és jókedvűen alkudjunk. Párok számára a nyilvános érzelemnyilvánítás nem illik.
Ünnepek és mikor utazzunk
Az egyiptomi munkaszüneti napok közé tartozik január 7., a kopt karácsony, január 25., április 25., a Sínai felszabadulásának napja, május 1., június 30., július 23., a forradalom napja és október 6., a fegyveres erők napja. A muszlim ünnepek, a ramadán végét jelző ünnep, az áldozati ünnep és a próféta születésnapja a holdnaptár szerint évről évre változnak. A tavaszi Sam en-Neszím ünnepen az egész ország kirándulni indul.
A legjobb utazási időszak októbertől áprilisig tart, ilyenkor Kairóban kb. 20–30 fok, Luxorban kb. 23–35 fok van napközben. Nyáron Kairóban kb. 35 fok, Luxorban és Asszuánban gyakran 40 fok feletti a hőség. Márciustól júniusig a homokviharokat hozó hamszin szél is megnehezítheti az utazást.
A Vörös-tenger partja egész évben jó választás, de nyáron itt is nagyon meleg van. A téli főszezonban, karácsony és újév idején, valamint a magyar iskolai szünetekben a szállások és a repülőjegyek drágábbak, ilyenkor érdemes jó előre foglalni.
Ez a foglalási kereső egy utazási partnerem szolgáltatásán keresztül jelenik meg, amely sütiket használhat.